Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-14 / 138. szám, szerda

Ä jó közellatasert Húzónk minden járásúban tevékenykednek a mezőgazdasági ter­méig/forgalmi üzemek. Nélkülözhetetlen közvetítő szerepet tölte nek be a közellátásban, pontosabban abban a folyamatban, ame­lyet a mezőgazdasági termék a termelőtől a fogyasztóig meg­tesz. Másik, nem kevésbé fontos feladatuk a mezőgazdasági üzemek ellátása a termeléshez szükséges anyagokkal. A termény- forgalmi üzemek fejlődése szorosan kapcsolódik szocialista mező- g náasági üzemeink előrehaladásához, a termelési eredmények növekedéséhez. ĽOt.h József elvtárs, a Mezőgazdasági Felvásárló es kilátó Val­idat Dunajská Streda-i I Dunaszerdahely J üzemének igazgat óta beszélgetésünk folyamán figyelemre méltó adatokat közölt üze­müknek az elmúlt évtizedben megtett fejlődéséről. Ezek az adatok egyszersmind tükrözik azt a nagy előrehaladást, amelyen a járás mezőgazdasága ebben az időszakban átment. Bevezetőben elmondta, hogy elnyerték a CSKP megalakulá­sa 50. évfordulójának üzeme cí­met. Az erről szóló díszokleve­let nemrégen vették át Ján Ja­nov ic mezőgazdasági és élelmi- szeripari miniszter kezéből. „Üzemünk dolgozói nagyon fi ’ülnek a megtisztelő címnek. Ügy érezzük, hogy az elmúlt évtizedben nagy fejlődést ér­tünk el, mely szorosan össze­függ azzal, hogy járásunk a mezőgazdasági termelés szín­vonalát illetően köztársaságunk li gjobb járásai közé tartozik. A dunaszerdahelyi járásban n így igényeket támasztanak a mezőgazdasági termeléssel szemben, ebből következik, hogy »'zeniünkben nekünk is hason­ló igényességgel kell végez­nünk munkánkat.“ A 7, üzem 1960-ban 1460 va­gon húst vásárolt fel, 1971-ben pedig 2741 vagon húst szállí­tott a dunaszerdahelyi járásból a közellátásnak. Az idén a fel­vásárlásra kerülő hús mennyisé­ge megközelíti a háromezer va­gont. 1960-ban egy hektár föld­re számítva 170 kilogramm húst vásároltak fel, tavaly viszont már 231 kilogrammot. A tojás- felvásárlásban 1964-ben 24 mii- l ő darabszámot értek el, 197.1- b m 37 milliót, az idei terv pé­ti. k 41 millió tojás felvásárlá­sával számol. A járásban a to- jástennelés fejlesztéséhez nagy­tan hozzájárult az állami gaz­daságok dunatőkési és gombai nagy baromfifarmjainak felépí­tése és a balonyi közös szövet- 1 izeti tvúkfarm átadása. Nagy a fejlődés a gabonafelvásárlás terén is. 1960-ban az állami alapokba 2490 vagon gabonát vásároltak fel, tavaly már 3399 vagont, az idei felvásárlási terv a kukoricát is beleszámítva 4416 vagon, a takarmányalap­pal együtt pedig közel 90Ó0 va­gon gabonát és kukoricát kell átvenniük. Az üzem egyik legfontosabb feladata jelenleg a takarmány- keverék készítése és szállítása a mezőgazdasági üzemek szük­ségleteinek kielégítésére. Ezen a szakaszon is hatalmas utat tettek meg. A takarmánykeve­rékek készítését 1959-ben kezd­ték meg régi malmokban. 1960- ban 669 vagon, a múlt évben pedig 12 000 vagon takarmány­keveréket készítettek. Idei ter­vük 12 750 vagon. A tervezett menyiséget most már könnyeb­ben elérik, mivel Hroboňovón IA list ál j nemrégen korszerű takarmánykeverőt helyeztek üzembe, melynek kapacitása nyolc kilenc óra alatt 12—15 vagon takarmánykeverék. Ha­sonló típusú keverőüzem mükö- cľk már más járásokban is. A dunaszerdahelyi termény forgal­mi vállalat vezetősége nem saj­nálta a fáradságot, tanulmá­nyozta ezeknek az üzemeknek a működését, és amit nem ta- 1 ált kielégítőnek, azt hrobofto- vói keverő berendezésében mó­dosította. Ennek eredményekép­pen kifogástalanul működik a keverő, munkájával elégedettek, s viszonylag csekély számú dol­gozó nagy teljesítményt ér el. A keverő jő működése ellenére jelenleg még nagy problémával küzdenek Hroboňovón, mivel a Stavoindustria dolgozói már egy évet késnek a kétezer vagon befogadóképességű raktár épí­tésével. Az idén Légen (Leh- nice) is üzembe állítják a kor­szerű takarmánykeverőt. A ter­melési kapacitás Összhangban lesz a követelményekkel, s most a legnagyobb gondot a kifogás­talan minőség elérésére for­dítják. A terményforgalmi üzem tevé­kenységében fontos szerepe van a mezőgazdasági termékek szárításának. 1960-ban 1087 va­gon gabonát szárítottak, 1971- re ez a mennyiség 10 170 vagon­ra növekedett. Ebben a munká­ban nagy segítséget jelentetlek az új szovjet szárítóberendezé­sek. Ezekből jelenleg tizenki­lenc működik az üzemben. 1970-ben még csak 5609 vagon termést szárítottak az üzemben. Az ugrásszerű fejlődést a ku­korica betakarításának új mód­szere eredményezte. A mező­gazdasági üzemek a termés jó részét adapterekkel felszerelt kombájnokkal gyűjtötték be. Ta­valy nagy gondot okozott a szárítás, még szerencse, hogy az őszi időjárás rendkívül ked­vező volt. Az idén ezen a téren bővül a kapacitás. Az egy évtized alatt megtett fejlődést mutatja fiz üzem dol­gozói számának növekedése is. 1960-ban 287 alkalmazottja volt az üzemnek, a dolgozók száma jelenleg 515. Az állagkereset az 1960. évi 1255 koronáról tavaly 1951 koronára növekedett. Az igazgató elmondta, hogy üze­mük a múlt évben versenyre hívta ki Szlovákia többi ter- ményforgalmi üzemének dolgo­zóit a vasúti kocsik gyors kira kására. Mint ismeretes, a va­gonokat beállításuk után négy órán belül ki kel) üríteni, mert utána minden óráért 50 koro­na fekbért kell fizetni. A ver­senyben tavaly első helyezést értek el a dunaszerdahelyiek; az idei első negyedév értékelé­sénél a második helyen végez­tek. Az üzem dolgozói a terv- * feladatok megvalósításával kap­csolatban az év elején 6 740 000 korona "értékű kötelezettséget vállaltak. Felajánlásukat már több mint másfél millió koro­nával túlszárnyalták. Ezt fő­képpen az tette lehetővé, hogy az első negyedévben túlteljesí­tették a takarmány keverési ter­vet, a vegyszerek eladásában pedig teljesítették az egész év­re szóló tervfeladatokat. Tóth elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogv üzemükben az állóalap értéke az 1960. évi 33 millió koronáról 1971-ben 145 millió koronára növekedett. Már elég régen épül a hroboilovói és a lehniceí felvásárlási köz- - pont. Ha ezt az idén végre át­vehetnék, akkor az állóalapok értéke elérné a 200 millió ko­ronát. A számottevő gyarapodás ellenére mégsem tartanak telje­sen lépést a mezőgazdasági ter­melés fejlődése által támasz­tott követelményekkel. Ennek szemléltetésére elég megemlí­teni azt, hogy míg 1900-ban 20 —25 mázsa volt az átlagos