Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám, péntek
Örök barátság Eagleton mégis lemond? Reagan Nixon szekerét tolja Havanna — Kuba és a Szovjetunió örök barátsága és a Vietnam iránti töretlen szolidaritás volt a fő mondanivalója annak az ünnepi bes/édnek, amelyet július 2ö-án — a szigetország nemzeti ünnepe — alkalmából mondott Havannában Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke. A kubai dolgozók többtízezres nagygyűlésén jelen volt Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának k ii 1 üg y m i nisz te re. Castro kiemelte azt a hatalmas hozzájárulást, amellyel a Szovjetunió az emberiség fejlődését elősegítette. Amit Kuba elért, az a forradalmi eszmék következetes érvényesítésének és az internacionalista szolidaritásnak a következménye — mondotta. A miniszterelnök szenvedélyes szavakkal ítélte el az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Kifejezte meggyőződését, liogy az amerikai imperializmus vereséget szenved. Rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak mielőbb véget kell vetnie intervenciós politikájának Latin-Amerikában. Ürömmel üdvözölte a chilei és perui forradalmi fejlődést, a Panamában és más országokban a nemzeti függetlenségért vívott harcot. A szakszervezet elégedett London — Az Angol Szak- szervezeti Főtanács, a TUC csütörtökön újabb ülést tartott. Ezen ismét megvizsgálta, hogy érvényese a hétfői általános sztrájkra szóló felhívás. Vic Feather, a TUC főtitkára már előzőleg értésre adta, hogy a 24 órás sztrájk csak a ,,penton- ville-i ötök" — a kelet-londoni dokkmunkásvezérek — szabadon bocsátásáért kezdődik hétfőn reggel. Az öt embert az iparbíróság szerda esti ítéletével szabadon bocsátották. Az angol szakszervezeti mozgalom széles tömegei elég- detten vették tudomásul a kormánypolitika ellen aratott újabb győzelmet. A dokkmunkások két éven belül másodszor kényszerítették térdre a kormányt, mely kénytelen volt meghajolni a bányászok és a vasutasok előtt is. A konzervatív kormányzatnak eddig csupán a postások 1970-es sztrájkját sikerült letörnie. Több munkahelyen elhatározták, hogy folytatják a munkát. Az iparbírósági ítélet még nem tisztázta a frontokat. A bíróság elnöke, Sir John Du naldson ugyanis a Lordok Házának néhány órával korábbi állásfoglalását használta fel a dokkmunkások szabadon bocsátására. A Lordok Háza — nyilván erre várt a kormány — úgy döntött, hogy a szállítók szakszervezete, (s a jövőben minden más szakszervezet] felelős a munkahelyi bizalmiak által kezdeményezett akciókért. Edward Heath miniszterelnök szerdán késő este az ITV televízió riporterének kijelentette, hogy a bíróság újabb ítélete „teljes mértékben alátámasztja és igazolja az ipari viszonyok törvényét“, amennyiben „a szakszervezeteknek rendbe kell tenniük a házuk táját, ha azt akarják, hogv ne kerüljenek bíróság elé“. A Lordok Házának döntése miatt a szállítómunkások szak- szervezetének 55 ezer font pénzbüntetést és 25 ezer font perköltséget kell kifizetnie. Miami — Amerikai politikai megfigyelők szerint megtörténhet, hogy Eaglet on szenátornak, McGovern demokrata elnökjelölt alelnök jelölt-párjának a lassacskán mozgásba lendülő választási kampány során a politikai témák helyett kizárólag önnön „ideggyógyászati előéletével“ kell foglalkoznia. Mint ismeretes, a missouri szenátor maga közölte, hogy 1966-ig több alkalommal részesült iűegterápiás kezelésben, s hogy ezt McGovern előtt —/ minthogy csupán „lábtörésnek“ tekintette az egészet — „eltitkolta“. Az amerikai botránysajtó — kivált a Nixon-párti — most arra készül, hogy Eagle- ton szennyesének kiteregetésével gyöngítse McGovern esélyeit. Az alelnök jelölt, aki szerdán Honoluluba érkezett, kijelentette, hogy továbbra is kész lemondani, ha úgy találja, hogy az idegkezelésével kapcsolatos tények ártanak McGovernnek. „Azt akarom, hogy McGovern bekerüljön a Fehér Házba, s nem tennék semmi olyat, ami visszatartaná üt e cél elérésétől“ — jelentette ki Eagleton. Gary Hart, a McGovern-kam- pány fő szervezője azt