Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-07 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó
A NAP kel — Bratislava: 4.19, nyugszik: 19.17 órakor Košice: 4.03, nyugszik: 19.01 órakor A HOLD kel: 1.16, nyugszik: 11.58 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KOSZONTJUK GIZELLA — MÓNIKA nevű kedves olvasóinkai ■ 1812-ben született ROBERT BROWNING angol költő, a Viktória-kornak Tennyson mellett legjelentősebb költője (+ 1889). ■ 1827-bei> született VA|DA )ANOS kíiWő, fró, publicista, a 19. század második felének kiemelkedő magyar lírikusa (+ 1897). ■ 1857-ben született JAN HERBEN cseh író, újságíró (+ Í936J. ■ 1887 ben született WLADISLAW STANISLAW REYMONT Nobel dí jas lvmgyel realista író (+ 1925). M 1907-ben született SZABÉDI LÁSZLÓ romániai magyar költő, irodalomtörténész, nyelvész (+ 195*J). A következő tart ólmából A demokrácia és a fegyelem egysége a marxi-lenini pártban F. Petrenko írása (3. oldal) Épül, terebélyesedik Péterfi Gyula riportja (4. oldal) Gondolatok az Irodalmi Színpad feladatairól Révész Bertalan cikke (7. oldal) Valóság a mesevilág küszöbén Borsi Imre írása (8. oídal) Kavicshegyek Gál Sándor novellája (10. oldal) A szakszervezetek politikájának realizálását a párt szavatolja Kardos Márta írása (12. oldal) TÖRTÉNELMI HATÁRKŐ (Folytatás az 1. oldalról) mi hatást gyakorolnak az egész világ fejlődésére. A hazai revizionista és a velük szövetkező szocialistaellenes erők 1968. évi kísérlete a szocializmus építésének megállítására kudarcot vallott. A varsói szerződés csapatainak internacionalista segítsége meghiúsította terveik valóra váltását. A Szovjetunió volt a fasizmus felett aratott győzelem és a \ nemzetek felszabadításának fő tényezője és ma a szocialista közösség fő támasza. A szocialista közösség keretében gazdasági, kulturális és katonai téren folytatott együttműködés és internacionalista segítségnyújtás alapfeltétele a szocialista építés további sikeres megoldásának, valamint nemcsak az európai, hanem az egész világbéke megőrzésének. Csehszlovákia nemzetei ezért örök időre összekötötték sorsukat a Szovjetunióval és teljes mértékben érvényesek Husák elvtársnak a felszabadulás 27. évfordulója alkalmából mondott szavai: „Akinek nincs jó viszonya a Szovjetunióhoz, annak nem jó a viszonya a szocialista rendszerhez és saját nemzetéhez sem". Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzeteinek barátságát, a közös felszabadítási harcokban ontott vér pecsételte meg. Ezekben a harcokban keletkezett az a jelszó, melyet népünk mindig szem előtt tartott és szem előtt fog tartani: Örök időkre a Szovjetunióval. Sajnos, 1945. május 9-e évfordulójának megünneplése során ma is figyelmeztetnünk kell arra, hogy a világon még mindig vannak olyan erők, melyek nem tanultak a német fasizmus vereségéből, nem respektálják az emberiség békeóhaját. Ezek az erők áilandó viszályokat, háborús konfliktusokat szítanak. Az imperialista erők törekvése a világ különböző részeiben a mai erőviszonyok megváltoztatására és a szocializmus további sikeres fejlődésének érdekei megköveteli, hogy a marxizmus - leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében még jobban megszilárdítsuk a szocialista országok szövetségét és gyorsabban fejlesszük az elmúlt 27 év alatt elért eredményeket. Ebben a törekvésünkben a CSKP XIV. kongresszusának határozatai, a februári és áprilisi plénumnak, a népgazdaság további fejlesztéséről elfogadott határozatai az útmutató. Ezek a határozatok feladatunkká teszik az emberi és anyagi források, valamint a szocializmus előnyei és lehetőségei hatékony kihasználását a szocialista építés nagy célkitűzéseinek elérésében. Az örömteli május elsejei ünnepségek azt bizonyították, hogy hazánkban nagy munkakezdeményezés bontakozik ki, amely méltó légkört teremt hazánk felszabadítása 27. évfordulójának megünnepléséhez és fontos feltétele tervfeladataink teljesítésének. A történelmi májusi napok megünneplése alkalmából a csehszlovák nép köszönetét fejezi ki és testvéri üdvözletét küldi a szovjet népnek, további nagy sikereket kívánva neki a kommunizmus építésében. Köszönetét mondunk a többi testvérnemzetnek is, amelynek fiai antifasiszta harcosokként a szovjet hadsereggel és a mi katonai egységeinkkel és partizánjainkkal együtt harcoltak Csehszlovákia felszabadításáért. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A szovjet—amerikai csúcs Az utóbbi iduben a világsajtó hasábjain számos ulyan mérlegelés látott napvilágot, hogy az Egyesült Államok vietnami légiháborújának kiterjesztése, az amerikai államférfiak részéről elhangzott különféle szovjetellenes megnyilatkozások és a szovjet vezető szervek éles reagálása a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázására, nem teszi-e lehetetlenné a szovjet—amerikai csúcstalálkozó megtartását. E találgatásokat megcáfolta az a tény, hogy intenzív előkészületek folynak Nixon elnök május 22-ére tervezett moszkvai látogatására. A közelmúltban Moszkvában járt az amerikai külügyi szakértők csoportja, hogy egyeztessék Nixon programját és a tárgyalások témáját. Ugyancsak a szovjet fővárosba látogatott Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója. Kissinger négynapos moszkvai tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott Leo- nyid Brezsnyevvel és Andrej Gromikóval. Ezek a megbeszélések — amint a TASZSZ közleményéből világosan kiolvasható — Nixon elnök és a szovjet vezetők ez év májusában sorra kerülő tárgyalásainak előkészítését célozták. Kissinger moszkvai útjáról hazatérve sajtóértekezleten hangsúlyozta: a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti tárgyalások témáját képező összes kérdések „jó úton“ vannak. Moszkvai megbeszéléseivel összefüggésben azt mondotta, hogy véleménye szerint e látogatás során javultak a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai megállapodások kilátásai. Az Egyesült Államok — mint mondotta — reméli, hogy e megállapodás „talán már Nixon moszkvai látogatása előtt“ létrejön. Az elnök moszkvai látogatása során azonban még részletkérdések várnak kidolgozásra. Közölte azt is, hogy a május 22-én Moszkvában kezdődő szovjet—amerikai csúcs- találkozón „több témát“, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, valamint fontos nemzetközi problémákat fognak megvitatni. A szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának lehetőségeiről az amerikai elnök moszkvai látogatása előtt a mértékadó szovjet álláspont első hivatalos kifejezése Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP főtitkárának a szovjet szakszervezetek kongresszusán mondott beszédében hangzott el. Ebben a beszédben az SZKP Központi Bizottságának főtitkára „nemcsak lehetségesnek, hanem kívánatosnak is“ nevezte a szovjet—amerikai párbeszédet, a két hatalom kapcsolatainak javítását, de ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ez nem történhet harmadik országok rovására. Moszkvában ismételten rámutatnak, hogy a csúcstalálkozónak a nemzetközi enyhülés nemcsak célja, hanem tétje is. Ezen az elvi alapon a szovjet kormány — az amerikai magatartástól függően — kész megvitatni Nixon elnökkel a két ország kapcsolatainak alakulását és a nemzetközi biztonságot érintő közös érdekű kérdéseket. Az amerikai elnök kétségtelenül súlyos felelősséget vett magára a VDK elleni tömeges légitámadások felújításával s tudatában kell lennie annak, hogy e lépése veszélyezteti közelgő moszkvai látogatásának eredményességét. Nem véletlen, hogy e helyzetben a moszkvai Lenin-emlékünnepségeken a Szovjetunió külpolitikájáról szólva Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja kijelentette: ez „egyfelől a béke, a népek szabadsága és biztonsága aktív védelmének politikáját, másfelől a szilárd visszavágás politikáját jelenti az imperializmus valamennyi és mindennemű kísérletére, amely a nemzetközi feszültség kiélezését célozza“. Hangsúlyozta, hogy ezeken az elveken alapszik a Szovjetuniónak az Egyesült Államokhoz fűződő viszonya is. Szovjet részről ismételten leszögezik, hogy a Nixonnal folytatandó párbeszéd legfőbb célja: a két nagyhatalom közeledése útján kizárni a nemzetközi konfliktuslehetőségek egy részét az emberiség életéből. P- I. A prágai várban — a népgazdaság különböző szakaszáról —« az idei május elseje alkalmából 63 dolgozót tüntettek ki. (CSTK) A szovjet főváros dolgozói színpompás menetben ünnepelték meg május elsejét, a világ proletariátusának legnagyobb ünnepét. JČSTK) Szadat egyiptomi elnök megbeszéléseket folytatott Moszkvában a két felet érintő kérdésekről, valamint a nemzetközi politikai helyzet időszerű problémáiról. (ČSTKf E heti karikatúránk Átlátszó manőver — És ezek után nevezzen bennünket valaki is héjának!... (Oganov rajza) 1972. május 7.