hek­tárhozam, addig ma már ötven mázsás hektárhozamokról be­szélhetnek. A nagyobb meny- nyiségű gabona tárolására a meglevőnél sokkal több raktár­ra lenne szükségük. Az idei terményfelvásárlás előkészületeivel kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy az előzetes tervben részletesen ki­dolgozták a feladatokat. A ter­més raktározását illetően a ta­valyihoz képest némileg javult a helyzet. Július elsejével azon­ban mégis mintegy 1700 vagon raktárhiány mutatkozik. Ezt a problémát a mezőgazdasági üze­mekkel együttműködve akarják megoldani oly módon, hogy a gabona tárolására átmenetileg kihasználják a gazdaságok rak­tárait. A gabona szárításánál a tizenkilenc szárító berendezés kapacitása napi 140—150 va­gon. Amennyiben szükség lesz rá, akkor a hroboňovói here- szárítót is felhasználják gabo naszárításra, és lehetséges, hogy addigra a régóta épülő lehnicei szárító is elkészül. Tóth József elvtárs üzemük dolgozóinak igyekvő munkáját értékelve a következő szavak­kal fejezte be a beszélgetést: ,,A vagonkirakásnál éjjel-nap­pal, szombaton és vasárnap dol­gozni kell, üzemünk munkájá­ban tulajdonképpen nincs meg­állás. Mi megszoktak ezt a mun­katempót, szívvel-lélekkel tel­jesítjük feladatainkat, arra tö­rekedve, hogy szocialista köz­társaságunkban a lehető leg­jobb legyen a közellátás.“ GÁL LÄSZLÚ Csípnek, mint a darazsak, szorgalmasak, mint a méhecskék... A járásokban és a községek­ben már észlelhetők annak a konkrét munkának az első ered­ményei, amely a Szóljon hoz­zá akció „Hogyan segítsünk különféle szolgáltatásokkal ha­tékonyan a dolgozó nőknek“ ankétja legjobb javaslatainak megvalósításával kezdődött. Hogy élő példát is bemutat­hassunk, a galántai járásba lá­togattunk el, s felkerestük a Szóljon hozzá akció szervező- irányító bizottságának két tag­ját: Stefan Pék elvtársat, a jnb alelnökét és Anna Vanekovó elvtársnőt, a szervező bizottság és a Szlovák Nőszövetség já­rási bizottságának a titkárát. Pék elvtárs a következőket mondta: A bizottságban megvi­tattuk a versenyfeladatokat, ezeket további kritériumokkal bővítettük, majd sokszorosítot­tuk és szétküldtük a járás va­lamennyi helyi nemzeti bizott­ságának azzal a kéréssel, hogy a hnb tanácsa foglalkozzon ezekkel a problémákkal. Kez­deményezésünk jó visszhangra talált. Járásunk lakossága már ismeri a szocialista munkaver- senyre szólító felhívást, vala­mint a Szóljon hozzá akciót, hiszen ez mindenkit érint, s meg vagyok győződve arról, hogy járásunk' minden községe bekapcsolódik a szolgáltatások tartalékainak feltárásába és kihasználásába. Polgáraink megértették, hogy valamennyi jól szervezett verseny haszon­nal jár.. Ez az első járási mű­szak alkalmával is bebizonyo­sodott. Bejártam a járásnak több mint a felét, és rendkívül meglepődtem nemcsak azon, hogy az állampolgárok társa­dalmi munkában szépítik, épí­tik környezetüket, hanem ép pen a nők igyekezetén, akik többször bebizonyították, hogy nem csupán kérni tudnak, ha­nem példásan bekapcsolódnak a társadalmi munkákba is. Ed­dig is sokat tettünk, de a jö­vőben még többet akarunk ten­ni. Megvalósításra vár a máso­dik járási műszak, amelyet jú­nius végére tervezünk. Járá­sunk asszonyairól még csak annyit szeretnék mondani: úgy tudnak csipkelődni, mint a da­razsak — amikor jogaikat kö vetelik —, de dolgozni is tud­nak, mégpedig olyan szorgal­masan, mint a méhecskék. Az akciótól és sikeres lezajlásától nagyon sokat várunk. Anna Vaneková: Tíz község­ből már megérkezett a jelen­tés, hogy a Szóljon hozzá ak­cióval mivel kapcsolódnak be, mit akarnak elvégezni, esetleg mit végeztek már el. A Szlo­vák Nőszövetség szervezetei már második éve kapcsolódnak be sikeresen az akcióba. Meg­történik ugyan még gyakran, hogy egyes kezdeményezésünk­re csak legyintenek, de ezt nem vesszük figyelembe. — Amikor az egvik iskolában meg­szerveztük, hogy tízóraira a gyermekek tejet kapnak, azt vetették a szemünkre: keresni akartok! A nőszövetség tagja talán hiába fog fél napot dol­gozni!? Látják, ilyenek va­gyunk mi, emberek. Nem a jót látjuk, hanem valami egészen lényegtelent. Ugyanilyen meg­jegyzéseket hallottunk az eskü­vői kölcsönző szolgálat létre­hozásakor. Tavaly a Szlovák Nőszövetség szervezetei két községben létesítettek ilyen kölcsönzőt. A szolgáltatást a polgárok örömmel fogad ják, ki­használják, értékelik. Az asszo­nyok a készletek, az evőeszkö­zök stb. megvásárlására társa­dalmi munkával, kultúrprog- rammal, néhol pedig gyűjtéssel szerezték meg a pénzt. Hogy ez a kezdeményezés jól bevált, az is bizonyítja, hogy további falusi szervezeteink is követik az elsők példáját. SZÓLJON HOZZÁ Több esetben nagyon bevált a „táska-rendszer“ bevezetése. A Jednota fogyasztási szövetke­zettel kiváló az együttműködés. Képviselőink is sokat segítenek a Szóljon hozzá akció fejlesz­tésénél. A jnb aktivistái min­den községben ellenőrzik a nőknek nyújtott segítség szín­vonalát, és javaslatokat tesz­nek, hogy a járásban hol kell még ezt a tevékenységet meg­javítani; egyszóval: az elgon­dolás megvalósítása sikeres, és hisszük, hogy egyre javulni fog. Az akciónak köszönhetjük to­vábbá, hogy a Szlovák Nőszö­vetség számára új tagokat nyer­tünk meg, mivel a nők látják, hogy a szövetség nemcsak gyűlésezik, hanem konkrét munkát is végez. A galántai dolgozo nők leg­gyakrabban elhangzó követel­ménye, hogy létesítsenek egy félkészáruboltot. A járási szék­hely újonnan felépített üzlet- helyiségeiben végre bevezetik a félkészáruk eladását is. Ha azt gondolják, hogy ez csupán a városi nők vágya, akkor té­vednek. A falun élő dolgozó nőnek sincs felesleges ideje. Ezt tudatosították Vlíanyban (Farkasdon) is, s az óvoda és a bölcsőde befogadóképességé­nek bővítésén, a parkosításon és egy kisebb autószerviz épí­tésén kívül félkészáruüzietet akarnak létesíteni. Vozokanyban (VezekényJ pl. üzlethelyiségek építőipari beru­házások nélküli létrehozására keresnek megoldást, több köz­ségben az üzlethelyiségeket a Z-akció keretében építették, ugyanígy az óvodákat és más, szükséges berendezéseket. A tejüzem vezetősége pl. azt ígér­te, hogy a Szóljon hozzá akció keretében még az idén beveze­tik a tej félliteres csomagolá­sát, hogy azt a gyermekek hi­giénikusan és praktikusan kap­ják az iskolában. A nők több községben kiharcolták tisztítók, mosodák, javítóműhelyek léte­sítését. A šintavai Jednota fo­gyasztási szövetkezet a Szóljon hozzá akció kritériumai szerint javaslatot tett az alkoholmen­tes frissítő italok éjszakai áru­sítására; hasonló szolgáltatást szándékoznak bevezetni Sere­den is. Ha tehát, népiesen szólva, megmozgatjuk az agyunkat, ak­kor sok mindent kitalálunk, megjavítunk. Galántán pl. a vá­rosi nemzeti bizottság mellett ilyen módon létesítettek egy kert- és parkgondozó brigádot, amely a várost valóban rend­ben tartja, sőt, még azt a mun­kát is elvégezte, amit a Váll lakótelepen a Magasépítő Vál­lalatnak kellett volna elvégez­nie. Az építőiparnak nem állt rendelkezésére elegendő mun­kaerő, és ha nem lett volna az említett brigád, akkor bi­zony a lakótelep még ma is csupa gödör, csupa buktató volna. Ma gyepes, virágos — egyszóval: szép. Említsük meg még Stefan Péknek, a jnb alelnökének sza­vait, aki a Szóljon hozzá akció járási bizottságát irányítja: A járásban szeretnénk egy sző­nyegtisztító és kárpitozott bú­tort tisztító szolgálatot létesí­teni. Az ilyen tisztítógépeket azonban külföldről kell behoz­nunk és erre nem kaptunk va­lutát. Nem lehetne hazánkban is készíteni egy ilyen gépet, hogy megkönnyítse a háztartá­sokban a munkát? Anna Vaneková: Jelenleg több panasz hangzik el a hús és főleg a búskészítmények hiányával kapcsolatban. Mező- gazdasági járás vagyunk, ter­melünk, asszonyaink mégis pa­naszkodnak: hosszú sorok áll­nak a hentesüzletek előtt. En­nek megoldására is össze kel­lene szedni a tudásunkat ... MARGITA PLIŠTILOVA Eddig már huszonhárom járási nemzeti bizottság válaszolt A dolgozó nőknek nyújtott szolgáltatások javítása céljából in­dított szlovákiai versenyre a kiválasztott körzetekben eddig 23 járási nemzeti bizottság válaszolt. Feltüntették azoknak a sze­mélyeknek a nevét, akik az akciót megszervezik, irányítják. Ezek­ben a járásokban már csaknem mindenütt megalakították a bi­zottságokat, amelyekbe olyan embereket választottak, akik a leg­hatékonyabban hozzájárulhatnak a verseny sikeres lebonyolítá* sához. A Szóljon hozzá akciót irányító bizottság, melynek elnöke Eleiia Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nőszövetség elnöke sok levelet kap, melyekben leírják, hogy az akció kereteben az egyes városokban és községekben mit végez­tek. és hogyan népszerűsítik az akciót. Senicán például a helyi hangosanbeszélot is felhasználták arra, hngy a polgárokkal megismertessék az akciót, röplapokat és pro- patsániós anyagot adtak ki. Másutt az akció ismertetése állandó helyet kapott a járási lapok és az üzemi újságok hasábjain. Természetes, az akció valamennyi járási koordinációs bizottsá­gában a nők. a Szlovák Nőszövetség járási bizottságának funk­cionáriusai is dolgoznak. Amikor az akciót ankét keretében és az SZSZK egyes minisztériumai által kihirdetett tematikai fel­adataikkal elindítottuk, sok járás bekapcsolódott a munkába. Megjegyzéseket, majd később javaslatokat tettek néhány feladat megoldására. Ürömmel fogadnánk a még lemaradó járási nem­zeti bizottságoktól az olyan leveleket, amelyekben bejelentik, hogy már bekapcsolódtak a szlovákiai versenybe. LLÍEľ TvkJ] Í972. VI. 14 Bofanyban (Battyán) új vegyesárú üzletet és éttermet épített a Jednota. (Molnár János felvétel«]

Next

/
Thumbnails
Contents