Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-21 / 170. szám, péntek
A környezeti problémák és a jövő A környezetvédelem és a kcrnyezetalakítás problémáiról nyilatkozott az UNIVERSITAS- nak a közelmúltban Jacques Monod francia biokémikus, George Wald amerikai biokémikus és Szentgyörgyi Albert magyar .származású amerikai biokémikus. A nyilatkozat visszhangot kelteti az egész világon már csak azért is, mert a három Nobel-díjas tudós egyértelműen a haladás, a béke, a megértés eszméinek híve és népszerűsítője. A nyilatkozat tartalmát rövidítve közöljük: A környezeti viszonyok romlása Környezetünk minősége példátlan ütemben romlik. Emellett tudni kell, hogy csupán egyetlen környezet létezik: ami a világ egyik részén történik, kihat az egészre. A legismertebb példa a mérgező anyagok behatolása világszerte a táplálkozási ciklusokba (higany, ólom, kadmium, DDT stb.) így például kimutatták ezeket az anyagokat kiindulási pontjaiktól távol, madarak és egyéb álfátok sejtszövetében. Az olaj- szennyezés, az ipari szennyvizek és egyéb szennycsatornák a világ valamennyi parti és folyami vizére károsan hatottak ki, hasonlóképpen a szerves hulladék is, amit sokkal nagyobb mennyiségben ürítenek ki a városok, semhogy a természet feldolgozó mechanizmusa meg tudna birkózni vele. A városokra sűrű szmog-felhők nehezednek, a szél által hordozott szennyek és mérgező anyagok a kibocsátási pontoktól sok száz kilométeres távolságban is tönkreteszik a fákat és a növényzetet. A nyersanyag- forrásokat kíméletlenül kihasználják, holott a Föld nem rendelkezik semmiféle korlátlan természeti kinccsel. A Föld majdnem egész termőterülete művelés alatt áll már. Mégis, főképpen az ipari országok, évente sok millió hektár termőföldet vonnak ki a mezőgazdasági termelésből, hogy ipari létesít mén y e két, au t ó sz t r á d á kát, parkolókat építsenek helyükre. Túlnépesedés és éhség Földünk jelenlegi lakosságát három és fél milliárdra becsülik és az ezredfordulóra ez a szám hat és fél milliárdra fog emelkedni. Jelenleg az a helyzet, hogy a világ lakosságának kétharmada alultáplált, s hogy az élelem-szektorban elért haladás ellenére is fennáll egy iszonyatos éhínség veszélye. Emellett a lakosság statisztikai adatai félrevezetőek, mert figyelmen kívül hagyják a tényleges fogyasztást. Becslések szerint az USA-ban ina született gyermek élete során legalább hússzor annyit fogyaszt és kb. ötvenszer annyival járul hozzá a környezet szennyeződéséhez, mint egy Indiában született gyermek. Háború Az emberiség történelmében nem akadt még egy tevékenység, amelyet oly általánosan elítéltek és mégis oly általánosan folytatlak volna, mint a háború. Soha egy pillantásra sem S*ü- netelt az egyre pusztítóbb fegyverek és hadviselési módszerek kidolgozása. Most lmgy feltaláltuk a legszörnyííbb fegyvereket, sőt már láttuk pusztító hatásukat is, visszariadunk további alkalmazásuktól. Ez azonban nem tart vissza attól, hogy f eg y v e r r a k t á r a í n k a t a t o m t ö 1 - telekkel zsúfoljuk tele, amelyek végképpen kiirthatják fiz élet nyomát is a Földön. Félelmünk attól sem riasztott vissza bennünket, hogy „kis háborúkat“ kezdjünk, vagy olyan agresz- szív cselekményekbe fogjunk, amelyek atomháborút robbanthatnak ki. Évszázadunk negyvenes éveiben, amikor elhatározták az atombomba előállítását, az USA 2 milliárd dollárt bocsátott rendelkezésre e célra. A hatvanas években a Holdért folyó verseny megszállottjaként az amerikai kormány 20—40 milliárd dollárt fordított a Verseny megnyerésére. Az emberiség fennmaradását kérdésessé tevő problémák koncén t rá 11 tan u 1 in á n y ozás á na k prioritást kellene élveznie az atom- és űrkutatással szemben.. Ugyanilyen méretekben, ugyanilyen sürgősséggel kellene támogatni ezeket a kutatásokat. Mivel a válság sürgős rendszabályokat követel, már a kutatások elindításakor és folytatásakor az alábbi akciókra hívjuk fel a világ közvéleményének a figyelmét. Nem valami csodarszert kínálunk, hanem megelőző rendszabályokat. — Kössenek egyezményt, hogy befagyasszanak minden olyan műszaki újítást, amelynek kihatásai beláthatatlanok s amely nem lényeges az emberiség fennmaradása szemszögéből. Ide számítjuk az új fegyver-rendszereket, bizonyos közlekedési rendszereket, a kórokozókat irtó kipróbálatlan vegyszereket, stb. — Egy már meglevő levegő- és vizszennyeződés ellenőrző technológia alkalmazása az energiaelőállítás és ipari termelés területén. Be 'kell vezetni a nyersanyagok maximális mérvű újrafeldolgozását, hogy lassítsuk a nyersanyagforrások kiapadásának folyamatát. — Függetlenül attól, milyen nehézségeket kell legyőzni ezen az úton, a nemzeteknek meg kell találniuk a háború felszámolásának, a nukleáris fegyverek leszerelésének, a bakteriológiai és vegyi fegyverek megsemmisítésének a módját. A valaha oly hatalmasnak tűnt Földet most egész kicsiségében kell látnunk. Önmagába zárt rendszerben élünk, s életünk, valamint az utánunk következő generációk élete a Földtől és egymáshoz való viszonyuktól függ. Az egész emberiség feladata szembeszállni a fenyegető veszéllyel és együttes erővel megtartani otthonául a Földet! li—a) A SZOVJETUNIÓ 50 ÉVE „A Szovjetunió fennállásának 50 éve a gyakorlatban igazolta a nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldásának helyességét“ — mondotta Jevge- nyij Michajlovics Jersov, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének tanácsosa a Szovjet Tudomány és Kultúra prágai Otthonában megtartott beszélgetésen, amelyet a szovjet nagykövetség képviselőivel rendezett a csehszlovák és szovjet újságírók klubja. Jersov elvtárs elmondta, hogy a Szovjetunió létrejöttét előre jelezte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme. Megalakulása a lenini nemzetiségi elmélet gyakorlati érvényesítését jelentette. A Szovjetunió nemzeteinek önzetlen kölcsönös támogatása minden köztársaságban lehetővé tette a fejlett ipar és gépesített nagyüzemi mezőgazda- sági termelés kiépítését. A Szovjetunió megalakulása óta az ország nemzeti jövedelme százszorosánál nagyobbra emelkedett. A továbbiakban Igor Alek- szandrovics Cserkaszov, a szovjet nagykövetség első titkára tájékoztalta az újságírókat a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő akciók programjáról, amelyet az év második felében a szovjet nagykövetség, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság és a Szovjet Tudomány és Kultúra Otthona a csehszlovák társadalmi szervezetekkel karöltve rendez meg. Legjelentősebb akció „A Szovjetunió 50 éve“ nevű kiállítás lesz a prágai Fučík Parkban ez év novemberében és decemberében. A Szovjet Tudomány és Kultúra Otthonában még e hónap folyamán szemináriumot rendeznek a nemzetiségi kérdés megoldásáról a Szovjetunióban. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szintén számos társadalmi és kulturális rendezvényt készít az évfordulók tiszteletére. 4 Mély út, Ltmely már régen vári a csatornázásra és az új aszfaltozott útra. !i'’ (Molnár János felvétele] Számadás és tervek A választások óta eltelt fél év után a nemzeti bizottságok már számot adhatnak munkájukról a választóknak és sorra vehetik tervük legközelebbi tennivalóit. A Král. Chlmec-i (Királyhelmec) Vnb lendületesen kezdett hozzá a célkitűzések megvalósításához. Ténykedése lépten-nyomon tapasztalható. Erre vonatkozólag a városi nemzeti bizottság elnöke, Gulyás Béla mérnök csak ennyit mond: „Fő irányvonalunk a választási programban kitűzött célok megvalósítása. Ezt a választók pontosan nyomon követhetik.“ Tény, hogy teljes ütemben folyik a választási program megvalósítása. Javítják a járdákat. Befejezték a Mély út építését, s újabb utcák építéséhez kezdtek. Felépítették a városháza leégett részét. Annak ide-' jén a választók jogosan követelték az utcai világítás és a hangszórók számának bővítését. Nagyobbára már ennek is eleget tettek. Épül a strandfürdő második medencéje. Jól bevált az autószerviz-szolgálat. Tömöri István, a javítóműhely mestere bizonyíthatja, hogy jó ötlet volt ennek a szolgálatnak a bevezetése, hisz mindjárt a kezdés után annyi munkával látták el őket, hogy szűknek bizonyultak a műhelyek, s még az udvar is. Az egyirányú gépjárműforgalom bevezetésével egyszerre két fontos probléma is megoldódott: tehermentesült a főutca forgalma, csökkent a balesetveszély, és a szülök, pedagógusok, diákok közmegelégedésére módosult a diákbuszok járata is. Ma már az iskolák mellett is vannak megállók. A Szolgáltatások Házát birtokukba vették a virágárusok, a borbélyok és a fodrászok. Jól halad a sportpálya építése is. Az öltözők, az irodahelyiségek, a gondnok szolgálati lakása már felépültek. Csak a füvesítéssel volt baj. Eddig már kétszer vetették el a magot, mégsem sikerült megfelelő gyepszőnyeget kinevelni. Most a Zatíni (Zétény) Efsz vállalta a füvesítést. Ok nem vetik a füvet, hanem gyeptéglákat raknak le a 10 400 négyzetméteres területre. Ha- minda Béla, a munkacsoport vezetője, a gyeptéglarakás gyakorlott mestereit, Hajdú Andrást és Rudas Tibort irányította ide, erre a munkára. Ok a Latorca töltésén tíz évig végezték ezt a munkát. Most 5—6 betanított munkás segédkezik mellettük. Egy kis folt már szépen zöl- dell. Ott két héttel ezelőtt rak Iák le a gyeptéglákat, gyorsan letapadtak, mert akkor bőven esett. A többit is öntözni kellene, mert öntözés nélkül hiába végeznek akármilyen jó munkát. Haminda Béla elvtárs, a munkacsoport vezetője viszont azt mondja, hogy az öntözés már nem az ő dolguk, az nincs a szerződésben, arról a város vezetőinek kellene gondoskodni. Más problémák is vannak1 A város akcióprogramjának egyik legjelentősebb pontja az áruház felépítése. Ez még mindmáig nem kezdődött meg. A városi nemzeti bizottság abban a tudatban kezdte meg az évet, hogy végre, kilencéves huzavona után, az idén erre is sor kerül. Kilenc családot költöztettek ki azokból a régi, rozoga épületekből, amelyek helyére az áruházat tervezték. Amikor a terep elkészült, a központi tervező hivatal Ismét nehézségeket gördített az építés megkezdése elé. Most meg az építővállalatok nehézkességei késleltetik az épület alapozásának megkezdését. Közben persze a város közepe feldúlva ék lelenkedik. A város kereskedelmi hálózatának nehézségei és fogyatékosságai volt a fő programpontja annak a plénumíilésnek, melyre a városi nemzeti bizottság meghívta az üzemek vezetőit. A járási nemzeti bizottság is képviseltette magát. A csaknem egésznapos eszmecserén mindenki a kereskedelmet bírálta, az áruellátás rugalmatlanságát, de főleg azt, hogy a városnak évtizedek óta nincs egy tisztességes íizlethe- lyiségje. A legtöbb kisméretű, zsúfolt, egészségtelen. A raktárak nyirkosak, penészesek, a bennük tárolt áruk gyorsan romlanak. Nincs mód a szemléltető választék megteremtésére. A város ezen a téren lemarad nemcsak a járás más városai mögött, hanem még a környék falvai mögött is, hisz a legtöbb községben ma már korszerű üzletház található. A választási gyűlések idején, a megbeszéléseken a választók állandóan azt hangoztatták: a nők számára munkalehetőséget kell teremteni a városban és környékén. Már akkor kételkedve tekintettek a választási programnak arra a pontjára. mely szerint 1974-ben Pribeník (Perbenyik) és a város közölt egy nagyobb faátrakodó építésébe kezdenek, melynek melléküzemeiben néhány száz nő is munkát kap majd. Ahogy múlik az idő, az emberek egyre inkább csalódottan beszélnek erről a szépen elképzelt nagyüzemről. A városi nemzeti bizottság tájékoztatása szerint tény, hogy ennek felépítése már aligha fér be ebbe az ötéves tervbe. Esetleg a következőbe. A mezőgazdaság fokozódó gépesítésével egyre több munkaerő szabadul fel. Főleg női munkaerő. A járás többi városában a nők foglalkoztatottságának mértéke 42—43 százalékos, Királyhelmecen csak 38 százalékos. Gondterhelten nézi a statisztikai kimutatásokat á városi nemzeti bizottság elnöke, Gulyás Béla mérnök, és csak ennyit mond: „A lemaradás nemhogy csökkenne, hanem évről évre növekszik.“ Fáradhatatlan a város vezetősége. Ha szükséges, akkor szívesen „kilincsel“ a járási, a kerületi, vagy akár a kormány- hivatalokban. A városi nemzeti bizottság tagjainak alkotókedvét még a közbeeső sikerte- lenségek sem szegik meg. Céljuk, hogy a város fejlődése lépést tartson hazánk többi városának a fejlődésével. És van erejük mindig újrakezdeni, mert a választók bizalma táplálja és kötelezi őket. Tudják, hogy a választási program céljai azonosak az ötéves terv célkitűzéseivel, és ha nem teljesítenék a feladatokat, akkor nemcsak városunk, hanem egész szocialista rendszerünk megrövidülne. r’«?TTR?<0 DEZSŐ A strandjürdö második medencéiének túlfolyó csöveit szeretne. Oupály László mester (jobbról) és Gáspár András tanuló (balról f. Ezután már csak a tatarozás következik. (Molnár János felvétele]
