Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám, kedd
B—52-SEK ÚJRA BOMBÁZZÁK A VDK-T TITO VARSÓBAN ül sz Saigon — Amerikai vadászbombázók szombat hajnaltól vasárnap hajnalig 300 bevetésben támadták a VDK-nak a 20. szélességi körtől délre fekvő területeit — közölték saigoni amerikai forrásokból. Tegnap reggel ismét bombázták ezeket a sűrűn lakott területeket, valamint Hanoi főváros és Haiphong kikötő térségét. A VDK fegyveres erői június 11. és 14. között megrongáltak hat amerikai hadihajót és lelőttek egy amerikai repülőgépet. A hét végén további négy repülőgépet semmisítettek meg, s így a VNA hírügynökség szerint az Egyesült Államok ezzel összesen 3659 repülőgépet vesztett a VDK légiterében. A VDK bombázásával párhuzamosan a B-52-es amerikai repülőerődök Dél-Vietnam felszabadított területeit bombázták. Szőnyegbombázásaik fő célpontja Quang Tri, Dél-Vietnam legészakibb tartománya volt. Elkeseredett küzdelem bontakozott ki Dél-Vietnamban a My Chanh folyó körzetében, Quang Tri tartományban, ahol a frontvonal húzódik. A saigoni parancsnokság vasárnap reggel három zászlóaljat — megközelítőleg kétezer embert — dobott erre a frontszakaszra. Az utóbbi időben a bábhadseregnek ez az ötödik kísérlete arra, hogy felvonulási területet szerezzen a folyó északi partján. Súlyos harcok folynak «a Mekong völgyében, An Loc környékén, valamiqt Thuyen Binh város közelében, nem messze a kambodzsai határtól. A felszabadító erők támadják a Hűé városához vezető utakat. Emelkedik a dezertálások száma a saigoni bábhadseregben. A Felszabadítás hírügynökség adatai szerint áprilisban és májusában a dél-vietnami központi tartományokban a bábhadsereg 1700 katonája ment át fegyveresen a hazafias erők oldalára. Tegnap, az évente nagy pompával ünnepelt „hadsereg napján“ első ízben elmaradt a saigoni csapatok hagyományos díszszemléje. Az AP szerint a hazafiak 82 napja tartó offen- zívája után a dél-vietnami hadsereg és tartalékai nagyon megfogyatkoztak. Thieu elnök ennek ellenére azzal kérkedett, hogy hadserege képes „ellen- támadásba lendülni“. Hanoi — Vasárnap hazatért Hanoiba Le Due To, a VDP Politikai Bizottságának tagja, aki különleges tanácsadóként részt vett a párizsi tanácskozásokon, s a napokban részt vett a szófiai Dimitrov-ünnepségeken. A VNA szerint hazatérőben Moszkvában és Pekingben megszakította útját. Varsó — foszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a JKSZ elnöke tegnap hivatalos, baráti látogatásra Varsóba érkezett. A LEMP KB és az Állaru- tanács meghívására öt napot tölt Lengyelországban. A jugoszláv és lengyel zászlókkal díszített repülőtéren államfőnek kijáró tisztelettel fogadták Tito elnököt. Fogadására megjelent Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az államtanács elnöke, Piotr Jaroszewiez miniszterelnök és más hivatalos személyiségek. Varsó a nemzetközi kommunista mozgalom egyik legkiemelkedőbb egyéniségét megillető rendkívül meleg fogadtatásban részesítette Titót, a repülőtérről a városba vezető útvonalon százezrek üdvözölték. A hétfői lengyel újságok vezércikkben köszöntötték a jugoszláv párt és állam vezetőjét. Francia—iraki együttműködés Kissinger ismét Pekingben Peking — Dr. Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és öttagú kísérete hétfőn középeurópai idő szerint 12.45 órakor érkezett Pekingbe. A repülőtéren Csi Peng-fej, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, Csiao Kuan-hua külügyminiszter-helyettes és más kínai személyiségek fogadták. Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó Pekingbe érkezve nem találkozott az újságírókkal, kiilönrepülőgépe ugyanis a repülőtér főépületétől mintegy egy kilométernyire szállt le. Az amerikai vendégek és kínai vendéglátóik a rövid repülőtéri üdvözlés után azonnal a fővárosba hajtattak. Kissinger és kísérete június 23-ig marad Pekingben, ahol — a látogatást jelző június 14-i közös közlemény szerint — „a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok kapcsolatai további normalizálásáról konkrét konzultációt folytat a kínai vezetőkkel, valamint eszmecserét folytat velük a kölcsönös érdekű kérdésekről“. Párizs — Párizsban nagy megelégedéssel iidvözlik Sza- dam Husszein Takriti iraki alelnök látogatásának eredményét és a két kormány között létrejött megállapodást, amely a kommentárok szerint biztosítani fogja, hogy az iraki államosítási intézkedések következtében nem robban ki újabb „olajháború“. A megegyezés — hangsúlyozzák — nemcsak Franciaország és Irak kölcsönös érdekeit biztosítja, de egyengeti majd az iraki államosítás által érintett többi nyugati olajtársaságokkal való megállapodás útját. A mostani francia—iraki megállapodás létrejötte mindenesetre megerősíti Irak pozícióját az angol, amerikai és holland olaj- társaságokkal folytatandó tárgyalásokon, ugyanakkor — mint francia körökben hangsúlyozzák — a mostani megállapodás létrejöttét előmozdította, hogy Irak bölcs mérsékletet tanúsított az olajkérdésben és ez nyilván megkönnyíti majd a többi társasággal való megegyezést is. A Párizsban kötött megállapodás értelmében a CFP, a francia olajtársaság tíz éven át továbbra is előnyös feltételek mellett kap majd Iraktól olajat és még növelheti az Irakból importált olaj mennyiségét, amely az államosítás előtt évi 18 millió tonnát tett ki. Párizsban hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy az olajkérdésben létrejött megállapodáson kívül tervbe vették a két ország közötti ipari együttműködés fokozását is, s a francia kormány kölcsönt folyósít majd Iraknak iparfejlesztési célokra. A látogatásról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy mindkét fél egyetértett a közel-keleti helyzet megítélésében, annak szükségességében, hogy ki kell vonni az izraeli csapatokat a megszállt területekről, s igazságos és tartós békét kell létrehozni e térségben, a palesztinai nép jogainak tiszteletben tartásával. Pompidou elnök és Chaban- Delmas miniszterelnök elfogadta az iraki kormány meghívását, hogy későbbi időpontban látogatást tegyenek Bagdadban. A mostani tárgyalások — emelik ki párizsi kormánykörökben — mind politikai, mind gazdasági vonalon megerősítették a két kormány közötti együttműködést és megteremtették az alapokat a kapcsolatok továbbfejlesztéséhez és további megszilárdításához. OPEC — szolidaritás Irakkal Lidice tér Coventryban a 1972. VI. 20. Kommentárunk Ismét tárgyalóasztalhoz ■ ültek a két német állam képviselői, s ez már önmagában véve is bíztató. Bizonysága annak a folyamatnak, melyet a szovjet—nyugatnémet szerződés indított el két évvel ezelőtt, s melynek folytatása volt a lengyel—nyugatnémet szerződés, illetve a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A párbeszéd folytatására most kedvezőbb nemzetközi légkörben kerül sor, hisz az ún. keleti szerződések ratifikálásával elhárultak az akadályok a két német állam közti viszony normalizálása elől is. Magában Európában is más ma a helyzet, mint két évvel ezelőtt, amikor (1970 novemberiben) el‘őíí:ben találkoztak az államtitkárok. Az egyezményrendsze^ek puszta léte is enyhítette a két évtizedein át művi úton is előidézett feszültségeket, s jótékony hatást gyakorolt a kontinens további sorsára Fsz mint ismeretes, ma NATO-vezárkar is kénytelen volt az enyhülés /.idekeit figyelembe vonni, s hozzájárul* ! az oucíjiai biztonság; értekezlet megtartást no?. Hogy nem üres asztalhoz ül- nak le az államtitkárok, azt nemcsak a már említett „keleti szerződésekkel“, valamint a négyhatalmi megállapodással bizonyíthatjuk, hanem a közlekedési szerződéssel is, mely a nemzetközi jogi normáknak megfelelően elsőízben jött létre — államszerződés formájában — a két német állam között. Most tehát arról van szó, A kegyeletes névadási ünnepségen csehszlovák küldöttség is részt vett, amelynek tagja volt Josef Pavroosky professzor, a Nemzetközi Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság elnöke, Marie Jarošová, a Csehszlovák Nőszövetség és a lidicei nemzeti bizottság elnöke, továbbá dr. Miroslao Zemla, hazánk angliai nagykövete. Párizs — Hétfőn hajnalban nyilvánosságra hozták a kőolajtermelő országok szervezete (OPEC) június 9-én, Bejrútban tartott rendkívüli értekezletének határozatát. A határozat jogosnak és törvényesnek mondja az iraki kormány államosító rendeletét, s leszögezi: az OPEC-országok nem engedik meg, hogy külföldi koncessziósaik kárt okozzanak Iraknak. Ennek lényege, hogy olajkonszernek a tagországok területén nem növelhetik a tervezettnél nagyobb mértékben termelésüket, s ezáltal nem helyettesíthetik a kieső iraki olajat, annak hagyományos piacain. A határozat végrehajtásának ellenőrzésére az OPEC különbizottságot delegált, amelynek Irán, Szaud-Arábia, Líbia, Abu Dhabi és Venezuela a tagja. Irak már több ajánlatot kapott olajának megvásárlására, s jelenleg Bagdadban azt mérlegelik, melyiket fogadják el közülük. A TASZSZ jelentése szerint az iraki olaj új vásárlói között lesz India, amely nemrégiben 50 000 tonna nyersolajra kötött megállapodást. hogy az egyezményrendszerekkel összhangban normalizájják a két állam közötti kapcsolatokat is, beleértve a két német állam ENSZ-tagságának rende zését is. A „keleti szerződésekkel“ az NSZK elismerte ugyan az NDK létét, nemzeti szuverenitását, a kapcsolatok normalizálása, A tárgyalóasztalnál konkrét megegyezés azonban a mostani tanácskozástól függ. Mint ismeretes a múlt héten kezdődtek meg a tanácskozások, melyen az NDK küldöttségét dr. Michael Kohl miniszterelnöksí- gi államtitkár, az NSZK-ét pedig Egon Bahr, a kancellári hivatal titkára vezeti. A kapcsolatok rendezése, normalizálása nem könnyű folyamat, hisz a két német állam ügyét „belnémet“ kérdésként kezelő politikai koncepció hívei éveken át figyelmen kívül hagyták az NDK realitását, s a német kérdés rendezését csak a fiatal, szocialista német állam bekebelezésével képzelték el. Ez a kísérlet azonban csődöt mondott, s a közlekedési szerződés is bizonyítja, hogy a normalizálásnak aligha lehet más útja, mint a realitások elismerésé és a nemzetközi normák érvényesítése. Az NDK ugyanis szocialista ország, a szocialista közösség része, s ezért semmiképpen sem képzelhető el „belnémet“ kapcsolat azzal az NSZK-val, mely katonai és gazdasági érdekeltségében a nyugati tömbhöz tartozik, poliiikai rendszerében pedig kapitalista. Látszólag e téren megtört már a jég, a tettek azonban nincsenek mindig összhangban a szavakkal. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy míg a nyugatnémet vezetők szavakban elismerik az NDK létét, s tárgyalóasztalhoz ülnek a kapcsolatok normalizálása érdekében, a másik oldalon — nemzetközi vonatkozásban — még ma is útját állják a szocialista német állam elismerésének. E kétarcú politika jellegzetes megnyilvánulása volt a közelmúltban az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) genfi közgyűlésén elhangzott érv, ahol azzal tartották távol az NDK képviselőit, hogy felvétele „zavarná (1) a két német állam közti tárgyalásokat“, vagy a stockholmi környezetvédelmi konferencia, ahol hasonló manőverekkel rukkoltak elő a nyugatnémetek. Ezek a barátságtalan lépések távolról sem könnyítik a helyzetet, s nemcsak azt mutatják, hogy a nyugatnémet belpolitikában még sok minden tisztázatlan, hanem azt is, a visz- szahúzó erők ma sem mondtak le arról a törekvésükről, hogy az „erő helyzetéből“ tárgyaljanak az NDK-val. Márpedig ez a szándék aligha vezethet eredményre. Bonni vélemények szerint a nyugatnémet küldöttség Willy Brandtnak a kasseli NDK— NSZK csúcstalálkozón megfogalmazott húszpontos javaslatát tekinti kiindulópontnak. A kormányszóvivő a kabinet ülése után pedig azt is leszögezte, hogy a nyugatnémet fél kész kétoldalú szerződésben garantálni az NDK nyugati (két német államot elválasztó) határát, s olyan megállapodást kötni, mely nemzetközi jog szempontjából ugyanolyan hatályú, mint bármely más államokkal kötött szerződés. A szóvivő szerint tárgyalási alapul szolgálnak az NDK idevonatkozó javaslatai is, beleértve az 1969. december 17- én előterjesztett szerződéstervezetet is. A kapcsolatok normalizálása szempontjából nagy jelentősége van a hónap végén folytatódó csehszlovák—nyugatnémet tárgyalásoknak is. Az NDK-n és hazánkon kívül azonban az NSZK-nak még rendeznie kell kapcsolatait a Magyar Népköz- társasággal, valamint Bulgáriával is. Aligha férhet viszont ahhoz kétség, a tárgyalások eredményességére csak akkor lehet számítani, ha a nyugatnémet tárgyalófél is a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásának elvéből indul ki. A végbement nemzetközi események után ugyanis a realitásokat figyelmen kívül hagyni teljességgel lehetetlen, s ezért van az, hogy Berlinben bizakodóan ítélik meg az NDK—nyugatnémet párbeszéd újabb menetét. Meglehetősen hosszú lehet azonban az út, hogy a bizakodás teitté, realitássá érlelődjék... FÖNOD ZOLTÁN NOVIKOV miniszterelnök-helyettes vezetésével szovjet küldöttség érkezett Phenjanba, hogy részt vegyen a gazdasági és tudományos-műszaki kérdésekkel foglalkozó szovjet—koreai kormányközi tanácskozó bizottság soron következő ülésszakán. MAUN LWIN, a burmai Forradalmi Tanács és a Burmai Szocialista Program Pártja Végrehajtó Bizottságának tagja befejezte hivatalos látogatását a Szovjetunióban. Lwin Moszkvából Varsóba folytatta útját. NORODOM SZIHANÍIK herceg, a Kambodzsai Népi Egységfront elnöke Nicolae Ceau- sescu meghívására hivatalos látogatásra a Román Szocialista Köztársaságba érkezett. GERHARD SCHÜRER miniszterelnök-helyettesnek, az Állami Tervbizottság elnökének a vezetésével Szófiába érkezett az NDK kormányküldöttsége. A küldöttség a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kibővítéséről folytat tárgyalásokat. JULIANNA holland királynő baráti látogatásra Párizsba érkezett. A királynőt Pompidou elnök fogadta. ROMES CSANDRA, a Békevilágtanács főtitkára Damasz- kuszban palesztinai partizánokat tüntetett ki. ADAM MALIK indonéziai külügyminiszter befejezte tárgyalásait az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosában. A megbeszélésekről kiadott közös közlemény leszögezi: Közel-Keleten csak a Biztonsági Tanács határozatának szellemében újítható fel a béke. SZADAT elnök vezetésével Mersza Matruhba érkezett az egyiptomi küldöttség, amely részt vesz a ma kezdődő föderációs csúcstalálkozón. A küldöttség tagjai: Szidki miniszterelnök, Szadek hadügyminiszter és Hafez Iszmail elnöki tanácsadó. RIJEKÁBAN megválasztották a Horvát Egyetemisták Szövetségének új vezetőségét. Ezzel felújította ténykedését a horvát egyetemista vezetőség, amely immár fél éve nem működött, mivel a korábbi vezetők egy része részt vett államellenes cselekmények szervezésében és végrehajtásában. WALTER SCHEEL, az NSZK külügyminisztere hétfőn a bonni külügyi hivatalban megnyitotta az NSZK európai országokban akkreditált nagyköveteinek és diplomáciáit misszióvezetőinek konferenciáját. A BELGIUMBAN tartózkodó hattagú csehszlovák parlamenti küldöttség, melyet dr. Bohuslav Kučera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke vezet, tegnap az egyik legnagyobb ipari központot, az antverpeni kikötőt tekintette meg. Küldöttségünket a lakosság szívélyesen fogadta. A franciák nem álltak el a nukleáris kísérletektől Párizs — A francia kormány tájékoztatta Űj-Zélandot, hogy a Csendes-óceáni nukleáris kísérletek kedden délben — közép-európai idő szerint kedden nulla órakor — kezdődnek. A kísérletek ellen mint ismeretes, tiltakozott Peru és Ausztrália. Párizs a tiltakozások ellenére is a tervezett művelet végrehajtása mellett döntött. Szato lemondott Tokió — Tegnap délelőtt ülést tartott a hatalmon levő Japán Liberális Demokrata Párt legfelsőbb szerve, a végrehajtó bizottság. A vezető testület előtt Szato Eiszaku miniszter- elnök hivatalosan bejelentette lemondását a pártelnökségről. A végrehajtó bizottság elfogadta Szato lemondását és elhatározta, hogy július 5-i konvencióján dönt az új pártelnök és miniszterelnök személyéről* Coventry — Coventry brit városban, amelyet a második világháború idején csaknem porig leromboltak a náci nehézbombázók, tegnaptól Lidice tér van. Coventry városi tanácsa az egyik legforgalmasabb városi központ elnevezését Lidice emlékének tiszteletére határozta el, amely Coventryhez hasonlóan a német fasizmus áldozata lett.
