Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

MAI VENDÉGÜNK: zffifcnífio obcnoou ma. A Szovjetunió kereskedelme példáuí Len­gyelországgal és Bulgáriával 60 százalékos, az NDK-val 56 százalékos, Csehszlovákiával 43 százalékos, Romániával pedig 40 százalékos mértékben növekszik. A Szocialista Gazdasági Integráció Komplex Programja, amelyet a KGST Bukarestben tar­t 25. ülésszakán fogadtak el, elsősorban a termelési kooperáció és a szakosítás elmélyí­tését szorgalmazza, valamint a két- és sokol­dalú együttműködést, az ágazati szükségletek két vagy több állam számára történő közös biztosítását. E tekintetben a szocialista államok már gaz­dag tapasztalatokkal rendelkeznek, főleg a szovjet gazdasági és technikai segítség fel- használása terén. A Szovjetunió már hosszú idő óta segítséget nyújt a szocialista államok ipari fejlesztésében. A beruházási egységek formájában nyújtott szovjet technikai segítség állandóan növekszik. Az 1960—65-ös évek­A SZOVJETUNIÓ SZEREPE A SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓBAN A szovjet gazdaság minden tekintetben óriá­si potenciális lehetőségekkel rendelkezik. Ha­talmas nyersanyag- és energiaforrásai vannak, fejlett az ipara, a mezőgazdasága, a tudomá­nyos-kutatási alapja, és kiválóan képzett szak­emberek irányítják a termelést és a kutatási munkákat. Ez a potenciál nemcsak a Szovjet­unió népeit szolgálja, hanem hozzájárul a töb­bi szocialista ország fejlesztéséhez. A Szovjetunió és a többi szocialista állam közötti gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös, de nagyobb jelentőségű a Szovjetunió partnerei számára. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban több mint 50 százalékkal növekszik a KGST-tagállamok kölcsönös árucsere forgai­ben az évi növekedés 1,4 százalékos, az 1965— 70 es években pedig már átlagosan 8,9 száza­lékos volt. Az utóbbi tíz év alatt a szocialista államok a Szovjetunió segítségével 1695 külön­böző üzemet építettek, s 1971 elején 1172 üzem­ben már el is indították a termelést. A szovjet technikai segítség az egyes orszá­gokban eltérő, az alapelv azonban mindenütt azonos. Bulgáriában például szovjet segítség­gel épüít üzemek adják a vegyipari termelés 60 százalékát, a színes fémek termelésének 70 százalékát és az acéltermelés több mint 90 szá­zalékát. A szovjet segítség nem szorítkozik csupán p kapacitások kiépítésére és beindítására, e ter­melési kapacitások üzemelését a legtöbb eset­ben szovjet nyersanyaggal és fűtőanyaggal biz­tosítják. A Szovjetunió szállítja az új petroké- miai üzemekbe a kőolajat, s a további ágaza­tokba a földgázt, az öntvényeket, a foszfáto­kat, a szenet, az ércet, és gyapotot stb. Ez távolról sem egyszerű és természetes kereske­delmi kapcsolat, egyáltalán nem abból adó­dik, hogy a Szovjetunió saját maga nem tud­ná hasznosítani kőolaját és egyéb nyersanya­gát, vagy nem tudná máshol is értékesíteni. A kőolaj a külkereskedelemben ma aranyat ér, bármit lehet érte kapni, kemény valutaként szolgál a fizetésben. Ha £ Szovjetunió ennek ellenére a szocia­lista országokba szállítja a kitermelt kőolajá­nak tetemes részét, ez a szocialista államok szükségleteinek megértését és méltányolását jelenti. E mellett a szovjet kőolajszállítmányok évről évre növekednek, és a jelenlegi ötéves tervidőszakban a szocialista országok teljes szükségleteinek kielégítésére irányulnak. Természetes, hogy a Szovjetunió nem ren­delkezik kimeríthetetlen forrásokkal és a szo­cialista országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatai sem lehetnek tartósan egyoldalúak A megelőző ötéves tervidőszakban a Szovjet­unió 54 vegyipari üzemhez szállított berende­zéseket a KGST többi tagországába. Az is is­meretes, hogy a szocialista országok bizonyos mértékben hitelek nyújtásával is hozzájárulnak a szovjet nyersanyagforrások kiaknázásához. Ez a hitelpolitika lehetővé teszi a szovjet nyersanyagforrások gyorsabb kihasználását és a szocialista országok nagyobb méretű része­sedését. Csehszlovákia eddig is pozitív szere­pet töltött be ezen a téren, de távolról sem merítette ki az adott lehetőségeket. A jelenlegi ötéves tervben kötött nemzetközi szerződések értelmében Csehszlovákia és az NDK részt vesz a szovjet kőolaj- és földgáz­források kihasználásában. Magyarország a foszfortartalmú nyersanyagok, az azbeszt és a szigetelő anyagok termeléséhez járul hozzá, Bulgária a cellulóz-, az acél- és a földgázterme­lésben vesz részt, Románia pedig a kohászat fejlesztéséhez nyújt segítséget. A szocialista országok gazdasági együttmű­ködése tehát a kölcsönös előnyösségen alap­szik. A szovjet gazdasági potenciál hatalmas lehetőségeinek kihasználása döntő mértékben elősegíti a gazdasági kiegyenlítődést és a szo­cialista integráció további hatékony fejlesz­tését. TÍZEZREDIK MULTICAR AZ NDK BÖL A prágai Vasútépítő Vállalat képviselői ez év májusában a gyártóvállalat, a Strojexport és a zličíni Építőipari Gép­gyár képviselőinek jelenlétében ünnepélyes keretek kö­zött vették át a tízezredik Multicart. Ezt a közkedvelt motoros kocsit, melynek Csehszlovákia a legnagyobb kül­földi átvevője az NDK-beli VEB Fahrzeugwerk Walter- schausen cég gyártja. 1959 óta importáljuk ezt a kocsit tíz féle szakosított kivitelben. Számos ágazatban érvényesül az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szol­gáltatási üzemeknél egyaránt. Legjobban bizonyítja ezt az a tény, hogy mintegy 1200 csehszlovák vállalat, üzem vagy szervezet rendelkezik már ezekkel a gépekkel. SILÖTORNYOK A SZOVJETUNIÓBA A vítkovicei silótornyok nemcsak a Szovjetunió európai részébe, de a melegebb közép-ázsiai köztársaságok és Nyugat-Szibéria mezőgazdasági üzemeibe is eljutnak. A Vítkovicei Klement Gottwald Gépgyár eddig 436 siló­tornyot szállított a Szovjetunióba. Az idén további há­romszáz torony szállítására kötöttünk szerződést. A Szov­jetunió déli részén, Záporozsie vidékén sikerrel kipróbál­ták a betakarítási nedvességtarlalmú gabona tárolását is a vítkovicei tornyokban. TOVÁBBI SZAKOSÍTÁSI SZERZŐDÉS Ojabb szakosítási szerződést írtak alá Csehszlovákia és ez NDK képviselői az idén áprilisban. A szerződés értel­mében Csehszlovákia kibővíti az elektromos időmérő-be­rendezések gyártását és az NDK szükségleteit teljes mér­tékben kielégíti. A szerződés, mely a Pragotron nemzeti vállalat termelési programját távlatilag is stabilizálja, 1975-ig szól és kilátásba helyezi az együttműködést a to­vábbi évekre is. HEGESZTETT CSÖVEK EXPORTRA A košicei Kelet-szlovákiai Vasműben új spirális csőhe­gesztőt helyeztek üzembe. A beruházás két gépsorból áll, amelyek együttes súlya kétezer tonna. A spirális cső­hegesztőben évente 60 ezer tonna csövet fognak készí­teni a kőolaj és a gázvezetékekhez. A gépsorokon -550 mil- litmétertől 1420 milliméterig terjedő átmérőjű és 9—14 méter hosszú csövek hegeszthetők. A hegesztett csöveket elsősorban a Szovjetunióba fogjuk szállítani. ELSŐ HELY A VILLAMOSOK GYÁRTÁSÁBAN A Technikai és Beruházási Fejlesztés Szövetségi Minisz­tériumának adatai szerint ötödik ötéves tervünk kezde­tén több mint hatszáz egyezményünk volt a KGST-tagor- szágok tudományos kutatóintézeteivel való együttműkö­désre. Ebből 207 szovjet, 169 NDK beli, 107 lengyel, 98 magyar, 54 bolgár és 38 román kutatóintézetekkel volt kapcsolatos. A tudományos technikai együttműködés je­lentős mértékben hozzájárult a termelés szakosításához és fejlesztéséhez. A termelési szakosítás eredményeként Csehszlovákia gyártja a legtöbb villamost a világon és má­sodik helyet foglalja el a kisebb repülőgépek gyártásában. AZ OLDAL ANYAGÁT A NOVINY ZAHRANiCNÍHO OBCHO­DU CIKKEI ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA MAKRAI MIKLÖS SZOVJET SÍNEKEN Ez az együttműködés 1957-ben kezdő­dött, amikor két négytengelyű egyenára­mú vilianymozdonyt szállítóiunk a Szovjetunióba. A mozdonyok óránkénti teljesítménye 2344 kW, súlya 84 tonna, maximális sebessége pedig 120 km/ó volt. A mozdonyok a próbaüzemeltetés alapján kedvezőtlen éghajlati feltételek mellett is alkalmasaknak bizonyultak a moszkvai vasúti gócpont nehéz gyors­vonatainak vontatásához. A villanymozdonyok második szériá­jában a motorok teljesítményét 2800 kWó-ra növelték a 120 kilométeres ma­ximális sebesség megtartása mellett. A teljesítmény növelése azonban nem elé­gíthette ki a gyorsaság további növelé­sében mutatkozó igényeket, ezért a plzefíi Skoda-művek dolgozói kifej lesztették a hattengelyű, 123 tonna sú­lyú, 4200 kWó teljesítményű és 160 ki­lométer óránkénti sebességre képes egyenáramú villanymozdonyt. A próba- üzemeltetés alatt ez a mozdony a Moszkva és Leningrád közötti vonalon 200 kilométeres óránkénti sebességet ért el. Ez a villanymozdony, amely a szovjet vonalakon ČS-2 jelzés alatt sze­repel, a háromezer voltos egyenáramú vonalakon máig is a világ legnagyobb teljesítményű villanymozdonyának szá­mít. A mozdonyokat szovjet gyártmányú elektropneumatikus fékekkel látták el, amelyek lehetővé teszik az egész sze­relvény egyenletes és biztonságos féke­zését. A mozdonyt olyan biztonsági be­rendezéssel is ellátták, amely a szema­for „állj“ jelzésénél a mozdonyvezető beavatkozása nélkül is önműködően megállítja a vonatot. A mozdonyvezető kabinjában rádiótelefon is működik, mely állandó kapcsolatot biztosít a moz­donyvezető 'és a forgalmista között. Ezek a berendezések mind a Szovjet­unióban készültek és egységesen hasz­nálják az egész országban. A CS-2 villanymozdonyokat fokoza­tosan bevezették a Moszkvából induló távolsági vonalakon és a transzszibériai vasúton, ahol a rendkívül kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére is megbíz­hatóan dolgoznak. Télen itt a hőmér­séklet —50 °C-ra is csökken,- a hóviha­rok sebessége pedig a 100 kilométert is eléri óránként. Ezzel szemben nyáron a hőmérő higanyszála gyakran árnyék­ban is +40 °C fölé ugrik. A mozdonyo­kat ezekhez a rendkívüli feltételekhez olyan berendezésekkel látták el, ame­lyek a kezelő személyzet munkájához jő feltételeket biztosítanak. A ČS-2 villanymozdonyok vontatják a Moszkva és a Leningrád között közle­kedő „Auróra" és „Niva“ expresszvona- tokat, amelyek óránként 130 kilométe­res átlagos sebességet érnek el, a 650 kilométeres utat tehát öt órán belül teszik meg. Ezek az expresszvonatok Európa leggyorsabb járatai közé tartoz­nak. A szovjet vonalakon már 870 ČS-2 jelzésű mozdony közlekedik, s számuk ebben az évben eléri a 944-et. Az európai villanymozdony-gyártás viszonyai között ez rendkívül nagy szé­riagyártást jelent, ami lehetővé teszi a gyártási folyamat állandó tökéletesíté­sét. A mozdonyok kiváló képességeit bizonyítja az a tény is, hogy napi telje­sítményük eléri az 1200 kilométert és az első mozdonyok több mint egymillió kilométert futottak már a szovjet vona­lakon. A villanymozdonyok másik típusa a ČS-4 jelzésű hattengelyfi 123 tonna sú­lyú, 5100 kWó teljesítményű és 160 km/ó maximális sebességű váltóáramú mozdony, mely a Skoda-művek eddigi legnagyobb teljesítményű villanymozdo­nya. Gyártásánál korszerű technológiai eljárásokat alkalmaztak, például a te­kercselést szilikon szigeteléssel látták ed, amely üzemelés közben 220 °C hőt Is kibír. A mozdony karosszériája üvegla- minátból készült, ami jó hő- és hang- szigetelést biztosít. Teljesítmény© 1000 tonna súlyú gyorsvonatok 160 km/ó se­bességű vontatásához elégséges. Ezek­ből a mozdonyokból jelenleg 230 üzemel a Szovjetunióban. A sebesség növekedése a fékberende­zésre is egyre nagyobb igényeket tá­maszt, ezért ezeket a mozdonyokat elektromos fékberendezéssel is ellát­ták. A fékberendezés 160 km/ő sebes­ségről 1000 méteren belüli távolságra rövidítette a fékezést, ami 25 százalék­kal nagyobb a klasszikus légfék telje­sítményétől. így jött létre a mozdony CS-4 T jelzésű korszerűsített típusa. A mozdonyok szélsőséges éghajlati feltételek között való üzemeltetése szá­mos műszaki tökéletesítést tett szük­ségessé. Az olajhűtés például egy blokk­ban történik a transzformátorral, az olajszivattyú és a hűtőventillátorok mű­ködését az olaj hőmérsékletétől függően automatikus berendezés szabályozza. A mozdonyvezetőknek tehát menet közben nem kell gondot fordítania a hűtés sza­bályozására. A mozdony egy teljesít­mény-egységre eső súlva a műszaki fej­lesztés 15 éve alatt a felére csökkent. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a V. I. Lenin nevét viselő plzefti Skoda- művek dolgozóinak együttműködése a szovjet vasutakkal mindkét fél számára hasznos vállalkozás. Az eddig átadott 1300 villanymozdony a csehszlovák— szovjet gazdasági együtműködés ered­ményességét bizonyítja. 1. A KGST hogy tovább ség Tanácsá nyos-iníiszak töltött szere] 2. A KGST- sítására irán dinálását els Tanácsában a vonatkozás a következői — gazdasí a KGST-tagá további lejle dolgozása; — segítse; uépgüzdaság Csehszlovákia é gazdasági egyiittm mértékben hozzájár gazdasági feladatain Az együttműködés s korlatilag a népjíftzd zatára kiterjed. Az c tos terület a termés: források fejlesztése Csehszlovákia egy szocialista államokn gyelországnak hossz csont nyújtottak. A: sabb és legértékes megkötött és 196 egyezmény a leng nyászat és rézterm és Csehszlovákia éli A szocialista álla ja a KGST-tagállam leket biztosít, mely az egész szocialista hangban és saját ni lelően fejlődhetnek, a termelőerők koon államok számára va gazdasági közösség ló előnyökhöz jutnál' gazdaságai. Az egy rítja a természeti ac dáiyokat is, és biz a szükséges nyerse Teljes mértékben vo gazdaságra is, ahol vekedése és a nép é se, teljes mértékben függ. Magyarország i lenne elégséges a rendezések tömeges ágazatok többségébi csak távlatilag g í közepette biztosítha részt vevő szociális ezt a lehetőséget, e országnak a leghal járások alkalmazásé gazdasági integrácií dája a közismert II és szállítása. Az Ik ban elért minőségi két Magyarország hogy a KGST szinl •zállítják az autóbu 1960-ban Magyaro buszt gyártottak. A autóbusz hag-yta el rült exportra^ Közi korszerűsítik és töl lamok azonban ner tenek Magyarország ló partnereket is. E katrészt vesz át a r

Next

/
Thumbnails
Contents