Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám, péntek

ÖE333 1972. VI. 23. 5 A félrevezetés „művészete“ A sviti Tatrasvitben divatos női pulóvereket és férfi ingpulúve- reket készítenek a Trevira—2UU0 elnevezésű anyagból. Jozefina LuSknvá mester Ann» Draveeká munkáját ellenőrzi (Felvétel: A. Haščák — CSTK) A HYDROSTAV DOLGOZÓINAK ÚJ FELADATAI Magyarorszógon részt vesznek az Adria kőolajvezeték építésében Az Amerika Hangja rádióadó 1942. február 24-én német, angol és francia nyelven kezdte meg rendszeres műsoradásait: „Itt az Amerika Hangja rádióadó. Ame­rika ma a háború 7.9. napjába lépett. A mai naptól kezdve rendszeresen beszámolunk önök­nek Amerikáról és szólunk a há­borúról. A hírek lehetnek jók és rosszak. Mi azonban az iga­zat fogjuk mondani önöknek“ Szépen hangzó szavak. De tu­lajdonképpen csupán azt jelen­tették, hogy az Egyesült Álla­mok hivatalosan használni kezd. te a rádiót, mint a külföldnek szánt propaganda eszközét. Az Amerika Hangjának a második világháború éveiben a fasizmust leleplező és megbélyegző törek­vésében még számos pozitív vo­nás volt. Ez azonban a fasiszta Németország kapitulációja után rövidesen megváltozott, s a rá­dióadó a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország elleni hi­degháborús propaganda fegyve­révé vált. Az Amerika Hangja 1947. február 17-én megkezdte orosz nyelvű adásait. Nem sok­kal ezután Kari Mundt szená­tor így sommázta a rádióadó Szovjetunió-ellenes részlegének programját: „Ügy véljük, szabo­tálniuk kell (a szovjet hallga­tóknak — B. I.) a termelést a hadiiparban, akadályozniuk kell az ipar és a mezőgazdaság ter­melésének növekedését célzó ötéves terv végrehajtását. Azt várjuk, hogy időről időre sike­rül kicsúszniuk valakiknek Oroszországból, akik eljutnak az Egyesült Államokba, ahol meg­tudhatjuk ezektől a jól tájéko­zott oroszoktól, hogy például milyen katonai objektumokat építenek az Urálon túl, avagy az európai Oroszország védelmi központjaiban!“. Kari Mundt.sze­nátor szavai feltárták a lénye­get: a szocialista országok el­leni ideológiai diverzió a tuda­ti befolyásolás útján a rendszer elleni cselekvő fellépésre, ha­zaárulásra ösztönözi Tökélete, sen jellemző a törekvés az 1951 óta működő Szabad Európa el­nevezésű rádióra és az egyre rafináltabb módszerekkel és mind kiterjedtebb apparátussal működő hidegháborús lélektani hadviselés egész rendszerére. A becsapás, a félrevezetés „művesztének“ alapvető elveit, módszereit a második világhá­ború után Paul Linebarger ame­rikai szakíró vázolta először: „Közreadjuk saját kormányunk, társadalmi, katonai és más szer­veink hivatalos közleményeit, amelyekben az előnyös adato­kat részletesen, az előnytelene­ket futólag említjük.“ Még le- leplezőbb és jellemzőbb ez a „recept“: „Hamisított műsoro­kat sugárzunk a hivatalos rá­diókban, vagy pedig olyan mű­sorokat szervezünk, amelyekben az ellenség állítólagos — való­jában nem létező — forrásaira hivatkozunk.“ Még egy idézet Llnebargertől: „Teljes egészé­ben hamisított, vagyis kitalált anyagokat sugárzunk, amelyek­ben a hallgatók nem azonnal és nem mindig ismerik ki ma­gukat." Az idézettekből egyér­telműen következik a szabály, amelyet Linebarger, H. Cliilds, I. Doob és számos más ameri­kai propagandaszakember fogal­mazott meg: erkölcsi elvteíen- ség, minden lehetséges módszer és fogás felhasználása, hogy a hallgatót megfosszák az önálló, függelen gondolkodás képessé­gétől, hogy mint S. Sulzberger amerikai publicista megfogal­mazta: „A saját eszméinket olt­suk bele a más tudattal és más szándékokkal rendelkező távoli országok népeibe . ..“ Mindez azt jelenti, hogy szerintük az általuk alkalmazóit propaganda- módszerek, fogások helyességét kizárólag az imperializmus vi­lághatalmi céljai, érdekei hatá­rozzák meg. Ezt a törekvést újabban a haladóbb gondolko­dású nyugati filozófusok „tudat­manipulálásnak" is nevezik. Er­ről írta Hans Magnus Eisenber­ger nyugatnémet filozófus: ,,je­lenlegi uraink nemcsak hogy olyan pusztító erők birtokában vannak, amelyekről azelőtt nem is álmodhattak, de eljutottak a ravaszságnak és a félrevezető okoskodásnak olyan fokára is, amilyen a régi időkben elkép­zelhetetlen volt." A félrevezető okoskodásnak, a becsapás művészetének mód­szere, technikája a szocialista országok elleni lélektani hadvi. selés során sokat fejlődött. „ A fellazítási taktika céljait szolgáló imperialista propagan­dában egyre erőteljesebb az a törekvés, hogy a néptömegek számára mind nehezebbé tegyék alkalmazói valódi arculatának, szándékainak felismerését. Ez­zel szorosan összefügg, hogy a fellazítási tevékenységben az imperialista propagandaszakem­berek a szocializmus nyílt taga­dása és rágalmazása helyett mind nagyobb szerepet tulajdo­nítanak annak, hogy meghami­sítják, eltorzítják a szocializ­mus lényegét, perspektíváját. Gyakran párosul ezzel az a tak­tikai törekvésük, hogy olyan látszatot igyekeznek kelteni, mintha ők védenék a szocialis­ta országok néptömegeinek — munkásoknak, parasztoknak, ér­telmiségieknek az érdekeit. Ez is a megtévesztés teljesebbé té­telét szolgálja. A tömegkommunikációs esz­közök segítségével és egyéb csa­tornákon a legutóbbi időben folytatott imperialista propa­gandában megfigyelhető, hogy igyekeznek lojálisabbnak, „tár- gyilagosabbnak“ látszani. Pro­pagandájukban ezt a célt szol­gálja a kedvező és a kedvezőt­len információk megfelelő ke­verési arányának kialakítása és a kívánt hatáskeltéshez igazo­dó csoportosítása. Ennek érde­kében nem csupán rosszat, ha­nem jót is mondanak a szocia­lista országok társadalmi, gaz­dasági, politikai fejlődésének főbb eseményeiről, eredményei­ről. A kedvező információk módját és mértékét azonban igen körültekintően mérlegelik és kizárólag saját „szavainhetö- ségük“ igazolásául, taktikai fo­gásként alkalmazzák. Hozzátehetjük, hogy az infor­mációk egy részének pozitív töl­tése az esetek többségében csu­pán látszólagos. Ugyanis az el­ismerő jelJegű tényközlés, vagy kommentálás, direkt, vagy in­direkt módon, többnyire ugyan­csak a fellazítás célkitűzéseit szolgálja. Amikor például a Sza­bad Európa rádióadó dicséri az egyes szocialista országokban végbemenő állítólagos „liberali­zálódást“, e dicséret meghatá­rozott eszmei-politikai célokat szolgál. A megtévesztés fogásai közé tartozik a tényekkel történő manipulálás. Ezt szolgálja a té­nyek önkényes kiemelése, elő térbe helyezése, felnagyítása, torzítása, jelentőségük el túlzá­sa — illetve más tények el­hallgatása. háttérbe szorítása, lekicsinylése. Ezzel párosul a tényekből levont következteté­sek önkényessége, a burzsoá osztályérdekeknek történő alá­rendelése. A valóságos tényeket igyekeznek diszkrét kommentá­rokkal, szükség esetén tényheľ lyettesítő feltételezésekkel meg­tűzdelni, egy jól átgondolt rend­szer alapján úgy válogatni, pre­parálni és csoportosítani, hogy a félrevezetés minél tökélete­sebb legyen. A megtévesztés módszerei kö­zölt fontos szerepet tölt be az ál­alternatívák taktikája. Sartre, a francia egzisztencialista filozó­fus találóan állapítja meg, hogy burzsoá politikai propaganda egyik legveszélyesebb fegyvere az ál-alternatívák taktikája. Lé­nyege: egymástól eltérő, sőt egymássul ellentétes vélekedés látszatát keltve, az egyszerű emberben az önálló állásfogla­lás illúzióját ébreszteni. Ez a propagandafogás a fellazítási taktikában is nyomon követhe­tő. Gyakori változata, amikor például a SZER bizonyos gaz­dasági és politikai feladataink megoldási módjául különböző alternatívákat ajánlgat. Olykor szinte a segítőkészség látszatá­nak álcája alatt. Amikor azon­ban az általuk ajánlgatott alter­natívákat alapos vizsgálatnak vetjük alá, egyszeriben kiderül az értelmi szerzők szándéka: ilyen vagy olyan módon, de min­denképpen eltéríteni bennünket a szocializmus építésének he­lyes útjáról. Ugyancsak a megtévesztés céljait szolgálja a hallgatóság kialakult nézetrendszeréhez, a földrajzi, társadalmi stb. viszo­nyokhoz igazított ..faktológiai“ információ. A pszichológusok már régen megállapították, hogy az emberek hajlamosak hinni annak az információnak, amely leginkább megfelel meg­szokott nézeteiknek és amely megerősíti meggyőződésük és nézeteik helyességét. Ez szoro­san összefügg az úgynevezett beállítódással. Az emberek több­sége viszont elfordul az olyan információtól, amely eltér érde­keitől, értékítéleteitől, legalább­is azoktól, amelyeket annak tart. E felismerés alapján a fel­lazítási taktika propagandájá­ban, annak szószólói igyekez­nek olyan hangnemben, olyan nyelvi fordulatokkal, olyan ter­minológiával „operálni“, amely leginkább megfelel a hallgató­ság nézetrendszerének, nyelv- használatának, gondolkodás­módjának stb., kerülve az olyan jelzősek, megfogalmazások hasz­nálatát, amelyeknek a címzet­tek számára nincs kommunika­tív értékük, amelyek esetleg la szítban hatnak. Van erre más példa is. Dél-Vietnamban, a Dél- Vietnami Népi Felszabadítási Front adóállomásának álcázva magát, három rádióállomás ipar­kodik széthúzást és zavart kel teni. A bemondók a hatásosabb félrevezetés érdekében jeliegze tes hanoi kiejtéssel beszélnek, és Igyekeznek a VDK állampol­gárainak gondolkodási struktú­rájához idomulni. Az ilyen mód­szertani fogások erősíthetik a hallgatókban az „objektivitás" látszatát és szorosan összefügg­nek azzal a felismeréssel, hogy az idegen forrásból származó félrevezetés kevésbé számíthat sikerre, mint ugyanaz az infor­máció a „bennfentesség“ látsza­tát keltve. A marxizmus számos tételé­nek, terminológiájának kisajátí­tása és önkényes „magyarázata" igen jellemző a Nyugaton igen felkapott A. A. Rostow nézetei­re, amelyekben valósággal hem­zsegnek a marxizmusból köl­csönzött fogalmak és megálla­pítások. Ez a körülmény az el­méleti kérdésekben kevésbé já ratos, vagy járatlan embereket könnyen megtéveszthet, befo­lyásolhat. Hasonló célt szolgál az olyan „kisajátítási“ törek­vés, amilyen például a Kölni Rádió „Olvassuk együtt Mar xot" című folytatásos műsor­adása. A marxi tételek önké­nyes kiemelése, torzítása és sa játos magyarázása, a fiatal Marx nézeteinek az idősebb Marx né­zeteivel történő erőszakolt szem- beállítása a megtévesztés, a fél­revezetés fegyvere. Az ellenséges propaganda minden válfajára jellemző az osztályszemszögű igazság-értel- mezés, a nemzetközi burzsoázia érdekeinek előtérbe helyezése. A félrevezetés legkörmön fon­tabb módjai mögött rejtőzködő lényeget találóan jellemzi és le­leplezi Walter Lippmann ame­rikai publicista: „Amikor az oroszokról kell tájékoztatni, az amerikai propaganda számára az igazságnak nincs semmiféle kritériuma.“ Ez hát a burzsoá propaganda igazi arculata. A Szovjetunióról és általában a szocialista országokról és a nemzetközi kommunista mozga­lomról gyakran „tárgyilagos­sá" maszkírozott imperialista propaganda számára az igazság­nak nincs semmiféle kritériu­ma. Es a részigazságok felhasz­nálása is javarészt a valóság meghamisításának leplezését, az alaposan végiggondolt taktikai manővereket, a becsapást, a fél­revezetést szolgálja. Nem meg­lepő és nem véletlen jelenség ez; szorosan összefügg azzal, hogy a fellazítási taktika az an- tikommunizmusnak, a nemzet­közi monopoltőkés burzsoázia osztálystratégiájának a fegyve­re. BERTALAN ISTVÁN kulturális hírek d TISZACSÉCSE községben megkezdték Móricz Zsigmond szülőházának a felújítását. A munkát szeptemberre fejezik be, amikor Csecsén is megem­lékeznek Móricz halálának 30. évfordulójáról. □ EDWARD DMYTRYK ren­dező Magyarországon forgatja a Kékszakáll című, francia—1 olasz-nyugatnémet koproduk­cióban készülő filmet, amelynek címszerepét Richard Burton játssza, partnerei pedig (töb­bek között) Raquel Welch, Vir. na Lisi, Nathalie Delon és Ma­ri lu To lo. A bratislavai Hydrostav vál­lalat gazdasági, párt-, szakszer­vezeti és egyéb szervei a lehe­lő legjobban biztosítják az idei feladatok teljesítését, ugyanak­kor már most készülnek az újabb, az ötéves terv további éveiben reájuk váró, még igé­nyesebb feladatok teljesítésére. Elsősorban a Voronyezs típu­sú atomerőmű építéséről van szó, amelynek első szakaszához 1972. április 24-én fogtak hoz­zá a CSSZSZK kormánya rend­kívüli határozatának alapján. Továbbá ezt követi a bratislavai Slovnaft vegyipari kombinát­ban a petrokémiai részleg épí­tése, ahol többnyire külföldről behozott gépi és műszaki be­rendezéseket szerelnek fel. Ha­sonló feladat vár reájuk a Bratislava IV. hőerőmű építé­sének előkészítésével kapcsolat­ban. A Hydrostav részt vesz az Adria kőolajvezeték építésében. Már meg is kezdték az építke­zés előkészületeit. A szakembe­rek, a technikusok éppen e na­pokban ismerkednek azzal a területtel, amerre majd a kő- olajvezeték halad, hogy meg­ismerjék az építésnél felmerülő problémákat. A Magyar Népköz- társaság és a CSSZSZK rövide­sen kormányközi egyezményt ír alá erről a közös építkezésről, melynek keretében a Hydrostav dolgozói Magyarországon mint­egy 210 km-nyi hosszú vezeté­ket építenek. Tárgyalni fognak továbbá a jugoszláv szerveze­tekkel is a vezeték építésében való részvételről. mégpedig Az SZSZK kormánya 1972. jú­nius 14-én jóváhagyta a Szlo­vák Szocialista Köztársaság népgazdasága 1973 as állami végrehajtási tervének irányel­veit. Az 1973-as végrehajtási terv irányelvei az utóbbi 4 év reális gazdaságpolitikájára épülnek, s a gazdasági növeke­dés igényes, de teljesíthető üte­méből indulnak ki, jelentős mértékben fokozzák a lakosság szociáI is biztonságérzetét. Az irányelvek a társadalmi termelés 7,2 %-os és a nemzeti jövedelem 6,3 %-os növelésével számolnak. Ennek keretében a fő gazdasági ágazatok fejlődése a következő ütemet feltételezi: az ipari termelés az irányelvek szerint az 1972-es tervhez vi­szonyítva 10,5 %-kal növekszik, éspedig elsősorban a vegyipar fejlesztése által. Az ipari terme­lésben a vegyipar és a gépipar részesedése 44,3 %-ra növeke­dik. A vegyipari termelés terü­letén elsősorban a kombinált műtrágyák, a műanyagok, a gu­miabroncsok és a szintetikus fonalak termelésének növelésé­vel számolunk. A gépipar ter­melése 11,5 %-kal növekedik, elsősorban az új technika érvé­nyesítése, a technológiai folya­matok korszerűsítése, a műsza­kok számának és a termékek minőségi színvonalának növelé­se által. A feldolgozóipar tervezett 9,0 %-os növekedését elsősorban a textil-, a cipő- és a fafeldolgo­zó ipar fejlesztése által akarjuk elérni. Az építőiparban előtérbe ke­rül a termelési folyamatok ipa­rosítása, valamint a kapacitá­sok szerkezeti átépítése a pol­gári és a lakásépítkezések, va­mintegy 110 km-nyi hosszúságú távon, a sisaki kőolajfinomitó- tól a magyar—jugoszláv hatá­rig. Ez a program a llydroslav dolgozói számára nagy jelentő­ségű, lehetővé teszi a meglevő speciális kapacitások kihaszná­lását, amelyekkel jelenleg a nemzetközi távolsáei gázvezeté­ket építik. Űj feladatok várnak a dolgo­zókra a Sahyból (Ipolyság) Bralislavába vezető kőolajveze­ték építésénél, amelynek kivi­telező vállalata a prágai Benzi­na, továbbá a Bucany—Klobou- ky közli szakaszon építendő kőolajvezetéknél. Az 1973—1974- es évek folyamán ezt a gazdag programot még további igényes munkákkal, vízvezetékek és egyéb föld alatti távvezetékek építésével egészítik ki. A Hyd- rostav kapacitását így teljes mértékben ki fogják használni a nagyprofilú gázvezeték építé­séig, amelyet valószínűleg 1974 második felében kezdenek meg. Az említeti beruházások, ameu lyek a termelőerők nagy kon­centrációját igénylik, összhang­ban vannak a Hydrostav válla­lat hagyományos termelési mód­szereivel. A vállalat dolgozói az idejében való és jó felkészülés után fokozatosan látnak hozzá a tervezett mű felépítéséhez, hogy betartsák, esetleg lerövi­dítsék a befejezési határidőt, az üzembe helyezés határidejét, s egyéb kiemelkedő minőségi és gazdasági eredményeket ér­jenek el. MIKULÁŠ MAŤAŠEJB la mint a befejező munkálatok javára. Az építőipari munkák különleges feladatát képezi a tranzit gázvezeték építése Szlo­vákia területén. A mezőgazdasági termelésben az irányelvek a bruttó terme­lés 2,8 százalékos és a piaci termelés 6,1 százalékos növeke­désével számolnak. A főbb nö­vények feltételezett hektárhoza­mai a következők: búza 33,0 mázsa, rozs 21,5 mázsa, árpa 30,3 mázsa, kuko­rica 44,0 mázsa. Az élelmiszeripari termelés mérlegelt növekedése 4.9 szá­zalékos. A közlekedésben a sze­mélyszállítás 2,3 százalékos nö­velésével számolunk. A vasúti forgalomban tovább terjed a vil­lamos és a motoros vontatás. Hatékony intézkedésekkel gyor­sítjuk meg a vagonok forgal­mát és növeljük a szállítási fo­lyamatok gazdaságosságát. A személyi szükségletek fel­tételezett növekedése 5,6 száza­lékos, amit a lakosság jövedel­mének 6,9 százalékos növelésé­vel akarunk elérni. Ennek kere­tében a munkabérek 5,4 száza­lékos, a szociális juttatások pe­dig 11,0 százalékos mértékben növekednek. A termelés tervezett növeke­dését az iparban a munkaterme­lékenység 6,6 százalékos növe­kedésével és 17 ezer új dolgo­zó termelésbe való bevonulásá­val akarjuk elérni. Az irányelvek a külkereske­delem terén figyelembe veszik az ötödik ötéves terv célkitű­zéseit.. A szocialista államokba 17,0 százalékkal, a kapitalista államokba pedig 17,5 százalék­kal növeljük a kivitelt. SZABÓ LAJOS TOVÁBBRA IS ÉSSZERŰEN

Next

/
Thumbnails
Contents