Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-13 / 111. szám, szombat

Telesük a CSKP XIV. kongresszusának határozatát A nagv hozamok és a magas hasznosság mesterei OTAKAR TOMECEKNEK, a Blahovói Efsz elnökének felszólalása A Dunajská Streda-i járás (Dunaszerdahely) mezőgazda- sági dolgozói nevében köszöne- temet akarom kifejezni pár­tunknak és az egész munkás­osztálynak azért, hogy életünk rövid 25 év alatt szinte teljesen megváltozott. Az új feltételeket erőnkhöz és képességeinkhez mérten az egész szocialista tár­sadalom javára akarjuk ki­használni. Tudjuk, hogy a ter­mőtalaj csak akkor nyújt kivá­ló hozamokat, ha ehhez becsü­letes munkával járulnak hozzá mind a mezőgazdasági dolgo­zók, mind pedig a további ága­zatok, a vegyipar, a gépipar, az építőipar, valamint a tudomány és a kutatás dolgozói, akik nél­kül a korszerű mezőgazdasági termelés ma már el sem kép­zelhető. A CSKP XIV. kongresszusa a mezőgazdaság számára fő fel­adatként tűzte ki az élelmiszer­fogyasztás növekedésének saját forrásokból történő pótlását. E feladattal kapcsolatban meg­említhetem, hogy míg az efsz-ek legutóbbi kongresszusának évé­ben, 1968-ban járásunkban ga­bonafélékből 27 2] 9 hektár te­rületen az átlagos hektárhozam 34,5 mázsa volt, 1971-ben már 27 919 hektáron 45,1 mázsás ho­zamot értünk el. Három év alatt tehát a gabonafélék átlagos hektárhozama 10,6 mázsával, vagyis 31 százalékos mértékben növekedett. Bizonyára többen is felteszik a kérdést: hogyan sikerült ilyen szép eredménye­ket elérni? A gabonafélék termesztésé­ben szerzett tapasztalatok ér­vényesítése mellett ez az ered­mény főleg az új, intenzív szov­jet búzafajtáknak, a nagy hoza­mú kukorica-hibrideknek, vala­mint a növények táplálásában alkalmazott tudományos eljárá­soknak köszönhető. A gabonafélék termesztésé­ben 1975-ig 51,5 mázsás hektár­hozamot akarunk elérni. Ezzel kapcsolatban mezőgazdasági üzemeink előtt a következő főbb feladatok állnak: •t Minden mezőgazdasági ■ • vállalatban — figyelem­be véve a helyi talajviszonyo­kat — felül kell vizsgálni a ga­bonafélék vetési szerkezetét. r\ Maximálisan ki kell hasz- nálni a nagyhozamú bú­za és árpafajtákat, valamint a kukorica-hibrideket. A gabonafélék termeszté- si folyamatában fel kell használni a tudomány és a tech­nika legújabb vívmányait, főleg a növényápolás agrotechnikája és a növényvédelem területén: >j Maximális mértékben ki kell használni a meglevő öntözőrendszert, kizárva ezzel a kedvezőtlen éghajlati viszo­nyok hatását. Köszönetünket fejezzük ki a CSKP Központi Bizottságának, hogy a Csallóköz jelentős terü­letén megvalósíthattuk az öntö­zéses gazdálkodást, és ezzel 20 —30 százalékkal is növelhetjük a hektárhozamokat. Járásunk­nak azonban komoly problémát okoz, hogy egyes bratislavai üzemek a Kis-Dunát vegyi anya­gokkal szennyezik, melynek vi­ze a zöldségfélék öntözésére sem használható fel. Meg kell jegyezni azt is, hogy az öntözéses gazdálkodás terü­letén érezzük legjobban a tudo­mányos és a kutatóintézetek hozzájárulásának hiányát. A tu­dománytól elsősorban olyan út­baigazításokat várunk, hogy a fejlődés melyik szakaszában ön­tözzük a gabonaféléket, és hogy miként tervezzük a kuko­rica öntözését. Az ipartól elsősorban elegen­dő műtrágyát, vegyszereket és világszínvonalú gépeket várunk. 1972. V. 13. A legutóbbi párizsi Agrosalon bemutatóján magunk is tapasz­talhattuk, hogy a csehszlovák traktorok a világ bármely trak­torával állják a versenyt, s meggyőződésünk, hogy a cseh­szlovák gépipar képes lesz megoldani a talajművelő mun­kagépek gyártását is, elsősor­ban a második generációhoz tartozó traktorokhoz, melyek­ből jelenleg elég nagy a hiány. A gabonafélék termesztési feladataival kapcsolatban meg kell említeni a kukoricater­mesztés jelentőségéi is. E nö­vénynek az utóbbi években a komplex termesztés fogyatékos­ságai miatt nem szenteltünk elég figyelmet. Most, elméleti­leg és gyakorlatilag is ismerve e növény potencionális képessé­geit, s mert termesztési techno­lógiájában a kézi munkát teljes mértékben mellőzhetjük, vissza kell térni e fontos növény ter­mesztéséhez mindenütt, ahol az éghajlati viszonyok megfelelők. 1972 januárjában értékeltük járásunkban a szarvasmarha-te- nyésztés utóbbi tízéves fejlő­dését is. Az SZLKP járási bi­zottsága határozatának alapján 1964-ben részletesen elemeztük az alacsony hasznosság okait és intézkedéseket fogadtunk el a helyzet javítása érdekében. Szarvasmarha-tenyésztésünk fellendülése gyakorlatilag ettől az időponttól kezdődik. 1963- ban az 1970-es évre kitűzött terv egy tehénre 3239 literes fejési átlagot irányzott elő, a valóságban ennél 80 literrél többet értünk el. A munkater­melékenység 1 dolgozóra eső értéke 40 250 liter tej volt. 1980-ig 1 tehénre 4000 literes fejési átlagot tervezünk, 1 gon­dozóra pedig 12(1 U0Q literes évi munkateljesítményt. A tehenek hasznosságát tehát 648 liter tej­jel akarjuk növelni, az 1 dolgo­zóra eső munkateljesítményt pe­dig ölj UU0 literrel. Összehasonlítás végett meg­említhetjük, hogy az 1964-es 2470 literes átlagról 1971-ig 3352 literre, tehát 882 literrel emelkedett az egy tehénre eső átľagos évi tejhozam. A járási átlagban természete­sen olyan szövetkezetek is sze­repelnek, amelyek termelési eredményei jóval az átlagon alul vannak. Jelenleg — a CSKP KB áprilisi határozata értelmében — ezekre a mezőgazdasági üze­mekre összpontosítjuk a fő fi­gyelmet. A járásban egyre na­gyobb azoknak az üzemeknek a száma, amelyek kiváló ered­ményeket érnek el. Ezek közé tartozik a mi szövetkezetünk, a Blahová Dedina-i Efsz is, mely már 1970-ben 280 tehénnél 4046 literes átlagot ért el. Ez az eredmény valóban kiváló, még­sem jelent első helyet a járás­ban, mivel a járási elsőséget a Topoľníkyi (Nyárasd) Efsz tart­ja, ahol 1970-ben 500 tehénnél 4300 literes átlagot értek el. Újabb célkitűzéseink elérésé­hez azonban már a jelenlegi biológiai állomány és az eddig alkalmazott technológia nem elégséges. A jelenlegi színvo­nal elérésében szerepet játszó tényezőket azonban továbbra is szem előtt tartjuk és kihasznál­juk. Programunk alapját az alábbi tő feladatok képezik: 1 Céltudatos tenyésztési ■ munkával megteremtjük hazai fajtánk nemesítési folya­matának feltételeit, éspedig részben tisztavérű tenyésztéssel, részben pedig keresztezéssel, hogy a nagyüzemi technológia számára rendkívül termelékeny, kombinált hasznosságú típust nyerhessünk. 2 Lehetővé tesszük a le­■ jostehenek és a hízómar­hák monodiétás takarmányozá­sának érvényesítését, mégpedig silókukorica és cukorgyári ré­paszelet alapján. 3 Bevezetjük a tej- és a * marhahús-termelés leg­korszerűbb technológiáját, rész­ben a meglevő kapacitások irá­nyított átépítése, részben pe­dig a kooperációban épüld új objektumok által. A A szarvasmarha tenyész- tést tudományosan kidol­gozott távlati tervek alapján az egyes kooperációs csoportosu­lások szerint fogjuk szervezni. Az egységes földművesszö­vetkezetek Vili. kongresszu­sán több értékes vitafelszó­lalás hangzott el. A küldöt­tek egyértelműen állást fog­laltak pártunk mezőgazda­ságpolitikája mellett, s rá­mutattak azokra az utakra és lehetőségekre, amelyek a mezőgazdasági termelés sza­kaszán a CSKP XIV. kong­resszusának határozatában megfogalmazott feladatok teljesítéséhez vezetnek. A felszólalások közül főleg kettő ragadta meg a kong­resszusi küldöttek figyelmét. Az egyikben a Dunajská Streda-i (Dunaszerdaheiy) járás kiváló eredményeivel ismerkedhettek meg, a má­sik pedig szerintünk is egy rendkívül figyelemreméltó újítást tartalmaz, mely a ga­bonafélék vetésterületének növekedése és az almozás nélküli istállózás szempont­jából Dél-Szlovákia viszo­nyai között is érvényesülhet. A két felszólalást az aláb­biakban kivonatosan közöl­jük. Célkitűzéseink elérésének biztató jelenségei az idei év első negyedévének eredményei. A tehenek átlagos napi fejési átlagja az utóbbi három hó­napban 8,93 liter, míg a meg­előző év azonos időszakában 8,21 liter volt. A növekedés te­hát 0,72 liter. Szeretném itt megköszönni pártunk központi bizottságának, hogy a tej fel- vásárlási ára literenként 20 fillérrel növekszik. A szövet­kezeti földművesek újból meg­győződhettek róla, hogy a párt­ós az állami szervek figyelem­mel kísérik a mezőgazdasági termelők problémáit, és ahol szükséges, megfelelő segítséget nyújtanak. Az említett eredmények mel­lett természetesen nehézsé­geink és fogyatékosságaink is vannak, ezekről azonban az idő rövidsége miatt nem tehettem említést. Végül pedig biztosítani sze­retném a CSKP Központi Bi­zottságát és kongresszusunkat, hogy szövetkezeteink dolgozói járási pártbizottságunk vezeté­sével mindent megtesznek a CSKP XIV. kongresszusa és az idei áprilisi plénum határoza­tai teljesítésének érdekében. 400 teheneI befogadó korszé/u istállói /<eiyvz. üzembe a Bukoveci Állami Gazdaságban, a domaílicei járásban. A gumi- matraeos fekvőhelyekkel ellátott, almozás nélküli ist áló az Al­fa Uwal kétütemű osztrák fe főberendezéssel és 5000 literes fe főházával, gombnyomásra működő automatikus takarmányozási rendszerével egyike az ország legkorszerűbb tehénistállóinak. A 400 tehénről két váltásban összesen 10 dolgozó gondosko dik, minden váltásban egy etető és négy fejő. A fejés három órát vesz igénybe. A takarmány ózó berendezést a Prága mellet­ti Uhrinévési Állattenyésztési Kutatóintézetben fejlesztették ki. (CSTK felvétele) Úttörő kezdeményezés JAROSLAV FÄBERÁNAK, a Bystfonyi Efsz gépesítöjének felszólalása A szocialista gazdaság tartós fejlesztése és a népgazdaság állandó erősítése szempontjából elkerülhetetlenül szükséges, hogy a szocialista racionalizá­ció teljesen a vérünkbe és a gondolkodásunkba jusson, és az irányítás elválaszthatatlan ré­szét képezze. Mezőgazdasági termelésünk­ben számos könnyen mozgósít­ható tartalékkal rendelkezünk, amelyeket a termelés szervezői célszerűen kihasználhatnak. Az észak-csehországi kerületből vagyok, olyan vidékről, amely közvetlenül a szénmedencében fekszik, ahol az ipari üzemek­től szennyezett levegő is kor­látozza a mezőgazdasági ter­melés eredményességét. Száraz esztendőkben — mint pl. ta­valy is — rendkívül csökkent a betakarítható szálas takarmá­nyok mennyisége. 1964-ben ilyen okokból csökkenteni kel­lett az állományt, és így is csak nehezen tudtuk átvészel­ni az akkori száraz-esztendő következményeit. Az eltelt hét év alatt azonban sok mindent megtanultunk, főleg a szarvas- mar ha-ta karmá nyozás terüle­tén. Rendszeresen feletetjük a baromfialmot, karbamiddal is pótoljuk a hiányzó nitrogéntar­talmú anyagokat, és fejlesztjük a félszintetikus takarmányozás további módszereit. A tavalyi száraz év miatt nem akartunk már az állatállomány csökken­téséhez folyamodni. Más meg­oldást kerestünk és találtunk is, amelyről itt szeretnék be­számolni, mert úgy gondolom, hogy Teplicén egy új takarmá­nyozási eljárást indítottunk el, melynek országszerte követői lesznek. A szecskázott szalma szem- csézésérn), illetve brikettezésé- ról van szó. A gondolat a já­rási mezőgazdasági igazgató­ság dolgozóitól származik, akik a pardubicei malomipari gépek granulálópréseit próbálták fel használni a rövidre szecskázott szalma szemcsézésére, melyhez kötőanyagként melaszt, továb­bá ásványi kiegészítőket és kö­rülbelül 30 százalék koncent­rált tukarmánykeveréket ada­goltak. A múlt év őszén a Moldava szárítóban elért első eredmé­nyek nagyon meglepőek voltak, s még nagyobb volt a meglepe­tésünk, amikor a hízó állatok­nál, a fejősteheneknél és a nö­vendékállatoknál a szemcsé- zett szalmával való etetés ered­ményeit vizsgáltuk. A súlygya­rapodás és a fejési átlag a szé na és a siló teljes hiánya ese tén is emelkedett. Arra a meg­állapodásra jutottunk, hogy a granulator, amely 500 atmosz­féra nyomás alatt és mintegy Í00 fokos hőmérsékleten dol­gozik, annyira megbontja a szalma nyersrost-tartalmát, hogy azt a kérődzők sokkal jobban hasznosíthatják, a szal­ma takarmányértéke a többszö­rösére emelkedik, s több mint 40 keményítőegységet ér el. Az első tapasztalatok alap­ján a járásba öt ilyen granulá- tort vásároltunk, amelyek ősz­től fogva üzemelnek, s napon­ta 30 mázsa szemcsézett szal­mát állítanak elő, ami rendkí­vül nagy segítség a takarmá­nyozásban. január óta ezzel a takarmánnyal 3U00 szarvasmar­hát etetünk, hízókat, fejőste­heneket és növendékállatokat egyaránt. Az állomány kiválóan áttelelt, megőrizte jó termelő- képességét. Közben fokozatosan kialakult bennünk a nézet, hogy nem egy átmeneti megoldásról van szó, hanem a szalma sokatígérő távlati hasznosításáról, amely eddig csak haszontalan bal­laszt-anyagot jelentett, szem­csézett formában való haszno­sítása azonban rendkívül érté­kes eljárásnak bizonyul. Lejárt tehát a szalma alászántásának és elégetésének az ideje. Csök­kenthetjük a szálas takarmá­nyok területét is a szemesek javára. Gond nélkül növelhet­jük az állatállományt, télen is kihasználhatjuk a szárítókat, leegyszerűsítjük a takarmányo­zási technikát és technológiát. Ez az eljárás valóban a nagy­üzemi állattartás céljait szol­gálja. Csak egy konkrét példát em­lítek: a járásban a Teplicei Állami Gazdaságban tavaly egy almozás nélküli szarvasmarha­hizlaldát építettek ezer hízó marha számára. A tavalyi szá­razság miatt a szálastakar- mány-alap hiánya okozta a leg­nagyobb gondot. Jó megoldás­nak mutatkozott a szemcsézett szalma etetése, melyből napon­ta 5—6 kilogrammot adagol­tak, s ehhez még 7 kg silóta­karmányt is etettek. A hízó ál­latok kiváló állapotban van­nak, és átlagos napi súlygyara­podásuk eléri az 1 kg-ot. ; Szükségesnek tartom azt is megjegyezni, hogy a Pardubicé- ben kifejlesztett granulálógép­sor, mely naponta mintegy 140 mázsa szemcsézett szalmát állít elő, körülbelül 120—150 000 ko­ronába kerül. Köszönetünket fejezzük ki a Pardubicei Ma­lomipari Gépgyár dolgozóinak, hogy lehetővé tették ezeknek a gépsoroknak a megalkotását. Meghívjuk járásunkba az ér­deklődő elvtársakat, és bemu­tatjuk nekik szalmaszemcséző gépsorainkat. Bizonyára ak«d még sok javítanivaló ezeken a gépeken, mindenesetre olcsó és rendkívül hatékony technoló­giáról van szó, amely nagy jö­vő előtt áll.

Next

/
Thumbnails
Contents