Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-10 / 160. szám, hétfő
A harcos nem vonul vissza A napokban ünnepli 55. születésnapját Ján Samaš alezredes, az ellenállási mozgalom harcosa. Életének nagy részét a hadseregnél töltötte. A második világháború idején végezte a katonai pilótaiskolát, s utána repülőtiszt lett. Az ún. szlovák állam alatt nem fejthette ki politikai meggyőződését és a többi antifasiszta tiszttel és katonával csak a kellő pillanatra vártak. A Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanását követően, 1944. augusztus 30-án éjjel a prešovi repülőtérről a Szovjetunióba indultak. Megérkezésük után Samaš elvtársat azonnal beosztják a csehszlovák pilóták központjába parancsnoki szárnysegédnek. Aktívan részt vesz a csehszlovák légi vegyeshadosztály megszervezésében. Ezután a 2. vadászezred törzsparancsnoka lesz. Légihadosztályunk harci útjával kezdődik Samaš elvtárs harci útja is. Részt vesz a hadosztály, mindenekelőtt a 2. vadászezred valamennyi akciójában, melynek útja Lengyelországon át Ostraváig vezet és a végállomás 1945. május 17-én Prága. Samas elvtávs helytállt a nehéz harcban. Bebizonyította bátorságát és elszántságát, a gyűlölt ellenség, a fasizmus feletti győzelembe vetett hitét. A harcban tanúsított derekas- ságáért több szovjet és csehszlovák kitüntetést kapott. Többek között „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság érdemes katonai pilótája“ megtisztelő címet. A légi vegyes hadosztály felosztása után Prágából Szlovákiába érkezik. Különböző parancsnoki tisztségeket tölt be és részt vesz az új csehszlovák légierő, az új néphadsereg építésében. A hadsereg pártszervezetének megalapítása után 1949-ben a CSKP tagja lett. Napjainkig a marxizmus—leninizmus szellemében nevelte a fiatal parancsnokokat és pilótákat. Harca és munkája a hadseregben a napokban véget ér. Megkezdi megérdemelt pihenését, nyugalomba vonul. Mint mondja: „De nem a hátországba. A harcos sohasem vonul a hátországba. Továbbra is dolgozni fogok a különböző szervezetekben. A legtöbbet az iskolás fiatalokkal foglalkozom majd a honvédelmi és a lakosok polgári honvédelmi nevelésében“. Ján Samaš alezredes elvtársnak igaza van. A harcos sohasem vonul vissza a hátországba, csak élvonalbeli munkájának formáját változtatja. Segít hazánk védelmi képességének növelésében, amelyért ő és még sokezren harcoltak és ami soknak az életébe került. —gf— NEMES VETÉLKEDŐ „A győzelem útján“ címmel a PHSZ által rendezett honvédelmi versenysorozat harmadik fordulóját tartották meg TURA- NY-ban (martini járás). Szlovákia 24 férfi és 21 női járási csapata állt rajthoz. Rendkívül izgalmas és kUlönösen a fiúknál igen színvonalas verseny volt. Igen jól szerepeltek a trebišovi lányok. Ezen a versenyen Sp. N. Vés után a másodikok leltek. A fiúknál a győzelmet a Brati- slava-vidék csapata (felvételünkön) szerezte meg a Sp. N. Vés és Košice elo'tt. Ez a versenysorozat próbára teszi a fiatalok képességét. Kár, hogy sok járás nem ragadja meg az alkalmat s nem küldi el versenyzőit. NAGY LÄSZLÖ VILLÁMINTERJÚ Buzuluktól Prágáig Ezt a nevet viseli az a vándorkiállítás, amely a Szovjetunióban alakult csehszlovák katonai egység életét és harcait mutatja be. A rendezőkollektíva vezetőjének, Fiala alezredesnek ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel. Miért rendezték meg e kiállítást?- Mint ismeretes, közeleg az első csehszlovák önálló zászlóalj megalakításának 30. évfordulója. Ezért a kiállítás előkészítéséhez még tavaly hozzáfogtunk. Mondanom sem kell, hogy a levéltári anyagok, dokumentumok és korabeli fényképek beszerzése, illetve az anyag Dsszeállítása sok fáradságba került. Célunk, hogy a fiaink hősi harcát, a szovjet katonákkal vérrel megpecsételt igazi ős odaadó barátságot megörökítő kiállítást minél többen megtekintsék. Hol volt már a vándorkiállítás és milyen az iránta való érdeklődés? — Brnóban, Uherské Hra- dištén, Veľké Meziríčén, s most szlovákiai körúton van. Az érdeklődés igen nagy. Néha