Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám, csütörtök

Miről ír a világsajtó? . • . i. Az SZKP KB lapja, a Pravfla rámutat, hogy a Szovjetunió szakadatlanul a szocialista or­szágokkal folyó sokoldalú együttműködés, egység és barátság elmélyítésére és fejlesztésé­re törekszik. A szovjet külpolitika leglényegesebb irányvonala, hogy vissza­verje a népek szabadságára és függetlenségére törő imperia­lista támadásokat, s harcoljon a háborús tűzfészkek felszámolá­sáért. A proletár internacionalizmus lenini elveihez híven a Szov­jetunió segítséget nyújt a szabadságát és függetlenségét védel­mező hősi vietnami népnek, a laoszi és a kambodzsai hazafiak­nak. A Szovjetunió támogatja az arab népeknek az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a konfliktus politikai ren­dezéséért, a közel-keleti tartós és biztos béke megteremté­séért folytatott jogos küzdelmét. A fent vázolt irányvonal gyümölcsöző voltát bizonyítja az is, hogy a párt és az állam hatékony erőfeszítéseket tesz az eu­rópai politikai fejlődés által felvetődő kulcsproblémák megol­dására — írja az SZKP KB lapja. Eredményesek azok a gyakorlati intézkedések, amelyeket a Szovjetunió és- más szocialista országok tesznek annak érdeké­ben, hogy a Nyugat és Kelet erőinek ellenséges szembenállá­sát Európában felváltsa a békés, kölcsönösen előnyös együtt­működés időszaka. A Nyugat-Németországgal megkötött szovjet és lengyel szer­ződések az Európában kialakult területi és politikai realitáso­kon alapulnak. A szerződések elhárítják az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet összehívásának útjábóí több, a NATO által teremtett akadályt. A Szovjetunió eddig is, és ezentúl is síkraszáll az ázsiai országokkal való legjobb kapcsolatok fejlesztéséért — foly­tatja a Pravda. A szovjet politika hozzájárul az ázsiai népek egységének megteremtéséhez az imperialista-ellenes harcban és a béke megszilárdításában. Ezzel szembenáll az KNK vezetőinek antileninista irányvona­la — mutat rá a lap. A Szovjetunió most is és ezentúl is kö­vetkezetesen folytatja Kína irányába az SZKP XXIV. kongresz- szusa által kidolgozott irányvonalat. Ez az irányvonal magába foglalja a kínai vezetők bomlasztó, szocialistaellenes politikájá­val való aktív szembenállását, a Szovjetunió érdekeit sértő tö­rekvések következetes visszaverését, ugyanakkor a KNK-val va­ló kapcsolatok normalizálására, és a jószomszédi viszony meg­teremtésére irányuló készséget. Nemzetközi kapcsolatainak rendszerében a Szovjetuniót a kü­lönböző társadalmi berendezésű államok békés egymás mellett élésének lenini elve vezérli. A Szovjetunió a nemzetközi prob­lémák békés politikai rendezéséért száll síkra. Ez a törekvés határozza meg a legnagyobb kapitalista országgal, az Ameri­kai Egyesült Államokkal való vitás kérdések békés megoldásá­nak keresését — folytatja a Pravda. A Szovjetunió fellép az Egyesült Államokkal való kapcsolatok normalizásáért. A jelen­legi nemzetközi helyzetben a kétoldalú kapcsolatok normalizá­lása érdekében folytatandó szovjet—amerikai tárgyalások tel­jes mértékben megfelelnek a szocialista világrendszer, a vi­lágbéke megszilárdítása érdekeinek. A Szovjetunió tárgyilagos, józan álláspontra helyezkedik Nixon amerikai elnök látogatá­sával kapcsolatban. Hasznosnak tartjuk az olyan szovjet— amerikai kapcsolatok bővítését, amelyek — anélkül, hogy el­térnének politikánk elveitől — lehetővé teszik a mindkét or­szág és a világbéke megszilárdítása érdekeit szolgáló kölcsö­nösen előnyös együttműködés megteremtését — írja a Pravda. Az Izvesztyija szintén vezér­cikket szentel a szovjet békepo­litikának. Rámutat, hogy arány­lag rövid idő telt el az SZKP XXIV. kongresszusa békeprogramjának meghirdetése óta, és ennek a programnak a legfontosabb tényezői immár megvaló­sultak, sőt ez a békeprogram a világpolitikai folyamatok egyik legfontosabb tényezőjévé vált. Vitathatatlan, hogy a szovjet kezdeményezések mind a múltban mind ma arra irányulnak, hogy az államok közötti kapcsolatokban ne kerülhessen sor a belügyekbe való beavatkozásra, a területi integritás megsérté­sére, s általában földgolyónk valamennyi állama egyenlő part­nerként kezelje egymást, ne fenyegesse szomszédját, esetleg más országot erőszakkal. Vitathatatlan, hogy ezek az alapelvek egyre nagyobb tért hódítanak, s ez végeredményben a világ­béke további megszilárdítását szolgálja. Történelmi jelentőségűek azok az eredmények, amelyeket az európai kontinensen sikerült az utóbbi időszakban elérni. Itt mindenekelőtt a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatné­met államszerződés ratifikációjára gondoljunk, amelyek a há­ború utáni fejlődés fontos mérföldkövét jelentik. A szóban for­gó okmányok ratifikációja megnyitotta az utat a Nyugat-Ber- linről szóló négyhatalmi megállapodás megvalósításához, ugyanakkor a Német Szövetségi Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság közötti egyezmény valóra váltásához, sőt a párbeszéd, illetve a tárgyalássorozat további bővítéséhez a két német állam között. A nemzetközi politikai élet napirendjén pillanatnyilag az európai biztonsági értekezlet szerepel az első helyen, nem vi­tás, hogy Európának a béke és a biztonság útján kell halad­nia. Éppen ezért kerülnek előtérbe az együttműködés gondola­tai ezekben a napokban. A békés egymás mellett élés alapel­veinek érvényesítése egyébként is messzemenő távlatokat vil­lant fel. Várható, hogy megjavulnak az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai. Nyilvánvaló, hogy ez a tény mindkét ország érdekeit szolgálná. Ugyanakkor azonban jelentős hozzájárulás lenne a világbéke megszilárdításához is. Persze helytelen lenne, ha szemet hunynánk bizonyos vitás kérdések felett, ha nem vennénk figyelembe azokat az ellentéteket, amelyek a két hatalom között ma is fennállnak. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy józan és a reálpolitika elveire támaszkodó hozzáállással, a közös érdekek figyelembevételével lehetséges jelentős javulás elérése, természetesen nem egy harmadik or­szág vagy nép rovására. így értelmezi a szovjet közvélemény Nixon és a szovjet vezetők közötti tárgyalásokat. # A L’Humanité élesen bírálja 1 *í4ľlllľin a Lancia kormányt, amiért JL Jl lilllCllllvv nem ítéli el erélyesen az Egye­sült Államok vietnami agresz- szióját. A lap egyik legutóbbi vezércikkében szemére veti Schumann külügyminiszternek, hogy a parlament külügyi bizottsága előtt egyre mérsékeltebb hangot üt meg az agresz- szióval kapcsolatosan. A francia külügyminiszter állásfoglalása lényegében szolidaritást jelent az agresszorokkal — hangsú­lyozza a lap. Ugyanakkor ez a tény szükségessé teszi, hogy a francia dolgozók felemeljék tiltakozó szagukat éppen a nem­zeti becsület megvédése érdekében. «3BECTHH FOKOZNI AZ ÜTEMET Sok iskolában két, néhol három váltásban folyik a ta­nítás. Megterheli ez a diáko­kat, tanítókat egyaránt. Kevés a tanterem, újak építésére van szükség. Mégis évente azt ál­lapíthatjuk meg, hogy az is­kolák építésének tervét az építúváilalatok nem teljesítik. Mi a helyzet az idén? Ha az alapfokú kilencéves iskolák és óvodák építésének ütem­tervét nézzük, az év első négy hónapja után részben elégedettek lehetünk. A terv szerint az idén 154 iskola épiil 804 tanteremmel — 609 millió korona költséggel. Szeptember elsejéig 585 tan­termet kell átadni rendelte­tésének. Az egész évi feladat­ból az első negyedévben 22, az év négy hónapja alatt 30 százalékát valósították meg az építők. Ha ezt a tempót tar­tani, illetve egy kicsit fokoz­ni tudják, az idén talán elő­ször sikerül száműzni az év­végi, vagyis az átadás előtti hajrát. )ó ütemben épül a žilinai közlekedésügyi és a Banská Bystrica-i pedagógiai főiskola. Nem mondható el ez a kosi­cei műszaki iskola építésérni, ahol az építők az idén nem érnek el olyan jó eredménye­ket, mint a múlt év első négy hónapjában. A bratislavai ha­sonló jellegű építkezést már 1969-ben be kellett volna fe­jezni. Az új átadási határidőt a jövő évre tűzték ki, azon­ban minden jel arra mutat, hegy ez a határidő sem vég­leges. Bár az időjárás kedve­ző volt, az építőmunkások számát egynegyedére csök­kentették, mivel a michalov- cei és a čadcai üzemek visz- szahívták innen dolgozóikat. Az első negyedévben az évi feladatok 14,1 százalékát tel­jesítették, tehát veszélybe került a magasépítő vállalat ígérete, hogy a szóban forgó 24 emeletes épületet az év végére átadják rendeltetésé­nek. Pedig a közmondás is azt tartja: az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jól A Nitrai Magasépítő Válla­lat a bratislavai Komenský Egyetem természettudományi karának új épületén dolgozik. Az idén 44,6 millió korona ér­tékű munkát kellene elvégez­nie. Ezt persze kétségessé te­szi az a tény, hogy az év első négy hónapja alatt az egész évi tervüknek mindösz- sze 15 százalékát teljesítették. A lemaradást a munkaerő­hiánnyal indokolják, pedig az említett vállalat a SZISZ-ta- gok brigádmunkáját elutasí­totta. A felsorolt példákból látni, hogy az alapfokú kilencéves iskolák és óvodák — néhány kivétellel — megfelelő ütem­ben épülnek, míg a főiskolai létesítmények építéséről ez már nem mondható el. A köz­pontilag irányított főiskolai építkezéseken ugyanis az idén mintegy 170 millió koro­na értékű munkát kellene elvégezni, ami 30 millióval több a tavalyi feladatoknál, 44 millióval a múlt évben va­lójában elvégzett munka ér­tékénél. A kedvező téli hóna­pok ellenére sem mondható el, hogy a tervteljesítés e té­ren jól alakult. Ügy látszik, az építők már belenyugodtak, hogy évről évre bűvös kör­ben forognak, amelyből csak­is úgy törhetnének ki, ha az építkezéseken nagyobb üte­met diktálnának. N. J. TÖBB MINT 190 KILOMÉTERES SZAKASZON MAGASFESZÜLTSÉGŰ VILLANYVEZETÉK A Visztula szabályozása A Visztula a lengyel folyók „királynője“. Délről észak felé 1092 km hosszan kanyarogva átszeli az egész országot. De nemcsak Lengyelország legna­gyobb, hanem egyik legszeszé­lyesebb folyója is. Sok a gáz­lója, zátonya és alattomos ör­vénye, s nem nagyon alkalmas a hajózásra. Gyakoriak az ára­dásai is. Ezzel csupán 1970-ben több mint 4 milliárd zlotys kárt okozott a népgazdaság­nak. A lengyel társadalom és gaz­daság különböző területeinek hosszú távú (15—20 éves) fej­lesztési ún. komplex program­jai között (mint pl. a 20 éves lakásépítési program) most na­pirendre került a Visztula sza­bályozása is. E terv kidolgo­zására Varsóban külön közpon­ti irodát létesítettek. A Visztula szabályozása négy szempontból fontos: biztosíta­ná az akadálytalan hajózást az ország délnyugati bánya- és iparvidékét a keleti-tengeri ki­kötőkkel (Gdansk, Gdynia) ösz- szekötő természetes víziúton; a mezőgazdaság, különösen aszá­lyos években, a mostaninál jó­val több vizet kaphatna; meg­oldódnának az ipar vízgondjai, hisz a folyó mellett a felsza­badulás óta több mint 20 nagy­üzemet létesítettek; megjavíta­ná a folyómenti városok, köz­tük Krakkó és Varsó vízellá­tását. Egyes részfeladatok megoldá­sához már hozzáláttak. A Visz­tula felső szakaszán három víz­lépcsőt iktatnak be. Ezek Krak­kónál lényegesen emelik a víz­állást, s így lehetővé teszik csatornák és vízi erőművek épí­tését. A középső (és legszeszé­lyesebb) szakaszon a tervek szerint keskenyebb és mélyebb lesz a folyómeder, míg a több mint 400 km hosszú alsó sza­kaszon megkezdték egy 9 fo­kozatból álló vízlépcső létre­hozását, hogy a főváros és a Balti-tenger között további energia-tartalékokat tárjanak fel és aknázzanak ki. A terv kidolgozásában és megvalósításában az ENSZ mű­szaki és fejlesztési alapja is felajánlotta közreműködését és segítségét. A program gyakor­lati végrehajtása előrelátható­lag a századfordulóra fejeződik be. MÁRKUS GYULA (Varsó) VISZONTLÁTÁSRA! Lehetne hivatalos hangon is méltatni azt az előadást, me­lyet a Trenčínben vendégszerep- lő „Ifjú Szívek“ dal- és tánc- együttese mutatott be. De ta­lán kedvesebb, ha arról írunk, ami maradandó élményt nyúj­tott. „A hősök emlékműve“ cí­mű műsorszám megrendítő volt. A fájdalom ilyen kifeje­zése több volt, mint szó, több volt, mint könny. A fájdalmat föloldotta Sosztakovics „Munka dicsérete“ c. műve, melyet a vegyeskar énekelt. Majd csár­dások és vígabbnál vígabb je­lenetek következtek. És gyö­nyörű volt a befejezés is. A „Népek barátsága“ tánckom­pozíció olyan érzéseket váltott ki, olyan gondolatokat ébresz­tett, hogy a nézők a műsorra emlékezve azt üzenik az együt­tesnek: Viszontlátásra! Schoeller Zsuzsa NÉPDALEST A „Tavaszi szélt vizet áraszt“ országos népdalverseny járási döntőjét Neded (Negyed) köz­ségben tartották meg. Az orszá­gos elődöntőbe a tesedikovóiak (Pered) citerazenekara, a slád- kovičovóiak (Diószeg) asszony­kórusa, és a nededi (Negyed) Nagy Sándor jutottak be. Peli­kán Vilmosné közönségdíjat nyert. A versenyszámokat ötle­tesen, ügyesen konferálta Pász­tor Györgyi. Az énekeseket a CSEMADOK KB zenekara kísér­te. A sikeres népdalest szerve­zője, rendezője Habán Márkus (ČSTK) — A bratislavai Elektrovod dolgozói határidő előtt két hónappal — már ez év októberében — üzembe he­lyezik a Križovaný—Levice (Léva)—Vojany (Vaján) 400 kilovoltos vezetékhálózatot. A több mint 190 km-es Križova­ný—Rimavská Sobota (Rima­szombat) szakasz már elké­szült. E napokban a 30 méter tanító elvtárs volt, aki munká­jáért elismerést érdemel. Szabó Andorné „DUNAI HORGONY“ A három előző évi „Arany horgony“ táncdalverseny foly­tatásaként az idén Komárnó- ban (Komárom), a Szakszerve­zetek Házában rendezték meg a „Dunai horgony“ elnevezésű versenyt. A döntő két részből állt. Az első részben azok sze­repeltek, akik a szocialista or­szágok szerzőinek műveit ad­ták elő. A második részben, akik a hazai szerzők műveivel neveztek be a versenybe. Mind­két csoport győztes versenyzői arany-, ezüst-, bronz- és közön­ségdíjat kaptak. Az első részben aranydíjat kapott Viera Šabíková (Zlaté Moravce), ezüstdíjat Bogyay Edit (Bratislava), bronzdíjat pedig Szabó Katalin (Komárno) A közönségdíjat a Kocihová- Páczerová kettős (Komárno) nyerte el. A második részben aranydíjat kapott Karol Drienovský (Dun. Streda), ezüstdíjat Márta Múd­ra (Nováky), bronzdíjat a Ko- cihová—Páczerová kettős (Ko­márno). A közönségdíjat Szabó Katalin (Komárno) nyerte el. A táncdalok előadását a SYN­KOPY tánczenekar kísérte Strasser László vezetésével. Az előadásról felvételt készített a bratislavai tv is. Konferált Ada Králiková, a tv bemondónője és Dráfi Mátyás, a MATESZ szí­nésze. Boncsek László magas villanyoszlopok felállí­tásán folyik a munka Šafáriko­vo (Tornaija) és Moldava (Szepsi) között. A vezeték mentén három villanytelep lesz; közülük az első, amelyet Vojanyban létesítenek, már ha­marosan kész. A vezeték a vojanyi hőerő­műben termelt energiát fogja továbbítani. ELSŐK LETTEK A Galántai (Galánta) Járási Művelődési Ház az idén hatod­szor rendezte meg a színjátszó­csoportok vándorserlegéért kiírt versenyt. Tizenhat csoport in­dult. Beneveztek a CSEMADOK récéi (Rété) szervezetének színjátszói is Pomichal Lajos vezetésével, aki a Gyurkovics Sámuel-díj ezüstfokozatával ki­tüntetett rendező. Tóth Miklós „Jegygyűrű a mellényzsebben“ című vígjátékát mutatták be. A kitűnő rendező és a tehetsé­ges színjátszók munkáját a bí­ráló bizottság nagyra értékelte, és nekik ítélte oda az első dí­jat. Bácsay Lídia TÍZ ISKOLA VETÉLKE^ .. . Lučenecen (Losonc) a POĽA- NA-üzem klubhelyiségében szellemi vetélkedőt rendezett a SZISZ járási bizottsága. A ve­télkedőn 10 iskola tanulóinak versenyzői vettek részt. Három­tagú csoportok képviselték az iskolákat. A vetélkedő témakö­rei a következők voltak: tudo­mány és technika, sport a múlt­ban és ma, a CSKP története, művészeti ágak, baráti államok és az ifjúság élete. A vetélkedő mindvégig izgal­mas légkörben zajlott le. A for­dulók közötti szünetekben a diákok műsorral szórakoztatták a közönséget. Végül is a győ­zelmet a Lučeneci (Losonc) Pedagógiai Iskola tanulói sze­rezték meg. Iskolájukat Fülöp jana, MeliherČik Irén és Demoč László képviselték. A győztesek dicsérő oklevelet kaptak, és já­rásukat képviselik majd a ke­rületi versenyen. Ezeket a ta­nulókat Mieška János tanár ké­szítette fel a versenyre, és az ő útmutatásával készülnek a kerületi vetélkedőre is. HAVASI MÁRTA Dal, tánc, vetéPkedő Az utóbbi időben érdekes jelenségre figyeltek jel levelező­ink, tudósítóink: megnőtt a fiatalok szereplési kedve. Felfi­gyeltek erre a jelenségre, és a szereplésekről beszámolókat, tudósításokat írtak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents