Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-21 / 144. szám, szerda
1972 VI. 21. 5 Kibernetika a vasutak szolgálatában RAJTRA KÉSZEN Két hét sem telik bele, hogy Szlovákia déli részein újra a kombájnok és a betakarító gépek zajától lesz hangos a határ, „korgó gyomrú“ kombájnok kezdik majd falni, csépelni az érett kalászokat. Addig azonban még minden téren sok a tennivaló. A gépkezelőknek és a munka szervezőinek egyaránt alapos munkát kell végezniük a siker érdekében. Ebben a tudatban szorgos- kodnak a Garamvölgye néven egyesült 3300 hektáros Kameruni (Kéménd) Egységes Földművesszövetkezet tagjai. B u - d á c s József főagronómus véleménye szerint náluk sem lesz könnyű az idei aratás. Az utóbbi hetek viharos időjárása következtében ugyanis nagy mértékben megdőlt a gabona, amit az is elősegített, hogy a Nové Zámky-i (Érsekújvár) Gép- és Traktorállomás dolgozói, akikkel szerződést kötött a szövetkezet, a tartós esőzések miatt nem tudták elvégezni a búza szokásos növényápolását. Ez természetesen jelentősen befolyásolja majd a hektárhozamok alakulását. — Összesen 737 hektárról kell rövidesen learatni a búzát és 274 hektárról az árpát — mondta minapi beszélgetésünk során az agronómus. Ezenkívül az egyik tízhektáros táblán tritikálét is vetettünk, amellyel most próbálkozunk elsőízben. — Milyen terméshozamokat terveztek? — A tervkészítések idején búzából 37, árpából pedig 33 mázsás átlagos hektárhozammal számoltunk. A tavalyi száraz ősz és a csapadékban ugyancsak szegény tavaszi időjárás sajnos kedvezőtlenül hatott a gabona fejlődésére. így hosszabb ideig szinte semmi reményünk nem volt arra, hogy teljesíteni tudjuk a gabonaeladás tervét. Szerencsére valóban aranyat értek az első májusi esők. Ugyanis annyira feljavultak a fejlődésben visszamaradt vetések, hogy most már nemcsak a tervezett hozamok elérésében bízunk, hanem néhány mázsával több termésre is számíthatunk. Ha a növényápolást is elvégezhettük volna, talán újabb rekordunk lenne. Tavaly negyven mázsa volt a gabona átlagos hektárhozama. Előreláthatólag most sem lesz sokkal kevesebb. Ha semmi nem jön közbe, az efsz, valamint a gép- és traktorállomás nyolc szovjet kombájnjával július tizedike táján megkezdik az aratást a jó gazdálkodásáról nevezetes földművesszövetkezet tagjai. Szépen fejlődik a kalász a nýrovcei (Nyírágó) közös határában is, ahol ezúttal 207 hektár őszi búzát és 168 hektár tavaszi árpát kell majd betakarítani. A 42 mázsára tervezett átlagos hektárhozam megvalósulásában tehát joggal bizakodhatnak a mintegy 700 hektáros szövetkezet vezetői. — Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk jól felkészülni a soron következő aratásra — magyarázta D u c h o n y Lajos üzemgazdász. — Szövetkezetünk három gabonakombájnját — az alkatrészgondok ellenére — sikerült már megjavítani. Indulásra készek a rendvágó aratógépek és megfelelő műszaki állapotban vannak a szal- mabetakarítók is. Az utóbbiakra különösen nagy szükség lesz majd, hiszen ezen a vidéken a gabona szokatlanul erős bokro- sodása következtében jóval több szalma préselésével, kazalozásával kell számolni, mint a korábbi években. Nem kis örömmel akár szóról szóra ugyanezt mondhatnám el a várható szemtermésről is. Szövetkezetünk eddigi történetében nemigen volt még kilátás ilyou nagy hozamokra. Az utóbbi időben egyre jobb gazdasági eredményekkel büszkélkedhető földművesszövetkezet szakemberei jó előre részletesen kidolgozták már a tervet. Ennek értelmében Uram István, Nagy Gyula, Pólya Attila, illetve Cseri Attila, az efsz többéves gyakorlattal és jó tapasztalatokkal rendelkező kom- bájnosai július második hetében kezdik meg az igazi „férfimunkát“. Ugyancsak az aratási előkészületek lázában élnek a levi- cei (Léva) járás egyik legkisebb földművesszövetkezetének tagjai. A mindössze 400 hektáros Pohronský Ruskov-i (Oroszka) gazdaság vezetői a legközelebbi fontos feladatnak- u 200 hektár gabona gyors és veszteségmentes betakarítását tartják. — Talán utoljára aratunk ilyen kis területen — újságolta ottjártamkor G u b í k János elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Ugyanis rövidesen hét ma- gunkfajta néhányszáz hektáros szövetkezettel fogunk társulni. Az idei gabonavetésünk még csak 105 hektár búza és 95 hektár árpa. összesen 8190 mázsa termésre számítunk, amivel a következő évi takarmányalapot szeretnénk bebiztosítani. A gépeink rendben vannak, szerencsére már nem akadályozták alkatrész beszerzés! gondok a gépjavítók munkáját. Inkább a raktározási nehézségekre panaszkodhatunk. Kicsi a szövetkezet raktára, az illetékes felvásárló üzem pedig csak kéthónapi abraktakarmány ellenértékének megfelelő magot tud átvenni tőlünk. Remélhetőleg a következő években ilyen gondjaink sem lesznek már. A Garam déli folyása mentén szinte minden földművesszövetkezetben alaposan felkészülve várják az aratás kezdetét. A legtöbb helyen bizakodnak, néhány mázsával átlagon felüli termésre számítanak a szakemberek. A jelek szerint sehol sem fognak csalódni. LALO KÁROLY (Huszár Tibor felvétele) A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTER MEGNYOM EGY GOMBOT Népgazdaságunkban a közlekedés megköveteli, hogy a társadalom igényeinek megfelelően minőségileg is kiváló ágazattá fejlődjön. Vállalati szempontjait úgy kell összeegyeztetni a társadalmi érdekekkel, hogy az a gazdaságosság felté- leinek biztosítása mellett a hazai és a külföldi piac szállítási igényeit maximálisan kielégíthesse. E célból a szállítás fejlesztésének legalkalmasabb technikai és szervezési módszereit kell megvalósítani. Napjainkban a tudomány és a technika rohamosan fejlődik. Korunk tudományos-technikai forradalmának egyik jelentős láncszeme a kibernetikai módszerek alkalmazása a népgazdaság ágazataiban. A dinamikus kibernetikai rendszerek a közlekedésben is sikerrel alkalmazhatók. Ezt főleg az teszi lehetővé, hogy: — az irányítás centralizált, és a feladatok alárendeltségi fokozatok szerint vannak elosztva; — az üzemegységek jelentős távolságra vannak az igazgatási központtól, de egymással szoros kapcsolatban állnak; — a közlekedésben számos szabályozott rendszer és tömegesen irányítható folyamat van; — az irányító személyzet az üzemelés tényleges állapotát visszatükröző részletes információk alapján dolgozik, miközben az információs folyamatok rendszeres jellegűek. Nálunk is vannak olyan szervezetek, amelyek a közlekedés igényes feladatainak elvégzéséhez nyújtanak segítséget. Bratislavában működik például a Közlekedési Számítástechnikai Központ, amely 1972. február elseje óta a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörében önálló gazdasági egységként működik. Az intézmény feladata a számítási technika felhasználása a közlekedési folyamatok tervezésében és szervezésében, az adatok feldolgozásában és az irányítás automatizálásában. Az intézmény feladatairól és terveiről beszélgettünk a minap Ján Lužný igazgatóval, Karol Húrban mérnökkel, a gazdasági és szervezési osztály vezetőjével, a pártszervezet elnökével, Karol Mahovský mérnökkel, a műszaki-fejlesztési csoport vezetőjével, az üzemi bizottság elnökével és az intézmény további dolgozóival. A beszélgetés folyamán érdekes információkat nyertünk. A Keleti Vasútvonal Igazgatósága szervezeteiben a számítási technika bevezetését olyan hatékony előkészítési munkák jellemzik, amelyek a jövőben összhálózati feladatot fognak teljesíteni. A Bratislavai Közlekedési Számítótechnikai Központ például 1973-tól a legkorszerűbb számítási technikával dolgozik majd. Ez két rendszert foglal magába, éspedig a 2. generációhoz tartozó csehszlovák ZPA 600-as számítógépet 30 millió korona értékben, valamint a 3. generációba tartozó importált Siemens 4004/45-ös gépet, amely 90 millió koronába kerül. Az utóbbit a fő kutatási feladat végrehajtására, a nemzetközi forgalomban szereplő vagonok mozgásának nyilvántartására és irányítására fogják használni. Egy további intézmény, a Bratislavai Vasúti Számítóközpont még az idén két Aritma DP 100-as lyukkártyás gépet kap, s az 1973—74-es évek folyamán egy ZPA 601-es középnagyságú számítógéppel lesz felszerelve. 