alig tudjuk megszervezni a folyamatosan érkező küldöttségek és kollektívák kellő fogadtatását. üröm számunkra, hogy a látogatók túlnyomó része fiatal. Szlovákia fővárosában is bemutatják a kiállítás anyagát? Ügy gondolom, igen. Csupán néhány részletkérdést kell még tisztázni. Ön nemcsak a kiállítás anyagának összeállító sában, hanem az egy kori harcokban is részt vett. Milyen emlékeket idézne fel olvasóink nak? Talán a harcok első napjait, a szokolovói csatát. A rádiósoknál voltam. Saját fülemmel hallottam, amikor Ludvík Svoboda tábornok Jaroš főhadnagynak a kö vetkezőket mondotta: „Óta kar, bármily nehéz helyzet ben is vagytok, tartsátok magatokat“! És ő erre azl felelte: „Tartjuk magunkat, egy tapodtat sem hátra lünk“. Ezek voltak Jaroš utolsó szavai, amelyek az éteren keresztül hozzánk érkeztek. —né — Példaképünknek tekintjük ügy épülő új bánya a katowicei iparvidéken TYCHY - A LENGYEL NÉPAUTÓ VÁROSA Katowice a szén és az acél jelképe. Éppen 100 esztendeje lett járási székhely, s ma a lengyel ipar szíve. Nyári reggel. A házak felett nehéz füst- és koromfelhők kavarognak. Éjjel-nappal 1200 gyárkémény ontja e tájra a füstöt. A Nap csak nehezen tud áttörni a gomolygó szmogon. Lengyelország határain túl is jól ismert iparvidék. Katowice és környékén az utóbbi évtized gyors ütemű gazdaságfejlesztése eredményeként egybeépült 21 város és 11 ipartelep, s kialakult a legnagyobb lengyel város, amit a Felső-Sziléziai Ipari Körzet kezdőbetűi után (íOP-nak neveznek. Ezen a mintegy 750 négyzetkilométernyi területen több mint 2 millió ember él. Katowicének 300 ezer, Zabrzenek több mint 200 ezer, további 8 városnak pedig egyenként több mint 100 ezer lakosa van. A GÜP a Ruhr-vidék után Európa második legnagyobb ipari konglomerátuma. 60 bánya, 17 kohó, kb. 100 nagy iparvállalat (ebből 30 vegyipari), 9 kokszolómű és 7 hőerőmű működik itt. Ez a lengyel népgazdaság szíve. Az ország összes ipari termelésének közel 20 százalékát adja. Ezen a vidéken vannak Európa leggazdagabb kőszéntelepei, s Bytomnál, illetve Tarnowsknál pedig legnagyobb cink- és ólomlelőhelyei. A GOP egyik „kisvárosa“ Tychy. Katowicétől délre vonaton 20 percnyi távolságra van. Ma már 70 ezer lakosú. Tucatnyi ipari létesítménye közül a papír és a sörgyár a legismertebb. — 1956-ban kaptunk városi rangot — mondja Eugeniusz Szyja, Tychy tanácselnöke. — Városunk háromnegyede a fel- szabadulás óta épült. Először a „Ziemowit“ és a „Lenin“ szénbánya dolgozóinak lakónegyedei készültek el itt, s ma a ťiOP munkásszállójaként emlegetnek bennünket. — Tychy valóban más mint Chorzów, Bytom, vagy a többi Felsősziléziai város. 650 hektáros területének egynegyede zöldövezet — park és liget. Városunk határában, a Paproczyn tónál egyszerre 40 ezer ember üdülhet, pihenhet. Tychy lakói közül ma közel 22 ezren dolgoznak a helyi üzemekben és 12 ezren járnak munkába a környékre. Az ingázók többségét évtizedes szálak fűzik egy-egy bányához, erőműhöz, kohóhoz. így aztán a most épülő ház- és a nép- autógyárhoz országos toborzással kell munkásokat keresni. Ezt a várost kétségkívül a torinói Fiat Művek részvételével épülő népautógyár helyezte az országos érdeklődés központjába. Ez a létesítmény a mostani lengyel ötéves terv egyik legnagyobb beruházása. — A népautógyár megépítésével nehéz feladatot bíztak ránk, — kezdi a beszélgetésünket Stanislaw Tabaszewski, az új létesítmény fő kivitelező vállalatának, a katowicei iparépítkezési trösztnek az igazgatója. — Miközben nálunk a komolyabb ipari objektumok építési ideje most átlag 5—6 év, addig a „Mini Fiat-Polski“ gyárnak két és fél év alatt kell elkészülnie. Több mint 20 vállalattal kooperálunk. Az idén 300 millió zloty értékű föld- és építőraunkát végzünk el. Az első kocsiknak 1973-ban le kell kerülniök a futószalagról. — Az első köbméter földet a Tychy—Bieruni út mentén tavaly november 15-én mozgattam meg — emlékszik a kezdetre August Magdziorz földgyalus. — Előtte egy nappal még a krumpliszedőkről készítettek itt felvételeket a fotó- riporterek. Azóta a legfontosabb földmunkákat sikerült elvégezni. A szántóföldek és rétek helyén most utak, vízvezetékek, lefolyócsatornák, irodaházak, műhelyrészlegek épülnek. És a város sörözőiben ezen a nyáron, bizonyára ősidők óta először hall olasz szót az ember. A Torinóból érkezett szakértők a napi munka után a híres Tychy sörrel ismerkednek ... — A műhelycsarnokok építésére másfél évet ütemeztünk be — magyarázza (őzet Papierz, a fő kivitelező vállalat igazgató- helyettese. — Most mintegy 2 ezer ember dolgozik ezen a felvonulási területen. A Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságához fordultunk segítségért, amely védnökséget vállalt a népautógyár építése felett. Az idén összesen 1000 fiatal toborzott munkás érkezik Tychybe. Egyelőre a munkásszállásokon helyezzük el őket, de ha helytállnak, két-három éven belül saját lakáshoz juthatnak. A Tychy gyár teljes kapacitása évi 150 000 kiskocsi lesz. A lengyel Fiat autócsalád leg újabb tagjáról azonban még nincsenek végleges, pontos adatok. A modellje már elkészült. Az bizonyos, hogy négyütemű, boxer motor hajtja majd. Úgy hírlik, hogy kb. 60 ezer zlotyba kerül, tehát a széles rétegek számára hozzáférhető lesz. Még a „Mini Polski-Fiat“-ok előtt piacra kerülnek az újtípusú, korszerűsített „Syrená“ személykocsik, amelyeknek mintapéldánya — a Varsóból a Tychy közelében levő Biel- skoba áttelepített, s a jövőben a Tychyvel szorosan kooperáló gyárban — ez év július 21-én, a lengyel nemzeti ünnep előestéjén elhagyja a futószalagot. MÁRKUS GYULA 1972. VII. 10. Ilyen lesz a lengyel népautó Hűséges segítőtárs Minden határőr tudja, hogy a kutya .a leghűbb és legmegbízhatóbb segítő a határok őrzésénél. A kutyák felkészítéséről és kiképzéséről a tenyészállo- máson gondoskodnak. Gondozóik és kiképzőik most új fajtát tenyésztenek itt, amelyet csehszlovák farkaskutyának neveztek el. Az új fajta képességeit és tulajdonságait a közelmúltban összehasonlították az ismert német fajtával és olyan eredmények mutatkoztak, amelyeket a tenyésztők sem vártak. A csehszlovák fajta ötször kitartóbb, gyorsan erői’e kap, és nagyon mozgékony. A kiképzett kutyák belátható időn belül a határőrök segítőivé válnak és így a tenyészállomás feladatának egy részét teljesítette. Az igazi munkára azonban az egységeknél kerül majd sor. Naponta gyakorlatozás, aztán a szolgálat. A hűséges állatok nem egy határsértőt tettek már ártalmatlanná. A határőrök igazi és hű barátaivá válnak. A leszereléskor igen nehéz az egymástól való elválás ... Aki ismeri Tóth Pál szakaszvezetőt, a legjobb véleménnyel van róla. A kiváló lövész, a Példás szakasz és a Példás katona jelvény viselője. Jelenleg a zászlóalj politikai tiszt- jenek a helyettese. Munkáját örömmel végzi, s a barátai kedvelik, főleg a magyar nemzetiségű fiúk, akik az Űj Szó ról — amit rendszeresen olvas — Üj Szónak becézik. Helembán születelt. A bevonulás előtt Bratislavában dolgozott és a Duna utcai középiskola esti tagozatán érettségi- zett 1970-ben. Abban az évben hívták be tényleges katonai szolgálatra, Dél-Csehországba. Fél évet uz altiszti iskolában töltött, ahol megalakította a SZISZ helyi szervezetét. Sokat utazik szolgálatilag és tagja a pártnak. Később politikai-akadémiai tanfolyamra küldték, majd ismét előléptették. Ifjúsági és politikai szinten a legtöbbet tesz a zászlóaljnál. 1971 novemberében a század parancsnok politikai helyettesévé nevezték ki. Az év első hónapjában tiszti vizsgát tett, majd ismét előléptették. Februárban aztán megkapta a kinevezést, a magas funkcióba, melyet jelenleg is betölt. Néhány hónapon belül ismét visszatér a polgári életbe. Még nem határozott, hol kezd majd az új élethez. Munkája elválaszthatatlan a közös érdektől. Mi, a vele szolgáló magyar nemzetiségű katonák, mindig példaképünknek tartjuk őt. Kívánunk neki jó egészséget és sikerekben gazdag munkát. ARDAN MARIAN, őrvezető. jm. "R-r'MT'C1 ■fc3Lü JD JCl ■JflEaHkna ■JrEZbH ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI
