Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám, kedd

A Tanulságok időszerűsége az ideológia területén A Pravda közölte Miloš Mar­ko cikkét a Tanulságok érvé­nyességéről az ideológia, a kul­túra és a művészet területén. A két részből álló írás beve­zetőjében hangsúlyozza, a Ta­nulságok időszerűségének kér­dése nemcsak a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból adódik, hanem az is szükséges­sé teszi, hogy a tartós konszo­lidálás érdekében minden terü­leten mély elemzést kell végre­hajtanunk, hogy ennek alapján kidolgozhassuk programunkat. Ezzel magyarázható, hogy az idei évzáró gyűléseken számos pártszervezet visszatért az 1968—69-es időnek elemzésé­hez. Hiszen az eddigi elemzé­sek közül egynéhány felületes volt, kizárólag a káderek ellen­őrzésére, értékelésére szorítko­zott. Helyesen járnak el ott, ahol a helytelen eszméket, ezek gyökereit és okait kutatva, a kivezető utakra is rámutatnak. A Tanulságok pozitív hatását értékelve megállapítja, hogy a politikai válságot leküzdöttük, gazdaságunk fejlődik, elmélyí­tettük pártunk és társadalmunk ideológiai egységét, s a tudo­mány, a kultúra és a technika terén is sikereket értünk el. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy egyes területeken még nem elemezték mélyrehatóan a hibákat, s így nem is érhettek el döntő fordulatot. Marko ez­zel kapcsolatban a filmet és az irodalmat, a társadalomtudomá­nyokat és az újságírást említet­te. Leszögezte, hogy az utób­biak esetében a Tanulságok mé­lyebb elemzése még mindig hiányzik. Nem elegendő, ha a sajtó leleplezi az 1968. őví „megújhodási“ folyamat képvi­selőinek hazugságait, a nyugati kommunistaellenes központok munkáját, ugyanakkor harcol­nia kell a mai kispolgáriasság ellen, konfrontálnia kell az im­perialista államfőknek a sza­badságról hangoztatott frázisait az indokínai és az észak-íror­szági eseményekkel stb. A jobboldali opportunista és szocialistaellenes erők ideoló­giai vereségének betetőzése nem jelenti csupán ezen erők képviselőinek leleplezését. Fon­tos, hogy rámutassunk a hely­telen nézetek osztály- és szo­ciális gyökereire, és pozitívan fejlesszük a szocializmus alap­elveit. A tanulság levonása nem kampányszerű feladat. Ez külö­nösen a társadalomtudományok területén fontos, mivel ezek el­méleti munkája nagymértékben befolyásolja a publicisztikát, a pedagógiai és az ideológiai ne­velőmunkát is. Marko a továbbiakban rámutat az 1968—69-es években terjesz­tett egyes téves és káros néze­tekre, majd megállapítja, hogy ezek közül néhány még mindig él az emberek tudatában. Saj­nos, még ma is találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek, ha nem is nyíltan, de a Tanul­ságok ellen irányulnak. A Ta­nulságok ideiglenes jellegét hangsúlyozzák és a szaktudás követelményét szembehelyezik az osztályszemponttal. Ebből a helyzetből a kiutat nem az apo- litikus professzionalizmushoz való visszatérés jelenti, hanem az olyan professzionalizmus ki­emelése, amely a szocializmus elvein áll. Növelnünk kell az olyan emberek szaktudását, aki­ket szoros osztálykapcsolat fűz szocialista társadalmunkhoz. Ezen a téren nagyon drágán fizetett tapasztalataink vannak az újságírásban, ahol annak idején a szaktudást a politikai öntudat fölé helyezték. Mint is­meretes, ez a helytelen koncep­ció válságba sodorta tömegtá­jékoztatási eszközeinket. A he­lyes út, amint Marko hangsú­lyozza, a következő: az olyan osztályöntudatos emberek ki­emelése, akik el tudják sajátí­tani a szaktudást, vagy a mű­vészetben művészi hatást tud­nak gyakorolni, a társadalomtu­dományokban el tudják sajátí­tani a tudomány legújabb isme- reteit, az újságírásban pedig 1972. politikailag helyes, de ugyan­akkor hatékony és meggyőző munkát tudnak végezni. 5 A hibák mély elemzése, és a pozitív kivezető utak keresése azért is olyan fontos, mert a VI. 8. passzivitás, az egy helyben to- pogás kétségeket ébreszt, és akadályozza a problémák meg­oldását. Nem szabad megfeled­keznünk arról, hogy a revizio­nizmus és az antikommunizmus a hibákon, a társadalmi fejlő­dés helytelenül megoldott, vagy megoldatlan kérdésein élőskö- dik. A cikkíró az elmondottakból azt a tanulságot vonja le, hogy nem elegendő önbírálatot gya­korolni 1968-ért, hanem mun­kánkkal, elkötelezettségünkké kell bizonyítanunk. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának ereje abban rej­lik — állapítja meg a cikk a továbbiakban —, hogy a hazai és a nemzetközi helyzet helyes elemzéséből indul ki, és kitűzi az időszerű feladatokat. Az Utóbbi időben a publicisztika, a pszichológia és a történelem- tudományok terén számos olyan mű jelent meg, melyek elköte­lezettek és szakmailag is ma­gas, színvonalúak. Ma már meg­követelhetjük azt is, hogy ezek az ideológiai területek aktívan fellépjenek a burzsoá nézetek, koncepciók és művek ellen, bí- rálóan elemezzék a múltat, és ezt az elemzést összekapcsol­ják az időszerű problémák po­zitív megoldásával. A cikk további része a kul­túra és a művészet területével foglalkozik. Megállapítja, hogy a pártban és a társadalomban végbemenő konszolidálás és az elért sikerek természetesen ha­tást gyakorolnak az emberek gondolkodására és a kultúrára is. A CSKP XIV. kongresszusa pozitívan hatott egész kultú­ránk aktivizálására. Az utolsó időszakot értékelve meg kell állapítanunk, hogy számos ha­ladó momentumot észlelhetünk művészetünkben és egész kul­túránkban is. Említsük meg a CSKP 50. évfordulója alkalmá­ból, a választásokkal kapcso­latban megjelent művészi alko­tásokat, a fordítások által tol­mácsolt irodalom mérlegét, a szovjet irodalom növekvő rész­arányát a kiadóvállalatok ter­veiben stb. Emelkedik a szín­házak esztétikai és ideológiai igényessége, és növekszik a né­zőknek a szovjet filmek iránti érdeklődése. Az alkotó szövet­ségekben és intézményekben is aktivizálódott au élet. Különö­sen örömteli tény, hogy fejlő­dik a fiatal művészek alkotá­sa. A XIV. kongresszus után ez a terület is új szakaszba lé­pett. A cikk azonban rámutat, hogy ezen a területen is van­nak még olyan szakaszok, ahol növelni kellene az esztétikai és az ideológiai igényeket. Prob­léma marad az egész terület, az alkotó szövetségek és a tö­megtájékoztatási eszközök komplex hatása, az alapelvek érvényesítése a kultúra irányí­tásának valamennyi szintjén, valamint az egyes intézmények dolgozói politikai és szaktudá­sa színvonalának emelése. Az irodalom és a művészet terén visszahúzó erőként hat a formalizmus megnyilvánulásai­val szemben tanúsított elnéző álláspont, a formailag tökéle­tes, de ideológiailag nem hatá­sos művek tolerálása. A zene terén lelassult ugyan az angol—amerikai beatok be- özönlése, de még nagyon sok helyen találkozhatunk olyan dalokkal, amelyek Idegen élet­módot, az alkoholfogyasztást propagálják, nosztalgiát, kiáb­rándultságot hirdetnek. Ezen a téren különösen fontos a tö­megtájékoztatási eszközök és az alkotók, valamint a kulturá­lis intézmények komplex hatá­sa. Kulturális életünkben ugyan­csak negatív hatást gyako­rol a passzivitás, a történe­lemhez, a detektívregényekhez, az általános humánus és er­kölcsi témákhoz való menekü­lés. Az utóbbi idők tapasztala­ta arra tanít, hogy a művet nemcsak művészi értéke, ha­nem társadalmi hatása szerint is értékelnünk kell. A cikk megállapítja, hogy kulturális életünk egyes terü­letein még mindig nem hoztak elég hatékony intézkedéseket az 1968—69-es helytelen néze­tek kiküszöbölésére. Közvéle­ményünk üdvözölte azoknak az önbírálatát, akik a múltban hi­bákat követtek el. Meggyőzően hatott például az egyik költő beismerése, akit egy pillanat­ban elragadtatott a naciona­lizmus légköre, de akinek ön- bírálatát politikai és művészi elkötelezettség kísérte. Az utób­bi időben több ilyen önbírálat­tal találkozhatunk. Az üres szavakkal azonban nem eléged­hetünk meg. Marko foglalkozik az elköte­lezett művészi alkotások krité­riumaival is. Megállapítja, hogy szilárd állásfoglalás nélkül nem létezhet szocialista elkötele­zett alkotás. Az elkötelezett al­kotás elkötelezett írót követel. Ezért nem elégedhetünk meg a formális önbírálattal. Első­sorban a művészi alkotás a döntő. Vannak azonban olya­nok is, akik a mai napig nem­csak, hogy nem gyakoroltak önbírálatot, de alkotásukkal sem bizonyították, hogy elha­tárolják magukat a múlt hibái­tól. Egyes művészek gyakorlatá­ban még mindig érvényesül ez a helytelen tézis: a zeneszerző komponál, a festő fest, az író ír, és a történelem kereke nem áll meg. Az alkotó valóban sa­ját akarata szerint alkot, de az illetékes intézmények ma jog­gal igényes kritériumokat tá »riasztanak az alkotásokkal szemben. A CSKP XIV. kong resszusának határozata kitűzi azt a feladatot, hogy meg kell szilárdítanunk a művészet tár­sadalmi és nevelő küldetését, a pártosság, a népiesség és a szo­cialista realizmus elveit. A szo­cialista államok művészetének fejlődését értékelve láthatjuk, hogy a szocialista realizmus a klasszikus realista és az új ha­zafias humanista és antifasisz­ta művekkel párhuzamosan gyakorol hatást. A művészek menekülése a valóság elől a művészek magánügye, de csak addig, amíg az ilyen állásfog­lalást visszatükröző művek nem kapnak publicitást. A művészileg és társadalmi­lag hatásos alkotás alapfelté­tele az esztétikai és az ideoló­giai állásfoglalás egysége. Egyes művészek alkotása for­mailag tökéletes lehet, de ideo­lógiai inga tagságuk és világné­zeti szilárdságuk hiánya miatt alkotásuk mégsem teljesítheti társadalmi funkcióját. Csak po­litikailag érett művészek alkot­hatnak mély, nagyhatású műve­ket. A szocialista elkötelezett művészi alkotás kiindulópontja az a követelmény, hogy az al­kotók szorosan összefonódjanak a szocializmus világnézeti és erkölcsi elveivel. A tudomá­nyos világnézet, a hazafiasság és a proletár internacionaliz­mus azonban nem adagolható utólag a művekbe, annak az alkotó mély meggyőződéséből kell erednie, mivel csak így válhat a mű szerves részévé — állapítja meg befejezésül Miloš Marko. (—r) Bonyodalmak a felújított vasútvonalon Mint arról már az Oj Szó hírt adott, a rožňavai (Rozsnyó) já­rásban a májusi hónap hosz- szan tartó esőzései következté­ben a Plešivec—Muráft közöt­ti vasútvonalon a pályatöltés megcsúszott, aminek következ­tében a forgalom május 17-től 28-ig szünetelt. Ideiglenesen hi­dat kellett emelni, hogy a for­galom elindulhasson. Az újon­nan megindult forgalom az em­lített vonalon június 2-án a dél­utáni és esti órákban huzamo­sabb ideig szünetelt. Az ok: A Gemerská Hôrka (Gömörhorka —Hucín (Gice) közötti szaka­szon a délutáni személyvonat „lelépett “ a vasúti sínekről. Személyi sérülésre és nagyobb anyagi károkra sor nem került, tekintettel arra, hogy az eset a vasútvonalnak azon a szaka­szán történt, ahol 8—10 fokos emelkedés van, több éles ka­nyarral tarkítva, és a vonatsze­relvény csak lassan haladha­tott. HORKAI ISTVÁN Gyurcsik józsef elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke átadja rendeltetésének o gyermekjátszóteret. Az 507 -es főúton... A forgalmi előírásoknak meg­felelő sárga tábla hirdeti, hogy főút. Naponta több száz autó, kerékpár halad át rajta, autós­térképen mégis hiába keres­nénk. Leágazásainál villany- rendőr vagy, ha úgy tetszik, forgalmi lámpa irányítja a közlekedést. Az egyenesen át­haladók középre, a kanyarod­ni szándékozók a jobb vagy a baloldali sávra sorakoznak és várják, mikor gyullad ki a sza­badot jelző zöld fény. Minden úgy történik, mint a közutakon. A járművek irányjelzővel mu­tatják, merre kanyarodnak, el­sőbbséget adnak a főúton hala­dóknak, fegyelmezetten megáll­nak a „stopptáblánál“, a gya­logátkelőhelyeken lassítanak ... Nagyszerű munkát végeztek Dunajská Stredán (Dunaszer­dahely) a PHSZ, a közlekedés­rendészet és a szakértői bi­zottság tagjai. Nehéz elhinni, de a mintegy egy hektárnyi területen létesített forgalmi gyermekjátszótéren 147 útirányt megparancsoló, kanyarodást, előzést tiltó, figyelmeztető és tilalmat feloldó táblát helyez­tek el. — Régen kezdtük meg a munkát — mondja Gyurcsik József elvtárs, a városi nem­zeti bizottság elnöke. Nehéz dolgunk volt, mert a játszótér helyén szemetes gödrök csúfí­tották a várost. Eltakarítottuk a rengeteg hulladékot, a göd­röket be kellett temetni, a megtisztított területet leaszfal­toztuk. Ezt a megközelítőleg 1,5 millió korona értékű játszó­teret a lakosság, a tanulóifjú­ság és főleg az Állami Útépítő Vállalat tevékeny hozzájárulá­sa nélkül nem is tudtuk volna elkészíteni. Most már azonban minden a helyére került. Két nappal a megnyitás előtt megérkeztek a forgalmi lámpák is s így az 50 kisautó, 25 háromnegyedes, ugyanannyi negyedes kerékpár, a sok háromkerekű bicikli és roller vígan száguldhat az 507- es főúton és a mellékutakon. A múlt héten szombaton dél­előtt ünnepi aktusra került sor. Pionírnyakkendős fiúk és lá­nyok meglujták a harsonákat, pergő dobszó hallatszott, majd Gyurcsik elvtárs átvágta a be­járat előtt kifeszített selyem- szalagot. Ami ezután történt, olyat még nem láttak a kellemes ár­nyékot adó ligeti fák. Az ed­dig pirosat mutató forgalmi lámpák először narancssárgára, majd zöld színre váltottak és megindult a forgalom. Jaj volt annak a gyalogosnak, aki nem a „zebrán1' közlekedett vagy akkor akart átmenni az út má­sik oldalára, amikor a lámpa pirosat mutatott... ! Örömmel láttuk, hogy a mai gyerekek — akik 15. életévü­kig használhatják ezt a léte­sítményt — milyen jól ismerik a közlekedési szabályokat. Szükség is van erre, mert egy­re több autó és motorkerékpár vesz részt a közúti forgalom­ban és nagyon sok esetben okoztak balesetet a forgalmi szabályokat nem ismerő gyalo­gosok is. — A forgalmi játszótér meg­valósításának gondolata Old- ŕich Šafranek elvtárstól, a PHSZ helyi szervezetének elnö­kétől származik — mondotta Gyurcsik József. — A tervet megtárgyalta a városi nemzeti bizottság, jónak, hasznosnak találta és így belefoglaltuk a választási programba. Örömmel mondhatom el, hogy több más létesítménnyel együtt a válasz­tási programnak ezt a pontját is sikerült teljesítenünk. Ami a gyermekjátszóteret illeti, még további terveink vannak: var­ratunk 30 pionír egyenruhát, csináltatunk a fiúknak, a lá­nyoknak tányérsapkát és ők irá­nyítják majd a forgalmat. A forgalmi játszótér ünnepé­lyes átadásánál ketten beszél­tek. A vnb alelnöke, aki el­mondotta, hogy a választások előtt hangsúlyozták a képvise­lők: a választási program a po­litikai és gazdasági feladatok iránytűje. Ez a létesítmény is igazolja, hogy a társadalmi összefogás nagyszerű eredmé­nyek elérését teszi lehetővé. A pionírok nevében egy kis­lány meleg szavakkal köszönte meg a város vezetőinek a ját­szóteret. A többi között a kö­vetkezőket mondotta: — Szemünk előtt egy újabb bizonyíték, hogy hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és vezető kommunista pártja életünket napról nayra szebbé és boldogabbá teszi. Nemzedékünk megérte, hogy fiatal éveink nem a könnyek évei, hanem boldog és biztos jelenben építhetjük » még szebb jövőt. Nos, kedves szerdahelyi és környékbeli gyerekek. Ezek után balesetmentes közleke­dést, sok örömöt kívánunk nek­tek. Sajátítsátok el a közleke­dés szabályait, s ha egyszer majd egy Škoda, Volga, Simca vagy Renault volánja mögé ül­tök, ugyanolyan óvatosan, kö­rültekintően vezessetek, mint most az 507-es főúton ... KOMLOSI LAJOS Autók, kerékpárosok, gyalogosok a „közúti forgalomban“, ahon­nan nem hiányoznak a forgalmi lámpák és a közlekedést irányító rendőrök sem. (Tóthpál Gyula felvételei]

Next

/
Thumbnails
Contents