Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

i A ieskorsság igényeinek

i kielégítése

: a járási és a helyi vállalatok

»služba ipari szövetkezés határain túl is jó rvend. A polgárok el- ilsösorban autójavítóval érdemelte ki. Reif a most felépített au- izövetkezet jó hírnevét i öregbíti. Zalux mű- •olóit az egész ország- £. Ezenkívül asztalos- ismííhelyt üzemeltet, re a legmodernebb ;at gyártja.

grégibb termelőszövet- OVODEV már 35 éves thet vissza. Jelenleg az sszériás varrását vég- jyedi megrendeléseket at gyárt, cipőt és runt és kárpitosműhelyt szakemberután pótlást issei biztosítja. E szö- újtotta szolgáltatások negközelíti a 8 millió yszerűségével, munkamegtartásával elnyer- ndelők megelégedését.

rótt a kötött ruhane- el szőtt szőnyegek ké- PLETATEX termelőszö- régzi. Megrendelésre lűanyag virágtartókat [épkocsikba ventillátorokat gyárt. A szövetkezet új székházzal és munkacsoportokkal rendelkezik. Alkalmazottai bekapcsolódtak a fél évszázados pártévforduló tiszteletére indított szocialista munkaversenybe. A 30-as számú részlege így elnyerte a CSKP KB és a Szövetkezetek Központi Tanácsának elismerő oklevelét. A 75 tagú kollektíva kötelezettségvállalásait maradéktalanul teljesítette, ami a munkatermelékenység és az átlagbérek összhangjában, valamint a teljesítmények túllépésében jutott kifejezésre. Egyéni elismerésben Maus Erzsébet, Pápeš František és Szegény Erzsébet részesült.

A RENOKOV helyi gazdálkodási vállalat tipikus termelési tevékenysége mellett is vállal szolgáltatásokat. Tv- és rádiókészülékek, elektromos berendezések, elektromos fogyasztók, hűtőszekrények javítását, valamint víz- és gázvezetékek szerelését, szivattyúk karbantartását végzi. Mindehhez jól kiépített üzemegységhálózat áll rendelkezésére. Tervfeladatait eddig még 100 százalékon felül teljesítette, annak ellenére, hogy állandó alkatrészhiánnyal küzd.

TÓTH JÁNOS

PÓTOLNI A LEMARADÁST

A

kelet-szlovakiiai kerületben a közszolgáltatások fejlődésének üteme lassúbb, mint az országos átlag, ezért a kerületi szervek az ötéves tervidőszakban a közszolgáltatások 31,8 százalékos növekedésével számolnak. A lemaradás okait kutatva megállapíthatjuk, hogy míg 1965-ben a szolgáltató üzemek tevékenységének 39 százalékát tette a lakosságnak nyújtott szolgáltatás, 1970-ben ez 33 százalékra csökkent. Ez a tény is bizonyítja, hogy a közszolgáltatási vállalatok tevékenységüket elsősorban a termelésre irányították és a szocialista szektor részére végeztek szolgáltatásokat.

Az 1968—1969-es esztendők válsága a szolgáltatásokra is rányomta bélyegét. Ez volt az úgynevezett „szabad vásár“ időszaka. A helyi gazdálkodás, de különösen a kisipari szövetkezet üzemeiben is csak „kifizetődő“ tevékenységet végeztek, a lakosság által igényelt szolgáltatásokról megfeledkeztek. További hiányosság, hogy a közszolgáltatások fejlesztése érdekében létesített néhány új üzem felépítésével elsősorban a foglalkoztatottság biztosítását tartották szem előtt a kevésbé fejlett körzetekben, ami szintén fontos feladat, de emellett nem lehet mellőzni a szolgáltatások fejlesztését. Példa erre az ulici körzetben létesített Tvarona üzem, ahol a lakosságnak nyújtott szolgáltatások az üzem tevékenységének egy százalékát jelentik.

Természetesen felsorolhatnánk még egyéb olyan tényezőket is, melyek negatívan hatottak a közszolgáltatások rugalmas fejlesztésére. Ezek közé sorolható az üzemek hiányos felszerelése, a nem kielégítő alkatrészellátás stb.

A kerületben az utóbbi években több szolgáltatási ház, kisipari üzem épült, így a fodrászat, fotoszolgáItatás, vegytisztítás, cipő- és

harisnyajavítás területén aránylag javult a helyzet, viszont a taxiszolgálat, a fehérneműmosás, a takarításszolgálat fejlesztésében Igen jelentős a lemaradás.

Az elmúlt időszakot talán azzal zárnánk le, hogy tavaly a kelet-szlovákiai kerületben egy- egy lakos átlag 257,10 koronát fizetett szolgáltatásokért, s ez az összeg kevesebb, mint a szlovákiai átlag. E téren kedvezőtlenebb a helyzet az újonnan létesített járásokban A vranovi iá- rásban tavaly 80,65, a Stará Lubovňai-ban 84.62 és a Svidníken 105,26 koronát fizetett egy-egy lakos a szolgáltatásokért Ez is bizonyítja, hogy mennyire szükséges a közszolgáltatások fejlesztése.

Amint ismeretes, az SZSZK kormánya múlt év novemberében konkrét intézkedéseket tett a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások további fejlesztésére. A kelet-szlovákiai kerületi szervek a 392. számú kormányhatározat szellemében dolgozták ki a fizetett szolgáltatások fejlesztésének koncepcióját. 1975-ig 31,8 százalékkal, tehát évenként átlag 6,4 százalékkal akarják növelni a lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokat. Tavaly teljesítette a kerület a tervezett feladatokat, viszont az 1970-es évvel szemben csupán 5,1 százalékos a növekedés. Ez az eredmény is a CSKP megalapítása 50. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenynek és felajánlási mozgalomnak köszönhető.

Vagyis az ötéves tervidőszak első évében szerzett tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a kerületi szerveknek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk a közszolgáltatások tervszerű fejlesztésére, mert csak így biztosíthatják az igényes feladatok teljesítését.

KULIK GELLÉRT

k fejlesztése, az jszerű megoldása amit a nemzeti bi- ási vállalataik és fokozatosan és Itt a vidéki Iáiból kell kiindul- ultúrát, az öltöz- at és Igényeket, eltűnik a különb- Es bármilyen boil kell vennünk, jemi termelés to- í az efsz-ek VIII.

jelentősen emel- életszínvonala, és vonja a közszol- nkozott igényeket.

nya

i helyi gazdálko- •ányeÍveket készí- fejlesztését célzó

gekben (5 km-ről ni az olyan alapborbély- és fod- irték utáni szabá- és épületjavító

ikben (20 km-es idát, vegytisztítót, háztartási gépek m«»*/.aKi szolgaiamét kell létesíteni.

• A központi jellegű, esetleg megfelelő kisebb községekben ki kell építeni a begyűjtőhá- lózatot és biztosítani kell az ún. mozgószol- gáltatásokat.

A Helyi Gazdálkodási Kutatóintézettel karöltve felül kell bírálni az eddigi mííhelytípu- sokat éspedig a célszerűség és a hatékonyság szempontjából.

A vidéki szolgáltatási hálózat fejlesztése nem csupán a járási nemzeti bizottságok, vagy a helyi gadálkodási vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek feladata. Ezen a téren a helyi nemzeti bizottságok részéről több, kezdeményezőbb lendületre és konkrét segítségre van szükség. Például a nagyobb, központi jellegű községekben, ahol a meglévő épületekben nem lehet megfelelő műhelyeket berendezni, érdemes lenne kis költséggel közszolgáltatási létesítményeket építeni. Ezeket a helyi nemzeti bizottságok a Z akció keretében felépíthetnék, majd bérbe adhatnák a helyi gazdálkodási vállalatnak, vagy a kisipari termelőszövetkezetnek. Az új kapacitások létesítéséhez hatékony segítséget nyújthatnak a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok is, amelyek igen sok esetben megoldhatják a helységhiányt, és ezzel hozzájárulhatnak tagjaik és dolgozóik életkörülményeinek javításához.

Itt a közszolgáltatások vállalati formájáról van szó. Az egy-két dolgozóval működő üzem néhány esetben nehézkes és nem gazdaságos. Ezért a helyi gazdálkodási vállalatok az ügyvitel egyszerűsítése érdekében ezeket a dolgozókat közvetlenül érdekeltekké tehetik a gazdálkodásban.

A másik jelentős szolgáltatási forma a községekben a nemzeti bizottságok kisüzemei által nyújtott közszolgáltatások. Tevékenységükkel különösen 1968—69-ben súlyosan megsértették a dolgozók alkalmazásának és jutalmazásának

érvényes alapszabályait, az árszabályokat, igen gyakran előfordult a munkaerők kiárusítása, lopás és egyesek jogtalan meggazdagodása. E jelenségek felszámolása érdekében mind a központ, mind a nemzeti bizottságok több intézkedést foganatosítottak. 1971-től kezdve a kisüzemek létesítését és tevékenységét az SZSZK kormányának 1971. január 20-i 12. számú határozata szabályozza. Számos olyan műhelyt és részleget, amelyben ezzel ellentétes tevékenységet folytattak megszüntettek.

Annak ellenére, hogy az ilyen műhelyekben a fenti határozat értelmében előírták az alkalmazható dolgozók létszámát (egy műhelyben legfeljebb öt személy, a község összes műhelyeiben pedig összesen 25 személy dolgozhat), ezek a műhelyek hiánytalanul eleget tehetnek fő küldetésüknek, és biztosíthatják a szükséges szolgáltatásokat. A múlt évben a nemzeti bizottságok 1250 községben létesítettek ilyen műhelyeket és ezekben több mint 12 800 dolgozót foglalkoztatnak. A létesítmények évi terjedelme 719 millió korona értékű volt, de ebből csak 197 millió korona értékű szolgáltatást nyújtottak a lakosságnak, ami az összteljesítménynek csupán 27,4 százaléka.

Ezért arra kell törekedni, hogy ezek a kisüzemek fokozottabb mértékben nyújtsanak fizetett szolgáltatásokat a lakosságnak, és minden községben legalább egy-két ilyen műhelyt létesítsenek. A helyi nemzeti bizottságok ilyen Irányú erőfeszítései valóban kifizetődők, hi-" szén e műhelyek gazdálkodásából származó nyereség (1971 ben ez több mint 100 millió korona volt), a minimális elvonást leszámítva, terven felül gazdagítja a hnb költségvetését, és nagyon jól felhasználható a községfejlesztés céljaira.

Használjunk ki minden lehetőséget

Az 1965. évi kormányhatározat értelmében a nemzeti bizottságok egyes állampolgároknak is engedélyezhetik, hogy a lakosság számára szolgáltató tevékenységet végezzenek. Engedélyezhetik a munkát a kisiparosoknak és karbantartóknak, az épületjavítóknak és engedélyezhetik a helyi nyersanyagforrásból fedezhető szolgáltatásokat, valamint a kiegészítő kisipari termelést.

Az SZSZK-ban az elmúlt évben 833 községben 5047 személynek (ebből 1080 nőnek) adtak ki engedélyt, és ezek a nemzeti bizottságoknak 2 millió 749 ezer 805 korona adót fizettek.

A közszolgáltatások fejlesztésének ezt a formáját a helyi nemz-eti bizottságoknak továbbra is ki kell használniuk, mivel ezzel munkaalkalmat biztosítanak olyan szakmunkásoknak, akik családi viszonyaik, egészségi állapotuk vagy előrehaladott koruk miatt nem léphetnek munkaviszonyba, de szívesen és szakszerűen végeznek ilyen kisebb munkát.

Annak ellenére, hogy vidéken a közszolgáltatások fejlődése lemaradt, bizonyos haladás mégis észlelhető a szolgáltatások néhány ágazatában. Elsősorban, ott ahol a nemzeti bizottságok igyekeztek javítani a helyzeten és hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok leküzdlhes- sék a nehézségeket és jobb tevékenységet fejthessenek ki.

Ezért a közszolgáltatások fejlesztését vidéken a járási nemzeti bizottságoknak nemcsak támogatniuk kell, hanem meg kell szervezniük. Csak a központi szervek, de különösen a nemzeti bizottságok és az érdekelt vállalatok és szervezetek közös erőfeszítésével gyorsítható meg a vidéken a közszolgáltatások fejlesztési üteme, és csak így teljesíthető a CSKP XIV. kongresszusa határozatának ide vonatkozó né-