Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám, kedd

Vélemények a Vénusz—8 automata űrállomásról A szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő sikere Az UDA ultimátuma Véres hétvége Észak-írországban A TASZSZ hírügynökség tu­dósítója interjút készített dr. Mihail Marov szovjet tudóssal a Vénusz-8 szovjet automata űrállomásról, amely, mint is­meretes, szombaton 117 napos repülés és több mint 300 mil­lió kilométer megtétele után si­ma leszállást hajtott végre a Vénuszon. Mint. Mihail Marov elmondot­ta, ez a kísérlet eltér az előb­biektől, éspedig abban, hogy el­ső ízben próbáltak méréseket végezni a Vénusz légkörében és először szállt le űrállomás a bolygó felszínének napos ré­szén. Amit ma a Vénuszról tudunk, az inind a bolygó meg nem vi­lágított részére vonatkozik. A tudományt azonban termé­szetesen a bolygó napos felé­nek jellegzetességei is érdek­lik. A kutatók feltételezik, hogy a bolygón az éjjeli és a nappali időszak között gyakor­latilag nincs nagy nyomás- és hőmérsékletkülönbség. Ismere­tes, hugy a Vénuszon körülbe­lül 500 Celsius-fokos hőmér­séklet és csaknem 100 atmosz­féra nyomás uralkodik. Egyes adatok szerint a déli és éjféli hőmérséklet közötti különbség mindössze egy fok, jóllehet a nappal és az éjszaka itt körül­belül két földi hónapig tart, olyan hőmérsékleten, amelyen megolvad az ólom, és az ón, elpárolog a jód, a higany, a bróm és a kén. Mint Marov megállapította, a Vénusz nem kis meglepetéseket tartogat a kutatók számára. A mostáni kísérlet során megpró­bálják megmérni, hogy a ma­gassággal együtt, hogyan válto­zik a nyomás és a hőmérséklet a bolygó napos oldalának sűrű légkörében. Az itteni légkörnek legalább 97 százaléka szén­dioxidból áll. A tudósok most megvizsgálják a „szennyeződé­seket“ is. A kísérlet során megpróbál­nak további fényt deríteni arra, milyen elemekből tevődik össze a Vénusz kőzete. A bolygó ta­nulmányozása szempontjából ezen információk jelentősége felbecsülhetetlen. H. Kaminski, a nyugat-né­metországi bochumi kozmikus kutatóintézet igazgatója a TASZSZ bonni irodájához inté­zett táviratában az űrkutatás újabb hatalmas sikerének mon­dotta a Vénusz-8 sima leszál­lását a Vénusz felületére. Ka­minski táviratában közölte, hogy a bochumi obszervatórium az utóbbi hónapokban rendkí­vül nagy érdeklődéssel kísérte ezt a hallatlanul érdekes szov­jet űrkísérletet. Lovell professzor, az angliai Jodrell Bank obszervatórium igazgatója kijelentette: a Vé­nusz-8 leszálló részének ejtő­ernyős leereszkedése alatt és a landolás után rekord gyorsaság­gal kapott tudományos adatok széles körű és részletes tájé­koztatásul szolgálnak a szovjet tudósok számára a Vénusz lég­körében tapasztalható hőmér­sékletről, légnyomásról, a lég­kör összetételéről és rétegező- déséről. A szovjet tudomány és tech­nika újabb kiemelkedő sikere­ként könyvelik el a berlini la­pok a Vénusz-8 szovjet tudo­mányos űrállomás sima leeresz­kedését a bolygó felszínére. Mint a Neues Deutschland tudományos szemleírója rámu­tat, a szovjet Vénusz-szondák az elmúlt évtizedben többet tudtak meg a bolygó titkaiból, mint az elmúlt évszázadok csil­lagászata együttvéve. Az érté­kes adatok alapján a tudósok elkészítették a Vénusz-egyhato- dának szerkezeti térképét. Varsó — A varsói lapok „A szovjet technika nagy sikere“ és „A szovjet űrtechnika a bé­ke szolgálatában" címek alatt számolnak be a Vénusz-8 