Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-15 / 139. szám, csütörtök
Távközlési rendszerünk fejlődése Távközlési szolgáltatásokká l kapcsolatban is szépszerével előfordulnak — többnyire jogos — panaszok. Túl sokáig tart a levélkézbesítés... már hosszú ideje hiába várum bekötésemet a távbeszélő hálózatba... telexünk igen gyakran felmondja a szolgálatot... lassan terjesztik ki a II. tv-program hatósugarát ... és így sorolhatnánk jó sokáig a bíráló észrevételeket, amelyek az igények növekedéséről tanúskodnak. Igen, a legtöbb telekomuniká- ciós hiányosság közös nevezője és egyben magyarázata az, hogy modern társadalmunkban felgyorsult az élet lüktetése, fokozódnak a követelmények és ezekkel a távközlés nem tud minden esetben lépést tartani. Pedig ugyanakkor kétségtelen, hogy az elmúlt évtized ezen a szakaszon is rohamos fejlődést hozott. Vegyük például a telefont. Több mint kétmillió állomással, 100 lakosra eső 14 állomással, a hálózat sűrűségét tekintve világviszonylatban az előkelő 18. helyet foglaljuk el. Jó-jó, de igaza van a fenti panasztevőnek, mert jelenleg hozzávetőleg 200 ezer ember kéri bekötését a távbeszélő-hálózatba. Sajnos, nincs elég telefonközpont és a szakemberek véleménye szerint „egyenesbe“ csak valamikor 1985 körül jutunk. De közben már 1980-ban befejezzük a helyi hálózat automatizálását. Az interurbán beszélgetéseknek 40 százaléka már napjainkban automatizált és e tekintetben az i re a pontot 1990 körül tesszük fel. Az ilyen automatizálás előnyösségéről többnyire néhány pillanat vagy perc alatt meggyőződhetünk. Hiszen azelőtt néha órákig is eltartott, amíg jelentkezeti a kért szám, most pedig gyakran azonnal a tárcsázás után — minden közvetítés nélkül, vonalon van a tőlünk, mondjuk négyszáz kilométer távolságban levő hívott sze mély. A Postaügyi Minisztérium sajtón« k adott tájékoztatása szerint a telefonhálózat rohamos fejlesztése mellett a telexhálózat is — amelyet elsősorban a szocialista vállalatok használnak írásbeli távközlésre — fénykorát fogja élni. Manapság ugyanis csak 5000 szervezet az előfizetője, ami aránylag kevés, ha meggondoljuk, mennyire hasznos főleg a gazdasági, kereskedelmi szervezetek számára ez az „ördöngős masina“, amelynek billentyűin az egyik városban kikopogtatott szöveg egyidejűleg megjelenik néhány száz vagy akár ezer kilométerrel odább, a gépből kígyósze- rüen kikúszó fehér papíron ... Ezért nem csoda, ha az elképzelések szerint a telexállomások száma 1990-ig. meghélszere- ződik és sűrűségük százezer lakosra számítva a jelenlegi 35- ről 232-re emelkedik. Ezzel szemben a távíró-összeköttetés lényegében megmarad a mai szinten, de 1980-ig egybeolvasztják a telexhálózattal. Lássuk továbbá azokat a te- lekomunikációs eszközöket, amelyek még szélesebb rétegeket érintenek, mégpedig nem időközönként, hanem lényegében szüntelenül, ide tartozik elsősorban a tv. Nos, ebben a vonatkozásban hírt adhatunk néhány olyan tervbevett, sőt megvalósítás alatt álló intézkedésről, amelyre nem kell oly sokáig várnunk. Kevesen tudják azt, hogy nálunk még a tv I. programja sem fogható mindenütt. A he- gyes-völgyes vidék egy része, pontosan az ország területének 10 százaléka, úgynevezett süket terület, ahol a reléállomások sűrű rendszere ellenére sem él vezhető a tv műsora. Nos, 1975- ig itt is javul a helyzet, az ország területének 95 százalékán megjelenik a tv-kép. 1978-ig sor kerül az I. program hálózatának felújítására s az adóállomások modernizálása után ezen a csatornán is továbbítható lesz a színes kép. A II. program egyelőre csak 5 nagyobb városban és környékén fogható. Űj, erős adóállomások építésével elérjük azt, hogy 1975-ben az ország területének 40, 1980-ban pedig 80 százalékán vehessék ezt a műsort. Ez annál fontosabb, mivel ez a program 1973-től évi négyszáz órával megkezdj a színes műsor rendszeres sugárzását. Akinek a két program kevésnek tűnik, azt megnyugtathatjuk, hogy 1980 körül lesz már III. és 1985 után IV. program is. A rádiónak hódoló milliók sem maradnak hoppon. Ebben a vonatkozásban a távközlési szervek alapvető törekvése az, hogy bővítsék a műsorválasztékot és javítsák a minőségét. Az utóbbi érdekében figyelmüket összpontosítják az ultrarövid hullámú műsorszórás jelentős kiterjesztésére, mivel ezen a hullámon a legtisztább a vétel. Végül említsük meg azt is, hogy a távközlési hálózat tervbevett fejlesztésére 1980 ig hozzávetőleg 55 milliárd koronát fordítunk. Ebben még nincs benne a karbantartás, amely az. összberuh ázásnak mintegy 14 százalékát teszi ki. Benne vau viszont annak az elképzelésnek megvalósítása, hogy már a következő ötéves tervidőszakban szputnyikok segítségével vegyük át a külföldi tv-műsorok egy részét, majd később közvetítésükkel bonyolítsuk le a távbeszélő-forgalmat. {g. ».) 1972. VI. 15. „BRIGÁDMUNKAN" (M. Anger felvétele) Jelentős fordulat TEVÉKENY SZERVEZET Podhájska község — Nové Zámky-i (Érsekújvár) járás — talán legmagasabb pontján áll egy korszerű, emeletes épület: a nemzeti bizottság és a posta másfél millió korona értékű közös otthona. Mondani sem kell, mennyire megváltoztatta ez az impozáns létesítmény a falu képét. Ami azonban ennél is fontosabb: a falu fejlődésében is változást, határkövet jelent. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert büszkék rá az emberek, s egyben megértették, hogy az aktivitás előbb vagy utóbb meghozza gyümölcsét. A nemzeti bizottság és a posta közös otthonának felépítéséig sok volt az elégedetlen hang és bírálat, s kevés a cselekedet. Ma ez fordítva van a faluban. Ezt lények — újabb és újabb létesítmények — bizonyítják: már részben rendezték a nemzeti bizottság épületének környékét kanálist, ravatalozót építtettek, az utakat portalanították, korszerűsítették a villanyhálózatot, építettek a falu határában egy víkendházat, amelyet a tömegszervezetek is kihasználnak. Az új létesítmények közül a legszámottevőbb a május 1-én üzembe helyezett nyilvános étterem. Ebben az évben 8300 órát dolgozott le társadalmi munkában a község lakossága, s 138 000 korona értéket alkotott. Mindezt Karol Jellnektöl, az efsz mellett működő pártszervezet vezetőségi tagjától, a huh titkárától tudom meg. Jelinek elvtárs büszkén vezet végig a nemzeti bizottság helyiségein, melyek közül a legszebb a házasságkötő terem. Ilyen * szép házasságkötő termet városban is ritkán láthat az ember. Az ülésterem is elég nagy, és kt is használják. Rendeztek már benne iskolázást a nemzeti bi zottság képviselői és a gépko csivezeiők számára, főzőtanfolyamot. Itt tartják a különféle ünnepségeket is. Mivel sokan látogatják a termet, nagyon helyes. hogy az gazdag pŕopagá- ciós anyagot tartalmaz. Egyszerre három faliújság 1s felkelti a figyelmet. Egyik a község fejlődését mutatja be mai és régebbi fényképekkel doku mentáivá, a másik a CSKP történetét ismerteti, a harmadik pedig a Szovjetuniót népszerű-' siti. Az épületet járva egy régi dobot pillantok meg. Ez a kisbíróé volt mondja Jelinek elvtárs. — Már nincs rá szükség, mert nemrég elkészült a hangszóró. Abban, hogy az utóbbi időben így fellendüli a községben az aktivitás, nyilván nagy szerepe van az agitációs tevékenység fokozásának is. Az agitkeUősök a választások után is tevékenykednek: például brigád munkára hívják a lakosokat. Az ágiikét tősök többnyire egy képviselő bői és egy kommunistából levődnek össze, azaz egy párttagból és egy pártonkívülibői. Olykor mindkét tagja kommunista. A pártszervezet nemcsak a község fejlődésével törődik: a földnnívesszövetkezetével is. A legutóbbi taggyűlésen is mind kél feladatról, szó esett — a nemzeti bizottság titkára, a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséről, a. szövetkezet növény termesztője pe dig a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséről számolt be. Az efsz is figyelemre méltó eredményeket ér el, amit a magas hektárhozamok bizonyítanak a legjobban. Újévtől a helyi efsz egyesült a húI i föld mű vesszövet kezeltet. Jelenleg a pártszervezetnek 23 olyan tagja van, aki egyben tagja a szövetkezetnek is. A gazdasági tisztségeket a szövetkezetben többnyire kommunisták töltik be, ami szavatolja a párt vezető A legjelentősebb létesítmény a hnb és a pusta közös épülete. (A szerző felvételei) „ElegedeUek lehetünk az utóbbi idők eredményeivel“ — mondja Karol Jelinek. szerepének érvényesítését. A nemzeti bizottság képviselőinek 00 százaléka párttag. A szövetkezetben gondot okoz a munkaerőhiány,. mivel a fiatalok közül sokan elhagyják a falut annak ellenére, hogy helyben sem rosszak a kereseti lehetőségek.- Ifjúsági szervezet van a faluban?- 'Igen. Egy párttagot bíztunk meg a támogatásával. Pärtpktatásban is részesülnek a fiatalok. A legalkalmasabbakat párt fel vételre is javasolják. Ez idén négy új tag jelöléséi hagytuk jóvá, közülük az egyik nő. A párttagság megfiatalítása na- gvon szükséges, mivel szervezetünkben sok a nyugdíjas. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az öreg kommunisták igen aktívak. Egyikük éppen most kapott kitüntetést, az építésben szerzett érdemeiért. Párt- szervezetünknek a szokásostól eltérően több rendes, mint regisztrált tagja van. Ez egyben azt jelenti, hogy mi nem szorulunk olyan nagy mértékben a regisztrált tagok munkájára, mint más községek kommunistái. A szép eredmények mellett gond is akad bőven a faluban. Ezek közül mindenekelőtt a telekkönyvi rendezést említeném meg, ami nagyon nehezen megy, mivel sok-sok év mulaszt tását kell pótolni. A járási nemzeti bizottságon azonban megígérték, hogy külön bízott* ságot alakítanak erre a célra. Annak idején gondot okozott annak a teleknek a kisajátítása is, melyen a nemzetközi bizottság otthona felépült. A pártszervezet és a község vezetősége bízik abban, hogy a lakosság aktivitásának további fokozódása és a fiatalok eddiginél nagyobb bekapcsolódása a közös ügyek megvalósításába, szavatolja merész céljaik eléré-1 sét IMRfi GAZDAG MUNKAPROGRAM EVŽEN ERBAN elvtárs nyilatkozata a Cseh Nemzeti Tonács feladatairól A Cseh Nemzeti Tanács jelenlegi feladatairól nyilatkozott Evžen Erban, a CSNT elnöke a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. „A Cseh Nemzeti Tanács bizottságai — mindegyik saját irányzata szerint — jelenleg az észak-csehországi iparvidék problémáival foglalkoznak. A CSNT elnökségének e kérdésekről tartandó fontos tanácskozásán a CSSZK kormányának képviselőin kívül részt vesznek az Észak-csehországi Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsának tagjai Is., A tanácskozást július elején tartják meg. Most valamennyi bizottság a CSNT legközelebbi plenáris ülésére készül, amelyet július 4- én fognak megtartani, és a CSSZK állami zárszámadásának megvitatásán kívül foglalkozik majd — a kormány tagjainak részvételével — a CSSZK 1971. évi állami költségvetésének eredményeivel, az állami költségvetés és a tervfeladatok teljesítésével. A bizottságok az elmúlt hetekben elkészítették második félévi munkaterveiket. A javaslatok — amelyeket az elnökségben megvitatunk — azt mur tatják, hogy a bizottságok tevékenysége az év második felében is gazdag és sokrétű lesz. A CSSZK kormányával szoros kapcsolatban és programnyilatkozatával összhangban még az idén hozzá akarunk járulni számos konkrét gazdasági és kulturális feladat teljesítéséhez. Az idei év legfontosabb, megoldásra váró feladata a következő: a határmenti területek gazdasági, szociális és kulturális fejlődése, az ostravai ipari körzet sikeres fejlődése, és a falun élő dolgozók életkörülményeinek sokoldalú fejlődése a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés magasabb fokával kapcsolatban. A CSNT decemberi ülésén ellenőrizni fogja, hogy a CSSZK kormánya miként teljesíti a kormánynyilatkozatból reá háruló feladatokat. Ellenőrzési és kezdeményezés! szerepünk alapján nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek a plenáris ülésnek. A Cseh Nemzeti Tanács fontos szerepet tölt be a nemzeti bizottságokkal való kapcsolatban. Az idei év második felében tehát el akarjuk mélyíteni a nemzeti bizottságokkal való együttműködést. A nemzeti bizottságok kezdeményezése alapján nagyobb gondot fordítunk majd arra, hogy a fiatal házasok több ismerettel rendelkezzenek, ami a szülök társadalmi fontosságát és igényességét illeti. A nemzeti bizottságok tapasztalatainak felhasználásával hozzá akarunk járulni az elhagyott, vagy a hiányos nevelésben részesült gyermekekről való gondoskodás legkorszerűbb módszereinek érvényesítéséhez. A Cseh Nemzeti Tanács a második fél évben az igényes problémák megoldásakor szorosabban együttműködik majd a Csehszlovák Tudományos Akadémiával, és a Károly Egyetemmel kötött egyezmény alapján a jelentős tudományos műszaki és kulturális dolgozókkal, hogy ezzel is emelje a bizottságok eljárásának színvonalát.“ Kedves vendége volt Komárno (Komárom) városának N. Matveje- vics Busargin, akt a távoli Nal- csíkból jött el, hogy részt vegyen azon az ünnepségen, melyet városunk rendezett a felszabadítók tiszteletére. N. Matvejevics Busargin elvtárs egyike azoknak a szovjet katonáknak, akik városunk felszabadításáért küzdve megkapták annak idején a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Most egy hétig tartózkodott járásunkban, meglátogatta az egykori harcok színhelyét. Látogatása végeztével a városházán találkozott városunk vezetőivel, s a városi nemzeti bizottság elnökétől átvette városunk díszpolgári oklevelét. Bende istvári
