Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám, kedd

1972. VII. 25. 5 Népgazdaságunk fejlődése és o terv teljesítése 1972 első' felében (Folytatás az 1. oldalról) Az első fél évben a termelés növekedése valamennyi csoport­ban gyorsabb volt, mint ahogy azt az állami terv előirányozza, kivéve az üveg-, porcelán és kerámiaipart, valamint az egész­ségügyi berendezések gyártását. A növekedés ütemében szerzett előnyre szükség van, tekintve, hogy idén a második fél évben alacsonyabb lesz a munkaidő- alap, 129 munkanap lesz, míg tavaly a második fél évben 132 munkanap volt. A gazdasági politika céljaival összhangban a termelés növe­kedése a legnagyobb a hő- és villanyenergiatermelésben (10,1 százalék), az ércbányászatban (12,7 százalék), a vegyiparban és kőolajfeldolgozásban (11,9 százalék), a gumiiparban és a műanyagfeldolgozásban (12,4 százalék), a bőr-, cipő és szőr­meiparban (8,8 százalék) volt. Az ipari termelés sikeres fej­lődését elősegítette a tüzelő- anyag-energetikai alap kedve­zőbb helyzete. Az első fél évben 57,7 millió tonna szenet és lig­nitet bányásztunk, vagyis az évi terv 51,3 százalékát, ami két százalékkal több mint 1971 azo­nos időszakában. Az első fél évben a vegyipar­ban és gumiiparban elért növe­kedés jelentősen megszilárdítot­ta az ipari termelés progresz- szív alapját. A gépiparban 0,3 százalékkal teljesítették túl az üzemi termelési terveket. Az építőanyagok gyártásának fej­lesztésével sikerült enyhítenünk az alapvető építőanyagok hiá­nyát, de ennek ellenére még mindig vannak fogyatékosságok. A közszükségleti- és élelmi­szeripar termelésének növeke­dése lehetővé tette a hazai piac ellátásának további javulását. A források kialakításának fo­kozott dinamikája megnyilvá­nult az áruértékesítés növeke­désében is. Az állami tervbe be­vont ipari szervezetek januártól májusig 6,5 százalékkal több termékei és árut értékesítettek, mint tavaly. A mezőgazdaságban idén ked­vező feltételek alakultak ki a növénytermesztésben a sikeres betakarításhoz. A munka szer­vezettségének megjavítása és az aránylag kedvező időjárás lehe­tővé tette, hogy időben elvégez­zük a tavaszi munkákat. A tava­szi vetést, a cukorrépa veté­sét és a burgonyaültetést a ter­vezett időben végezték el. Az áprilisi fagyok a köztársaság egyes részeiben nagy kárt okoz­tak a gyümölcstermesztésben. Az idei terv a mezőgazdaság­ban előirányozza a gabonane- műekkel bevetett területek nö­velését és a nagy hektárhoza­mok elérését. Ezzel a követel­ménnyel összhangban 1971-hez viszonyítva 80 ezer hektárral növekedett a gabonanemtíekkel bevetett terület. A burgonyaföl­dek nagysága viszont tavalyhoz viszonyítva 11 ezer hektárral csökkent, a cukorrépa földek te­rülete 189 ezer hektárról 192 ezer hektárra növekedett. Előzetes becslések szerint hozzávetőlegesen ugyanannyi búzát, árpát, rozst és zabot aratunk le mint tavaly, ami megfelel a tervnek. Az állattenyésztés növekedé­sét a tenyésztés hasznosságá­nak növelésével és az állatállo­mány növelésével érjük el 1971- hez viszonyítva a szarvasmarha­állomány 72 ezerrel, ebből a te­hénállomány 9 ezerrel, a sertés- állomány 345 ezerrel emelke­dett, ami megteremti a feltétele­ket a tervfeladatok teljesítésé­hez. Az első fél évben a hústerme­lés 1971 azonos időszakához vi­szonyítva 49 ezer tonnával nö­vekedett, a tejtermelés 80 mil­lió literrel, a tojástermelés pe­dig 45 millió darabbal. A ter­melés növekedése visszatükrö­ződik a felvásárlás növekedésé­ben is. Az erdőgazdálkodásban az ál­lami terv 14,7 millió folyóméter fa kitermelését irányozza elő. Az első fél évben ebből 8,7 mil­lió folyómétert termeltünk ki, ami ugyanannyi mint 1971 első felében. Az első fél évben 38 ezer hektár területet erdősítet­tünk. A vízgazdálkodásban 498 mil­lió köbméter ivóvizet termel­tünk ( a tervezett évi mennyiség 50.1 százaléka). 1971 első felé-* hez viszonyítva a víztermelés 5,7 százalékkal emelkedett. A vízvezetékhálózalból ellátott la­kosok arányszáma az első fél év végén elérte az 59 százalé­kot. . Az építőiparban az első fél évben a rendkívül enyhe tél kö­vetkeztében nagyon kedvező eredményeket értünk el. A má­sodik negyedévben azonban a termelés növekedésének üteme lelassult. Az építővállalatok az első fél évben 27,4 milliárd korona ér­tékű munkát végeztek, ami 12,5 százalékkal több, mint az el­múlt év első felében. Az építővállalatok az első fél évben 27 063 lakás építését fe­jezték be. A lakásépítés évi ter­vét az első fél évben 39,9 száza­lékra teljesítették, míg tavaly azonos időszakban csak 37,5 százalékra. A teherszállítás az első fél évben elegei tetl a népgazdaság tervfeladatainak. 256,2 millió tonna árut szállítottak és ezzel 103.1 százalékra teljesítették a tervet. A teherszállítás növeke­dési üteme 3,3 ponttal volt gyor­sabb, mint a terv által előirány­zott ütem. A vasutak 128,3 tonna árut szállítottak és 3,1 százalékkal teljesítették túl a tervet. A cseh­szlovák gépkócsifuvarozási vál­lalat az első fél évben az áru- szállítás tervét 103,4 százalékra teljesítette. 4,1 millió tonnával több árut szállítottak, mint amennyit a terv előirányoz. 0,2 százalékkal emelkedett a személyszállítás keretében szál­lított személyek száma. Tovább­ra is csökken a vasúttal szállí­tott személyek száma. Az első fél évben a légiforgalom 730 ezer utast szállított, ebből 506 ezret a hazai vonalakon, 224 ez­ret pedig a nemzetközi vonala­kon. A tervet 104,2 százalékra teljesítették. A gazdaság fejlődésének minőségi mutatói A CSKP XIV. kongresszusa határozataival összhangban az 1.972. évi terv nagy gondot for­dít a társadalmi termelés haté­konyságának növelésére. 1972. első felében pozitív té­nyező volt, hogy a termelés nö­vekedésének növelését az ipar­ban és az építőiparban is a munkatermelékenység növelésé­vel fedeztük. Az első fél évben az iparban a munkatermelé­kenység 6,6 százalékkal növeke­dett. Az építőiparban az utóbbi három év alatt 1972 első felé­ben növekedett a legnagyobb mértékben a munkatermelé­kenység. Az elmúlt év első fe­léhez viszonyítva a munkater­melékenység 9,3 százalékkal nö­vekedett. Az iparban és az építőipar­ban is a munkatermelékenység tervezett növekedésének túltel­jesítésével összefüggésben túl­teljesítették az átlagbérek ter­vezett növekedését is. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-eken kí­vül) az alkalmaztatottság fejlő­dése ez év első felében 1971 azonos időszakához viszonyítva gyorsabb volt, mint ahogyan azt az évi állami terv előirányoz­za. A gyorsabb növekedést el­sősorban a szolgáltatásokban, a kiskereskedelemben, a közét­keztetésben és az egészségügy­ben érték el. A szocialista szektorban (az efsz nélkül) az alkalmazottak száma az első fél évben 70 ezer személlyel növekedett, vagyis 1,2 százalékkal. Az állami gazdasági szerveze­tek tartaléka idén januártól má­jusig 6,3 milliárd koronával nö­vekedett, vagyis 1971 azonos időszakához viszonyítva 3,1 szá­zalékkal. A tartalékok növeke­désének jelentős része az ipari vállalatokba és az Építőipari Minisztérium vállalataiba össz­pontosul. Idén is érvényesül a tartalékok jobb kihasználásá­nak irányvonala. A vasúti közlekedésben az in- tezinfikációs mutatók fejlődése pozitív volt. A tavalyi színvonal­hoz és a tervhez viszonyítva nö­vekedett a tehervonatok összsú­lya, villany- és motoros mozdo­nyok teljesítménye és lerövidül a vagonok körforgási ideje. A pozitív eredményekre azonban kedvezőtlenül hatott a berako­dás és kirakodás folyamatossá­gának csökkenése szombaton és a munkaszüneti napokon. 1972 első felében folytatódott a munkaidőalap kihasználásá­nak kedvező fejlődése. Az ipar­ban 1971 első fél évében elért 92 százalékról 92,2 százalékra növekedett a munkaidőalap ki­használtsága. jelentős tartalékaink vannak az iparban az állőalapok kihasz­nálásában. A műszakok számá­nak kedvezőtlen csökkenése az első fél évben is folytatódott. A műszakok számának koefi- ciense a tavalyi 1347-ről idén 1337-re csökkent. A betegség vagy baleset okoz­ta munkaképtelenség az 1971 első félévi 4,64 százalékról 4,18 százalékra csökkent. Ezáltal a munkahelyeken naponta átlag hiányzó dolgozók száma tavaly­hoz viszonyítva 24 ezerrel csök­kent. Lerövidült a munkaképte­lenség időtartama is. Idén átlag 17,29 nap volt, míg tavaly 17,44 nap. A munkaképtelenség ese­teinek száz biztosított személy­re eső száma csökkent. A tudomány és technika álla­mi terve idén 685 feladat meg­oldását irányozza elő, ebből az első fél évben 540 állami fel­adatot teljesítettek. 145 feladat­nál a teljesítés veszélybe ke­rült. A beruházások Az első fél évben a beruhá­zásokat az elvégzett munka és a szállítások volumenének gyorsabb növekedése jellemez­te, mint 1971 azonos időszaká­ban. A népgazdaságban 44,0 milliárd korona értékű beruhá­zási munkálatot és szállítást teljesítettünk, ami 8,3 százalék­kal több, mint 1971 első fél évében. Az állami terv 4,8 szá­zalékos növekedést irányoz elő. Növekedett a beruházásoknál végzett építőmunkák volumene. 29,2 milliárd korona értékű ilyen munkát végeztek, ami 1971 első fél évéhez viszonyít­va 13,9 százalékkal több. 11971 első fél éve = lüü) Üszesen Ebből: szocialista országok kapitalista országok Az első fél évben 49,4 szá­zalékra teljesítettük a kivitel évi tervét, ebből a szocialista országokra irányuló kivitelt 51,1 százalékra, a kapitalista országokba irányuló kivitelt 46,7 százalékra. A behozatal évi állami tervét az első fél évben 43,7 százalékra teljesítet­ték, ebből a szocialista orszá­gokból való behozatalban 45,4 százalékra, a kapitalista orszá­gokból 41,3 százalékra. Az 1972. évi állami fejleszté­si terv feladatait 'jobban tel­jesítik a szocialista országok­kal folytatott kereskedelemben, mint a kapitalista országokkal folytatott kereskedelemben, a kivitelben és a behozatalban egyaránt. Lemaradás tapasztal­ható a gépipari termékek be­hozatala és kivitele igényes feladatainak teljesítésében. A kereskedelmi és fizetési mérleg fejlődése a szocialista országokkal és a kapitalista or­szágokkal egyaránt kedvezőbb, mint ahogy azt a terv előirá­nyozza. Életszínvonal Az 1972. évi terv az életszín­vonalat illetően a lakosság ke­reslete jobb kielégítésére, a társadalmi biztonságérzete megszilárdítására, a pénzbevé­tel növekedésének szabályozá­sára irányul, ami lehetővé te­szi, hogy összhangban legyen a források kialakítása és a ke­reslet nagysága, valamint struktúrája között. A lakosság pénzbevétele 1971 első fél évéhez viszonyítva 6,7 milliárd koronával, vagyis 5,8 százalékkal növekedett. A bé­rek és bevételek növekedését elsősorban az átlagos névle­ges bérek növekedése befolyá­solta. A .beruházásoknál fokozato­san sikerül a döntő fontosságú építkezésekre koncentrálnunk a szállító kapacitásokat, amit az is bizonyít, hogy a feladato­kat a döntő fontosságú építke­zéseken jobban teljesítik mint a beruházási építkezéseken. Ennek ellenére egyes építkezé­seken nem kielégítő az építés folyamata. Nem sikerült teljesíteni a megkezdett építkezések számá­nak tervezett csökkentését. Fo­gyatékosságok tapasztalhatók az építkezések területi és ter­vezési előkészítésében és az új létesítmények üzembehelyezé- sében. Továbbra is emelkednek az építkezések költségvetési árai. Az első fél évben a beruhá­zási építkezésekkel 27,7 mil­liárd korona értékű alapeszkö­zöket nyertünk, ami 9,1 száza­lékkal több. mint 1971 első fél évében. Üzembe helyezték az ostra- vai-karvinái szénmedencében a CSISZ Bányát, amelyben 187 ezer tonna feketeszenet bá­nyásznak majd, a Starič Bá­nyát, amelyben 50 ezer tonna szenet bányásznak, az egy óra alatt 160 tonna gőzt termelő Malešice II. hőerőművet, a 200 ezer téglaegységet gyártó Dol­ní Jlrčany-i téglagyárat, a Ces­ké Budéjovice-i építővállalat panelgyárát, a podbrezovái Sverma Vasmű csővonó részle­gét, Banská Bystricán az éven­te 18 600 kg kötöttárut gyártó Slovenát, az évente 713 ezer kilogramm nyersbőrt feldolgozó bošany bőrcserzöt, az évente 553 ezer pár bőrcipőt gyártó partizánskej Augusztus 29 üze­met. A külső gazdasági kapcsolatok Az első fél évben az állami terv feladataival összhangban a csehszlovák gazdaság még nagyobb mértékben bekapcsoló­dott a nemzetközi munkameg­osztásba elsősorban a szocia­lista országokkal folytatott áru­csereforgalom gyorsabb növe­lésével. A kivitel növekedésé­nek tervezett ütemét túlteljesí­tettük, a behozatal a tervezett évi ütemhez viszonyítva lassab­ban növekedett. kivilel behozatal 1(18,1 106,7 112, 115,3 1U2,7 96.6 A népgazdaság szocialista szektora (az efsz-eken kívül) dolgozóinak átlagos havi névle­ges bére 2040 korona volt, ami azt jelenti, hogy 1971 első fél évéhez viszonyítva 4 százalék­kal növekedett. A névleges bé­rek gyorsabb dinamikáját befo­lyásolta a munkatermelékeny­ség gyors emelkedése és a munkaidő jobb kihasználása. A reálbérek 0,7 ponttal gyor­sabban növekedtek, mint a név­leges bérek. Ehhez hozzájárul a névleges bérek emelkedése mellett a munkások és alkal­mazottak létfenntartási költsé­geinek csökkenése. Jelentősen emelkedett a la­kosság szociális bevétele, első­sorban a nyugdíjjárulékok és a betegbiztosítási járulékok, melyek 1971 első feléhez viszo­nyítva 8,2 százalékkal voltak magasabbak. Ezt a nagy növe­kedést az 1971 utolsó negyed­évében hozott szociális intéz­kedések befolyásolták: emeltük az öregségi nyugdíjjárulékokat, az alacsony nyugdíjjáruléko­kat, a gyermek születésénél nyújtott segélyt és az anyasá­gi segélyt. A szociális bevételek dinamikájában megnyilvánult a betegbiztosítási járulékok növekedésének alacsonyabb üteme. Emelkedett a lakosság meg­takarított pénze, idén június végén az állami takarékpénz­tárakban 10,3 milliárd koroná­val több megtakarított pénzük volt mint tavaly. A piac ellátása folyamatos­ságának és rugalmasságának lényeges megjavítása megnyil­vánult a kiskereskedelmi for­galom növekedésében. Az első negyedévben, tekintettel a ta­valyi alacsonyabb színvonalra, gyorsabb volt a kiskereskedel­mi forgalom növekedésének üteme, a második negyedévben megközelíti a növekedi terve­zett ütemét. Becslések szerint az eit;ő fél évben valamennyi kereskedel­mi rendszer kiskereskedelmi forgalma 83,6 milliárd korona volt, vagyis 105,7 százalék, ami azt jelenti, hogy túlteljesítet­ték a tervezett évi növekedési ütemet, 1971 első fél évéhez viszonyítva 4,5 milliárd koro­nával többet sikerült realizál­ni. Az élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi forgalma elér­te a 42,3 milliárd koronát, az ipari cikkeké a 41,3 milliárd koronát. Az élelmiszerek áru­forgalma a tervezettnél gyor­sabban növekedett. Az ipari cikkek és a tartós fogyasztási cikkek eladásának gyorsabb ütemét azért nem ér­tük el, mert a termelés lassan alkalmazkodik a lakosság ke­resletének változó összetételé­hez. Eddig nem sikerült kielé­gíteni egyes fajta fehérneműk­ben a keresletet, nem teljesítik a kereskedelem gyermekfehér­nemű és gyermekruha, melegí­tő, crimplen anyag, kordbár­sony és frotír rendeléseit. Ugyancsak nem elégítik ki a kereskedelem férfi és fiú kord­bársony cipőszükségletét. Nem kielégítő a szállított áruk struktúrájának változása. Fo­kozatosan megfelelő változáso­kat figyelhetünk meg a bútor- választékban, ahol a fogyasz­tók érdeklődése az egyes bútor­darabokra összpontosul. A kereslet és kínálat ará­nya megjavult az elmúlt évek­hez viszonyítva a textilárut, a hűtőgépeket, varrógépeket, tranzisztoros rádiókészüléke­ket, üvegeket és porcelánt il­letően. A kiskereskede-lmi forgalom növekedésének legmagasabb ütemét a bútorüzletek, ékszer­üzletek, cipőüzletek és élelmi­szerüzletek érték el. A kiskereskedelmi árak és a szolgáltatások ára 1972 első fél évében 1971 azonos időszaká­hoz viszonyítva 0,7 százalékkal csökkent; az élelmiszercikkek ára átlag 0,3 százalékkal, az •pari cikkek ára 1,0 százalék­kal, a szolgáltatások ára 0,3 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi árak in­dexének csökkenésére elsősor­ban az hatott, hogy 1971. má­jus 3-án leszállítottuk bizonyos ipari cikkek árát. 1972 első fél évében enyhén csökkent az élelmiszercikkek indexe, ezt elsősorban a disz­nózsír és disznószalonna árá­nak csökkenése 'okozta, ezzel szemben emelkedett a friss gyümölcs és zöldség ára. A szolgáltatások közül 1972. január 1-től alacsonyabb lett a taxi-szolgálat ára. Az egy ki­lométerért fizetett illeték 2,40 koronáról 1,80 koronára csök­kent. A létfenntartási költségek in­dexe a kiskereskedelmi árak fejlődésével összhangban fejlő­dött. 1972 első felében az el­múlt év első feléhez viszonyít­va a létfenntartási költségek a munkásoknál 0,7 százalékkal, a szövetkezeti parasztoknál 0,8 százalékkal, a nyugdíjasoknál 0,4 százalékkal csökkentek. Az első fél évben 38 949 la­kás építését fejezték be, ami 4,6 ezer lakással több, mint 1971 azonos időszakában. A felépített lakásokból 8679 köz­ségi építkezéssel, 12 240 lakás szövetkezeti módon épült, 7414 az ’ üzemi lakás, 10 616 pedig egyéni építkezés. Az első fél évben az 1972-re tervezett 106 400 lakás 36,6 szá­zalékát építették fel. Kedve­zőtlen a helyzet Prágában, ahol az első fél évben 1102 lakást építettek fel, ami az évi terv i4 százaléka. Az egyéni telefonállomások száma 30 ezerrel emelkedett, 1972 első felének végén szá* műk eléri a 656 ezret A népszaporulat fejlődése kedvezőbb volt, mint az elmúlt években. 123 ezer gyermek szü^ letett, és így a lakosság ter^ mészetes szaporulata az első fél évben 42 ezer személy volt. Az első fél évben 57 ezer há1- zasságot kötöttek. Június vé* gén Csehszlovákiának 14 478 00Ö lakosa volt. A KÜLKERESKEDELMI FORGALOM NÖVEKEDÉSE 1972 ELSÓ FÉL ÉVÉBEN SZÁZALÉKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents