Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám, szombat

A csehszlovák-szovjet barátság további fejlesztéséért (Fulytatás az 1.'oldalról) ífzmus építését, amely nemcsak belső politikai válságát számol­ta fel, hanem az 1969 áprilisa óta érvényesített elvszerű mar­xista—leninista politikájával egész társadalmunkat is kive­zette a válságból. Népünk abszolút többsége sa­játjának fogadta el a XIV. kong­resszus programját, amit a vá­lasztások eredményei is igazol^ tak. Az ötödik ötéves terv fel­adatait eredményesen teljesíti, a íakosság életszínvonala emel­kedik. A baráti kapcsolatok és az együttműködés a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal magasabb színvonalon fejlődik. A növekvő munka- és politikai aktivitás azt bizonyít­ja, hogy megszilárdul a bizalom ^ a CSKP politikája iránt. Örömmel és optimizmussal tölt el bennünket, hogy megva­lósul az SZKP XXIV. kongresz- szusának békeprogramja, amely meghatározza a nemzetközi fej­lődés irányát és jellegét. Ez a politika vonzó a világ minden haladó embere számára Ez az a további feltétel, amely kedve­ző légkört alakít ki szövetsé­günk munkája számára Tanácskozásunk tartalmilag abból indul ki, hogy a cseh­szlovák-szovjet barátság esz­méje helytállt az ellenséges erők ellen vívott küzdelemben és az elmúlt időszak súlyos megpróbáltatásaiban is. Nem­csak a CSSZBSZ tagjai, hanem társadalmunk többsége ismét meggyőződhetett arról, hogy az igazi hazafiság annyit jelent, mint méltóképpen védelmezni a szocializmus forradalmi vívmá­nyait és a Szovjetunióhoz fűző­dő hű barátságot. A Csehszlovák—Szovjet Bará­ti Szövetség minden tagja elkö­telezetten csatlakozik a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott állásponthoz és őszinte köszö­netét fejezi ki a Szovjetuniónak az 1968-ban nyújtott segítsé­gért. Egyidejűleg kifejezzük azt az eltökélt szándékunkat, hogy mint szemünk fényét őrizzük örökké a csehszlovák és a szov­jet népek szilárd és törhetet­len testvéri egységét. Az 1968—1969-es évek nagy próbatételt jelentettek nemcsak a szocializmus, hanem a cseh­szlovák—szovjet barátság szi­lárdságát, szervezeteinek mun­káját illetően is. A jobboldali és a szovjetellenes erők nagyon jól tudták, hogy hazánkban a szocializmus annál erősebb, mi­nél szilárdabbak a Szovjetunió­hoz fűződő kapcsolataink, és ezért minden erejükkel a szov- jetellenesség kibontakoztatásá­ra törekedtek. Ezt tették már jóval 1968 előtt is rendszeresen, titokban, következetesen. Ezek­nek az erőknek sikerült a de­magógiával számos becsületes embert is megtéveszteni. Ennek felismerése számunkra nagy is­kola, és okulni akarunk belőle. Ma azonban az a döntő fontos­ságú, hogy az antisžocialista erők támadása, a közvetlen nyomás és fenyegetés sem tud­ta a cseh és a szlovák nemzet többségének tudatából kitépni a Nagy Október és a fasizmus el­leni harc, valamint a szocialista építés időszakának testvéri együttműködése hagyományai­ból eredő, mélyen gyökerező osztályegységet. A beszámoló további része Békéscsabai művészek kiállítása Tegnap délután Komárnóban rfKomárom) a Duna menti Mú­zeumban ünnepélyes keretek között nyitották meg négy szlo­vák származású békéscsabai ifestőművész: Tankó Judit, Ezüst György, [akuba János és Luko- viczky Endre kiállítását. A kulturális műsorral kísért ünnepélyes megnyitón megje­lent Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a Szövetségi Gyűlés kép­viselője, Vasil Homa, az SZSZK művelődésügyi miniszterhelyet­tese, Bielik György, a Magyar Népköztársaság bratislavai fő­konzulja, Rátka Ferenc, az MSZMP KB nemzetközi kulturá­lis kapcsolatok osztályvezetője, Garamvölgyi József művelődés- ügyi miniszterhelyettes s a csehszlovákiai és magyarorszá­gi politikai, kulturális és művé­szeti élet sok más képviselője. (—a—) hangsúlyozza, hogy a CSSZBSZ minden évben' számos fontos ak­cióban vesz részt, és ez az ak­tivitás különösen nagy jelentő­ségű volt 1967-ben az NOSZF 50. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepi időszakban. 1968 augusztusáig a CSSZBSZ az adott lehetőségek keretében tevékenyen részt vett a szovjet­ellenes erők rejtett és nyílt be­folyása elleni harcban. 1968. au­gusztus 21 után az antiszocia- lista, ellenforradalmi és jobbol­dali erők a CSSZBSZ diszkrimi­nációjára törekedtek. A szövet­ségen belül is elkülönültek az erők, ós egyes funkcionáriusok jobboldali nézeteket hangoztat­tak, eltértek a szövetség tevé­kenységének alapelveiről. A szövetség szerveiben azonban megmaradt a funkcionáriusok­nak az nagy része, akik egyér­telműen az internacionalizmus talaján álltak. Ezeknek az elv­társaknak is érdemük va» ab­ban, hogy a szövetség központi bizottsága nem fogadott el sem­mi olyan határozatot, amely el­lentétben állt volna államunk szocialista érdekeivel. A szövetség tevékenységében döntő fontosságú változást je­lentettek a CSKP KB 1069 ápri­lisi és májusi plenáris ülései­nek a határozatai. A CSKP Hu­sák elvtárs vezette új vezetősé­ge a realizációs irányelvben feladatként tűzte ki szövetsé­günk számára a Szovjetunióhoz fűződő barátság és szövetség megerősítését. A CSSZBSZ központi titkára megállapította, hogy a CSKP Központi Bizottsága és az al­sóbb fokú pártszervek rendsze­res segítséget nyújtottak a szö­vetségnek. Ezt bizonyítja a CSKP KB Elnökségének 1971. évi márciusi határozata is, amely értékelte a CSSZBSZ munkáját. A CSSZBSZ Központi Bizottsá­ga feldolgozta a XIV. kongresz- szus határozatait és biztosítja ezek fokozatos megvalósítását. Elsődleges feladatának tartja, hogy a CSKP-nak segítve politi­kai-nevelő munkával erősítse a szocialista hazafiságot és elmé­lyítse a Szovjetunió népeihez fűződő baráti kapcsolatokat. Abban, hogy népünk tudatában aránylag rövid idő alatt e kap­csolatokról jelentősen pozitív vélemény alakult ki, része van a CSSZBSZ-nek is. Ezt bizonyít­ja a szovjet békepolitika és a gazdasági együttműködés iránt megnyilvánuló nagyfokú, érdek­lődés és támogatás. A CSSZBSZ egész története során jelentősen segítette a CSKP-t a világ első szocialista államához fűződő barátság fej­lesztésében és megszilárdításá­ban. Munkájának feltételei, for­mái és módszerei változtak, de létének alapvető értelme és a szövetség célja változatlan ma­radt. A CSSZBSZ további munkájá­nak Irányát a CSKP XIV. kong­resszusának irányvonala hatá­rozta meg. A kongresszus fel­adata az, hogy ezt az irányvo­nalat úgy konkretizálja, hogy a lakosság körében tovább szilár­dítsuk és fejlesszük a Szovjet­unióhoz fűződő barátság eszmé­jét. Ezzel kapcsolatban dr. Krou­žil idézte Klement Gottwald- nak a CSSZBSZ 1948. február 22-én megtartott kongresszusán elhangzott szavait, amelyekkel hangsúlyozta a Szovjetunióhoz fűződő szövetségi kapcsolatok megbonthatatlanságát. Ez ma is érvényes. Politikai-nevelő munkánk alapvető értelme — mondotta dr. Kroužil, az, hogy segítsünk Csehszlovákia Kommunista Párt­jának a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében nevelni a dolgozó­kat, hogy szolidárisak legyenek a világ haladó erőinek az impe­rializmus ellen vívott harcával. Jövőnket, békés nyugodt éle­tünket, köztársaságunk bizton­ságát, népünk, elégedettségét és boldogságát a Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan szö­vetségünk biztosítja, mert a szo­cialista közösség elválasztha­tatlan szilárd része vagyunk. A beszámoló nagy súlyt he­lyez a Szovjetunióval való gaz­dasági együttműködés fejleszté­sére, mivel ma egész társadal­munk feladata, hogy megvaló­sítsa a párt gazdaságpolitiká­ját. A CSSZBSZ a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal együttműködve segíteni fogja a szocialista munkaverseny to­vábbfejlesztését, mindenekelőtt a csehszlovák—szovjet barátság szocialista munkabrigádjait, mi­vel ezch^íevékenysége a haza­fias és í\r 'ffWnacioiftlista ön­tudat gyakorlati megnyilvánulá­sa. — Állampolgáraink békében és biztonságban élhetnek. Hatá­raink és nyugodt békés életünk biztosított, mert nem vagyunk egyedül. Szüntelenül, minden órában és minden alkalommal a Szovjetunió végtelen erejére, támogatására és nagy tekinté­lyére, a szovjet külpolitika elő­relátására és elvszerűségére tá­maszkodhatunk. Az, aki nem érti, vagy nem akarja érteni, vagy egyenesen tagadja a Szovjetunió történel­mi szerepét, az szükségszerűen szembekerül nemcsak a marxiz­mus—leninizmussal, a munkás- osztály ügyével, de saját orszá­gának nemzeti érdekeivel is. A szocialista világrend nem lehetne olyan hatalmas és be­folyásos erő, ha nem létezne a Szovjetunió. A CSKP vezetésével becsüle­tesen akarjuk teljesíteni inter­nacionalista kötelességeinket, hogy hazánk a szocialista világ­rend szilárd része legyen. Erőn­ket nem sajnálva konkrét tet­tekkel segítjük társadalmunk­ban megszilárdítani a CSKP ve­zető szerepét, hogy szüntelenül élő és alkotó tartalommal tölt­sük meg Klement Gottwald hal­hatatlan jelszavát: „Örökké a Szovjetunióval és soha más­ként!“ A délelőtti ülésszakon szá­molt be Ludvik Maula a CSSZBSZ központi revíziós bi­zottságának tevékenységéről. A vitában az első felszólaló firí Kroha nemzeti művész, a Szövetség alapító tagja volt. Ma­rie Belšanová, az észak-csehor­szági kerületből felszólalásában a CSSZBSZ alapszervezetei poli­tikai nevelő munkája jelentő­ségével és formáival foglalko­zott. A délelőtti ülésszakon szólalt fel dr. Karol Savéi, a CSSZBSZ SZKB vezető titkára. Hangsúlyozta, liogy a nemzeti és az országos kongresszusok előkészületeinek időszakában fokozódott a munkaaktivitás és a Szövetség tagjai nagy lendü­lettel vettek részt a közérdek céljait szolgáló szocialista mun- kaversenyben, fejlődött a CSSZBSZ nevet viselő szocialis­ta mtinkabrigádok mozgalma. A niunkakezdeményezés értékes példája, hogy az országban 13 vállalat egyesült kötelezettség­vállalást írt alá, amelynek ér­telmében rövidebb idő alatt épí­tik fel a Malá Dobra-i gabona- rakodó állomást. Savéi elvtárs részletesen ismertette a szlová­kiai szervezetek tevékenységét, beszámolt a CSSZBSZ rendezvé­nyeiről. A délutáni ülésszakot dr. Ján Nemec, a CSSZBSZ cseh szerve­zetének elnöke nyitotta meg és vezette. Az első felszólaló Gus­táv Husák, a CSKP KB és a Csehszlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága küldöttségének vezetője, a CSKP KB főtitkára volt. Figyelmeztető sztrájkra készül az IFALPA New York — Olaf Forsberg, a Légiforgalmi Társaságok Pi­lótái Nemzetközi Szövetségének (IFALPA) elnöke New Yorkban megbeszélést folytatott Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral. Forsberg ismertette a pilóták követelését: a Biztonsági Tanács a legsürgősebben üljön össze és hozzon intézkedéseket azon államokkal szemben, ámelyek nem tesznek eleget a repiilő- gépeltévítésekben résztvevők fe­lelősségre vonásával kapcsolat­ban rájuk háruló kötelezettsé­geknek. Ha a Biztonsági Tanács pén­tekig nem intézkedik, akkor hétfőn sor kerül a polgári lé­giforgalmi pilóták világméretű huszonnéjyórás sztrájkjára — fűzte hozzá Forsberg. A IFALPA vezetősége egyéb­ként pénteken esete újabb ta­nácskozásra ült össze a sztrájk­kal kapcsolatban. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR A TETTEKEM A SOR A Csehszlovák Szakszervezeti Mozgalom történetében a VIII. országos kongresszus jelentősé­gét az a tény is kidomborítja, hogy lezárt egy bonyolult vál­sághelyzetet, s az öt és fél millió szervezett dolgozót kép­viselő kongresszusi küldöttek levonták a tanulságokat a múlt hibáiból. A csütörtökön véget ért kongresszus határozatban fejezte ki köszönetét mindazok­nak a szakszervezeti dolgozók­nak, akik az 1968—69 es vál­sághelyzetben szilárdan a szo­cializmus talaján álltak, és bát­ran szembehelyezkedtek a jobb­oldali, revizionista és antiszn- cialista erőkkel. A kongresszus nyíltan rámuta­tott arra is, hogy az elmúlt években sok olyan hibás mód­szer gyökerezett meg a mozga­lomban, amelyek közül több még ma is kísért, például a for­malizmus, az egyéni, vagy a csoportérdekeknek a társadalmi érdekek fölé helyezése. A jövő­ben e csökevények eltávolítá­sára, a formalizmus kiküszöbö­lésére nagy gondot kell fordíta­ni. Az FSZM legfelsőbb fóruma fő feladatként a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott, egész népünk érdekeit kifejező hatá­rozatok teljesítését jelölte meg. E történelmi feladat megvalósí­tásában szakszervezeti tagsá­gunk nagy szerepet vállalhat. Pártunk az 1969 áprilisában be­állt fordulat után rendkívüli figyelmet szentelt szakszerveze­teink konszolidálásának. A Köz­ponti Bizottság 1972 februári plénuma kidolgozta szakszerve­zeti mozgalmunk alapvető poli­tikai irányvonalát, és külön do­kumentumban határozta meg a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak a XIV. párt- kongresszus utáni feladatait. A szakszervezeti évzáró taggyűlé­sek, konferenciák, az egyes szövetségek, valamint az orszá­gos kongresszus is egyértelmű­en kifejezésre juttatta, hogy az FSZM teljes mértékben elismeri Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezető szerepét, s magáénak vallja politikai irányvonalát — mert egész népünk érdekeit fe­jezi ki. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom hazánkban az ural­kodó munkásosztály szervezete, ezért teljes felelősséggel tarto­zik a munkásosztály élcsapatá­nak, a kommunista párt vezeté­sével kiveszi részét szocialista népgazdaságunk fejlesztéséből, az életszínvonal emeléséből. Ezt az alapvető feladatot szak- szervezeteink az ötéves terv fel­adatainak teljesítésével, a fel­adatok újszerű, a minőséget szem előtt tartó realizálásával, a dolgozók munkakezdeménye­zésének helyes irányításával tel­jesítik. Nem kevés munka vár az FSZM-re a dolgozók életkörül­ményeiről, életszínvonaluk eme­léséről, egészségvédelméről, munkabiztonságáról és minden szociális igényéről való gondos­kodás terén. Ezzel egyidőben az elsődleges feladatok közt van az egyes üzemekben a munka­szervezés fogyatékosságainak felszámolása, a selejtmunka, a hanyagság elleni harc. A kongresszus alatt több ezer levél és távirat érkezeit Prágá­ba az ország üzemeiből vál­lalataiból. Ezekben a szakszer­vezeti bizottságok büszkén ad­tak jelentést arról, hogy telje­sítették az FSZM aktivizálási tervét, megvalósították kong­resszusi felajánlásaikat. E felajánlások mögött több milliós értékek rejlenek. E fel­ajánlások teljesítése is arról tar núskodik, hogy szakszerveze­teink ráléptek a helyes útra, fe>L ismerték, hogy a közös, a társa­dalmi érdek elsősorban a dolgo­zók érdeke. A februári győze­lem 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny is újabb szakaszt jelenthet szak- szervezeteink tevékenységében, a termelés magasabb minőségi szintre való emelésében — a CSKP XIV. kongresszusa határo­zatainak teljesítésében. Az FSZM legmagasabb fóru* ma — a VIII. kongresszus — határozatban kötelezte vala­mennyi szakszervezeti szervet, hogy első feladatként ismertes­sék a dolgozókkal e nagy jelen­tőségű tanácskozás eredmé­nyeit, a fő feladatokat és az egyes munkahelyek, üzemek és vállalatok feltételeinek megfele­lően kezdjék meg a munkát a határozatok megvalósításában. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták kötelessége, hogy ezen a téren is példát mutassa* nak, hogy segítsenek mozgósí' tani a több milliós szakszerve­zeti tagságot a közös cél — a CSKP XIV. kongresszusa felada­tainak megvalósítására. SOMOGYI MÁTYÁS Baráti nagygyűlés a magyar néphadsereg küldöttsége tiszteletére (ČSTK) — A Magyar Népköz- társaság és a CSSZSZK himnu­szával kezdődött meg tegnap délelőtt Prágában a CSKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Fő­iskolájának nagytermében a magyar néphadsereg küldöttsé­gének tiszteletére rendezett ba­ráti nagygyűlés. A baráti találkozón részt vet­tek Martin Dzúr hadseregtábor­nok, a CSSZSZK nemzetvédelmi minisztere, a csehszlovák nép­hadsereg más vezető személyi­ségei. A magyar néphadsereg veze­tő képviselőinek küldöttségét Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere vezette. Jelen volt Vincze József, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete is. Martini Dzúr nemzetvédelmi miniszter beszéde bevezető ré­szében rámutatott a két ország proletariátusának közös forra­dalmi és harci hagyományaira és közös szocialista útjára. Be­szédében megemlítette a két ország megpróbáltatását — a Magyar Népköztársaság 1956. évi és a CSSZSZK 1968. évi vál­ságát —, amikor nemcsak az osztályellenség részéről fenye>- gető veszélyt leplezték le, ha­nem a politikai elvszerűtlensé- get, a politikai éberség hiányát, a nacionalizmust és a kispolgá­— LUDVlK SVOBODA köztársa­sági elnök az Izland Köztársaság államünnepe alkalmából tegnap üdvözlő táviratot küldött dr. Krist- jan Eldjarn elnöknek. — Stefan šutka szövetségi közlekedésügyi miniszter átadta a košicei vasútállomás csaknem 1400 tagú kollektívája képviselőinek a Munkaéidemrendet. riasságot is. Hangsúlyozta, hogy országaink kölcsönös, interna­cionalista kapcsolatainak meg­szilárdítása létszükséglet. Beszédének befejező részé­ben a Varsói Szerződést a szo­cializmus nemzetközi védelmi eszközének nevezte és hangsú­lyozta hogy elsősorban a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok gazdasági, katonai, politi­kai erejének köszönhető, hogy Európa már negyed évszázada békében él. A magyar néphadsereg kül­döttségének vezetője köszönetét mondott a csehszlovák párt- és kormányszerveknek és a nem­zetvédelmi miniszternek a meg­hívásért és a baráti fogadtatá­sért. Kiemelte a Szovjetunió és a szocialista közösség orszá­gainak nagyszabású békekezde­ményezését és ismertette azo­kat az eredményeket, amelyeket a magyar nép az MSZMP veze­tésével a szocializmus építésé­ben elért. Csehszlovák— nyugatnémet kormányközi megbeszélések (ČSTK) — A CSSZSZK és az NSZK kormánya elhatározta, hogy a kölcsönös kapcsolatok kérdéseiben f. é. június 19-től 30-ig folytatják 'Prágában meg­beszéléseiket. A csehszlovák küldöttség ve­zetője Jifí Götz, a CSSZSZK kül­ügyminiszterének helyettese, az NSZK küldöttségének vezetője pedig dr. Paul Frank, az NSZK külügyi hivatalának államtitká­ra lesz. ti st 1972. VI. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents