Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

VEZESSÜK A PIONÍROKAT! A pionírszervezet hazánk gyerme­keinek tömegszervezete. Ha csak a számbeli adatokat vesszük figyelem­be, az ország jövő építőinek és vé­delmezőinek háromnegyed milliós serege ez, és sorai egyre bővülnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a pionírmozgalomban nem a mennyi­ség a legfontosabb. A gyermekek kommunista nevelése áll az előtér­ben. A cél elérése érdekében a tiszt­ségviselők és a vezetők ezrei gon­dolkodnak a fiatalabbak számára legalkalmasabb és legvonzóbb mód­szerek kialakításán. A KÖZPONTILAG IRÁNYÍTOTT JÁTÉKOK Elsősorban nevelő feladatok hív­ták életre „A vörös csillag nyomán“. „Az első pionírok nyomán“ elneve­zésű játékokat, amelyeknek jtílentős pozitív eszmei hatását a vezetők, a pedagógusok és a szülők is elisme­rik. Ezek a játékok a helyi feltéte­leknek megfelelően alkalmazhatók. A céltudatos munkát kívánja elő­segíteni a SZISZ pionírszervezetének nevelési rendszere. A tagok korcso­portjainak megfelelő próbáknak ve­tik alá magukat és a feladatok si­keres elvégzése után jelvényekkel jutalmazzák meg őket. A pionírszervezet központi irányí­tó szervei tervbe vették egy újabb országos játék megindítását, amely inajd a pionírszervezet megalakulá­sának 25. évfordulóján csúcsosodik ki. A MUNKA, A TUDOMÁNY ÉS A TÁRSADALMI HALADÁS Makarenko írja, hogy az első, ami­re a szülőknek legfőképpen ügyel­niük kell, a következő; „Gyerme­keink a dolgozó társadalom tagjai lesznek, ennélfogva az ő jelentősé­gük a társadalomban, állampolgári értékük kizárólag attól függ majd, mennyire lesznek képesek részt ven­ni a társadalmi munkában, mennyire készülnek fel erre a tevékenység­re.“ Ha figyelembe vesszük a korunk­ra jellemző hatalmas technikai fej­lődést és azt, hogy a legmodernebb technika alkalmazásának nincs sem­mi akadálya társadalmunkban, hogy fokozatosan kiküszöbölődik a meg­erőltető, nehéz testi munka, akkor látjuk azokat a legfontosabb okokat, amelyek magyarázatát adják a mun­kához való új viszony szükségessé­gének. Világossá válik, hogy a szocia­lista társadalom az igazi alkotómun­ka korszakát hozta létre, mert lehe­tővé tette, hogy az ember szeresse, és hivatásának, élete értelmének is­merje fel munkáját. Nem szabad azonban a gyermekek előtt idealizál­ni a jelenlegi helyzetet. Ök is isme­rik a fogyatékosságokat. Azt is lát­ják, hogy elég gyakori az önzés, az egyéni érdek előtérbe helyezése, a haszonlesés. A munka motívumai kö­zül még sok embernél nem játszik komoly szerepet a közösségi, a tár­sadalmi szempont. A gyerekek is lát­ják, hogy vannak olyan felnőttek, akik felelőtlenül viszonyulnak a munkához, és szívesen tesznek szert jogtalan anyagi előnyökre. A munkára nevelés, a munkához való szocialista viszony kialakítása csak akkor eredményes, ha munka által történik, ezért a pionírokat is hozzá kell szoktatni az erejüknek megfelelő munkához. Ez általában nem nehéz feladat, mert a gyerekek tele vannak tevékenységvággyal, szeretnek valamit megcsinálni, örö­mük telik az erőfeszítést kívánó munkában, kielégül önállóságra tö­rekvésük és ez boldogsággal tölti el őket. A jó pedagógiai képességgel rendelkező pionírvezető tudja, hogy hibát követ el a gyermekkel szem­ben, aki tevékenységvágyuknak nem ad teret, tartalmat, ha azt elfojtja. A JŐ HAZAFI EGYBEN INTERNACIONALISTA IS A SZISZ pionírszervezetének mun­kájában igen nagy a jelentősége a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra való nevelés­nek. A szocialista hazafiságra való nevelést — mint arra a pionírszer­vezet központi tanácsának irányelvei is rámutatnak — a haladó hagyomá­nyok ápolásával kell megalapoz­nunk. A pioníroknak ismerniük és szeretniük kell múltunk minden igazi értékét, a kommunista és mun­kásmozgalom és a haladó ifjúsági mozgalom harcainak értelmét. A szocialista hazafiság elválaszt­hatatlan a proletariátus nemzetközi harcától, a szocializmusért vívott vi­lágméretű küzdelemtől. A szocialis­ta hazafi érdekközösséget érez faj­ra, nemzetre való tekintet nélkül a világon minden emberrel, aki küzd népe és az emberiség szabadságá­ért. A pionírok proletár nemzetközi­ségre való nevelésének legfontosabb feladata: szüntelenül erősíteni a fiatalokban a Szovjetunió, a szovjet pionírok iránti barátság, megbecsü­lés érzését. A pionírokat a történel­mi tények alapján arra a meggyőző­désre kell juttatnunk, hogy a Szov­jetunióval való barátság népünk el­sőrendű érdeke. 50 000 RAJVEZETÖT A pionírszervezet sikeres teve kenysége nagyrészt a vezetőkön mú­lik. A SZISZ irányító szervei felelős­ségük teljes tudatában azon fáradoz­nak, hogy a következő időszakban minél több képzett embert nyerjenek meg a pionírvezetői funkció betölté­sére. Előzetes számítások szerint az egész országban nem kevesebb, mint 50 000 rajvezető kiképzéséről, előké­szítéséről lesz a jövőben szó. Ebben a társadalmi szempontból is igen fontos tevékenységben mindenki szá­mításba jöhet, aki kellő erőt és ké­pességet érez magában, és aki a gyermekek igazi barátjának tartja magát. —st— MEGinAUAK SZAíUlASAIKAT K edves, szelíden mosoly­gó, megnyerő külsejű lány az okoči (Ekecs) Rasztgyörgy Ágnes, aki a kilencéves alapiskola elvég­zése után a szülőfalujától 420 kilométer távolságra le­vő Šafarikovói Mezőgazdasá­gi Műszaki Középiskolában folytatta tanulmányait. Amel­lett, hogy jó tanuló volt, az iskolán kívüli munkából is kivette részét. Tanulmányi eredményeiért, a szakkörök­ben végzett aktív munkájá­ért egyhetes jutalomkirán­duláson vett részt a Szovjet­unióban. Az érettségi vizsgát 1971-ben tette le, majd visz- szatért szülőfalujába, ahol a helybeli efsz közgazdásza. ® Mit nyújt az ön számá­ra a mezőgazdaság? — Annak ellenére, hogy pedagógus szerettem volna lenni, a mezőgazdaság min­dig közel állt hozzám. Most, amikor a termelési folyama­tokkal közelebbről is megis­merkedtem, még jobban megszerettem. Az a vélemé­nyem, ha jó a kapcsolat a szövetkezet vezetősége és a fiatalok között, akkor az if­júság a mezőgazdaságban is megtalálja számítását. Én elégedett vagyok. Szövetke­zetünk vezetősége mindent megtesz, hogy kielégítse a fiatalok igényeit. # Megtudtam, hogy szö­vetkezetetekben közel száz fiatal dolgozik és ezek több­sége SZlSZ-tag. Hogyan él­nek a fiatalok az efsz-ben? — A SZISZ alelnöke va­gyok. Ifjúságunk életének irányításával rám is nagy feladat hárul. Örömmel mondhatom, hogy a SZISZ megalakulásától kezdve éle­tünk előnyösen megváltozott. Magunkra találtunk. A szer­vezet keretén belül aktív munkát fejtünk ki. Színját­szó csoportunk nagy sikerrel mutatta be Tóth Miklós Ku­tyaszorító című színművét. Népi tánccsoportunk a nők napján lépett fel először. Je­lenleg minden erőnket egy klubhelyiség létrehozására összpontosítjuk. Az efsz tá­mogatásával egy régi mozi­termet alakítunk át. A belső berendezések megvásárlásá­ra a SZISZ Dunajská Stre­da-i járási bizottságától is jelentős anyagi támogatást kapunk. Eddigi munkánk elismeréseként a SZISZ nyu­gat-szlovákiai kerületi bi­zottságán megígérték, hogy színes televíziós készülékkel ajándékozzák meg alapszer­vezetünket. A klub létreho­zása után a kapott segítsé­get brigádmunkákkal fogjuk meghálálni. Vállaltuk egy gyermekjátszótér létrehozá­sát községünkben, továbbá több brigádőrát ledolgozunk a szövetkezetben. Ági szívesen és örömmel beszélt a fiatalok életéről. Elmondotta többek között, hogy az ideológiai nevelésre szintén nagy gondot fordíta­nak. Vele együtt több SZISZ- tag már az idén kérte felvé­telét a CSKP-ba. Az okoči fiatalok magukra találtak. A távoli üzemekből, gyárakból visszatértek szülő­falujukba és a helyi szövet­kezetben dolgoznak. Nem bánták meg, mert az efsz- ben megtalálták számításai­kat. Okočon Rasztgyörgy Ág­neshez hasonlóan sok fiatal munkálkodik azon, hogy az életük még szebb, tartalma­sabb legyen. Munkájuk dicsé­retet érdemel. (szaszákj A SZISZ OSU KONGRESSZUSÁRA KISZÓLNÉK A bratislavai TESLA JDun. Streda-i (Duna- szerdahely) részlege fiatal üzem, és a fiata­lok üzeme. Mindössze két és fél éve termel, és máris szép eredményeket ér el. A 241 al kalmazott 80 százaléka fiatal, s az üzem dolgozóinak átlagos életkora 19 év. Érthető tehát, hogy a járásban az elsők között alapí­tották meg a Szocialista Ifjúsági Szövetséget. A szervezetnek 70 tagja van, az elnökük Vasík János mester, aki kitűnően irányítja a fiatalo­kat, ismeri eredményeiket és munkaaktivitá­sukat is. Az üzem elért eredményeiben tehát nagy részük van a fiatal dolgozóknak. Az első ne­gyedév tervét 100 százalékra teljesítették. Készítményeiket több európai államba expor­tálják. A kétmüszakos termelés, és a lelkiismeretes munka mellett jut idő a szervezeti életre Is. Annak ellenére, hogy nincs klubhelyiségük, ahol nyugodt körülmények között dolgozhat­nának, tanulhatnának és szórakozhatnának, élénk szervezeti élet folyik, és figyelemre méltó tevékenységet fejtenek ki. A műszakok váltása között jönnek össze a műhelyben, ahol megbeszélik problémáikat, és akciókat szerveznek. Működésük öt szakaszra irányul. Legfonto­sabb feladatuknak tekintik a fiatalok politikai- ideológiai és világnézeti nevelését. Az 1971—72-es politikai oktatási év eredményeivel nem elégedettek, mert még sokkal többet szeretnének tenni. A következő oktatási évet maximálisan ki akarják használni. Nagy gon­dot fordítanak a fiatalok szakmai képzettsé­gének növelésére: elvük, hogy az elmélet pon­tos elsajátítása a gyakorlatban hozza meg eredményeit. Kivették részüket a brigádmunkákból is. Résztvettek a városszépítési akcióban. Sokat tettek a munka- és életkörülményeik javítása érdekében. A SZISZ járási konferenciájának határozata alapján 3 szocialista munkabrigá­dot alapítottak 22 taggal. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a munkaversenyben szép eredményeket érjenek el. A SZISZ I. kongresz- szusa tiszteletére vállaltak egyéni és kollektív kötelezettségeket, melyekkel nemzetgazdasá­gunk fejlődéséhez kívánnak hozzájárulni. A sport és a kultúra területén sem marad­nak le. Megalakították az Irodalmi Színpadot, amelynek tagjai ünnepélyes alkalmakkor lép­nek fel az üzem dolgozói előtt. Résztvesznek különféle sportversenyeken, a közelmúltban pedig első díjat nyertek a járási tűzoltóverse­nyen. A járási konferencia határozatait belefog­lalták munkatervükbe, s igyekeznek azt lehe­tőségeikhez mérten realizálni. Fontos a munkás és a mezőgazdaságban dolgozó fiata­lok létszámának emelése a szervezetben, s ennek érdekében a teslai fiatalok is tehet­nek lépéseket. Meg kell nyerniük a kívülálló fiatalokat, hogy egységesen, eredményes mun­kával segítsék elő pártunk határozatainak megvalósítását. Ez az év az 1. SZISZ-kongresszus éve. Lezá­rul egy időszak, értékelni kell az eredménye­ket, s fel kell mérni a fogyatékosságokat. A jó tapasztalatokat tovább kell vinni, a hiá­nyosságokat tanulságként felhasználni a to­vábbi munkában. Igyekeznie kell minden fiatalnak, hogy ez a munka az eddiginél tar­talmasabb, eredményesebb legyen, s a váľalt konkrét feladatokat maradéktalanul teljesít­sék. A SZISZ I. kongresszusa határozataival, irányelveivel pontos célt tűz ki a szebb, boldogabb jövő építése, a béke megszilárdítá­sa és az internacionalista kapcsolatok elmé­lyítése felé. Horváth Márta Góra Nándor Hurbanovón j Ögyalla) a dobogó legmagasabb fokán. A mai fiatalokról sokszor hallunk elmarasztaló véleményt. Pedig tévesen tőrnek pálcát, akik általánosítanak Nagyon sok fiatal használja fel sza­bad idejét hasznos tevékenységre. Ezek közé tartozik Góra Nándor is, aki 18 éves kora ellenére szép ered­ményeket ért el súlyemelésben. 14 éves korától aktívan sportol. A štú- rovói (Párkány) magyar KA kilence­dikes tanulója volt, amikor először je­lentkezett edzésre Zelinka Milošnál, a szlovák kilencéves iskola tanítójánál. 1970-ben a Stúrovóban megrendezett szlovákiai bajnokságon már első lett a súlycsoportjában. Csehszlovák baj­nokságon is ért már el második he­lyezést. Az idei szlovákiai bajnoksá­gon, Hurbanovón (Ögyalla) 285 kg összteljesítménnyel az első helyen végzett. — Emelek ennél többet is — mond­ta — eddig elért legjobb eredményem 305 kg, de az utolsó versenyre sokat kellett fogynom, hogy ne lépjem át a könnyűsúlyú csoportot, így csak amo­lyan biztonsági versenyzés volt az idei szlovákiai bajnokságom. Góra Nándor jelenleg Lučenecen (Losonci tanul az építészeti techniku­mon s így ott vesz részt edzéseken. Sinka Július vezetésével, de továbbra is Štúrovo színeiben versenyez. — Tanulás, szórakozás, edzés, hogy fér meg egymás mellett? — Hetente ötször van 2—2xh órás edzés. Előtte elvégzem az írásbeli fel­adatokat, főleg a rajzokat, mert edzés után már nehezen menne Szórako­zás? Arra bizony kevés idő jut, ba magát a sportot nem veszem szórako­zásnak. Sokszor előfordul, — főleg így év vége előtt —, míg a többiek sétálni vagy moziba mennek, én ott­hon tanulok. De nem irigylem őket, engem mindezért kárpótolnak a sport­ban elért eredmények. Tagja va^vok az iskola SZISZ szervezetének, pszt veszek a közösen szervezett brieád- munkákon, mert ha van szabad időm, szívesen kapcsolódom be a szervezeti életbe is. — További tervek? — Jövőre már kiöregszem korosztá­lyomból, mostani súlycsoportomat se tudom tartani. Szeretnék ezután is az élvonalban maradni. Az iskola befeje­zése után két év katonaság követke­zik, ott is szeretném aktívan folytatni a sportolást mint szülőfalumból Obid- ról (Ebed) Pásztor László kétszeres ifjúsági csehszlovák bajnok, és Csomó Zoltán, aki már az I. ligában is szere­pelt Jelenleg mind a ketten Banská Bvstricán katonák, s a Dukla színei­ben versenyeznek. A katonaság után olyan városban szeretnék elhelyezked­ni, ahol megvannak a komoly edzési feltételek. KREMMER LÁSZLÓ Í n

Next

/
Thumbnails
Contents