Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-19 / 142. szám, hétfő
BÉKEÜNNEPSÉG A DÉĽ MORVAORSZÄGI KERÜLETBEN Áz osztályharc nem ért véget Vosil Bil’ak elvtárs beszédet mondott ČSTK — A Brno-Lišeň-i völgyben rendezték meg a dél-mftrva- országi kerület hagyományos békeünnepségét. A kerület dolgozói hűségüket nyilvánították a csehszlovák—szovjet barátsághoz, valamint a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött politikájához. Az állami himnuszok elhangzása után František Bartek, a CSSZBSZ kerületi bizottságának elnöke üdvözölte a párt- és kormányküldöttséget, élén Vasil Biíakkal, a CSKP KB elnökségi tagjával, a KB titkárával. A küldöttség tagjai Matej LúCan, a szövetségi kormány alelnöke, Karéi Neiibert, a CSKP dél-morvaországi kerületi bizottságának vezető titkára és Bohuslav VeCera, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. A manifesztáción részt vettek Jakov Fjodorovics Perepecsenov, a Szovjetunió prágai nagykövetségének tanácsosa, Georgij Sztye- panovics Sonyin űrhajós, Vaszilij Joszifovics Maljavko, a Szovjetunió brnói konzulja, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság küldöttsége a baráti Voronyezsbol, a szovjet hadsereg, a dél-morvaországi kerület éli Brno képviselői. Ünnepi beszédet Vasil Biľak elvtárs, a CSKP KB elnökségi tag ja, a KB titkára mondott, amelyben a többi között kijelentette: Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nevében őszinte köszönetét mondjak az ünnepségre szóló meghívásért és átadjam szívélyes elvtársi üdvözletemet. Köszönetét mondok azoknak, akik tettre készen, becsületes munkával teljesítik az egyes munkahelyeken Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozatait. Szocialista társadalmunk új hagyományokat alkot. Hazánk szabad polgáraiként jövünk itt össze évről évre, hogy kifejeztük örömünket az elvégzett munka fölött és azt az elhatározásunkat, hogy teljesítjük az egyre igényesebb feladatokat. Ezek az ünnepségek egész országunkban új tartalmat kapnak. Az idősebb nemzedék még emlékszik arra, hogy népünk a múltban is becsületesen dolgozott, de munkájának gyümölcse másé lett. Ma becsületes munkánk eredménye az életszínvonal állandó emelkedését szolgálja. Elősegíti köztársaságunk politikai és gazdasági erejének növelését, így munkánkkal járulunk hozzá a szocializmus és a világbéke megszilárdításához. Hazánkban rend van, a népnek meg van a szociális és jog- biztonsága és mindenki tudja: ki mint vet, úgy arat. Sokan el sem akarják hinni, hogy a politikai és gazdasági zűrzavar után, amelyet az ellenforradalmi erők idéztek elő, ilyen rövid idő alatt megváltoztak a viszonyok. Örülünk ennek mindnyájan, és velünk együtt örülnek barátaink is. Nem vitathatják el ezt sem az ellenségeink, sem azok, akik nem kívánják népünknek a szocializmus útján való haladást. Gyakran felteszik a kérdést: ha valóban ilyen rend van Csehszlovákiában, akkor hol az ellenforradalom? Valóban volt ellenforradalom, ezt azonban nem népünk okozta. Azok szervezték, akik mai tevékenységükkel is azt igazolják, hogy jóval azelőtt is a kommunistaellenes erők szolgálatában álltak. Azt, hogy az ellenforradalomnak nem volt alkalma testvérgyilkos harcra, hogy nem jutott el a vérontásig, a Szovjetuniónak és a többi szocialista ország internacionalista segítségének köszönhetjük. Mindaz, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült felszámolnunk politikai eszközökkel az ellenforradalmi megmozdulás következményeit, arról tanúskodik, hogy népünk túlnyomó többségének sommi köze nem volt az ellenforradalmi tevékenységhez és azokhoz, akik nemzeteinket hitegették. A párt új vezetősége Husák elvtárssal az élen, az állami és képviseleti szervek Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével nagy munkát végeztek: kivezették népünket a politikai és gazdasági válságból és új távlatokat nyitottak előtte. Népünk támogatja ezt a politikát, szilárdan áll a szocializmus talaján szoros barátságban a Szovjetunióval. Országunk ismét szilárd része a szocialista közösségnek. Napjainkat a munkakezdeményezés jellemzi. A CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítése várakozáson felüli. Annak felismerése, hogy a CSKP XIV. kongresszusának irányvonala nemcsak az egyének és a csoportok érdekeinek felel meg, hanem kifejezi társadalmunk legszélesebb rétegeinek szükségleteit és kívánságait, hatalmas kezdeményezést ébresztett, fölszabadította a dolgozók energiáját. Mindez a szocialista versenyek fejlesztésében, a kötelezettség vállalásokban, az újítási mozgalomban jut kifejezésre. A szocializmus érdekében végzendő munka ismét a becsület kérdése és az igazi hazafiság megnyilvánulása lett. Az igaz, hogy élnek közöttünk olyanok is, akik nem dolgoznak becsületesen, harácsolnak, de jól élnek. Igen, ilyenek is vannak. Mély meggyőződésem azonban, hogy aki nem dolgozik becsületesen, annak élete nem örömteli, elégedett. Hiszen az ember alkotó, aki a munkában, a tettekben keresi az élet értelmét, részese akar lenni a haladásért vívott küzdelemnek. Az, aki félreáll, nem halad a forradalmi árral, előbb vagy utóbb egyedül marad. Azok az emberek, akik mások munkájának rovására akarnak élni, nem tudják becsülni még saját gyermekeiket sem. Ilyenekkel szemben az erkölcsi tényezőkön kívül társadalmunk érdekében meg kell szigorítani az adminisztratív intézkedéseket is. Ellenségeink azt remélték, nem tudjuk leküzdeni a gazdasági élet nehézségeit. Hála pártunk reális és meggondolt politikájúnak, dolgozóink támogatásának és kezdeményezésének, hála a Szovjetunióhoz fűződő barátságnak, reményeik nem váltak valóra, és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy soha ne teljesüljenek. Érthető tehát, hogy még viharosabban támadnak. Mindent elfogadnak, ami a szocializmus ellen szól, még a tolvajokat és a gyilkosokat is. Mindannyian tudjuk, hogy a múlt héten csavargók eltérítettek egy csehszlovák repülőgépet. Egyikük megölte a gép kapitányát, aki becsületes kommunista volt és három gyermeket hagyott árván. Ez a tett minden becsületes emberből felháborodást váltott ki és azt az igazságos követelményt, hogy a gyilkosokat adják ki és csehszlovák bíróság előtt feleljenek tettükért. Hogy néhány burzsoá újság igazolja és megbocsátja ezt a tettet, nem lep meg bennünket. Az a tény viszont nagyon meglep, hogy a gyilkosságot igazolja dr. Wilhelm Meier weideni ügyész is, aki a világ megrökönyödésére kijelentette, hogy a terroristák azért szöktek Nyugatra, mert nem voltak elégedettek a csehszlovákiai gazdasági és politikai helyzettel. Akaratlanul is felmerül a kérdés: ismer Meier úr olyan rendszert, mellyel a bűnözők elégedettek lennének? Ideje már, hogy köztársaságunkban korlátozzuk a munkakerülők és a bűnözők szabadságát és olyan intézkedéseket foganatosítsunk, hogy azok, akik nem tanultak meg, vagy már elfelejtettek becsületesen dolgozni, kényszerítve legyenek a becsületes munka elsajátítására. Sokan szemünkre vetik, hogy a hiányosságokat szépítjük vagy nem vesszük észre. Ez nem igaz. Ideális élet nem létezik. Nincs olyan ország, olyan kerület, járás, község, üzem, de még család sem, amelynek ne lennének problémái és nehézségei. Elvtársak, kedves barátaim, számunkra döntő és meghatározó tényező, hogy pártunk politikája helyes és megfelel népünk vágyainak, kívánságainak. Ez a politika saját tapasztalatainkból, a Szovjetunió tapasztalataiból indul ki. Nagy jelentőséggel bír számunkra az, hogy a szovjet néptől tanulhatunk lelkesedni, hősiesen dolgozni. Régen elmúlt az az idő, amikor a burzsoá ideológusok, közgazdászok és az úgynevezett Szovjetunió-szakértők kételkedtek a Szovjetunió és a szovjet nép reális terveiben és célkitűzéseiben. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresz- szusán elfogadott terv a harmincas évekével összehasonlítva gigantikus. Ma már azonban a burzsoá közgazdászok sem kételkednek hitelességében. A Szovjetunió bizonyította, hogy terveit nemcsak teljesíti, hanem túl is szárnyalja. A Szovjetunió békés lenini politikája egyre nagyobb sikereket ér el. Pozitívan értékeljük a Szovjetunió és az NSZK, illetve a Lengyelország és az NSZK közötti szerződések ratifikálását, valamint a Nyugat- Berlinről szóló négyoldali egyezmény aláírását is. Mi kommunisták és pártonkívüliek is helyénvalónak találtuk Nixon meghívását Moszkvába és egyetértünk a moszkvai tanácskozások lefolyásával és eredményeivel is. Kommunista pártunk és népünk örömmel fogad minden lépést, amely a barátság, a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében történik nemcsak Európában, hanem az egész világon. Talán kételkedhetünk Nixon szavainak őszinteségében, amelyeket Moszkvába érkezésekor mondott. A valóság azonban az, hogy Nixon kifejezte a Szovjetunió iránti mély megbecsülését, és kénytelen volt elismerni azt az óriási népszerűséget, amelynek a Szovjetunió örvend az egész világon. A békés tárgyalások útján elért eredmények ellenére sem lehetünk még ma sem derűlátók. Az osztályharc nem ért véget. Vietnamban továbbra is barbár háború folyik, amelyet az Egyesült Államok soha senki előtt nem tehet jóvá. Népünk ezért továbbra is támogatásban részesíti a vietnamiak igazságos harcát. Az Egyesült Államok miatt tart a háborús feszültség Közel-Keleten, Ázsiában, Afrikában, Latin-Ameriká- ban és a világ más részein is. Mi mindig a nemzetközi feszültség enyhítése, a kölcsönös gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés fejlesztése mellett voltunk. Elvtársak, az idén ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját. Fél évszázad telt el azóta, hogy a szovjet nép leküzdötte az előtte álló hihetetlen akadályokat. Huszonöt évvel ezelőtt itt a lišeňi völgyben nem véletlenül mondotta Klement Gottwald: „Csehszlovákia békés jövőjének és függetlenségének egyedüli szilárd biztosítéka szövetsége a Szovjetunióval. Csaló tehát mindenki, aki ezt a köteléket gyengíteni akarja.“ Szavai igazolást nyertek az 1968—69-es évekbe)! is. Örömmel tölt el bennünket, hogy olyan korban élünk, amikor a szocializmus tovább fejlesztéséért, a tartós és igazságos világbékéért folyik a harc. Jozef Lenárt elvtárs Észak-Szlová k iá ban (ČSTK) — Jozef Lenért, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára szombaton megtekintette a Liptovská Mara vízerőmű építését, majd elbeszélgetett az építőkkel, akik rendkívüli műszakban a csatornatornyokat betonozták. Szombaton este ellátogatott a ružomberoki Észak-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár Supra üzemébe, ahol megtekintett néhány üzemrészleget és elbeszélgetett a munkásokkal. Vasárnap dé»tilőtt Lenárt elvtárs a Liptovský Kríž-i Állami Gazdaságba látogatott. Jaroslav Karasnak, az állami gazdaság igazgatójának kíséretében megtekintette a mezőgazdasági berendezéseket, érdeklődött az állattenyésztés, a szocialista vállalások teljesítése és az ott dolgozó munkások életkörülményei iránt. Vasárnap járási békeünnepségen gyülekeztek Liptó lakosai, amelyet Liptovský Mikuláson a Hájnicovo-magaslaton rendeztek meg, A békemanifesZ'táuón részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Alekszandr Ivanovics Birjukov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, Vladimír Pirošík, az SZLKP közép-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára, a szovjet hadsereg képviselői, élükön V. G. Andrejenko vezérőrnaggyal. Lenárt elvtárs a békemanifesztáción beszédet mondott. Utána A. I. Birjukov szovjet főkonzul is köszöntötte a békeünnepség résztvevőit. Az ünnepség befejező részében határozatot fogadtak el, amelyben a járás lakosai elítélik az amerikaiak indokínai agresszióját, s támogatják az európai biztonsági értekezlet egybehívását. Lenárt elvtárs és az NF járási szervezeteinek képviselői azután megkoszorúzták a magaslaton levő hősi emlékművet. Dimitrov emlékünnepély Bratislavában Beszédet mondott Ľudovít Pezlár elvtárs G. Dimitruvnak, a jeles bolgár forradalmár és internacionalista születésének 90. évfordulója alkalmából Braiislavá- ban emlékestet rendezett az SZLKP központi, városi és kerületi bizottsága, az SZSZK NF központi és városi bizottsága. Az ünnepi beszédet LUDOVtT PEZLÁR, az SZLKP KB elnökségének tagja, a KB titkára mondotta. Beszédének bevezető részében Pezlár elvtárs megemlítette, hogy Georgi Dimitrov születésének 90. évfordulóját olyan jelentős évfordulók után ünnepeljük, mint V. I. Lenin születésének 100. évfordulója, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 50. évfordulója, a párizsi kommün 100. évfordulója és Klement Gottwald- nak, munkásosztályunk nagy vezérének, Dimitrov munkatársának 75. születési évfordulója. Az egész haladó világ a szovjet állam megalakulása 50. évfordulójának megünneplésére készül, amellyel G. Dimitrov élete hosszú időszakon át elválaszthatatlan volt. A fenti évfordulók között mélyreható, belső kapcsolat van, amely visszatükrözi a történelmi fejlődés logikáját, a marxizmus—leninizmus eszméi jegyében vívott küzdelem logikáját. Az itt említett valamennyi évfordulóhoz hasonlóan G. Dimitrov születésének 90. évfordulója számunkra jó alkalom arra, hogy elgondolkozzunk napjaink történelmi jelentősége, az emberiség jelenlegi igyekezete és haladása felett Pezlár elvtárs beszédének további részében G. Dimitrov forradalmi tevékenységével foglalkozott, amelyet a bolgár munkásosztály érdekében fejtett ki. Bulgária forradalmi munkás- mozgalmának fejlődését — mondotta jelentős mértékben befolyásolta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, melynek győzelme után G. Dimitrov a következőket írta: „Ez a forradalom a nemzetközi proletariátusnak a kapitalizmus felett aratott első győzelme volt. A világforradalom kezdetét jelentette. Egy másik cikkében megemlíti: ,,A világ jövője megvédésének egyetlen előfeltétele a kapitalizmust felváltani a szocializmussal. Csak a szocializmus vezetheti ki a népet abból a zsákutcából, amelybe a burzsoázia sodorta.“ G. Dimitrov az erős cenzúra és üldözés ellenére is propagálta a bolsevikok győzelmét. Bulgária akkori uralkodói ezért megfosztották képviselői mandátumától és három évi börtönre ítélték. G. Dimitrov V. Kolarovval együtt 1919-ben megalapította a Bolgár Kommunista Pártot, amely alapításától kezdve a Kommunista Internacionálé legerősebb részévé vált. Dimitrov* a bon'ár m.iirkásosz- tál’yal együtt élte át valameny- nyi sikerét és ideiglenes balsikerét. Marxista teoretikusként mindig visszatért az 1923. évi bulgáriai eseményekhez. Az emigrációban is nagy gonddal figyelte hazájának eseményeit, fejlődését, felszólalt a helytelen nézetek, hangulatok ellen és fejlesztette a párt bolsevizá- lásáért indított döntő küzdelmet. Külön figyelemmel foglalkozott Pezlár elvtárs G. Dimitrov- nak a lipcsei perben tanúsított hősi helytállásával amikor nemcsak önmagát, hanem elsősorban a kommunista mozgalmat, a Kommunista Internacionálét, a kommunista eszméket védelmezte. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa azzal értékelte részvételét a munkásosztály új módszereinek és taktikájának és a fasizmus elleni küzdelemnek kidolgozásában, hogy megválasztotta G. Dimitrovot, a Kommunista Internacionálé főtitkárává. Ezt a tisztséget 1943- ig, a Kommunista Internacionálé feloszlatásáig betöltötte. Külön figyelmet szentelt Pezlár elvtárs G. Dimitrov munkásságának, amely közvetlenül ösz- szefüggött nemzeteink életével, Csehszlovákia Kommunista Pártjának küzdelmével. Megemlítette pártunk vezető funkcionáriusaival fenntartott kapcsolatát, Klement Gottwalddal, Jan Sver. mával és Antonín Zápotockýval, akikkel barátság és munka fűzte össze. 1929-ben, amikor pár*, tunk válságokkal küzdött, ahová a vezetőség opportunista politikájának következtében jutott, G. Dimitrov támogatta a párt új vezetőségét, élén Klement Gottwalddal. A második világháború alatt szorosan együttműködtek a Kominterben. G. Dimitrov a második világháború éveiben figyelemmel kísérte népünk nemzeti felszabadító küzdelmét, és segített annak megszervezésében. A Szlovák Nemzeti Felkelés időszakában közvetítette és támogatta K. Gottwaldnak kérelmét, hogy a szovjet hadsereg fegyveres segítséget nyújtson a felkelőknek. G. Dimitrov nagy mértékben hozzájárult nemzeteink hagyományos baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez és elmélyítéséhez. A cseh és szlovák kommunisták 1944. decemberében Moszkvában megtartott tanácskozásán G. Dimitrov kijelentette: „Ügy vélem, hogy a csehek és a szlovákok viszonyának legjobb rendezése a felszabadított Csehszlovák Köztársaságban az lenne, ha a csehek és a szlovákok egyenjogú helyzetbe kerülnének, ha Csehországban cseh kormány és* Szlovákiái a,i szlovák kormány lenne, és Csehszlovákiában közös, föderatív kormány létezne “ Beszédének befejező részében Pezlár elvtárs elmondta, hogy G. Dimitrov életműve kiállta az idők próbáját. Lenini típusú forradalmár volt, vezető és egyben nagy teoretikus. 1972. VI. 19.
