Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-26 / 148. szám, hétfő

Az élet igazolja, hogy a szocializmus a jövő egyetlen lehetősége JOZEF LENÁRT BESZÉDE A BRATISLAVA! VÁRBAN FIDEL CASTRO FOGADÁSA ALKALMÁBÓL MEGEMLÉKEZÉS LEŽÄKYN Kedves Castro Elvtársi Tisztelt kubai Elvtársakl Engedjék meg, hogy Szlová­kia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága, a Szlovák Nemze­ti Tanács, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében én Is csatlakozzam a bratisla­vai lakossághoz, az ifjúsághoz, a munkásokhoz és a dolgozók­hoz, akik Önöket olyan szere­tettel fogadták és a legőszin­tébben, elvtársi és kommunista módon köszöntsem Önöket kö­rünkben, és kifejezzem, milyen nagy örömünkre szolgál, hogy nagy útjuk során időt találtak Szlovákia meglátogatására és figyelmet szentelnek Bratisla- vának és Szlovákiának is. Szlovákia munkássága, paraszt­sága, értelmisége és minde­nekelőtt a kommunisták nagy rokonszenvvel figyelték az Önök küzdelmét, a Kubai Kom­munista Párt és az egész ku­bai nép küzdelmét. Szlovákia sorsa sokban hasonlít Kuba és a kubai nép sorsához. Nagyra értékeljük az Önök látogatását azért, mert Kuba a kommunisták vezetésével, az Önök vezetésével az amerikai földrészen elsőként alkotta meg a szocialista forradalmi rendszert. Az élet igazolja, hogy a forradalom Ameriká­ban is törvényszerű, és a szo­cializmus a jövő egyetlen lehe­tősége. Az utóbbi időben ezt igazol­ja Chile példája is. Nagyon örülünk annak, hogy ma ismét kifejezhetjük köszönetünket pártjuknak és vezetőségüknek azért az álláspontért, amit 1968-ban foglaltak el a cseh­szlovákiai helyzettel a szövet­ségesek internacionális segítsé­gével kapcsolatban, azért az internacionalista szimpátiáért és szolidaritásért, amit Cseh­szlovákia marxista—leninista és hazafias erői iránt tanúsítot­tak. Köszönetét mondunk ezért az áláspontért, ami nagy segítség volt akkor és még ma is az. Szlovákiában a szocialista for­radalom, a szlovák nép győzel­mes harca után kialakítottuk az új élet építésének lehetősé­geit. Szlovákia ezt megelőzően Európa egyik elmaradott orszá­ga volt, ahol nem oldották meg az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a művelődés, kérdését, és a nemzetiségi kérdést sem. Csak amikor a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákiát és a csehszlovák munkásosz­tály 1948 februárjában győzel­met aratott, alakultak ki a ked­vező feltételek a szlovák nép al­kotó erői, Szlovákia nagy fejlő­dése számára. Szlovákia valamikor elmara­dott agrárállam volt, a nemze­ti jövedelemnek közel 50 szá­zalékát a mezőgazdaság adta A szocializmus időszakában az ipar fejlődésével az arányok megváltoztak, úgy hogy ma Szlovákiában a mezőgazdaság, a nemzeti jövedelemnek csu­pán 14 százalékát adja. Az elmúlt évben iparunk 12 nap alatt annyit termelt, mint a kapitalizmus időszakában egy év alatt. Szlovákia a tőkés rendszerben 7 százalékkal ré­szesült a csehszlovák iparból, ez az arány ma 25 százalék. A mezőgazdasági termelés a ka­pitalista korszakhoz viszonyít­va 85 százalékkal nőtt. Fejlő­dik a szlovákiai politikai élet, a kultúra és a művelődés, és fejlődik fővárosunk, Bratislava is, amelynek 320 000 lakosa van és a lakosság átlagos élet­kora 32 év. Tehát fiatal város és ez jellemzi Szlovákiát is. El kell mondani, hogy ezeket a győzelmeket Szlovákiában a kommunista párt bölcs politi­kája, a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együttműködés, a cseh munkásosztállyal való együttműködés, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a csehszlovák nép egysége alap­ján értük el. Természetesen vannak prob­lémáink is. Ezeket megoldjuk, vannak távlataink és ezeket biztosítjuk. Realisták vagyunk, de optimisták is. Még egyszer a legszívélye- sebben köszöntőm Önöket, érezzék magukat nálunk Szlo­vákiában úgy mint otthon, sa­játjaik között. Sok munkásunk a cseh munkásokkal és techni­kusokkal együtt dolgozott Ku­bában, és ők a legjobb emlé­kekkel tértek vissza. Én is szeretnék hozzájuk csatlakoz­ni. A közelmúltban voltam Önöknél és az a véleményem, hogy a kubai nép, a kubai kommunisták és Önök úttörők Amerikában, akik a szocializ­must, a forradalmat, a hala­dást, a humanizmust reprezen­tálják az imperializmus legerő­sebb bástyájának közelében. Ezért csodáljuk Önöket. Kapcsolataink egyre erősebbek fidel Castro beszéde a bratislavai várban 1972. június 23-án Fidel Castro beszéde beveze­tő részében említést tett arról, hogy Lenárt elvtárs a közel­múltban Kubába látogatott és ő akkor megígérte, hogy meglá­togatja Csehszlovákiát és Szlo­vákiát. — Az idő múlik, az ígéretek teljesülnek, a remények meg­valósulnak, és a kubai küldött­ség Csehszlovákiában, Szlová­kiában, Bratislavában van. Na­gyon elégedettek vagyunk azzal a szívélyes fogadtatással és őszinte barátsággal, amellyel Csehszlovákiában találkoztunk. Ennek a látogatásnak nagy er­kölcsi és politikai forradalmi jelentőséget tulajdonítunk. Elegendő találkozni az Önök népével ahhoz, hogy tudjuk, valóban sok a közös ügyünk. Érdeklődéssel hallottuk, hogy Szlovákia iparosítása már olyan fokon áll, hogy a mezőgazda­ság részvétele az össztermelés­ben 14 százalékra csökkent. 12 nap alatt elérni az iparban olyan termelési mennyiséget, amit azelőtt egy év alatt értek el és 7 százalékról 25 százalék­ra növelni Szlovákia részese­dési arányát egész Csehszlová­kia termelésében — ezek va­lóban figyelemreméltó eredmé­nyek, különösen ha figyelem­be vesszük az egész csehszlo­vák népgazdaság rohamos nö­vekedését is. Kétségtelen, hogy ez a szocializmus sikere és bi­zonyítja, hogy az ország a szo­cializmus feltételei között nagy előrehaladást ért el. örülünk ezeknek az eredmé­nyeknek és meggyőződésünk, hogy Csehszlovákia népe párt­ja vezetésével, e párt jelenlegi vezetőségével minden nehézsé­get leküzd, megszilárdítja a szocializmust és a párt társa­dalmi szerepét, és teljes mér­tékben érvényesíti a marxiz­mus—leninizmus elveit Cseh­szlovákiában. Nem feledkezhetünk meg azokról napokról, amikor az el­ső fegyverek Kubába érkeztek Csehszlovákiából. Ezekkel a fegyverekkel har­coltunk a banditák ellen, a CIA zsoldosai ellen a gironi partvidéken. Ezek a fegyverek mindig készen álltak a kubai forradalom védelmére, készen állnak arra, hogy védelmezzék Kubában a szocializmus, a kommunizmus ügyét, a forra­dalmat, készen állnak az egész szocialista tábor közös harcá­ra. Fidel Castro beszéde további részében foglalkozott azzal a támogatással, amiben Kuba né­pe részesítette a csehszlovák népet és Csehszlovákia Kommu­nista Pártját az 1968-as év ne­héz napjaiban: — Számunkra ez a magatar­tás természetes volt, mert azo­nosítjuk magunkat az Önök or­szágával, mert politikai néze­teink megegyeznek. Allergiku- sak vagyunk a kispolgári tu­nyaságra és liberalizmusra, a jobboldaliakra és azokra, akik gyengíteni igyekeznek a szo­cializmus eszméit, a szocialista tábor erejét. Mivel még mindig szemtől szemben állunk az im­perializmussal, még kemény harc vár ránk ideológiai, gaz­dasági és politikai síkon is. Tehát szüntelenül ki kell fejez­nünk szolidaritásunkat az egész világ forradalmi mozgalmával és azt támogatnunk kell. Az 1968-as év válságos nap­jaiban nagy szomorúsággal lát­tuk, hogy az imperialisták, azok harsonái és a reakciós sajtó örömmámorban ünnepelte a csehszlovákiai események fejlő­dését. Úgy tekintett erre, mint a reakció, mint a burzsoázia győzelmére, mint a liberalizmus győzelmére a szocializmus fe­lett. Mi ezt jól ismerjük, mivel burzsoá és tőkésországok között élünk. Nagyon közel vagyunk az Egyesült Államokhoz, ismer­jük politikai gondolkodásmód­jukat, ideológiájukat, hazugsá­gaikat, intrikáikat, reakciós lé­nyegüket. Mi nem feledhetjük 'el, hogy a válságos időszakban a liberális elemek, akik befo­lyásolni akarták a nép életét Csehszlovákiában, a kubai for­radalom ellen is írtak, intri­káltak és rágalmazták a kubai forradalmat. Sok minden, amit nyíltan kimondták, mint egyik tojás a másikhoz hasonlított ahhoz, amit a különféle impe­rialista ügynökségek terjesz­tetlek. Az internacionalizmus a mar­xizmus és a szocializmus legna­gyobb próbája. Internacionaliz­mus nélkül nincs kommuniz­mus. Ha nincs szolidaritás a népek között, akkor nincs szo­lidaritás a nemzeten belül sem. Ez számunkra nagy és nagyon