nyilatkozta az ügyben, hogy a döntés ‘ kizárólag Eagletoné. A kérdés McGovern részéről lezártnak tekinthető. A vezető amerikai lapok különben egyöntetűen úgy vélekednek, hogy Eagleton akkor cselekszik legbölcsebben, ha lemond. Reagan, kaliforniai kormányzó, aki Nixon elnök személyes megbízottjaként háromhetes „jószolgálati“ körutat tett Nyu- gat-Európában, az Egyesült Ä1- lyamokba visszatérve kijelentette, hogy az „európai vezetők véleménye szerint hosszú évek óta Nixon az első amerikai elnök, aki tökéletesen érti a világhelyzetet“. Majd ugyanebben a hangnemben: „Soha nem találkoztam a bizalomnak olyan jeleivel (ti. Nixon iránt), mint most“ — „a NATO és az európai szövetség támogatását hoztam magammal —• s ez nagyon tekintélyes erő“. FELSZÁMOLTÁK AZ IfSZTASA BANDITÁKAT Megnyílt az Amerikai Néppárt elnökjelölt-választó kongresszusa 1972. V». 28. Kommentárunk P runco tábornok, spanyol ■ államfő a múlt héten hivatalosan bejelentette, hogy halála után Carrero Branco tábornok, jelenlegi miniszterelnökhelyettes veszi át a kormányfői tisztséget. Az államfő pedig a már korábban kinevezett Juan Carlos trónörökös, XIII. Alfonz unokája lesz. A bejelentés nem hatott szenzációként, hisz tudott titkot erősített meg, bizonyos spanyol körökben azonban zavart keltett. Ezt sem a bejelentés lényege, maga a puszta tény okozta, hanem inkább az idő sürgetése: az a tény, hogy az idén 80. évét betöltő tábornokot már komolyan foglalkoztatja az elmúlás gondolata, s így bejelentése amolyan végrendelkezésnek is tekinthető. Márpedig a Fran- co-diktatúra uralkodó körei tisztában vannak vele, hogy Franco halála esetén belpolitikai viszály várható. Azon a jogkörön, amelyet az elaggott diktátor gyakorolt, többeknek kell osztozkodniuk, s az elkerülhetetlenül bekövetkező hatalmi marakodás az évtizedek óta megoldatlan és egyre nehezebbé váló súlyos társadalmi problémák okozta feszültség légkörében zajlik le. A caudillo bejelentése a fa- langista rendszer hatalomra jutásának három és fél évtizede alkalmából hangzott el, s ez alkalom a rendszer passzíváinak mérlegelésére. Spanyolország társadalmi életében ma is két fő front, domborodik ki: az állandóan rétegeprogramját. A program fő céljai közé tartozik az amerikaiak indokínai agressziójának beszüntetése, a külföldön elhelyezett amerikai támaszpontok felszámolása, a vagyontalan családok jövedelmének növelése és a dolgozók munkafeltételeinek megjavítása. Az Egyesült Államok kilenc államában a néppárti jelölteket már felvették a választási listára. Belgrád — A Tunjug július 2-1 jelentése és a jugoszláv sajtó azt követő írásai arról számoltak be, hogy Ausztráliából, valamint néhány nyugat-európai országból — ahol a fasiszta usztasa szervezetek ma is szabadon tevékenykedhetnek — terrorista csoportot juttattak Jugoszlávia területére azzal a feladattal, hogy ott diverzáns akciókat kövessenek el és felforgató tevékenységet szervezzenek az ország szocialista társadalmi rendjének megdöntésére. A 19 főből álló, legmodernebb fegyverekkel és a terrorista, diverzáns akciók elkövetéséhez szükséges egyéb kellékekkel felszerelt csoport Nyugat-Bosz- nia sűrű erdő borította hegyei között ütötte fel tanyáját és abban reménykedett, hogy a sok- nemzetiségű terület lakossága majd támogatásban részesíti őket. Közvetlenül azután, hogy egy lopott teherautóval megjelentek a boszniai Orancunica faluban, megindult a megsemmisítésükre indított akció. Egy kis hegyi falu — ahol hírközlő eszközök sincsenek, — lakosai értesítették a többkilométerre levő rendőri szerveket a banditák jelenlétéről. A terroristák egyébként a „Horvát Forradalmi Testvériség“ elnevezésű szervezethez tartoztak, amelyről a nyugatnémet rendőrség már az év elején megállapította, hogy jugoszláv- ellenes akciókat készít elő. Miután a banditák előtt nyilvánvalóvá vált, hogy segítséget senkitől sem kaphatnak, kétség- beesett kísérletet tettek szökésre. A katonai, rendőri és terület- védelmi egységek a lakosság tájékoztatása alapján és aktív közreműködésével először részekre tagolták a csoportot, majd egymástól elkülönítve tették ártalmatlanná a kisebb egységeket. A jelentésekből már ismeretes, hogy a 19 főből szerda estig 18-at felszámoltak, egy még szökésben van. Bosznia-Hercegovina honvédelmi főparancsnoksága és belügyi titkársága hivatalos közleményben megállapítja, hogy az Usztasza-terroristák elleni fegyveres harcban 13-an vesztették életüket: katonák, rendőrök, polgári személyek. Többségükben családos emberek. Gyermekeik felneveléséről a szocialista állam gondoskodik. CATANIA szicíliai város környékén több katonai jellegű fasiszta kiképzőtáborra bukkantak. DOM MINTOFF máltai miniszterelnök Londonba utazott, hogy Heath kormányfővel a máltai angol katonai támaszpontokról kötött egyezményről tárgyaljon. ződő, csoportokra szakadó, taktikázó reakció frontja, s vele szemben a dolgozók, a kisemmizettek, az elnyomással elégedetlen tömegek és társadalmi rétegek egyre egységesebbé váló frontja, amely természetszerűen á caudillo M «3 IV S ■« ■■ I es az oroKosok az illegalitásba kergetett kom munista párt körül bontakozik ki. A Franco-rendszer ellenfelei között találhatjunk ma már nemcsak az alsópapságot és bizonyos szerzetesrendeket, hanem a hierarchia több magas rangú képviselőjét is, akik megnyilatkozásaikban nemegyszer utaltak a rendszer „az emberi méltóságot megalázó“ viszonyaira és sürgős változásokat követeltek. Az elmúlt évek ismert jelenetei voltak például a hívők lázongásai, templomok megszállása, amit aztán a rendőrség törvényellenes behatolása követett. Ugyanakkor a munkásosztály, a dolgozó tömegek sztrájkokkal, mind gyakoribbá váló utcai felvonulásokkal és az egyetemi diákság akcióinak támogatásával fejezte ki megvetését a rendszerrel szemben. A spanyol társadalmi életnek ez a tömegessé vált jelensége szükségszerűen el kellett, hogy gondolkodtassa a hatalom urait. A spanyol tragédia jellemzője, hogy még a liberálisubb politikai körök sem képesek rátérni a nép követeléseinek kielégítéséhez, az igazi demokratikus változásokhoz vezető útra, hanem keresik a levitézlett kormánypolitika follozgatásának, megszépítésének módját, ami eleve kudarcra van ítélve. Éppen négy évvel ezelőtt váltotta fel a madridi falangista kormányzatot a technokrata Opus Dei-konnány. Ez a közelebbről meghatározatlan jellegű vallási színezetű szervezet Spanyolország modernizálását tűzte ki célul. Bár „liberalizmusa“ miatt a falangista jobbszárny pergőtüzébe került, politikájával csak azt bizonyította be, hogy kifelé ugyan meg tudta törni Madrid elszigeteltségét, ám a belpolitikában a francoizmus konzerválására törekedett, s ez nagyon is megfelelt politikai céljainak. Nem vitatható, hogy a tornyo suló belpolitikai bajokkal, nehézségekkel szemben az Opus Dei technokratái európai és af rikai iránybun tettek kezdeményező lépéseket és bizonyos külpolitikai sikereket künyvel- tek el. Mind világosabbá válik Spanyolország bekapcsolódása a nyugat-európai gazdasági életbe, ami bizonyos értelemben előnyös beruházásokkal és piaci lehetőségekkel jár. Madrid igyekszik felújítani régi pozícióit a Maghreb-államokban, utat tör az afrikai piacokra. Madrid az ország fekvésének mediterrán jelentőségét felismerve felértékelte szövetségét és ezen az alapon kokettál elsősorban az Egyesült Államokkal. Az ibériai változásoknak sokkal bonyolultabb a belső vetüle- te. Franco mindmáig meg tudta őrizni egyeduralmát, de ez csak úgy sikerült neki, hogy vitathatatlan intrikáló képességével a rivalizáló táborok eröegyensú lyában tudta tartani az országot. Nem véletlen, hogy áldását adta négy évvel ezelőtt egy „libe rálisként“ jellemzett technokrata kormányra, ugyanakkor a kormányfői hatalmat konzerva tív falangistára kívánja átruházni. Saját falangista ellenzékével is leszámolt, többek között a szervezet átalakításával. Az ellentétes csoportok sakkban tartják egymást, s köztük Franco személye az egyetlen „összetartó“ erő. Most, hogy elhangzott a tá bornok végrendelkezése, a rendszer képviselőiben felvető dik a kérdés: mi lesz Franco után? A trónörökösnek vajmi kevés országlási tapasztalata van, inkább csak reprezentálni tud. Mivel erősen megoszlik mind a falangisták, mind a mo- narchisták tábora, s a liberalizálódás hívei között sincs egyetértés, a hadsereg tisztikara is megoszlik, a hatalom urai jog gal tartanak felfordulástól, mert Franco személyében látják az egyetlen összeartó erőt. Ilyen helyzetben viszont esélyei lehetnek az ütőképessé kovácsolódott népi egységnek, amit viszont a jövő fog igazolni. L. L. Pompidou Rómában Párizs — Georges Pompidou francia köztársasági elnök csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Olaszországba utazott. A francia államfő a nyugat-európai csúcsértekezletről, közös piaci kérdésekről, aí EGK és az Egyesült Államok viszonyáról és a Földközi-tenger övezetének biztonságával kapcsolatos problémákról tárgyal majd Leone olasz köztársasági elnökkel és Andreotti miniszterelnökkel. A BT döntése New York — A Biztonsági Tanács tagjai megálapodtak abban, hogy pénteken vitát rendeznek a rhodesiai kérdésről, jövő hétfőn pedig a namibiai problémát vitatják meg. A fajvédő rhodesiai Smith- rezsimmel szemben alkalmazandó szankciókkal kapcsolatban két beszámoló fog pénteken elhangzani, Namibia önkormányzatának elősegítése végett pedig Kurt Waldheim ENSZ-fö- titkár javasolja majd egy megbízott kinevezését. ,/Bombagyár“ Belfastban Belfast — Csütörtökre virradóan újabb két halálos áldozatot követelt az egyre véresebb formákat öltő északír belhábo rú. Az áldozatokat Belfast protestáns negyedében találták meg egy brit katonai járőr tagjai, egy felrobbantott gépkocsinál. A holttestek személyazonosságát eddig nem sikerült megállapítani. A rendőrség az ulsteri határ közelében egy szállodában valóságos bombagyárra bukkant szerda este. Több mint egy tonna robbanóanyag, gyújtófejek és egyéb „segédeszközök“ fel- használását sikerült megakadályozni e leleplezéssel. A hatóságok szerint a „bombagyár“ a betiltott Ir Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik bázisa volt. ' í KURT WALDHEIM ENSZ főtitkár Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökhöz intézett táviratában köszönetét fejezte ki a szovjet kormányfőnek azért, hogy hivatalos moszkvai látogatása alatt mindenre kiterjedő megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzetről és az ENSZ-et érintő különböző problémákról. A BENGÁL KOMMUNISTA PÁRT küldöttsége az SZKP Központi Bizottságának meghívására Moszkvába érkezett. GUNNAR JARRING a jövő héten New Yorkban tárgyal az arab országok és Izrael ENSZ- képviselőivel. jarring közel-kí- leti missziójának felújítására augusztusban kerül sor. HÚSZÉVES a Leninről elnevezett Volga—Don csatorna. Az elmúlt két évtized során 120 millió tonna rakományt és sok millió utasforgalmat bonyolítottak le rajta. A BRIT FELSÖHÁZ megszavazta Nagy-Britannia belépését a Közös Piac tagországainak sorába. SZERGEJ GORSKOV tengernagynak, a szovjet hadiflotta főparancsnokának meghívására július 28-án bolgár és román hadihajóraj érkezik baráti látogatásra Szevasztopol kikötőjébe. HELMUT SCHMIDT nyugatnémet és Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszter Párizsban pénzügyi problémákról tárgyalt. EGYETLEN ÚJSÁG jelent meg Londonban csütörtökön, a Morning Star, a KP lapja, amely első oldalon foglalkozik az öt letartóztatott dokkmunkás szerdai szabadon bocsátásával. A dokkmunkások szabadonbo- csátását a lap a szakszervezetek hatalmas győzelmének minősíti. RADIOAKTÍV ESŐ hullott a csendes-óceáni Mururoa atole közelében végrehajtott francia kísérleti nukleáris robbantás következtében. Uj-Zélandban radioaktív szennyeződést észleltek a tehéntejben is. New York — Saint Louis városban tegnap megkezdődött a haladó politikai szervezetek által tavaly megalakított Amerikai Néppárt négynapos kongresszusa. A párt dr. Benjamin Spock neves közéleti személyiséget szemelte ki elnökjelöltjéül, alelnökjelöltül pedig Julius Hobson néger tanítót. Az USA 30 országából össze- sereglett több száz küldött megvitatja a párt választási