1975-ben kiépül a Košicei Helyi Számítóközpont, amely elsősorban a kelet-szlovákiai vasútállomások irányításához, valamint a košicei rendező pályaudvar forgalmának technológiai irányításához fog adatokat szolgáltatni. Valószínűleg a Čierna nad Tisou-i (Ágcsernyő) rakodó pályaudvart is ellátják számológéppel. A számítógépek a vasúti közlekedés legfontosabb feladatait fogják megoldani, ezek közé tartozik a nemzetközi szállításokban részt vevő vagonok adatainak nyilvántartása és feldolgozása. E rendszer állandó adatgyűjtéssel foglalkozik az ország összes határállomásán mindkét irányban áthaladó vagonokról, az átmenetileg kiselejtezett és az ismét forgalomba kerülő vagonokról, a nemzetközi forgalomban szereplő vagonok megrendeléseiről és rakodásáról. Az adatok lehetővé teszik a vagonok és a szállítmányok operatív nyilvántartását a nemzetközi forgalomban, a külföldi és a speciális vagonokkal, valamint a KGST-országokhoz tartozó OPW jelzésű vagonokkal való célszerű gazdálkodást, az idegen vagonok használatáért fizetett bérek pontos kiszámítását, valamint a szomszédos országok közötti gyors kölcsönös információkat a vagonok forgalmával kapcsolatban. A feladat megvalósítása megjavítja az átmenő forgalmat, lerövidíti az idegen vagonok csehszlovák területen való tartózkodási idejét, s ezáltal biztosítja azok jobb kihasználását. A vasúti javítóműhelyek információs rendszerének tökéletesítése A javítóműhelyek hatékony kihasználását csak jól szervezett központi irányítással lehet biztosítani. Ehhez tökéletes információs rendszer szükséges, hogy az irányítás minden fokán célszerű intézkedések születhessenek. E célból minden vagonjavító üzemet T 100-as telexgéppel szerelnek fel, és közvetlen kapcsolatot teremtenek a javítóműhelyek és a számító központok között. A Brnói Vasútépítési Kutatóintézet integrált információs rendszere. Az intézet információs rendszere a vasútépítő munkák adatait dolgozza fel. Adatokat szolgáltat az építkezések irányításához és tudományos technikai számításokat végez a szervezetek szükségletei szerint. Elvégzi a beruházások előkészítésének matematikai módszereit, részt vesz az évi és a többéves tervek kidolgozásában, azok op- timalizációjában, a források szükségleti mérlegének elkészítésében s a beruházások realizálásának egész folyamatában. A munkák irányítása a kelet- szlovákiai rakodó állomásokon. Itt szerelvények tervezésének, érkezésének és átcsoportosításának feladatait s általában a vagongazdálkodás területén folytatott munkák automatizálását kell biztosítani. A tervezett intézkedések lecsök- kentik a rakodó állomások munkaerő-szükségletét s csökkentik a szovjet vagonok csehszlovák területen, ugyanígy a csehszlovák vagonok szovjet területen való tartózkodásának idejét és az ezzel járó költségeket. A Vasutak anyagi-technikai ellátásának nyilvántartása és irányítása. Az anyagi ellátás nyilvántartását egységesen fogják szervezni és így megteremtik a feltételeket az integrált információs rendszer bevezetéséhez. A nyilvántartás eredményeit az anyagi-technikai ellátás minden fokán használják. Az információs rendszer bevezetése által az anyagi készletek szükséglete 10 —15 százalékkal csökken, s a munka termelékenysége az anyagi ellátás terén 35 százalékkal növekszik. A vasutak gazdasági irányításának információs rendszere A vasúti forgalom irányításához automatikus számológépeket fogunk alkalmazni. Ezek kiszámítják a mozdonyok optimális kihasználásának lehetőségeit, segítséget nyújtanak az üzemi teljesítmények tervezésében és nyilvántartásában, a teljesítmények ellenőrzésében, az anyagi-technikai ellátás szervezésében, a könyvelési nyilvántartásban, a munkabérek kiszámításában az egyes szolgálati ágazatokban, a beruházások tervezésében és irányításában stb. # * # Mindaz, amit a fentiekben elmondottunk, a közeljövőben valósul meg. Egyes munkálatok azonban már folyamatban vannak, például a vagonjavító műhelyek anyagi-technikai ellátásának nyilvántartása, valamint a csehszlovák és a francia vasutak közötti forgalom elszámolási rendszerének bevezetése. Hasonló elszámolási rendszer lép életbe a következő évben a Német Szövetségi Köztársasággal is. A közlekedésügyi miniszter jövőre megnyom egy gombot, és a video displey azonnal kimutatja a vagonok helyzetét a ČSD egész hálózatában. Ezt természetesen azonnali intézkedések követhetik. Ebben nyilvánul meg a kibernetika óriási jelentősége. Hogy a bratislavai számító- központ dolgozói minél gyorsabban elsajátíthassák ezt a technikát, külföldre is ellátogatnak, ahol megismerkednek a legkorszerűbb számítógépek működésével. A világszerte tapasztalható műszaki fejlődéstől a vasúti forgalom irányításában sem akarunk lemaradni. Ehhez társadalmunk a szükséges anyagi eszközöket is biztosítja. ANDREJ TUŠER