fontos tanulság. Ezt világosan látjuk és ezért semmiféle két­ségünk nem volt afelől, hogy milyen irányban fejlődnek a csehszlovák események a vál­ságos időszakban. Fájt nekünk, hogy a testvéri csehszlovák népnek ilyen nehéz időszakot kell átélnie az imperialisták és az álforradalmárok intrikái kö­vetkeztében. Ebből ered szolidaritásunk Csehszlovákia népével és Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­val. A munkáshatalom konszo­lidálódása Csehszlovákiában és a munkáshatalom internaciona­lista politikája igazolta szolida ritásunk helyességét. Csehszlovákia és Kuba kom­munista pártjainak kapcsolata, a két ország népének kapcso­lata soha nem volt őszintébb, testvéribb, szolidárisabb és in- ternacionálisabb, mint ma. Érezzük ezt, ezért nagyon örülünk az Önök sikereinek és egyre elégedettebbek vagyunk azzal az állásfoglalással, amit Kuba tanúsított 1968-ban. Ez az állásfoglalás nem is lehetett más, hiszen mindenkor a szo­cializmus és a kommunizmus oldalán, a marxizmus—leniniz­mus és a proletár internaciona­lizmus oldalán, a szocialista tábor oldalán álltunk minden mérlegelés nélkül, szemtől szemben az imperialista ellen­séggel. Biztosíthatom Önöket, hogy kapcsolataink egyre erősebbek, és pártunk és népünk arra tö­rekszik, hogy tovább fejlesszük kapcsolatainkat Csehszlovákia népével. Ezért nagyon örülünk annak, hogy itt lehetünk Önök között és köszönjük azt a testvéri fo­gadtatást, amelyben bennünket részesítenek. (CSTK) — Vasárnap Ležákyn a fasizmus áldozatai emlékmű­vének megkoszorúzásával kez­dődött a kelet-csehországi ke­rület dolgozóinak békenagygyű lése. A gyűlésen megjelent a CSKP KB, a szövetségi kormány, és a Nemzeti Front Központi Bizott­sága küldöttsége Josef Kempný nak, a CSKP KB Elnöksége tag­jának, a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével, a kerületi párt- és állami szervek küldött­sége František Tesárnak, a CSKP KB tagjának, a CSKP Kelet-cseh­országi Kerületi Bizottsága ve zető titkárának és Josef Pašká- nak, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Cseh Központi Bi zottsága főtitkárának vezetésé­vel. Jelen voltak a Szovjetunió, az NDK és a VDK prágai képvi­seleti testületeinek küldöttei és más vendégek. A nagygyűlés 15 000 résztve­vője előtt Josef Kempný elvtárs tartott beszédet. Felidézte azok emlékét, akik 30 évvel ezelőtt áldozatul estek a náci barbarizmusnak, amikor Ležákyt Lidicéhez hasonlóan fel­égették, felnőtt lakóit meggyil­kolták és gyermekeit elhurcol­ták. A szónok hangsúlyozta, hogy ezért a tragédiáért a cseh nagyburzsoázia is felelős volt, amely, mint uralkodó osztály megakadályozta, hogy a nép védje saját hazáját és vissza utasította a Szovjetunió nagy­lelkű katonai segítségét. Beszéde további részében fog­lalkozott a szovjet békeoffenzí- va sikereivel és hangsúlyozta, hogy a kérdéseket békés úton, tanácskozásokkal és egyezmé­nyekkel kell megoldani. A Szlovák Színművészek Szövetségének alakuló kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt időszakból levont alapvető tanulságok közé tar­tozik az is, hogy a társadalom kulturális éleiének területe a kiélezett ideológiai harc front­ja. E küzdelem logikája nem engedélyez semmiféle kompro­misszumot a szocialista és a burzsoá kultúra és művészet eszme« alapjai között. Az az elmélet, amit nálunk a jobbol­dali és antiszocialista erők kép­viselői propagáltak valami egy­séges, osztályok feletti kulturá­lis áramlásról, jelen világunk­ban nemcsak hamis, hanem amint tapasztalataink mutatják, felforgató eszmei eszköz, ami szocialista társadalmunk művé­szete ellen irányul, és leplezni akarja a reakciós erők valódi céljait. A szövetség legfontosabb fel­adatai közé tartozik, hogy ak­tívan vegyen részt a szocialista színművészet fejlesztésében. El­sőrendű funkciója, hogy nevel­je, alakítsa a lakosság tömegei­nek erkölcsi és politikai arcu­latát, mert ezek a tömegek je­lentik a haladás fő erejét, ezek a holnap építői. Ez megköveteli a határozott harcot minden el­len, ami fékezi haladásunkat a múlt negatív öröksége és a kis­polgári ízlés ellen. Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozata hangsúlyozza, hogy a művészeti és kulturális alkotások értéke­lésében következetesen érvé­nyesíteni kell az osztály és a pártos kritériumokat, és fel kell számolni a kultúra túlzott anyagelvűségét. A szövetség alakuló kong­resszusának résztvevői levelei intéztek a CSKP Központi Bi­zottságához és az SZLKP Köz­ponti Bizottságához, amelyben hangsúlyozták, hogy a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa kijelölte hazánk­ban a szocializmus sokoldalú fejlesztésének nagyszabású ter­vét, és e terv teljesítésében a szlovákiai színművészek sem akarnak félreállni, hanem egész művészeti tevékenységükkel a szocializmus építését akarják szolgálni. A Szlovák Színművé­szek Szövetsége céltudatosan törekszik arra, hogy tagjai al­kotó- és egész tevékenységük­ben érvényesítsék a művészet pártosságát, osztályhűségét és népi jellegét, hogy a dramatur­gia elkötelezett, a marxizmus— leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus eszméihez hű al­kotásokkal szolgálja szocialista kultúránk és művészetünk to­vábbi kibontakoztatását. A kongresszus a vita után jó­váhagyta az új szervezet alap­szabályait, megválasztotta a 30 tagú bizottságot és az öttagú el­lenőrző bizottságot. A Szlovák Színművészek Szö­vetségének elnöke Viliam Zá­horský érdemes művész, alelnö­kei Vladimír Bahna érdemes művész, Ján Kákoš és Dalibor Heger, vezető titkára Ján Sliv- ko. Az elnökség további tagjai Mikuláš Huba érdemes művész, dr. Ivan Králik, dr. Rudolf Mrli* an és Dušan Zinien. AZ NKP ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Düsseldorf — A Német Kom­munista Párt elnöksége szomba­ton Düsseldorfban tartotta ne­gyedik ülésszakát. Az elnökség beszámolója többek között hang­súlyozta, hogy most fokozott igyekezettel kell törekedni az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet mielőbbi összehívására, valamint normá­lis kapcsolatok megteremtésére az NSZK és az NDK között meg­felelő nemzetközi jogi egyez­mények megkötésével és a két német államnak az ENSZ^be való felvételével. Továbbá arra kell törekedni, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság elismerje a müncheni diktátumnak kezdettől fogva való érvénytelenségét. Az elnökség beszámolója a Szovjetunió vezetői és az ame­rikai elnök tárgyalásainak ered­ményét jelentős hozzájárulás­ként értékeli a világbéke meg­szilárdításához és a békés együttélés elveinek érvényesíté­séhez. Az elnökség beszámolója vé­gül kijelenti, hogy a Német Kommunista Párt az NSZK egyedüli olyan pártja, amely világos koncepcióval rendelke­zik a munkásosztály és az ifjú nemzedék jelenlegi és jövő ér­dekeinek kivívására. KISSINGER SAJTÓÉRTEKEZLETE Washington — Henry Kissin­ger, Nixon elnök nemzetbizton­sági tanácsadója szombaton Wa­shingtonban sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat négynapos pekingi látogatásá­ról. ' Kissinger rámutatott, hogy Csou En-lajjal, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának elnö­kével összesen 24 órán át tár­gyalt. A megbeszélések elsősor­ban a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok kölcsönös kapcsolataira, valamint e kap­csolatok megjavítását célzó konkrét intézkedésekre irányul­tak. Nixon tanácsadója nem volt hajlandó részleteket közölni Csöu En-lajjal folytatott tárgya­lásairól, csak annyit jegyzett meg, hogy „eléggé részletesen tárgyaltak Vietnamról. “. Ki jelen­tette, hogy tovább folytatódnak a rendszeres konzultációk a két ország vezető hivatalos ténye­zői között. Vietnamra vonatkozólag Kis singer megismételte az ismert amerikai álláspontot és hangsú lyozta, hogy a VDK területének — beleértve a kínai határok kö­zelében lévő körzetet — a bőm bázása tovább folytatódik. Reis merte, hogy a vietnami háború az Egyesült Államok számára „súlyos, kimerítő és sok tekin tetben tragikus tapasztalat“ volt, és azt állította, hogy ezért „egyik félnek sem annyira ér deke a háború befejezése, mint éppen az Egyesült Államoknak“ Kissinger nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy az ame rikai küldöttség mikor tér visz sza a párizsi Vietnam-értekez- let tárgyaló-asztalához. 1972. VI. 2US.

Next

/
Thumbnails
Contents