Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-13 / 111. szám, szombat
Telesük a CSKP XIV. kongresszusának határozatát A nagv hozamok és a magas hasznosság mesterei OTAKAR TOMECEKNEK, a Blahovói Efsz elnökének felszólalása A Dunajská Streda-i járás (Dunaszerdahely) mezőgazda- sági dolgozói nevében köszöne- temet akarom kifejezni pártunknak és az egész munkásosztálynak azért, hogy életünk rövid 25 év alatt szinte teljesen megváltozott. Az új feltételeket erőnkhöz és képességeinkhez mérten az egész szocialista társadalom javára akarjuk kihasználni. Tudjuk, hogy a termőtalaj csak akkor nyújt kiváló hozamokat, ha ehhez becsületes munkával járulnak hozzá mind a mezőgazdasági dolgozók, mind pedig a további ágazatok, a vegyipar, a gépipar, az építőipar, valamint a tudomány és a kutatás dolgozói, akik nélkül a korszerű mezőgazdasági termelés ma már el sem képzelhető. A CSKP XIV. kongresszusa a mezőgazdaság számára fő feladatként tűzte ki az élelmiszerfogyasztás növekedésének saját forrásokból történő pótlását. E feladattal kapcsolatban megemlíthetem, hogy míg az efsz-ek legutóbbi kongresszusának évében, 1968-ban járásunkban gabonafélékből 27 2] 9 hektár területen az átlagos hektárhozam 34,5 mázsa volt, 1971-ben már 27 919 hektáron 45,1 mázsás hozamot értünk el. Három év alatt tehát a gabonafélék átlagos hektárhozama 10,6 mázsával, vagyis 31 százalékos mértékben növekedett. Bizonyára többen is felteszik a kérdést: hogyan sikerült ilyen szép eredményeket elérni? A gabonafélék termesztésében szerzett tapasztalatok érvényesítése mellett ez az eredmény főleg az új, intenzív szovjet búzafajtáknak, a nagy hozamú kukorica-hibrideknek, valamint a növények táplálásában alkalmazott tudományos eljárásoknak köszönhető. A gabonafélék termesztésében 1975-ig 51,5 mázsás hektárhozamot akarunk elérni. Ezzel kapcsolatban mezőgazdasági üzemeink előtt a következő főbb feladatok állnak: •t Minden mezőgazdasági ■ • vállalatban — figyelembe véve a helyi talajviszonyokat — felül kell vizsgálni a gabonafélék vetési szerkezetét. r\ Maximálisan ki kell hasz- nálni a nagyhozamú búza és árpafajtákat, valamint a kukorica-hibrideket. A gabonafélék termeszté- si folyamatában fel kell használni a tudomány és a technika legújabb vívmányait, főleg a növényápolás agrotechnikája és a növényvédelem területén: >j Maximális mértékben ki kell használni a meglevő öntözőrendszert, kizárva ezzel a kedvezőtlen éghajlati viszonyok hatását. Köszönetünket fejezzük ki a CSKP Központi Bizottságának, hogy a Csallóköz jelentős területén megvalósíthattuk az öntözéses gazdálkodást, és ezzel 20 —30 százalékkal is növelhetjük a hektárhozamokat. Járásunknak azonban komoly problémát okoz, hogy egyes bratislavai üzemek a Kis-Dunát vegyi anyagokkal szennyezik, melynek vize a zöldségfélék öntözésére sem használható fel. Meg kell jegyezni azt is, hogy az öntözéses gazdálkodás területén érezzük legjobban a tudományos és a kutatóintézetek hozzájárulásának hiányát. A tudománytól elsősorban olyan útbaigazításokat várunk, hogy a fejlődés melyik szakaszában öntözzük a gabonaféléket, és hogy miként tervezzük a kukorica öntözését. Az ipartól elsősorban elegendő műtrágyát, vegyszereket és világszínvonalú gépeket várunk. 1972. V. 13. A legutóbbi párizsi Agrosalon bemutatóján magunk is tapasztalhattuk, hogy a csehszlovák traktorok a világ bármely traktorával állják a versenyt, s meggyőződésünk, hogy a csehszlovák gépipar képes lesz megoldani a talajművelő munkagépek gyártását is, elsősorban a második generációhoz tartozó traktorokhoz, melyekből jelenleg elég nagy a hiány. A gabonafélék termesztési feladataival kapcsolatban meg kell említeni a kukoricatermesztés jelentőségéi is. E növénynek az utóbbi években a komplex termesztés fogyatékosságai miatt nem szenteltünk elég figyelmet. Most, elméletileg és gyakorlatilag is ismerve e növény potencionális képességeit, s mert termesztési technológiájában a kézi munkát teljes mértékben mellőzhetjük, vissza kell térni e fontos növény termesztéséhez mindenütt, ahol az éghajlati viszonyok megfelelők. 1972 januárjában értékeltük járásunkban a szarvasmarha-te- nyésztés utóbbi tízéves fejlődését is. Az SZLKP járási bizottsága határozatának alapján 1964-ben részletesen elemeztük az alacsony hasznosság okait és intézkedéseket fogadtunk el a helyzet javítása érdekében. Szarvasmarha-tenyésztésünk fellendülése gyakorlatilag ettől az időponttól kezdődik. 1963- ban az 1970-es évre kitűzött terv egy tehénre 3239 literes fejési átlagot irányzott elő, a valóságban ennél 80 literrél többet értünk el. A munkatermelékenység 1 dolgozóra eső értéke 40 250 liter tej volt. 1980-ig 1 tehénre 4000 literes fejési átlagot tervezünk, 1 gondozóra pedig 12(1 U0Q literes évi munkateljesítményt. A tehenek hasznosságát tehát 648 liter tejjel akarjuk növelni, az 1 dolgozóra eső munkateljesítményt pedig ölj UU0 literrel. Összehasonlítás végett megemlíthetjük, hogy az 1964-es 2470 literes átlagról 1971-ig 3352 literre, tehát 882 literrel emelkedett az egy tehénre eső átľagos évi tejhozam. A járási átlagban természetesen olyan szövetkezetek is szerepelnek, amelyek termelési eredményei jóval az átlagon alul vannak. Jelenleg — a CSKP KB áprilisi határozata értelmében — ezekre a mezőgazdasági üzemekre összpontosítjuk a fő figyelmet. A járásban egyre nagyobb azoknak az üzemeknek a száma, amelyek kiváló eredményeket érnek el. Ezek közé tartozik a mi szövetkezetünk, a Blahová Dedina-i Efsz is, mely már 1970-ben 280 tehénnél 4046 literes átlagot ért el. Ez az eredmény valóban kiváló, mégsem jelent első helyet a járásban, mivel a járási elsőséget a Topoľníkyi (Nyárasd) Efsz tartja, ahol 1970-ben 500 tehénnél 4300 literes átlagot értek el. Újabb célkitűzéseink eléréséhez azonban már a jelenlegi biológiai állomány és az eddig alkalmazott technológia nem elégséges. A jelenlegi színvonal elérésében szerepet játszó tényezőket azonban továbbra is szem előtt tartjuk és kihasználjuk. Programunk alapját az alábbi tő feladatok képezik: 1 Céltudatos tenyésztési ■ munkával megteremtjük hazai fajtánk nemesítési folyamatának feltételeit, éspedig részben tisztavérű tenyésztéssel, részben pedig keresztezéssel, hogy a nagyüzemi technológia számára rendkívül termelékeny, kombinált hasznosságú típust nyerhessünk. 2 Lehetővé tesszük a le■ jostehenek és a hízómarhák monodiétás takarmányozásának érvényesítését, mégpedig silókukorica és cukorgyári répaszelet alapján. 3 Bevezetjük a tej- és a * marhahús-termelés legkorszerűbb technológiáját, részben a meglevő kapacitások irányított átépítése, részben pedig a kooperációban épüld új objektumok által. A A szarvasmarha tenyész- tést tudományosan kidolgozott távlati tervek alapján az egyes kooperációs csoportosulások szerint fogjuk szervezni. Az egységes földművesszövetkezetek Vili. kongresszusán több értékes vitafelszólalás hangzott el. A küldöttek egyértelműen állást foglaltak pártunk mezőgazdaságpolitikája mellett, s rámutattak azokra az utakra és lehetőségekre, amelyek a mezőgazdasági termelés szakaszán a CSKP XIV. kongresszusának határozatában megfogalmazott feladatok teljesítéséhez vezetnek. A felszólalások közül főleg kettő ragadta meg a kongresszusi küldöttek figyelmét. Az egyikben a Dunajská Streda-i (Dunaszerdaheiy) járás kiváló eredményeivel ismerkedhettek meg, a másik pedig szerintünk is egy rendkívül figyelemreméltó újítást tartalmaz, mely a gabonafélék vetésterületének növekedése és az almozás nélküli istállózás szempontjából Dél-Szlovákia viszonyai között is érvényesülhet. A két felszólalást az alábbiakban kivonatosan közöljük. Célkitűzéseink elérésének biztató jelenségei az idei év első negyedévének eredményei. A tehenek átlagos napi fejési átlagja az utóbbi három hónapban 8,93 liter, míg a megelőző év azonos időszakában 8,21 liter volt. A növekedés tehát 0,72 liter. Szeretném itt megköszönni pártunk központi bizottságának, hogy a tej fel- vásárlási ára literenként 20 fillérrel növekszik. A szövetkezeti földművesek újból meggyőződhettek róla, hogy a pártós az állami szervek figyelemmel kísérik a mezőgazdasági termelők problémáit, és ahol szükséges, megfelelő segítséget nyújtanak. Az említett eredmények mellett természetesen nehézségeink és fogyatékosságaink is vannak, ezekről azonban az idő rövidsége miatt nem tehettem említést. Végül pedig biztosítani szeretném a CSKP Központi Bizottságát és kongresszusunkat, hogy szövetkezeteink dolgozói járási pártbizottságunk vezetésével mindent megtesznek a CSKP XIV. kongresszusa és az idei áprilisi plénum határozatai teljesítésének érdekében. 400 teheneI befogadó korszé/u istállói /<eiyvz. üzembe a Bukoveci Állami Gazdaságban, a domaílicei járásban. A gumi- matraeos fekvőhelyekkel ellátott, almozás nélküli ist áló az Alfa Uwal kétütemű osztrák fe főberendezéssel és 5000 literes fe főházával, gombnyomásra működő automatikus takarmányozási rendszerével egyike az ország legkorszerűbb tehénistállóinak. A 400 tehénről két váltásban összesen 10 dolgozó gondosko dik, minden váltásban egy etető és négy fejő. A fejés három órát vesz igénybe. A takarmány ózó berendezést a Prága melletti Uhrinévési Állattenyésztési Kutatóintézetben fejlesztették ki. (CSTK felvétele) Úttörő kezdeményezés JAROSLAV FÄBERÁNAK, a Bystfonyi Efsz gépesítöjének felszólalása A szocialista gazdaság tartós fejlesztése és a népgazdaság állandó erősítése szempontjából elkerülhetetlenül szükséges, hogy a szocialista racionalizáció teljesen a vérünkbe és a gondolkodásunkba jusson, és az irányítás elválaszthatatlan részét képezze. Mezőgazdasági termelésünkben számos könnyen mozgósítható tartalékkal rendelkezünk, amelyeket a termelés szervezői célszerűen kihasználhatnak. Az észak-csehországi kerületből vagyok, olyan vidékről, amely közvetlenül a szénmedencében fekszik, ahol az ipari üzemektől szennyezett levegő is korlátozza a mezőgazdasági termelés eredményességét. Száraz esztendőkben — mint pl. tavaly is — rendkívül csökkent a betakarítható szálas takarmányok mennyisége. 1964-ben ilyen okokból csökkenteni kellett az állományt, és így is csak nehezen tudtuk átvészelni az akkori száraz-esztendő következményeit. Az eltelt hét év alatt azonban sok mindent megtanultunk, főleg a szarvas- mar ha-ta karmá nyozás területén. Rendszeresen feletetjük a baromfialmot, karbamiddal is pótoljuk a hiányzó nitrogéntartalmú anyagokat, és fejlesztjük a félszintetikus takarmányozás további módszereit. A tavalyi száraz év miatt nem akartunk már az állatállomány csökkentéséhez folyamodni. Más megoldást kerestünk és találtunk is, amelyről itt szeretnék beszámolni, mert úgy gondolom, hogy Teplicén egy új takarmányozási eljárást indítottunk el, melynek országszerte követői lesznek. A szecskázott szalma szem- csézésérn), illetve brikettezésé- ról van szó. A gondolat a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozóitól származik, akik a pardubicei malomipari gépek granulálópréseit próbálták fel használni a rövidre szecskázott szalma szemcsézésére, melyhez kötőanyagként melaszt, továbbá ásványi kiegészítőket és körülbelül 30 százalék koncentrált tukarmánykeveréket adagoltak. A múlt év őszén a Moldava szárítóban elért első eredmények nagyon meglepőek voltak, s még nagyobb volt a meglepetésünk, amikor a hízó állatoknál, a fejősteheneknél és a növendékállatoknál a szemcsé- zett szalmával való etetés eredményeit vizsgáltuk. A súlygyarapodás és a fejési átlag a szé na és a siló teljes hiánya ese tén is emelkedett. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy a granulator, amely 500 atmoszféra nyomás alatt és mintegy Í00 fokos hőmérsékleten dolgozik, annyira megbontja a szalma nyersrost-tartalmát, hogy azt a kérődzők sokkal jobban hasznosíthatják, a szalma takarmányértéke a többszörösére emelkedik, s több mint 40 keményítőegységet ér el. Az első tapasztalatok alapján a járásba öt ilyen granulá- tort vásároltunk, amelyek ősztől fogva üzemelnek, s naponta 30 mázsa szemcsézett szalmát állítanak elő, ami rendkívül nagy segítség a takarmányozásban. január óta ezzel a takarmánnyal 3U00 szarvasmarhát etetünk, hízókat, fejősteheneket és növendékállatokat egyaránt. Az állomány kiválóan áttelelt, megőrizte jó termelő- képességét. Közben fokozatosan kialakult bennünk a nézet, hogy nem egy átmeneti megoldásról van szó, hanem a szalma sokatígérő távlati hasznosításáról, amely eddig csak haszontalan ballaszt-anyagot jelentett, szemcsézett formában való hasznosítása azonban rendkívül értékes eljárásnak bizonyul. Lejárt tehát a szalma alászántásának és elégetésének az ideje. Csökkenthetjük a szálas takarmányok területét is a szemesek javára. Gond nélkül növelhetjük az állatállományt, télen is kihasználhatjuk a szárítókat, leegyszerűsítjük a takarmányozási technikát és technológiát. Ez az eljárás valóban a nagyüzemi állattartás céljait szolgálja. Csak egy konkrét példát említek: a járásban a Teplicei Állami Gazdaságban tavaly egy almozás nélküli szarvasmarhahizlaldát építettek ezer hízó marha számára. A tavalyi szárazság miatt a szálastakar- mány-alap hiánya okozta a legnagyobb gondot. Jó megoldásnak mutatkozott a szemcsézett szalma etetése, melyből naponta 5—6 kilogrammot adagoltak, s ehhez még 7 kg silótakarmányt is etettek. A hízó állatok kiváló állapotban vannak, és átlagos napi súlygyarapodásuk eléri az 1 kg-ot. ; Szükségesnek tartom azt is megjegyezni, hogy a Pardubicé- ben kifejlesztett granulálógépsor, mely naponta mintegy 140 mázsa szemcsézett szalmát állít elő, körülbelül 120—150 000 koronába kerül. Köszönetünket fejezzük ki a Pardubicei Malomipari Gépgyár dolgozóinak, hogy lehetővé tették ezeknek a gépsoroknak a megalkotását. Meghívjuk járásunkba az érdeklődő elvtársakat, és bemutatjuk nekik szalmaszemcséző gépsorainkat. Bizonyára ak«d még sok javítanivaló ezeken a gépeken, mindenesetre olcsó és rendkívül hatékony technológiáról van szó, amely nagy jövő előtt áll.
