Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám, szerda

Moszkvában megkezdődtek a szovjet-jogosziáv tárgyalások

Moszkva — Tegnap a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások a szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin — valamint Joszip Broz Tito, jugoszláv állam- .és pártelnök között.

A tárgyalások során elvtársi légkörben véleménycserét folytattak az SZKP és a JKSZ, valamint a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti barátság és sokoldalú együttműködés további fejlesztéséről és elmélyítéséről.

Megtárgyalták az időszerű nemzetközi kérdéseket Is. valamint a szocializmus, az egyetemes béke és a népek haladása érdekében folytatott kölcsönös együttműködésük kérdéseit. A megbeszélések szívélyes, testvéri barátság légkörében, a teljes kölcsönös megértés szellemében folytak le.

Joszip Broz Tito hétfő óta tartózkodik baráti hivatalos látogatáson a Szovjetunióban.

A jugoszláv állam- és pártelSZERENCSEK ÍVÁNATOK ANGELA DAVISNEK

Szovjet—jugoszláv tárgyalások a moszkvai Kremlben.

(Telefoto: ČSTK — TASZSZ)

nők tegnap koszorút helyezett el a Lenin Mauzóleumban. Tito egperces hallgatással adózott az SZKP szervezője és a világ első szocialista állama megalapítója emlékének.

A jugoszláv vendég ezután az Ismeretlen Katona sírjánál helyezte el koszorúját.

Brezsnyev pohárköszöntője, Tito válasza

1972.

VI. 7.

Kommentárunk

„MI, AZ EURÓPAI KÖZVÉLEMÉNY képviselői közgyűlésének részvevői... kontinensünk népeihez és kormányaihoz, összes társadalmi és politikai csoportosulásaihoz fordulunk“ — hangzik a felhívás, melyet a hétfőn véget ért Európa-fórumon fogadtuk el. Az európai közvélemény mintegy 800 képviselője tanácskozott 1972. június 2—5. között Brüsszelben, s pártállásra, politikai és vallási meggyőződésre való tekintet nélkül egyet értettek abban: Európa válaszúihoz ért. A béke és biztonság, a haladás és együttműködés, a népek közti megértés ügye sosem volt oly közel kontinensünkön, mint napjainkban.

Az előzmények ismertek. A Szovjetunió és a szocialista országok kitartó, türelmes békepolitikája, a békés egymás mellett élés eszméje az elmúlt években egyre nagyobb teret hódított. Jórészt ennek köszönhető, hogy Európa több mint negyedszázada a béke kontinense, s biztatóak a jövő távlatai is. A brüsszeli Európa-fórum tanácskozását kedvezően befolyásolta, hogy a szovjet—nyugatnémet szerződés törvényerőre emelésével az NSZK elismerte a második világháború után kialakult status quo-t, s a lengyel —nyugatnémet szerződésben pedig először ismerte el az Odera- Neisse határt. Az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzés elvéről való lemondással Európa szívében új lehetőségek bontakoztak ki az enyhülés és az együttműködés

adott hétfő esti díszvacsorán

Leonyid Brezsnyev üdvözölte Titot kitüntetése alkalmából.

Pohárköszöntőjében a szovjet párt főtitkára hangsúlyozta:

„Mi amellett vagyunk, hogy minden módon továbbfejlesszük kapcsolatainkat Jugoszláviával a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Amellett vagyunk, hogy a szocialista országok

sokoldalú és egyenjogú együttműködésének alapját alkotó lehetőségeket maximális teljességgel használjuk ki minden egyes ország és az egész szocialista közösség érdekében.

A nemzetközi helyzetről szólva Brezsnyev a pozitív változásokat méltatta, de rámutatott, hogy van még a világpolitikában számos éles és bonyolult probléma. Egészében mégis azt a tényt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok aktív külpolitikájának eredményeképpen lényegesen javult a helyzet Európában és az egész világon.

A további európai feladatokkal kapcsolatban örömmel em. lítette meg, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia aznnns álláspontra helyezkedik az európai biztonsági konferencia összehívásának sürgőssége tekintetében.

A Szovjetunió nagy jelentőségű nemzetközi eseménynek tekinti a nemrégiben befejeződött szovjet—amerikai csúcstalálkozót — folytatta Brezsnyev. A Moszkvában kötött megállapodások fontos és konkrét lépések a szilárdabb béke felé, amelyben minden nép érdekelt.

,,A Szovjetunió külpolitikája szocialista, osztályalapú, internacionalista politika volt és marad — állapította meg Brezsnyev. Mi a nemzetközi feszültség enyhítésének, a szilárd békének a hívei vagyunk, s éppen ezért erélyesen fellépünk az ag. ressziós cselekmények és minden olyan kísérlet ellen, hogy elnyomják a népek felszabadító harcát, beavatkozzanak bel- ügyeikbe, megsértsék jogaikat.

Tito méltatta a Szovjetunió és a szovjet vezetők erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség enyhítésére, a szocializmus diadalra juttatására, s kijelentette, hogy e tekintetben is sok a közös vonás Jugoszlávia és a Szovjetunió között.

San Jósé — Angela Davist felmentése óta elárasztották a szerencsekívánó táviratok és telefonhívások. Táviratban üdvözölte a bátor kommunista harcost Henry Winston és Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnöke és főtitkára. Táviratot küldtek a francia, a német, az olasz, az ausztráliai és az angol kommunista párt vezetői. James Baldwin, a híres amerikai néger író „csodálatos győzelemnek“ nevezte az esküdtszék ítéletét, és rövid pihenésre hívta meg Angélát párizsi otthonába. Üdvözletét küldte Bella Abzug New

York-i képviselőnő, a kormány indokínai politikájának szókimondó bírálója.

A fiatal polgárjogi harcos titkárnője az érdeklődő újságíróknak elmondta, hogy Angela kapott mintegy húsz halálos fenyegetést tartalmazó üzenetet is, ez a szám azonban eltörpül a szerencsekívánatok mellett. Már meghívást kapott számos tanintézménytől, hogy adjon elő filozófiát, eddig azonban még nem döntött arról, hogy folytassa-e a kaliforniai egyetemen félbeszakított egyetemi előadói pályáját.

Brandt nyilatkozata

Eredményes tanácskozás

Brüsszel — A csehszlovák küldöttség, amely dr. Dalibor Hanesnek, a Szövetségi Gyűlés alelnökének, a Népek Kamarája elnökének vezetésével részt vett Brüsszelben az európai közvélemény képviselőinek közgyűlésén, tegnap hazatért Prágába.

Dr. Dalibor Hanes hazautazása előtt a Csehszlovák Sajtóiroda brüsszeli tudósítójának' nyilatkozatot tett:

„Nagy megelégedés érzésével térünk haza. A tanácskozás eredményes volt, valamennyi résztvevője arra törekedett — mint a zárónyilatkozat is kimondja —, hogy Európa a biztonság és együttműködés erős rendszerével rendelkező kontinenssé váljék. A közgyűlés valamennyi résztvevője a jövőben még nagyobb mértékben síkra száll a létfontosságú európai kérdések megoldásáért, és szorgalmazni fogja, hogy országa kormánya, parlamentje és általában közéleti tényezői mindent megtegyenek az ilyen Európa kiépítéséért.“

javára. Az előbbi megállapodások nyitottak utat a nyugat-berlini helyzet rendezésének, s a két német állam, valamint az NDK és a nyugat-berlini szenátus között megkötött megállapodásoknak, melyeknek célja a helyzet normalizálása.

Ezek az eredmények, valamint a szovjet—francia és a

Ä népek hangja

szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása feltételei voltak annak, hogy az európai biztonsági értekezlet megtartásának ügye reálissá, a nyugati országok számára is elfogadhatóvá váljék. A bizalom és kölcsönös jóakarat erősödését igazolják a közelmúltban megkötött megállapodások is, melyek végsősoron elhárították az utolsó akadályokat is az európai béke és biztonság kérdéseit megtárgyalni hivatott tanácskozás megtartása elől.

ERRE A FOLYAMATRA a népek közgyűlése aligha válaszolhatott másként, mint így: „Mi nem engedjük, hogy az alig megszületett remény csalódássá váljék. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez megfelel a haladás útján szabad és szuverén fejlődésre törekvő összes európai népek akaratának“. A felhívás szerint az európai biztonságnak az alábbi elvekre kell épülniük:

— lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzésről;

— a fennálló határok sérthetetlensége;

— be nem avatkozás a bel- ügyekbe;

— valamennyi állam nemzeti függetlenségének és egyenjogúságának tiszteletben tartása;

— a kontinens valamennyi országa szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása;

— tiszteletben tartása a népek azon jogának, hogy akadálytalanul dönthessenek sorsuk felül;

— békés egymás mellett élés és jószomszédi viszony az államok közölt.

Ezek az elvek ma már — és ezt túlzás nélkül állíthatjuk — realitások, melyek nélkül az európai biztonság ügye és intézményes feltételeinek megteremtése elképzelhetetlen. Ez lehet az alapja annak is, hogy biztosítsák az összes érdekelt állam részvételét az egyenjogú részvétel elve alapján, — gondolunk itt mindenekelőtt a két német állam részvételére.

„A különböző társadalmi eszmények összeütközéseinek, versengésének és harcának nem szabad az országok közötti „lélektani háborúra“ torkollnia, mivel az ilyen harc károkat okoz a népek közötti viszonynak, bizalmatlanságot, gyűlölködést és félelmet szül“. A továbbiakban a felhívás hangsúlyozza: „Európa békéje és szellemi potenciáljának fejlődése függ attól, hogy a lakosság minden rétege és különösen az

ifjúság a béke és a kölcsönös megbecsülés szellemében nevelkedjék.“ Ennek érdekében a közgyűlés részvevői a televízió, rádió és sajtó dolgozóihoz fordulnak, hogy a tömegtájékoztatási eszközöket kizárólag a béke és a népek közti megértés érdekében használják fel.

A KÖZGYŰLÉS AZ EURÓPAI NÉPEKHEZ fordult, s felhívja a biztonságért küzdő nemzeti csoportokat, köröket és szövetségeket, terjesszék a közgyűlés eszméjét, s Európa összes politikai és társadalmi erőit egyesítsék a földrész békéje és a gyümölcsöző együttműködés javára.

Ahhoz, hogy ezek az elvek — melyek megfelelnek a népek érdekeinek, s összhangban állnak az egyetemes béke igényeivel — „diadalmas realitássá“ váljanak, további határozott tettekre van szükség. S ezek között arra is, hogy a népek hallassák hangjukat, s állhatatosan küzdjenek azért, hogy az öreg földrész a béke kontinense lehessen.

MERT SOHA ILYEN KEDVEZŐ lehetőség nem állt a háborúktól és ellentétektől, hatalmi érdekektől megosztott Európa előtt mint most, hogy tartósítsa a bizalmat, megértést és együttműködést, s száműzze a viszályt és a békétlenséget a népek közti kapcsolatokból... Példát adni és példát mutatni a világnak, — ez most a tét és az erőnkhöz mért lehetőség!

FONOD ZOLTÁN

adott interjújában azt mondotta, „óriási különbség“ van Moszkva és Bonn korábbi és jelenlegi viszonya között. Gro- miko szovjet külügyminiszterrel a hét végén Bonnban tartott megbeszélésére utalva megállapította, hogy a két ország képviselői most „egészen elfogulatlanul“ tárgyalnak egymással. Közölte, hogy Gromiko „ugyanolyan behatóan“ tájékoztatta őt a moszkvai csúcstalálkozóról, mint William Rogers amerikai külügyminiszter.

A csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok normalizálását célzó előzetes megbeszélések tervezett folytatásával összefüggésben hangot adott meggyőződésének, hogy az 1938. évi müncheni egyezmény kapcsán sikerül megtalálni a „kezdettől fogva érvénytelen, és a most érvénytelen közötti formulát“.

A HIVATALOS varsói látogatáson tartózkodó Jacques Duhamel francia kulturálisügyi miniszter eszmecserét folytatott Stanislaw Wronski kulturális és művelődésügyi miniszterrel, valamint Stefan Olszowski külügyminiszterrel a két ország kulturális együttműködése fejlesztésének kérdéseiről.

BEFEJEZTE phenjani látogatását a Komeito japán ellenzéki párt küldöttsége, amely a KNDK kulturális kapcsolatok intézetének meghívására látogatott el Koreába, s találkozott Kim ír Szén miniszterelnökkel is. A látogatásról kedden kiadott közös közlemény egyebek közt állást foglal Korea két részének békés egyesítése, valamint amellett, hogy a KNDK-t bocsássák be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.

ABDUSZ SZAMAD AZAD, a

Bengáli Népi Köztársaság külügyminisztere befejezte malay- siai látogatását és kedden Singapore-ba érkezett, ahol a két ország kereskedelmi és esetleg diplomáciai kapcsolatairól folytat tárgyalásokat.

AZ ALGÉRIAI Nemzeti Fel- szabadítási Front pártjának meghívására kedden szovjet pártküldöttség érkezett Algírba Saraf Rasidovnak, az SZKP KB PB póttagjának, az üzbég kommunista párt KB első titkárának vezetésével.

A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága úgy határozott, hogy július 19-től 21-ig tartják meg a párt országos konferenciáját. Napirenden a 10. kongresszus és a legutóbbi pártkonferencia határozatai végrehajtásának megvizsgálása, a gazdaságirányítási rendszer és a szocialista demokrácia fejlesztése szerepel.

AZ SZKP pártmunkás küldöttsége, amely T. K. Malbahov, a KB póttagja vezetésével tartózkodik Irakban, hétfőn találkozott az Arab Szocialista Újjászületés Pártjának (BaathJ vezetőivel. A szovjet pártmunkás küldöttség találkozott a Kurd Demokrata Párt vezetőivel is.

A FEHÉR HÁZ pénzügyi tervező irodájának az amerikai kongresszus elé terjesztett jelentése szerint az Egyesült Államok 1972. évi költségvetési deficitje 26 milliárd dollár lesz, de összege 12,8 milliárd dollárral kevesebb, mint a januárban megjósolt deficit.

Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány hétfőn a Nagy Kreml- palotában vacsorát adott Joszip Broz Tito tiszteletére.

Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más hivatalos személyiségek vettek részt a vacsorán.

Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito mondott pohárköszöntőt.

A jugoszláv elnök tiszteletére

A legmagasabb szovjet kitüntetés Tito elnöknek

Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — amint már közöltük — hétfő este a Nagy Kreml-palotában átnyújtotta a Lenin-rendet Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének.

Tito elnököt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tüntette ki a legmagasabb szovjet érdemrenddel nyolcvanadik születésnapja alkalmából, a fasizmus elleni harcban szerzett érdemeiért, a szovjet és a jugoszláv nép barátságának ápolásáért, a békeharcban való aktív részvételéért és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében tett szolgálataiért.

Az ünnepségen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más hivatalos személyiségek is részt

vettek. Jugoszláv részről Tito kíséretének tagjai voltak jelen.

Nyikolaj Podgornij a Lenin- rend átnyújtásakor rövid beszédben méltatta a jugoszláv párt- és állami vezető érdemeit. Kijelentette: a szovjet emberek Titót a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeként, a szocialista Jugoszlávia dolgozóinak vezéreként ismerik, s emlékeznek rá, hogy annak idején részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban is.

Joszip Broz Tito a Kreml Ka- talin-termében megtartott bensőséges ünnepségen orosz nyelven köszönte meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a kitüntetést. „Különös büszkeséggel veszem át ezt az érdemrendet — mondotta —, mert Lenin számomra mindig a nagy tanítót jelentette.“

Bonn —• Willy Brandt nyugatnémet kancellár kedden reggel az Egyesült Államokban tett kétnapos látogatásáról hazaérkezett Bonnba. A kancellár hétfőn részt vett és felszólalt azon az ünnepi nagygyűlésen, amelyet a bostoni Harvard- egyetemen tartottak a Marshall terv beindításának 25. évfordulója alkalmából. Beszédében síkraszállt azért, hogy „az amerikaiak európai jelenlétének fenntartása mellett“ fűzzék még szorosabbra az amerikai- európai partneri viszonyt.

Brandt kancellár a Neue Rhein- und Ruhr-Zeitungnak