úti­céljának eléréséről. A sima le­szállás is a szovjet technika kivételes színvonalát tanúsítja, és a szovjet tudomány óriási lehetőségeit tárja fel az űrku­tatásban — írja a Try buna Ľudu. Belfast — Whitelaw brit mi­niszter, Észak-Irország kor*- mányzója szombaton bejelen­tette, hogy a parancsnoksága alatt álló rendfenntartó erők nem tűrik többé az Ír Köztár­sasági Hadsereg (IRA) ideig­lenes szárnyának működését. A terroristáknak számolniuk kell azzal, hogy elfogják és bebör- tönzik őket. A miniszter szavai a rádió­ban és a televízióban hangzot­tak el, hogy pénteken tizenegy ember vesztette életét egy pél­da nélkül álló robbantássoro­zatban, s ennek nyomán szá­mos provógyanús egyént őri­zetbe vettek. Úgy látszik, Whitelaw lemon­dás helyett a kemény kéz po­litikáját választja — mondják Belfastban. William Whitelaw, az északír ügyekkel megbízott miniszter vasárnap Belfastból Cheguers- be utazott, hogy tájékoztassa Edward Heath miniszterelnököt a belfasti fejleményekről. Vasárnapra virradó éjjel egyébként ismét bombák rob­banásától volt hangos az észa­ki tartomány. Az ulsteri rend­őrség egy járőrző dzsipje En­niskillen mellett — körülbelül 100 kilométerre Belfasttól — aknára futott, s a detonáció négy személyt megsebesített. Pokolgép robbant Newcastle- ben egy postahivatalban, Bally­moyerben egy protestáns gyű­lésteremben és a Belfastot az Ír köztársasággal összekötő autópályán. Belfastban a brit katonák több mint 120 személyt vettek Őrizetbe annak a nagyszabású átfésülésnek a nyomán, amelyet a szombatra virradóra elköve­tett merényletsorozat miatt in­dítottak. Az ulsteri védelmi szövetség (UDA) újabb ultimátumban szó­lította fel az angolokat az ír köztársasági hadsereg (IRAj azonnali felszámolására. Ameny- nyiben ez nem történik meg — mondotta a szélsőségesek egyik szóvivője — „saját embereink­kel törünk be a római katolikus negyedbe és mindenkit meg­ölünk, akit ott találunk“. Jack Lynch ír miniszterelnök ismét kifejezte azt a reményét, hogy nem folytatódik a britek fegyveres hajszája az IRA tag­jai ellen. Egyik fél sem kere­kedhet felül — tette hozzá — sem a katonai hatalom sem pedig a viszály szítása útján. „Remélem, hogy a jóakarat győzedelmeskedik“. A hétvégi tragikus veszteség­mérlege: péntektől vasárnapig 16 ember vesztette életét és 130 személy sebesült meg a bombarobbanások és a fegyve­res összecsapások következté­ben. Pakisztán igényli a kasmíri ENSZ-megf Egyelőket Üj földbirtokmaximumot állapítottak meg Indiában Földkörüli pályán az ÉRTS—1 ürlaboratórium Kommentárunk 1970. január 9-én az Egyesült Államokat és az egész világot bejárta az a hír, hogy Joseph Yablonski amerikai szakszerve­zeti vezetőt, Margaret feleségét és Charlotte lányát holtan ta­lálták villájukban Clarkesville bányaváros peremén. Mindhár­mukat agyonlőtték. 1969. de­cember 30-ról 31-re virradó éj­jel haltak meg. Mivel Yablonski nagyon aktívan működött a Bá­nyász Szakszervezetben és éles vitákat folytatott egyes meg­vesztegetett vezetőkkel, eleve világos volt, hogy ebben az eset­ben nem rablógyilkosság tör­tént, hanem politikai hátterű gyilkosságról van szó. Ezt bizo­nyította az a tény is, hogy a meggyilkolt villájából semmi­lyen értéktárgy nem tűnt el. A Yablonski-gyi-lkossággal ki­csúcsosodtak a Bányász Szak­szervezetben hosszabb ideje tar­tó viták. Joseph Yablonski na­gyon nyíltan szembeszállt Tony Boyle-lal, a szakszervezet ak­kori elnökével, a korrumpált szakszervezeti vezetővel, akit szoros szálak fűztek a bánya- társaságokhoz. Yablonski nyil­vánosan rámutatott arra, hogy ez az ember nem a bányászok, hanem a munkaadók érdekeit védi, korrupcióval vádolta őt. A bányászgyűléseken bizonygat­ta, hogy Boyle a saját haszná­ra és rendeltetésüktől eltérő cé­lokra él vissza a szakszerveze­tek pénzügyi alapjaival. 1969. december 9-én választásokat tartottak a Bányász Szakszer­giai kutatásokhoz, főként a nyersanyag-feltárás és a kör­nyezetvédelem céljára. A 891 kilogramm súlyú mesterséges bolygót igen érzékeny televí­ziós kamerákkal szerelték fel. A francia hírügynökség a NASA közlésére hivatkozva azt jelentette, hogy az ERTS1- programban 32 ország és nem­zetközi űrkutatási szervezet há­r omszáz tudósa vesz részt. Pakisztán ENSZ-képviselője révén arról tájékoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy igényt tart a kasmíri tűz- sziineti vonalnál ellenőrző tevé­kenységgel megbízott ENSZ- megfigyelők további szolgála­taira — jelentették be hivata­losan Karachiban. A hír kapcsán emlékeztetnek arra, hogy India a közelmúltban ugyanezen megfigyelők jelenlé­te ellen foglalt állást, memo­randumban hangsúlyozva, hogy az ellenőrizendő kasmíri tűz- szüneti vonal a decemberi há­ború óta gyakorlatilag nem lé­tezik. Ebben a kérdésben nyil­vánvaló az ellentét India és Pakisztán álláspontja között, az utóbbi ugyanis az ENSZ na­pirendjére akarja tűzetni a kasmíri tűzszüneti vonal kérdé­sét. India 21 államának politikai vezetői vasárnap megállapodás­ra jutottak abban, hogy tör­vényben rögzítik a földtulajdon felső határát. A tervezett föld­reform-törvényjavaslat értelmé­ben egy család nem birtokolhat többet 18 acre nagyságú föld­területnél. E fontos döntés Indira Gan­dhi kormányfőnek a 21 állam kulcsminisztereivel folytatott kétnapos tárgyalása eredménye­képpen született meg. A földreform India egyik leg­égetőbb problémájára keres megoldást, hiszen az ország 560 millió lakosságának több mint 80 százaléka a mezőgaz­daságból él. F. A. Ahmed mezőgazdasági miniszter a tanácskozás után újságíróknak kijelentette, hogy a 18 acrenál nagyobb földterü­leteket a kormány a földnélkü­liek között osztja ki, és eredeti tulajdonosainak megfelelő kár­térítést fizet. A miniszter nyi­latkozatában jelezte, hogy a kormány következő intézkedé­seként a városi ingatlan ma­gántulajdon maximálását ter­vezi. A vasárnapi döntés végre­hajtásának határideje: ez év december 31. vezet csúcsszerveibe. Yablonski az elnöki tisztségre jelöltette magát és Anthony Boyle ellen­jelöltje volt. Választási győzel­mét várták, de a választási bi­zottság bejelentette, hogy Boy­Egy kínos ügy botrányos vége le több szavazatot szerzett, mint Yablonski, tehát marad elnöki poszitján. Yablonski ellenőrizte a választások eredményeit és megállapította, hogy a szavaza­tok olvasásakor különféle üzel­mek történtek. Tájékoztatta róla a közvéleményt és bejelentette, kérni fogja, hogy nyilvánítsák érvénytelennek a választásokat és rendezzenek újakat. A három bérgyilkos megaka­dályozta Yablonski szándékának megvalósítását. A vizsgálat be­bizonyította, hogy a három­rendbeli gyilkosságot Buddy Martin, Paul Gilly és Claude Vesley követte el, s tettükért mintegy ötezer dollárt kaptak. A bérgyilkosok a Clarkesville- től több mint 300 km-re fekvő Clevalendból származnak és tet­tük előtt nem ismerték szemé­lyesen Yablonskit. A vizsgálat és a későbbi per folyamán na­gyon gyakran szó esett bizo­nyos Tony nevű férfiról, aki a gyilkosságot megrendelte. Ám a gyilkosok egyike sem volt hajlandó vallani, ki is az a To­ny. Nyilván a bosszútól tartva, ezzel kapcsolatban Claude Ves. ley sem volt hajlandó semmi lényegeset mondani, pedig csak ő volt kész ecsetelni a bűntett le­folyását. Buddy Martint és Paul Gillyt halálra ítélték, de az íté­letet nem hajtják végre, mert az Egyesült Államokban úgy döntöttek, hogy a halálbüntetés nincs összhangban az alkot­mánnyal. Claude Vesleyt csak most állítják bíróság elé. Nyil­ván ő tudná fellebbenteni a bér­gyilkosokat felbérelő férfi ki­létét borító titok fátylát. Az amerikai sajtó sejteti, hogy az a bizonyos Tony nem lehet más, mint Anthony Boyle, de egye­lőre nem áll rendelkezésre a bí. róság előtt helytálló bizonyíték. A háromrendbeli gyilkosság fő bűnöse vagy bűnösei tehát egye­lőre még mindig szabadlábon vannak. A Yablonski-gyilkosság ismét a tettet megelőző vitákra terel­te a közvélemény és a hatósá­gok figyelmét. Noha Yablonski már nem tudott bizonyítékokat felmutatni az 1969-es választás tizeimére, az illetékes szervek felülvizsgálták a választások szabályosságát, s arra a követ­keztetésre jutottak, hogy azok eredményeit meghamisították. A valóságban Yablonski kapott több szavazatot, mint Anthony Boyle. A választásokat így te­hát érvénytelenné nyilvánítot­ták, s Boy lenek távoznia kellett tisztségéből. Az ügyészség az iránt is érdeklődni kezdett, ho­gyan gazdálkodott Boyle a szak- szervezet pénzével. A vizsgálat eredménye Yablonskinak adott igazat, aki azt állította, hogy Boyle saját céljaira és politikai célokra él vissza a szakszerve­zet pénzével. Az ügy a washing­toni szövetségi bíróság elé ke­rült, amely nemrégen ítéletet hozott: Boyle-t ötévi börtönbün­tetésre és 130 ezer dollár pénz- büntetésre ítélte a szakszerve­zet pénzével űzött visszaélés mi­att. Az ügy további fejleményei azonban jellegzetesen amerikai­ak voltak. Boyle barátai órákon belül összehozták a 130 ezer dollárt, sőt az óvadék letételé­hez szükséges további összeget, így aztán a bíróság óvadé'k el­lenében szabadlábra helyezte Boyle-t. Valószínű, hogy a pénz a bányatársaságoktól szárma­zik, mert Boyle az utóbbi évek. ben nem egy jó szolgálatot tett nekik. A korrupt szakszervezeti vezető tehát csak néhány órát töltött a börtönben és most is­mét szabadlábon van. Nagyon valószínű, hogy várható bünte­tését sem kell majd leülnie. Boyle tehát az egész kínos ügyből viszonylag szerencsésen kievíckélt és csúfság érte az igazságszolgáltatást. Boyle-nak óvadék fejében történt szabad­lábra helyezése betetőzte az utóbbi években személyével kap­csolatos botrányok sorozatát. JAN BLANSKÝ néhány sorban AZ SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagjai megtekintették az Elektro 72 nemzetközi ki­állítás csehszlovák részlegét és elismeréssel nyilatkoztak ha­zánk kiállított termékeiről. LONDONBAN már két napja nem jelennek meg az újságok, mert a nyomdászok munkabe­szüntetéssel támogatják a dok- munkások követeléseit és az öt bebörtönzött szakszervezeti ve­zető szabadon bocsátását. AZ OLASZ ÚJFASISZTÁK újabb merényletet követtek el az Olasz Kommunista Párt taran- tói székhaza ellen. Nagyobb ká­rok szerencsére nem keletkez­tek, mert a tűzoltók a lakosság segítségével idejében eloltották a keletkezett tüzet. IDI AMIN ugandai elnök az­zal vádolja az izraeli hatósá­gokat, hogy folytatják az ország rendjének felborítására irányu­ló tevékenységüket. AZ AMERIKAI kongresszus 31 tagja felszólítást intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy hozzon hatékony intézke­déseket a repülőgéprablókat be­fogadó országok ellen és ala­kítson e probléma megszünteté­sére illetékes bizottságot. STEFAN OLSZOWSKI lengyel külügyminiszter Moszkvába ér­kezett, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel kon­zultáljon. A külügyminiszterek megvitatták az időszerű nem­zetközi problémákat, továbbá a szovjet—lengyel kapcsolatok to­vábbfejlesztése és elmélyítése, valamint a különböző területe­ken való együttműködés kérdé­seit. A SZOVJETUNIÓ és a Szomáli Demokratikus Köztársaság kor­mányai megállapodtak abban hogy Szomáliában szovjet keres­kedelmi képviseletet létesíte­nek. A megállapodást Omar Ar- teh Ghalib külügyminiszter és Alekszej Paszjutyin, a Szovjet­unió mogadisliui nagykövete ír­ta alá. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT küldöttsége hétfőn befe­jezte algériai látogatását. A de­legáció, melyet Raymond Guyot, az FKP Politikai Bizottságának tagja vezetett, tárgyalásokat folytatott Ahmed Kaiddal, az Al­gériai Nemzeti Felszabadítási Front titkárával, valamint a front több más vezetőjével. A tárgyalások során megvitatták a két ország közötti kapcsola­tok fejlesztésének kérdéseit. A KUBAI fővárosban hétfőn megkezdődtek a tárgyalások Fi­del Castro, a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke és Nguyen Thi Binh asszony, a dél- vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere kő zött. MAURICE SCHUMANN fran­cia külügyminiszter tegnap fo­gadta Vo Van Sungot, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetőjét. A vietnami politikus tájékoztatta a külügyminisztert az amerikai bombázások fokozódásáról. OLASZORSZÁG három tarto­mányában kétnapos sztrájkot kezdtek a mezőgazdasági dolgo­zók. Béremelést és a munka­körülmények megjavítását köve­telik. DAR ES SALAAMBAN megkez­dődött az Afrikai Nők Szövetsé­gének nyolcnapos konferenciá­ja. Jeanne Martin Cissé, a szer­vezet elnöknője felhívást inté­zett az afrikai nőkhöz, hogy egyesítsék erejüket a kolonia­lizmus elleni harcban. DZSIGME SINGH VANGCSUK személyében új király lépett a bhutáni trónra. A OLASZ JOGÁSZOK SZÖVET SÉGE követeli, hogy indítsanak bírósági eljárást Giorgio Alrai- rante ellen a betiltott neofasisz­ta párt felújításában betöltött szerepe miatt. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT a tagkönyvcsere során 1 544 000 új igazolványt adott ki. A kommunista pártba az 1972. év folyamán 122 ezer tag lépett be. A SCHWEST nevű NDK-beli tartályhajó befutott a rostocki olajkikötőbe az iraki Kirkukban kitermelt kőolajrakományával. A Német Demokratikus Köztár­saság az első államok egyike volt, amely bejelentette, hogy hajlandó az állami tulajdonban lévő iraki kőolajtársaság által kitermelt kőolajat átvenni. Vandenberg — (Kalifornia) — A Los Angeles melletti Van- denberg légitámaszpontról va­sárnap Föld-körüli pályára jut­tatták az ERTS-1 elnevezésű, tudományos kutatásokat végző firiaboratóriumot. Az ERTS-1 (Earth Ressourcen Technology Satellite) űrlabora­tóriumtól azt várják, hogy fon­tos adatokat juttat a Földre a geológiai, geográfiai, oceano­gráfiai, ökológiai és meteoroló-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents