Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám, csütörtök

ELMÉLYÜL A BARÁTSÁG NDK—kubai közös közlemény Berlin — Fidel Castro NDK- beli látogatásának befejeztével Berlinben közös közleményt ad­tak ki a hivatalos megbeszélé­sekről. A két párt- és kormány- küldöttség az őszinte barátság légkörében tájékoztatta egy­mást a szocialista országépítés­ben elért sikerekről, ugyanak­kor megvitatták a nemzetközi politikai helyzet időszerű kér­déseit is. Az NDK vezetői, va­lamint Fidel Castro és kísérete megnyugvással állapították meg, hogy a két ország kapcso­latai sokoldalúak, a marxiz­mus—leninizmus alapelveinek szellemében fejlődnek tovább. A közös közlemény hangsúlyoz­za a rendszeres párt- és kor­mányközi konzultációk szüksé­gességét. Mindkét fél támogatja a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság­nak azt a jogos követelményét, hogy a müncheni egyezményt nyilvánítsák eleve érvénytelen­nek. A kubai fél magasra értékel­te a Német Demokratikus Kéz­társaság erőfeszítéseit a világ­béke, valamint az európai biz­tonság megszilárdítása érdeké­ben. Kuba és az NDK küldött­sége rendkívül pozitívan érté­kelte a Szovjetunió következe­tes lenini békepolitikáját. A latin-amerikai helyzettel összefüggésben a közös közle­mény leszögezi, hogy Kuba pél­dája ösztönzően hatott a for­radalmi mozgalomra a világ­nak ebben a térségében. A közös közlemény végezetül hangsúlyozza, hogy a megbe­szélések jelentős mértékben hozzájárultak a két ország ba­rátságának elmélyítéséhez. Fi­del Castro meghívta Kubába Erich Honeckert, az NSZEP Központi Bizottságának első titkárát és Willi Stoph minisz­terelnököt. Városnézés — üzemlátogatás Tito nagygyűlésen találkozott a lengyel dolgozókkal Varsó — Joszip Broz Tito ju­goszláv köztársasági elnök, hi­vatalos lengyelországi látogatá­sának 3. napján szerdán dél­előtt megtekintette Varsó új üz­leti negyedét, a „keleti falat“. Ezt követően a lengyel főváros ún. Prága kerületében felkeres­te a személygépkocsigyárat, ahol az ismert „Polski Fiat“ au­tók készülnek. A vállalat széleskörűen együttműködik a kragujevaci „Crvena Zasztava“ gyárral. Tito elnök megismerkedett több részleg munkájával, majd nagy­gyűlésen találkozott a lengyel járműipar dolgozóival. • * * Szerdán délelőtt a Tito el­nök kíséretében levő Mirko Te- pavac külügyminiszter látoga­tást tett a varsói külügyminisz­tériumban, s ott eszmecserét folytatott Stefan Olszowski lengyel külügyminiszterrel. A kalózakciók ellen New York — A BT öt állandó tagja kedden este egyetértésre jutott a légikalózkodás problé­májával foglalkozó megbeszélé­sen, s ennek megfelelően a Biz­tonsági Tanács hivatalos ülés nélkül általános nyilatkozat for­májában elítélte a légiközleke­dés biztonságát veszélyeztető akciókat. A BT állásfoglalása felszólítja a világszervezet tag­államait, tegyenek meg minden szükséges intézkedést a légika­lózkodás megakadályozására. A Biztonsági Tanács állandó tagjai által kidolgozott nyilat­kozatot Lazar Mojszov, a BT e havi elnöke ismertette a nem állandó tagokkal, akik egyhan­gúlag jóváhagyták. Tiltakozási hullám 1972. VI. 22. Kommentárunk Az Afrikai Egység Szerveze­tének rabati csúcsértekezlete után II. Hasszán marokkói ki­rály bejelentette, hogy orszá­ga megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Portugáliával. Az AESZ felhívásával összhangban került sor a rabati kormány­nak erre a lépésére, s a ma­rokkói kormánypolitika fordu­latából arra lehet következtet­ni, hogy rosszabbul áll a lissza­boni gyarmattartók szénája Af­rikában, mint a múltban. Több mint egy évtizede fo­lyik a gyarmati háború Portu­gália tengerentúli tartományok­ként szereplő afrikai területein: Angolában, Mocambiqe-ban, Bis- saui Guineában és a Zöldfoki- szigeteken. A bejárhatatlan ős­erdőkben összeverődött, kez­detlegesen felfegyverzett par­tizánegységekből őserdei har­cokra különlegesen kiképzett, sajátos taktikát alkalmazó kor­szerű hadsereg fejlődött, s ko­moly partnert jelent Lisszabon­nak. Akcióit ma már nem por­tugál autóoszlopok, rendőrállo­mások alkalmi megrohanása jel­lemzi, hanem főként az, hogy ott is jelen vannak, ahol fizi­kailag nem lehet felfedezni őket. A portugál gyarmatok ma felperzselt vidékre emlékeztet­nek: jellegzetes afrikai bozót- tűzként terjed a nemzeti fel­szabadító harc, amelynek jel­legzetessége, hogy a lakosság apraja-nagyja bekapcsolódik, különleges női osztagok vesz­nek benne részt a férfiak olda­lán. Az elmúlt években egyesült felszabadító erők ma már nem külügyminiszterei szintén elítél­ték Franciaország tervezett ve­szélyes kísérletét. Sidney — Ausztráliai parla­menti tagok a francia atomkí­sérletek elleni tiltakozásul azt követelték, hogy a közös fran­cia—brit tervezésű Concorde óriásrepülőgép, amely egy be­mutató-sorozatra érkezett Auszt­ráliába, haladéktalanul hagyja el az országot. BERLINBEN megkezdődött a szocialista országok gazdasági újságíróinak nemzetközi talál­kozója. A találkozó fő témá­ja a szocialista integráció elmé­lyítése a KGST tagországai kö­zött. JUAN VALESCO ALVARADO, Peru elnöke bejelentette, hogy kormánya hamarosan tárgyalá­sokat kezd Kubával a nyolc évvel ezelőtt megszakadt dip­lomáciai kapcsolatok mihama­rabbi újravétele érdekében. INDIRA GANDHI indiai mi­niszterelnök üzenetet intézett Anvar Szadat köztársasági el­nökhöz. Az üzenet a nemzet­közi helyzettel foglalkozik, kü­lönös tekintettel az indiai szub­kontinens viszonyaira. OLOF PALME svéd minisz­terelnök több napos franciaor­szági tartózkodásra Párizsba érkezett. Rész vesz az UNESCO egy tudományos értekezletén, majd nemzetközi kérdésekről Chaman-Delmas miniszterelnök­kel, illetve Schumann külügy­miniszterrel tanácskozik. KALEVI SORSA finn külügy­miniszter San Marinoban kije­lentette: „Kétoldalú konzultá­ciók vannak folyamatban avé­gett, hogy, kitűzzék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet többoldalú előkészí­tésének időpontját. REZA PAHLAVI iráni sah né­hány napos magánlátogatásra Londonba érkezett. 'A repülőté­ren Douglas-Home külügymi­niszter fogadta Reza Pahlavit. A FÖLDKÖZI-TENGER keleti térségében NATO-hadgyakorlat kezdődött, amelyen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olasz­ország, Görögország és Török­ország hadihajói vesznek részt. A SZOVJETUNIÓBAN Föld kö­rüli pályára bocsátották a Koz­mosz—493 mesterséges holdat. MONGÓLIÁBAN a helyi hu- rálokba történő választásokon a választópolgárok 99,99 száza­léka vett részt. HAVANNÁBAN nemzetközi tudományos értekezlet kezdő­dött, amelynek napirendjén a Karib-tenger és térsége kutatá­sának kérdései szerepelnek. WILLIAM ROGERS amerikai külügyminiszter július elején hi­vatalos látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik —• jelentette az MTI. Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök nem hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A repülőtéren Alekszej Koszigin fogadta a magas jangú lengyel vendéget. (CSTK—TASZSZ] Közigazgatási reform Varsó — A LEMP Politikai Bizottsága, a Minisztertanács előterjesztése alapján megtár­gyalta a lengyel község-köz­igazgatási reform-tervet. A re­form fő célja, hogy a falusi, községi és kisvárosi tanácsok átszervezésével, valamint a fal­vak területi beosztásának mó­dosításával tökéletesítse, kor­szerűsítse a helyi államigazga­tási szervek tevékenységét. A reform-terv szerint a falu és község összevonások útján erős társadalmi, gazdasági, szolgáltatási, egészségügyi és kulturális központnak számító nagyközségeket hoznak létre. A Politikai Bizottság úgy dön­tött, hogy a község közigazga­tási reform-terv megvitatására ez év szeptemberében összehív­ják a LEMP KB plénumát. Folytatódjék a párbeszéd Harriman nyilatkozata Moszkva — Averell Harriman neves amerikai politikai sze­mélyiség, aki a második világ­háború éveiben az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövete volt, nyilatkozatot adott a Li- tyeraturnaja Gazeta című szov­jet hetilap New York-i tudósí­tójának. Az amerikai politikus méltat­ta a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásáról nemrég Moszkvában aláírt megállapodá­sokat. Ezt az első lépést a meg­beszélések folytatásának kell követnie — hangsúlyozta Harri­man. Határozottan elítélte az atom­fegyverkezési hajszát. Harri­man véleménye szerint az Egyesült Államok legfontosabb feladata a katonai költségvetés csökkentése. Nem értek egyet azokkal, akik azt állítják, hogy az ame­rikaiaknak „adukra“ van szük­ségük a Szovjetunióval szem­ben a továbbiakban tartandó tárgyalásokhoz — mondotta Harriman. Ez az álláspont az atomfegyverkezés eszkalációjá­hoz vezethet — tette hozzá. Averell Harriman nyilatkoza­tában nagyra értékelte az eu­rópai helyzet javulását. Kife­jezte azt a reményét, hogy ösz- szeül az európai biztonsági ér« tekezlet és létrejön a megálla­podás a fegyveres erők kölcsö­nös csökkentéséről Közép-Euró- pában. Teljes hírzárlat Kissinger folytatja tárgyalásait Peking — Dr. Henry Kissin­ger, Nixon amerikai elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója szerdán délelőtt újabb kétórás megbeszélést tartott a kínai ve­zetőkkel — jelentette a Reuter. Az angol hírügynökség tudó­sítója tudni véli, hogy a pekin­egyszerű lázadók Lisszabon sze­mében: egy születő államhata­lom képviselői. Keserű pirula Caetano adminisztrációja szá­mára, hogy egyre bizonytala­nabb a portugál gyarmatok sor­sa, s a felszabadító erők több Omladozó fellegvár fronton támadva az idegen gyarmattartókat, a felszabadí­tott területeken berendezked­nek, létrehozzák saját igazga­tási szervüket, s ami a legfon­tosabb, a lakosság támogatásá­val látnak hozzá a legfonto­sabb teendőkhöz, az új közigaz­gatás megszervezéséhez. Éppen erre a fontos tényre mutatott rá az AESZ-csúcs ha­tározata és felszólította a nem­zeti felszabadító mozgalmakat, hogy ennek megfelelően ren­dezkedjenek be a felszabadított területeken. Másik kérdés, meddig bír da­colni Lisszabon „gyarmati alatt­valóival“. A harcok 120 ezer főnyi hadsereget kötnek le, s egy olyan szegény országnak, mint Portugália, ez nagy teher­tétel. Ott, ahol 44 százalékos az írástudatlanság, ahol a nem­zeti jövedelemnek csak 1,6 szá­zalékát irányozzák elő a köz­oktatásra, s a munkások ke­resete egyötöde az angliai munkásokénak, meghaladják az ország erejét a gyarmati há­ború 91 és fél millió font had­viselési költségei. Lisszabon kétségbeesett igye­kezetében a reális megoldás he­lyett — ami az anakronizmus­ként ható és még a modern neokolonializmus formáit is ki­záró klasszikus gyarmati rend­szer feladása és az ésszerű ki­vonulás lenne — improvizál. Egyrészt megtiltotta az itt mű­ködő monopolista vállalatok nyereségének átutalását az anyaországba, másrészt éppen e nyereség felhasználásával az afrikai földrészek kolonializá- lásához szükséges létesítménye­ket akar építeni. Ilyen volna például Mocambique-ban az épülő Cabora Basa-i erőmű, melynek környékén 150 ezer négyzetkilométernyi területet tennének öntözésessé és egy­millió fehér telepessel népesí­tenék be e vidéket. Ám hogyan? A helyzet veszélyessége miatt fehérek nem szívesen teleped­nek le Afrikában, egyébként is minden létesítményt és fehér telepet tekintélyes számú ka­tonai őrségnek kell biztosíta­nia. fgy is veszélyben forog­nak, mert a nemzeti felszaba­dító harcosok bármikor rajtuk üthetnek. A portugál gyarmatokon fo­lyó nemzeti felszabadító harc sikerei fényében megérthetjük, miért domborította ki a rabati csúcs az itteni mozgalmakkal való szolidaritás és anyagi tá­mogatásuk fontosságát. Maga Hasszán király is 1 millió dol­lár adománnyal gyarapította a felszabadító mozgalmak támo­gatását szolgáló alapot, s ex nem volt véletlen. A jövő afri­kai államainak körvonalait vé­lik felfedezni Angola, Bissaui Guinea és Mocambique parti­zánvidékein, s a hozzájuk való viszonyulással a jövő kapcso­latait kívánják megalapozni. Portugáliával kapcsolatban az AESZ-csúcsnak az a határozata is figyelmet érdemel, hogy re­gionális védelmi szervezetet kell létrehozni a hadműveleti területekkel szomszédos orszá­gok megsegítésére. A közelmúlt­ban nem szórványosan történt, hanem a portugál hadviselés bevett szokása lett, hogy rend­szerint légi úton támadták a felszabadító mozgalmakat támo­gató afrikai országokat, mint például Szenegált. Ismeretes Lisszabon szerepe a Guineái Köztársaság ellen megkísérelt invázióban. Az afrikai szolidaritás erősö­dése — ez a válasz arra, hogy a NATO kölcsönökkel és egyéb anyagiakkal próbálja „felpum­pálni“ a lejtőre jutott lissza­boni diktatúrát. Ám az Azorí- szigetek támaszpontként való felhasználásáért kapott 438 mil­lió dollár sem képes életet vin­ni a halódó postsalazari rend­szerbe. A portugál gyarmatok nemzeti felszabadító mozgalmai a Pekingből irányított szakadá- rok egységbontó mesterkedéseit is kivédték, s bebizonyították, hogy országaik jövőjének méltó és jogosult képviselői. Lisszabonra csak a dicstelen takarodás várhat. L. L. gi tárgyalások homlokterében, amelyeket kínai részről Csou En-laj vezet, a vietnami prob­léma, a kínai—amerikai kap­csolatok kérdése, s más mind­két fél érdeklődésére számot tartó nemzetközi ügyek — köz­tük a legutóbbi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó állnak. A tárgyalásokra — mint is­meretes — teljes hírzárlatot rendeltek el. Kissinger és kísérete Peking- be érkezése óta — a szerda délelőtti eszmecserét is bele­értve — összesen tíz órát tár-* gyalt a pekingi vezetőkkeL Ezenkívül a kínai vendéglátók és amerikai vendégeik további három órát töltöttek együtt azon a vacsorán, amelyet a kínai vezetők kedden este ad­tak a delegáció tiszteletére. Maszajosi ígérget Tokió — Ohira Maszajosi volt külügyminiszter, aki elsőként jelentette be, hogy jelöltként indul a japán Liberális Demok­rata Párt júliusi elnökválasz­tási konvencióján, sajtóértekez­leten fejtette ki álláspontját bel- és külpolitikai kérdések­ben. Hangoztatta, ha pártelnök­ké, illetve miniszterelnökké vá­lasztják, arra fog törekedni, hogy kivezesse pártját a jelen­legi stagnálásból és helyreál­lítsa a közvélemény bizalmát a politikában. ígéretet tett arra, hogy „drasztikus“ intézkedése­ket foganatosít a környezetvé­delem érdekében és tiszteletben tartja az állampolgárok véle­ményét és jogait. Külpolitikai kérdésekről szól­va kijelentette: tekintettel a világban bekövetkezett változá­sokra, Japánnak önálló politi­kára és diplomáciára kell töre­kednie. Hozzátette azonban, hogy a szoros együttműködés Japán és az Egyesült Államfők között nem kevésbé fontos mint az elmúlt időszakban volt. Ál­lást foglalt a japán—kínai kap­csolatok rendezése mellett. Lima — Perui külügyminisz- fériumi illetékesek ismét meg­erősítették: Perunak feltett szándéka, hogy megszakít ja dip­lomáciai kapcsolatait Francia- országgal, ha hivatalosan is meggyőződik arról, hogy vég­rehajtották a Mururoa Atollon tervezett nukleáris kísérlet-so­rozatot. öt latin-amerikai ország —■ Peru, Chile, Bolívia, Kolumbia és Ecuador — Limában ülésező

Next

/
Thumbnails
Contents