Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó

MĽOM] Játék a színekkel Bizonyára a jó minőségű koz­metikai szereket vásárolod, de ez még nem jelenti azt, hogy - lehető legjobb színeket hasz­nálod. A mai modern arckiké­szítés tulajdonképpen játék a színekkel. Az új kikészítés ugyanis már nemcsak a szem &stését, hanem finoman és mértéktartóan az arc színezé­sét is előírja. Az is érdekes, hogy nem az öltözék színéhez igazodik a kozmetikai színek megválasztása, hanem a szem, illetve a haj színéhez. Ez két­ségtelenül sok új megoldást ho­zott és fokozott figyelemmel kell kiválasztani a különféle árnyalatokat a kozmetikai fes­tékek közül. íme a mi taná­csunk: VILÁGOS HAJÜAKNAK Zöld szemhez: őszibarackszí­nű fedőkrém, zöld és kék ár­nyékoló szemfesték, cseresznye- színű rúzs, rózsaszín púder. Kék szemhez: krémszínű fe- dőkréin, egy árnyalattal (Natur 1.) sötétebb púder, kék és lila árnyékoló szemfesték, halvány rózsaszín rúzs. Barna szemhez: bronzszíníí alapozókrém. Kreol I. színár­nyalatú púder, zöld és barna szemárnyékoló festék, tejeská­vé színű vagy narancsszínű rúzs. SÖTÉT HAJÜAKNAK Zöld szem: kreol bőr esetén bronzszínű alapozó, zöld és bar­na szemárnyékoló, korallszínű rúzs. Kék szemhez: sárgás színár­nyalatú krém, Natur I. .púder, orchidea színű rúzs, kék és ké­keszöld szemárnyékoló festék. Barna szemhez: a bőr színé­hez megfelelő sötét alapozó­krém, Kreol I. vagy Kreol II. púder, barna és zöld szemfes­ték (esti alkalomra aranyszín), ť Tlaszínű vagy világos cse­resznyeszínű rúzs. A fehér színkombináció sem­miféle arctípusnak nem árt. Ezt a színt a szemöldök alatt a szemhéj felső részére kenjük fel. A világos hajúak a szemöl­döküket sose fessék feketére, mert ez megkeményíti az arc­vonásokat, öregít. És ne feledjük: a kevesebb többi Ne használjuk vastagon a kozmetikumokat, mert úgy nem szépítenek, hanem azt a képzetet keltik, hogy valamit takargatni akarunk velük! GONDOLATOK 1 Iliiül Napjainkban sok szó esik a házasságról, és nemcsak egyes válóperekkel kapcsolatosan. Tény, hogy nem hagyhatjuk figyel­men kívül a válások nagy százalékát. Hányszor hallunk házas­ságból kiábrándult asszonyokat ilyen szavakra fakadni: „Bo­lond, aki férjhez megy“! A férfiak is gyakran tesznek keserű és cinikus megjegyzéseket a házasság ,,rabigájáról“. Panasz­kodnak sorstársaiknak a zátonyra futott házasságukról. Ennek ellenére a házasság évezredek óla' fennáll. Maga a család, mint az emberi társadalom alapsejtje, visszavezethető az em­beriség őstörténetéig. A HÁZASSÁG NAPJAINKBAN Korunk társadalmi élete gyors ütemben változik. Tapasztal­hatjuk, hogy ami 20—30 évvel ezelőtt megbotránkozást oko­zott, afelett ma könnyen napirendre térünk. A házasság ma egyre inkább az egyenrangú felek szövetsé­ge, de napjainkban is különböző házasságtípusokat figyelhe­tünk meg, férfi és a nő érzelmi és szexuális kapcsolata szem­pontjából. A PATRIARCHÁLIS HÁZASSÁG, ahol a férj a fő. A nőnek a házi, esetleg a háztáji munkán kívül nincs kenyérkereső foglalkozása. Fő feladata a család tagjait szolgálni és gyermekeket nevelni. Ez a forma, mely a paraszti és a kispolgári családokra volt jellemző, egyre in­kább eltűnőben van. FELEMÁS MÓDON MEGVALÓSÍTOTT EGYENJOGŰSÁG A férj csak szóban ismeri el az egyenjogúságot. A nő a ház­tartáson kívül is vállal kereső munkát, a háztartás minden terhe az ő vállára nehezedik. Ezáltal ez az egyenjogúsítási folyamat a nőt nagymértékben túlterheli. TELJES EGYENJOGŰSÁG A HÁZASSÁGBAN A háztartáson belül a két fél teljesen egyformán viseli a ter­heket. A gyerekek, míg a szülők dolgoznak, rendszerint böl­csődében, óvodában vannak. A szülők minden gondjukat, dol­gukat igazságosan megosztják. A férfit és a nőt nemcsak a jogok egyforma birtoklása (...ha te is iszol, ha te is kima­radsz...}, hanem az egyenlő mértékű kötelességvállalás teszi egyenrangúvá. A férfi és a nő érzelmi-szexuális kapcsolatát a házasságon belül nagyjából a következő típusok jellemzik: 1. Mindkét felet minden téren kielégítő érzelmi és szexuális monogám kapcsolat. Ez lehet végleges és átmeneti. Ebből az állapotból egyes esetekben átfejlődés lehetséges. 2. Az egyik fél számára kielégítő, megfelelő vagy boldogító kapcsolat, mely esetleg a másik felet nem elégíti ki teljesen. Ebben az esetben a másik fél szerelmi szükségletét mellék­utakon elégíti ki. Az ilyen házasság az egyik fél számára mo­nogám, ^ másik fél számára poligám. A monogám fél tudomá­sul veszi, és hallgatólagosan jóváhagyja a helyzetet, vagy megkezdődnek a féltékenységi jelenetek, melyek egészen a vá­lásig vezethetnek. Hogy mégis sok ilyen házasság fennáll, az azért van, mert a monogám fél igyekszik kiiktatni tudatából a problémát. A poligám fél sok más ok miatt — nyugodt lég­kör, gyermekek stb. — igyekszik a házasságot fenntartani. 3. Céltudatosan fenntartott házasság, mely mindkét fél szá­mára megenged mellékutakat, de ez kölcsönösen elfogadott forma. Az ilyen házasságokban ritkán vannak viharok. A gyer­mekek érdekeit tartják szem előtt a házasfelek. Egymást köl­csönösen megbecsülik és értékelik. Túlnyomó többségben az azonos számokkal megjelölt típu­sok fordulnak elő együtt leggyakrabban. Ez természetesen a környezettől és a házastársak érzelmi színvonalától is tugg. Ha azonban a jelenkor házasságáról beszélünk, tudomásul kell vennünk a felsorolt típusok létezését. A jelenlegi házasságkötési formula nem követel fogadalmat a házasélet időtartamára, de a házasságot a házasulandók döntő többsége egy életre szándékozik megkötni. Ez helyes felfogás, mivel felelősek a házasságban születendő gyermekek sorsáért, életük alakulásáért. Sz. E. BALESETEK A HÁZ KÖRÜL A családtól és a társadalomtól elválaszthatatlan az orvos, egészségünk őre. Sajnos, a legtöbb esetben csak akkor fordu­lunk hozzá, amikor már komoly baj van, pedig megelőzhettük volna, ha kikérjük a tanácsát. Ezért ezen a helyen időről idő­re olyan orvosi tanácsokat közlünk, melyek főleg a háztartás­beli balesetek megelőzésére hívják fel figyelmünket. A technika gyors fejlődése nemcsak az ipari termelésbe, mezőgazdaságba és a világűrbe hatol be, hanem a háztartások­ba is. Egyre több gépet hasz­nálunk, melyek megkönnyítik a munkát, de súlyos, sőt néha ha­lálos kimenetelű baleseteknek lehetnek a forrásai. Ilyenek a rádiók, televíziós készülékek, mosógépek, csavarógépek, vil­lany- vagy gázrezsók, az apró, éles eszközök, vegyi tisztító- szerek, kozmetikai eszközök és a különféle háztartási berende­zések. Némelyek veszélyeseb­bek, mint a gyári vagy a mező- gazdasági gépek. Gyakrabban sérül meg a háziasszony otthon a mixelő használata közben, mint a gyári munkás az üzem­ben. Az amatőr gyakrabban sé­rül meg otthon, ha kalapáccsal, csavarhúzóval vagy fogóval dol- ÍPzik, mint a mechanikus az üzemben. Az égési és forrázási balesetek gyakoribbak a ház­tartásokban, mint az üzemek­ben. A háztartási balesetekhez kell sorolnunk még a gyermek­baleseteket, gázmérgezéseket és hasonlókat, melyek az üzemek­ben nem fordulnak elő. A ház­tartás, elsősorban a konyha, az egész család számára veszé­lyeztetett munkahellyé válto­zott. Bebizonyított tény, hogy a háztartásokban több a baleset, mint az üzemekben, csak nem minden háztartási balesetről készül statisztika. Az összes bal­eseteknek mintegy egynegyedét —egyharmadát teszik ki. Nem kellene ennyinek lenni! A bal­esetek aránylag nagy százalé­kának okát abban kell keres­nünk, hogy a háztartásokban és lakóházakban az életet és a munkát nem szervezik meg úgy, mint az üzemekben, ahol köte­lező a munkabiztonsági előírá­sok betartása. A család központi tagja az asszony, aki egyszemélyben anya is, ezért külön kell véde­ni az egészségét. Ezt tudomá­sul kell vennie az egész csa­ládnak, a társadalomnak, de magának az asszonynak is. Az alapvető munkabiztonsági sza­bályokat nemcsak a munkahe­lyen keli betartani, hanem a háztartásokban, az utcán, a be­vásárlásoknál és másutt is. Különösen a gyermekeknél magas a háztartási balesetek száma. Ök ugyanis még nem rendelkeznek elég tapasztalat­tal, nem ismerik azokat a ve­szélyeket, melyeknek ki van­nak téve. A szabad idő maxi­mális kihasználására töreked­nek, ezért nagyobb felügyeletet igényelnek. Sajnos, nemegyszer magukra hagyják őket az ud­varon, a kertben, az utcán, esetleg a lakásban A gyerme­kekről való gondoskodást ille­tően nem elég az állandó tanít- gatás, figyelmeztetés vagy a gyermek megbüntetése, hanem biztonsági rendszabályokat is kell alkalmazni. Az éles, he­gyes tárgyakat, gyufát, vegysze­reket el kell rakni előlük, és az udvarról az eldobált tárgya­kat, főleg a törött üvegeket, léchulladékot, melyekből szö­gek állnak ki, el kell takaríta­ni. Ha mégis egyedül maradnak otthon a gyerekek, legjobb be­zárni a konyhát, hogy ne férje­nek hozzá a gáztűzhelyhez és a konyhai-technikai felszerelé­sekhez. Dr. RICHARD TEPLÝ A szép blúz praktikus viselet. Minden korosztály vi­seletét üdévé varázsolja, ha népi hímzéssel díszítjük. Az itt közölt blúzok anyaga lehet fehér, pasztell, sötét­kék, zöld vagy bordó színű, könnyű, de nem nyúlós anyag. Fehér, osztott fonállal hímezzük a mintákat, la­pos szár- és lyukhímzés alkalmazásával. A levélkéket és a virágmintákat 1—2 öltéssel aláültjük. A minták so­mogyi és zalai fehérhímzések csíkmintái alapján ké­szülhetnek. A blúzokat úgy is varrhatjuk, hogy a hímzett mintacsíkot szegők közé helyezzük, és úgy dolgozzuk be a blúzba. Előnye, hogy később a szép hímzést egyéb ruha díszítésére is felhasználhatjuk. A) Elöl gonibolódó, állógalléros blúz. A csíkok távolságát a középvonaltól, illetve a gombolástól számít­juk. Mindkét oldalon az 1. számú minta osíkban van elhelyez­ve. B) A blúz kámzsa- galléros. hátközépen gombolt. A minta elöl. középen egy csíkban fut. (Erősebbeknek nagyon előnyös!) Ha keskenynek találjuk a csíkot, a 2. számú áb­ra mintáját közvetlen egymás mellé még egyszer előnyomjuk, így szép, széles csíkot kapunk. C) A blúzanyagot középen összehajtjuk, a felső felére halvá­nyan kirajzoljuk az ék alakot, majd a vo­nalak mentén jelző- férccel átjelöljük a másik oldalára igy pontos lesz. Ezután a mintát előnyomjuk, úgy, hogy a középen kezdjük, és így hala­dunk az oldal felé. Sz. E. I I 1972. VI. 18. 16 A népi hímzés mindig divat

Next

/
Thumbnails
Contents