Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám, szerda

SZOVJET-AMERIKAI KÖZÖS KÖZLEMÉNY 1972. V. 31. (Folytatás az 1. oldatról) sét szolgáló intézkedésekről — egyaránt szolgálja nemcsak a szovjet és az amerikai nép, ha­nem az egész emberiség érde­keit is. KERESKEDELMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A felek megegyezésre jutot­tak olyan intézkedésekben, amelyek célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és egyéb gazdasági kapcsolatok fejlesz­téséhez. A felek úgy vélik, hogy megvannak az objektív feltéte­lek a köztük lévő gazdasági kapcsolatok színvonalának eme­léséhez. Ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös előnyök alapján és az általánosan elfogadott nem­zetközi gyakorlatnak megfele­lően kell fejleszteni. Abban a meggyőződésben, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kereske­delmi egyezmény megkötése ezeket a célokat szolgálná, a két fél elhatározta, hogy a kö­zeljövőben befejezi az egyez­mény megkötéséhez szükséges munkát. Megállapodtak abban, hogy a kölcsönös kereskedelem fejlesztéséhez kívánatos hitele­ket nyújtani, továbbá, hogy rö­vid időn belül intézkedéseket tenni más pénzügyi és gazdasá­gi kérdések rendezésére is. Megegyeztek továbbá, hogy a kölcsönbérleti törlesztésekről a kereskedelmi egyezménnyel párhuzamosan fognak tárgyalni. A két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok kibővítése és megkönnyítése érdekében, va­lamint konkrét intézkedések ki­dolgozása céljából a felek el­határozták, hogy közös szovjet —amerikai kereskedelmi bizott­ságot állítanak fel. E bizottság első ülését Moszkvában 1972. nyarán tartja. A felek elősegítik, hogy a két ország szervezetei és vállalatai között hatékony üzleti kapcso­latok jöjjenek létre, és bátorí­tást nyújtanak hosszúlejáratú szerződések megkötéséhez. TENGERHAJÓZÁSI KÉRDÉSEK. INCIDENSEK ELKERÜLÉSE A NYÍLT TENGEREN A felek megállapodtak ab­ban, hogy folytatják megkez­dett tárgyalásaikat a tengerha­józásról és az ehhez kapcsoló­dó kérdésekről szóló egyezmé­nyek megkötése céljából. Ügy vélik, hogy egy ilyen egyez­ménynek nagy jelentősége len­ne a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kereske­delem kiszélesítésének előmoz­dításában. A felek megegyezésre jutot­tak azokról az intézkedésekről, amelyek arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadi­hajóinak incidenseit a nyílt tengeren, továbbá a Szovjet­unió és az Egyesült Államok repülőgépeinek incidenseit a nyílt tenger fölötti légtérben. Ez az egyezmény azáltal, hogy közösen elfogadott eljárá­sokat ír elő olyan esetekre, amikor a felek hajói és repü­lőgépei egymás közvetlen köze­lében fejtenek ki tevékenysé­get, csökkenteni hivatott a ve­szélyes incidensek lehetőségét. TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMÜKÖDÉS A felek megállapították, hogy az együttműködés, amely jelen­leg az atomenergia, az űrkuta­tás, az egészségvédelem terén és más területeken folyik, mindkét ország számára hasz­nos és pozitívan járul hozzá kapcsolataik általános fejlesz­téséhez. A felek egyetértettek abban, hogy a tudományos és műszaki együttműködésnek a kölcsönös előnyök és a közös célok el­érését célzó együttes erőfeszí­tésekkel történő kiszélesítése megfelel mindkét nép érdekei­nek és hozzájárul a két ország viszonyának további javulásá­hoz. Ezzel kapcsolatban egyez­mény jött létre a tudomány és technika terén történő együtt­működésükről. Az együttműkö­dési • programok meghatározása és részletes kidolgozása céljá­ból életrehívják a tudományos és műszaki együttműködéssel foglalkozó szovjet—amerikai vegyesbizottságot. ŰRKUTATÁSI EGYÜTTMÜKÖDÉS A felek, figyelembe véve azt a szerepet, amelyet a Szovjet­unió és az Egyesült Államok tölt be a világűr békés célú kutatásában, hangsúlyozták e téren való további együttműkö­désük fontosságát. Avégett, hogy fokozzák az ember űrre­püléseinek biztonságát, és le­hetővé tegyék a jövőben közös tudományos kísérletek végre­hajtását, a felek megegyeztek azoknak az eszközöknek kifej­lesztésében, amelyek lehetővé teszik a szovjet és amerikai űr­hajók és űrállomások összekap­csolását. A két ország személy­zettel repülő űrhajóinak össze­kapcsolására irányuló első kö­zös kísérletet 1975-re tűzték ki. Ennek az útnak előkészítésé­ről és végrehajtásáról a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­ja és az Egyesült Államok Or­szágos Űrhajózási és Űrkuta­tási Igazgatósága (NASA) gon­doskodik, a kölcsönös konzul­tációk során kidolgozott elvek­nek és eljárásoknak megfele­lően. EGÉSZSÉGÜGYI EGYÜTTMÜKÖDÉS A két fél által az egészség- ügyi együttműködésről kötött megállapodás kezdetét jelenti az ismeretek gyümölcsöző cse­réjének és a közös ellenségek­kel — a betegségekkel, kórok­kal — szemben vívott együttes harcnak. A program kezdeti ku­tatási erőfeszítéseit az egész emberiség szempontjából fontos problémákra, mint például a rákra, a szívbetegségekre, va­lamint az emberi környezet egészségügyi vonatkozásaira összpontosítják. A felek azt ter­vezik, hogy együttműködésüket később kiszélesítik és kiterjesz­tik az egészségvédelem más közös érdekű problémáira is. A felek teljes támogatásukat helyezték kilátásba az egész­ségügyi együttműködési prog­ramhoz, s megállapodtak ab­ban, hogy a két kormány to­vábbra is tevékenyen kiveszi részét az egészségüggyel fog­lalkozó nemzetközi szervezetek munkájából. KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMÜKÖDÉS A két fél megállapodott ab­ban, hogy együttműködési prog­ramot indít az emberi környe­zet védelme és javítása terén. A Szovjetunió és az Egyesült Államok azt reméli, hogy közös kutatások és közös intézkedé­sek révén hozzájárul az emberi egészség számára kedvező ter­mészetes környezet megőrzésé­hez saját országában és az egész világon. A környezetvé­delemről kötött megállapodás értelmében a legközelebbi jö­vőben Moszkvában konzultációt tartanak az együttműködés konkrét tennivalóiról. TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI, KÖZOKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS CSERE A felek hangsúlyozzák a tu­dományos, műszaki, oktatás­ügyi, kulturális és más jellegű cseréről szóló Moszkvában 1972. április 11-én aláírt 1972—73. évi egyezmény fontosságát. Az e területeken megvalósuló cse­re folytatása és kibővítése egy­más jobb megértéséhez vezet, és hozzájárul a két ország kö­zötti kapcsolatok egészének ja­vulásához. A felek megegyeztek abban, hogy az egyezmény által meg­határozott általános keretek között kibővítik együttműködé­sük területeit, és ez kifejezés­re jutott az űrkutatásról, az egészségvédelemről, a környe­zetvédelemről, a tudományos és műszaki együttműködésről kötött új megállapodásokban is. Az amerikai fél, megállapít­va, hogy az angol nyelvet szé­les körben oktatják a Szovjet­unióban, kijelentette: szándéká­ban van ösztönözni az orosz nyelv tanulását az Egyesült Államokban. 2. Nemzetközi problémák EURÓPA A nemzetközi helyzetről foly­tatott eszmecsere során a fe­lek megállapították, hogy az eu­rópai feszültség enyhülésében kedvező fejlemények mentek végbe. Tudatában vannak, mekkora jelentősége van a világbéke szempontjából az európai fej­leményeknek, ahol mindkét vi­lágháború elkezdődött, s szá­mon tartva azt a felelősséget és azokat a kötelezettségeket, amelyek a felekre más hatal­makkal együtt a vonatkozó egyezmények értelmében hárul­nak, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok újabb erőfeszíté­seket szándékozik tenni Euró­pa feszültségektől, válságoktól és konfliktusoktól mentes, bé­kés jövőjének biztosítására. A felek azt vallják, hogy tiszte­letben kell tartani minden eu­rópai állam területi sérthetet­lenségét. Mindkét fél az érdekelt álla­mok — közöttük a Szovjetunió és az Egyesült Államok — gyümölcsöző együttműködése jó példának tartja az 1971. szeptember 3-án aláírt négyol­dalú egyezményt, amely a Ber­lin nyugati szektoraival össze­függő kérdésekre vonatkozik. A felek véleménye szerint en­nek az egyezménynek a végre­hajtása — más lépésekkel együtt — tovább javítja majd Európa helyzetét és előmozdít­ja az államok között szükséges bizalom létrejöttét. A két fél megelégedéssel fo­gadta a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság 1970. augusztus 12-i szerződését. Megállapították, hogy e szerző­dés tételeinek csakúgy, mint más nemrégiben megkötött egyezményeknek nagy jelentő­ségük van az európai államok közötti bizalom és együttmű­ködés légkörének kialakításá­ban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kész megfelelőképpen előmozdítani az európai kon­tinensen az igazi enyhülés és az európai államok közötti bé­kés együttműködés fejlesztésé irányában végbemenő folyama­tokat, a területi integritás, a határok sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a szuverén egyenjogú­ság, a függetlenség, az erőszak alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás elvei alapján. A Szovjetunió és az Egyesült Államok azonos véleményt vall a tekintetben, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésével kap­csolatos sokoldalú konzultációk az 1971. szeptember 3-án aláírt egyezmény négyoldalú záró­jegyzőkönyvének aláírása után megkezdődhetnek. A két kormány egyetért ab­ban, hogy jól elő kell készíte­ni ezt az értekezletet, hogy konkrétan megvizsgálhassa a biztonság és együttműködés gyakorlati problémáit, és így elősegítse azoknak az okoknak a fokozatos kiküszöbölését, amelyek az európai feszültség­hez vezettek. Ezt az értekezle­tet az érdekelt felek által meg­határozott időben, de minden indokolatlan késedelem nélkül kell összehívni. A felek úgy vélik, hogy Eu­rópában a stabilitás és a biz­tonság szavatolása céljainak megfelelne a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csök­kentése, mindenekelőtt Közép- Európában. Bármilyen, e kér­désre vonatkozó egyezmény azonban nem szabad, hogy kárt okozzon valamely fél biztonsá­gának. Az érdekelt államoknak, olyan gyorsan, ahogyan az gya­korlatilag lehetséges, megálla­podásra kell jutni az e kérdés­ben egy különleges fórumon tartandó tárgyalások rendjéről. KÖZEL KELET A két fél kifejtette álláspont­ját az adott kérdésről. Megerő sítik, hogy támogatják a közel- keleti kérdésnek a Biztonsági Tanács 242. számú határozata értelmében történő békés ren­dezését. Megállapítva az érdekelt fe­lek jarring nagykövettel, az ENSZ főtitkárának különleges megbízottjával való konstruk­tív együttműködésének fontos­ságát, az Egyesült Álamok és a Szovjetunió újra kifejti azt az óhaját, hogy hozzájáruljon Jar­ring küldetésének sikeréhez, és kijelenti, hogy kész betöl­teni szerepét a közel-keleti bé­kés rendezés elérésében. Az Egyesült Államok és a Szovjet­unió véleménye szerint az ilyen rendezés létrejötte megnyitná a közel-keleti helyzet normali­zálásának távlatait, és lehetővé tenné egyebek között a továb­bi lépések megvitatását az e térségben lévő háborús helyzet enyhítésének elérése érdeké­ben. INDOKÍNA Mindegyik fél kifejtette állás­pontját a Vietnamban folyta­tódó háborúról és az egész indokínai térség helyzetéről. A szovjet fél hangsúlyozta, hogy szolidáris azzal az igaz­ságos harccal, amelyet Viet­nam, Laosz és Kambodzsa népe vív a szabadságért, a függet­lenségért és a társadalmi hala­dásért. A Szovjetunió szilárdan tá­mogatva a VDK és a Dél-Viet­nami Köztársaság javaslatait, amelyek reális és konstruktív alapot szolgáltatnak a vietnami probléma rendezéséhez, állást foglal a VDK bombázásának megszüntetése, az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei csapa­tainak Dél-Vietnamból történő teljes és feltétel nélküli kivo­nása mellett, hogy Indokína népei minden külső beavatko­zás nélkül maguk határozhas­sanak sorsukról. Az amerikai fél hangsúlyoz­ta, hogy a lehetőség szerint mielőbb véget kell vetni a ka­tonai konfliktusnak, és meg­erősítette elkötelezettségét az iránt az elv iránt, hogy Dél- Vietnam politikai jövőjéről ma­gának a dél-vietnami népnek kell döntenie külső beavatko­zás nélkül. Az amerikai fél kijelentette, hogy véleménye szerint az em­lített célok elérésének leggyor­sabb és leghatékonyabb útja: olyan tárgyalások, amelyek a térségben lévő valamennyi ame­rikai fogoly hazatérését ered­ményezik, továbbá az egész In- dokínára kiterjedő, nemzetkö­zileg ellenőrzött tűzszünet, majd ezután a Dél-Vietnamban lévő valamennyi amerikai csa­pat négy hónapon belül törté­nő kivonása és egyúttal annak lehetővé tétele, hogy maguk az indokínai népek oldják meg po­litikai kérdéseiket. Az Egyesült Államok megis­mételte, hogy kész komoly tár­gyalásokat folytatni az észak­vietnami féllel az indokínai há­ború mindenki számára igazsá­gos rendezése érdekében. A LESZERELÉS KÉRDÉSEI A felek kifejtették álláspont­jukat a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéséről. A fe­lek megállapítják, hogy együt­tes, vagy párhuzamos cseleke­deteik az utóbbi években sok­ban elősegítették olyan szerző­dések kidolgozását és megkö­tését, amelyek korlátozzák a fegyverkezési hajszát, vagy be­tiltanak egyeseket a legveszé­lyesebb fegyverfajták közül. Megállapítják továbbá, hogy a világ államainak túlnyomó többsége megelégedéssel fogad­ta e szerződéseket és csatla­koztak hozzájuk. A felek lényegbevágó lesze­relési intézkedésnek tekintik a baktérium- (biológiai) fegyve­rek és mérgező anyagok kifej­lesztésének, előállításának és felhalmozásának tilalmáról, il­letve az ilyen fegyverek meg­semmisítéséről kötött egyez­ményt, amelynek Nagy-Britan- niával együtt ők a letéteménye­sei és amelyet aláírás céljából nemrég tettek hozzáférhetővé minden állam számára. A Szov­jetunió és az Egyesült Államok folytatni fogja erőfeszítéseit a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi egyezmény elérése érdekében. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, abból kiindulva, hogy az egyenlőség elve alapján fi­gyelembe kell venni minden or­szág biztonságának érdekeit és nem szabad veszélyeztetni har­madik országok biztonságának érdekeit, továbbra is tevéke­nyen részt vesz azokon a tár­gyalásokon, amelyek a fegyver­kezési hajsza megfékezésére és megszüntetésére irányuló új intézkedések kidolgozását szol- gájlák. Végső céljuk a nukleá­ris leszerelést is magában fog­laló, szigorú nemzetközi ellen­őrzéssel végrehajtandó általá­nos és teljes leszerelés. A meg­felelő időben egy leszerelési világkonferencia összehívása pozitív szerepet tölthet be eb­ben a folyamatban. AZ ENSZ SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSE A felek igyekeznek fokozni az ENSZ hatékonyságát, alap­okmányának szigorú tlsztelet- bentartása alapján. Az ENSZ-t eszköznek tekintik a nemzet­közi béke és biztonság fenntar­tásában, a konfliktusok meg­előzésében és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében. Ennek megfelelően minden szük­ségeset megtesznek, hogy támo­gassák az ENSZ-nek a béke biztosítására irányuló tevékeny­ségét. A felek hangsúlyozták, hogy a moszkvai tárgyalások során elért egyezmények és megálla­podások, akárcsak e tárgyalá­sok tartalma és jellege, a leg­csekélyebb mértékben sem irá­nyul mások ellen. A két fél abból indul ki, hogy elismeri más érdekelt államok szerepét, felelősségét és előjogait, a fennálló nemzetközi kötelezett­ségeket és egyezményeket, to­vábbá az ENSZ alapokmányá­nak elveit és céljait. A felek pozitívan értékelik a legmagasabb szintű szovjet— amerikai tárgyalásokon elért eredményeket. Ezek az ered­mények azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok társadalmi rendszerében, ideológiájában és politikai el­veiben fennálló eltérések elle­nére megvannak a lehetőségek arra, hogy fejlesszék a két or­szág népeinek kölcsönösen elő­nyös együttműködését a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében. A két fél kifejezte azt az óhaját, hogy számos megvita­tott kérdésben továbbra is tart­sák fenn a szoros kapcsolato­kat. Egyetértettek abban, hogy a kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó kérdésekről célsze­rűek lennének a rendszeres konzultációk, beleértve a csúcs- találkozókat is. R. Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke elismerését fejezte ki azért a vendégszeretetért, amelyben részesítették a Szov­jetunióban, meghívta L. I. Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, N. V. Podgornijt, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, és A. N. Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökét, hogy mindkét fél számára alkalmas időpontban látogassanak el az Egyesült Ál­lamokba. A meghívást elfogad­ták. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSA­SÁG kormányának meghívásá­ra július 5 és 8 között hivatalos látogatást tesz Varsóban Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. RAUL MONTERO tengernagy, a chilei haditengerészeti erők parancsnoka május 31 és június 9 között a Szovjetunióba láto­gat. RIGÁBAN BEFEJEZŐDÖTT a KGST-országok gépipari szak­embereinek egyhetes tanácsko­zása, amelyen az európai tag­országok, valamint Jugoszlávia képviselői vettek részt. A ta­nácskozásról készült és aláírt jegyzőkönyv tartalmazza a KGST-tagországok munkaprog­ramját is a nehézgépgyártás területén. A NEMZETKÖZI ÚJJÁÉPÍTÉSI és Fejlesztési Bank 13 millió dollár összegű kölcsönt nyújt Iraknak újjáépítési létesítmé­nyek finanszírozására.

Next

/
Thumbnails
Contents