Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám, csütörtök

Bizonyítanak a védelem tanúi San Jósé — A védelem hete­dik tanújának a San José-i bí­róság előtt elhangzott vallomá­sa ismét megingatta a vád állí­tását, hogy Angela Davis tudott volna a Jonathan Jackson által kitervelt túszszedési akcióról, s ahhoz ő szolgáltatott volna fegyvert a fiatal fiúnak. Broms, Angela egyik barátnője elmon­dotta, hogy Angela csak a Ma­rin megyei bíróságon történt események után egy nappal ér­tesült a történtekről, az újsá­gok híradása alapján. Ezen az estén Angela és ő együtt va­csoráztak. Amikor Angela meg­tudta a hírt, hazatért szobájába, melyet egy barátnőjével bérelt, s megállapította, hogy a nevé­re vásárolt fegyverek közül két puska és egy 'revolver eltűnt. Broms kisasszony tanúvallo­mása szerint Angélát mélyen megrázta a hír, s nem akarta elhinni, Jackson halálát. BToms megerősítette a védelem tanúi­nak korábbi vallomásait, s el­mondta maga is úgy értesült Angélától, hogy ő a szóban for­gó fegyvereket pár nappal ez­előtt a néger polgárjogi harco­sok Soledad-ház nevű irodájá­nak védelmére vásárolta. A védelem közölte, hogy ta­núinak kihallgatására már csak egy hetet kér, azaz a jövő hé­ten maga részéről lezárja a ta­núk felvonultatását. Waldheim Kanadában New York — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, aki tegnap két­napos látogatásra Kanadába utazott, bejelentette, hogy jú­nius első felében öt további or­szágban tesz látogatást. Ezzel húszra emelkedik a hivatalba lépése óta általa felkeresett oszágok száma. A főtitkár közölte, hogy öt­éves hivatali működése során az ENSZ-nek mind a 132 tag­államába el kíván látogatni. Waldheim június 3-án utazik Stockholmba a környezetvédel­mi konferencia megnyitó ülésé­re; innen június 6-án utazik Ciprusra Genfen át; Nicosiából június 8-án Törökországba megy, majd másnap Görögor­szágba folytatja útját. Az ezt követő hétvégen (június 10— 11) Rabatba repül, s felszólal az Afrikai Egység Szervezete államfőinek értekezletén. A fő­titkár a tervek szerint június 14-én tér vissza New Yorkba. McGovern győzelmei New York — George McGo­vern demokrata párti szenátor imponáló győzelmet aratott pártbeli vetélytársaival szem­ben a próbaválasztásokon. Rho­de Islandon a szavazatok 41 százalékát szerezte meg Mus- kie (21 százalék), Humphrey (20 százalék) és Wallace (15 százalék) előtt — úgy, hogy egyetlen alkalommal sem jelent meg személyesen választói előtt. Bár eleve favoritként in­dult, győzelmi aránya még hí­veit is meglepte. Oregonban — nem végleges adatok szerint — Wallacet és Humphreyt meg­előzve, a szavazatoknak közel felét sikerült megszereznie. Nyugati megfigyelők úgy vé­lik, a két próbaválasztás ered­ményei meglepetést jelentenek Plenáris ülés Helsinki — Soronkívüli ple­náris ülés kezdődött szerdán délelőtt Helsinkiben a straté­giai fegyverzet korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség között. A hírt a finn fővárosban mű­ködő SALT-központ közölte. Az ülésen részt vesznek a delegációk vezetői is. Az UPl értesülése szerint feltehető, hogy „az utolsó simításokat“ végzik esedékes részmegálla­podásukon. 1972 V. 25. A z Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) jelenlegi genfi közgyűlése előtt a Né­met Demokratikus Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma me­morandumban hívta fel a vi­lágszervezet tagállamainak fi­gyelmét arra, hogy az NDK tagfelvételi kérelme 1968 óta fekszik a nemzetközi szervezet előtt. A WHO mostani, 25. köz­gyűlésén a tagállamoknak több más kérdésen kívül dönteniök kellett az NDK jogos kéréséről is. Nyilvánvaló, hogy az NDK felvétele a világszervezet tag­jai sorába rendkívül fontos mind az európai politikai lég­kör, mind a nemzetközi egész­ségvédelem ügyének szempont­jából. A Német Demokratikus Köz­társaság memorandumában megállapítja, hogy az NDK ma­gas fejlettségű ország, egész­ségügye érdemeit nemzetközi­leg elismerik. Az NDK kormá­nya kész részt venni az egyen­lő alapon történő együttműkö­désben, ugyanúgy, mint minden más tagállam. A felvételi kére­lem összhangban van az euró­pai biztonság ügyével, és elő­segítené az egyenjogúságon alapuló együttműködést az or­szágok között. A felvétel ugyanakkor lehetővé tenné az NDK teljes jogú részvételét a stockholmi környezetvédelmi konferencián. — nem is annyira -McGovern, mint inkább Humphrey számá­ra, aki érzékeny veszteségeket szenvedett. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy McGovern 491,5 elektori szavazattal ren­delkezik és ezzel a pályázók versenyében az élre került. A republikánus próbaválasz­tásokon mindkét államban Ni­xon elnök győzött, Rhode Islan­don 50, Oregonban 84 százalé­kot szerezve. Zs. Szaniu tmtóe Ulánbátor — Szerdán Ulán­bátorban utolsó útjára kísérték el Zsamszarangijn Szambut, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagját, a Nagy Népi Hural Elnökségé­nek elnökét, a Lenin Béke-díj­jal kitüntetett politikust. A gyászszertartáson Jumzsa- gijn Cedenbal, az MNFP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, miniszterelnök és Dmitrij PoljanszkiJ, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, továbbá a mon­gol munkások, parasztok és ér­telmiségiek képviselői mondtak beszédet. Szambut Ulánbátorban, a Né­pi Forradalom téren helyezték örök nyugalomra. A Német Demokratikus Köz­társaság felvételére 18 ország nevében Magyarország küldött­sége terjesztett határozati ja­vaslatot az Egészségügyi Világ- szervezet genfi közgyűlése elé. „Négy éve akadályozzák meg az Egyesült Államok, az NSZK Igazságtalan megkülönböztetés és az általuk befolyásolt tag­országok, hogy az NDK elfog lalhassa jogos helyét a világ- szervezetben“ — hangsúlyozza a határozati javaslat indoklása. Mesterkedésekkel, megtévesztő „érvekkel“ sikerült évről évre elhalasztani az NDK felvételére vonatkozó döntést s ezért el­jött az ideje annak, hogy a mostani közgyűlés, korábbi diszkriminációs állásfoglalását felülvizsgálva, biztosítsa a Né­met Demokratikus Köztársaság teljes jogú tagságát az Egész­ségügyi Világszervezetben. Amint várható volt azonban a WHO-ban többségben levő nyugati tagállamok a genfi közgyűlésen ellenjavaslatot nyújtottak be az NDK felvéte­lének újabb egy esztendőre szóló elnapolását kérve. A ja­vaslatot Guatemala terjesztette Szovjet iratok üdröfate Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, Nyikolaj Podqornij és Alekszej Koszigin üdvözlő táv­iratot küldött Tito elnöknek 80. születésnapja alkalmából. A távirat hangsúlyozza, hogy a szocialista Jugoszlávia felvirá­goztatása, a két ország népei barátságának megszilárdítása elválaszthatatlanul összeforrott Tito elnök munkásságával. A Szovjetunióban nagyra becsülik a jugoszláv nép vezetőjét, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom aktív résztvevője volt és kiveszi részét a nemzet­közi békeharcból. A FINN KP Központi Bizott­ságának meghívására Helsinki­be érkezett Ivan Kebin vezeté­sével a szovjet pártmunkások egy csoportja. A SZOVJETUNIÓ és Ciprus képviselői Nicosiában kulturális és tudományos együttműködési szerződést írtak alá. BRANDT nyugatnémet kancel­lár tegnap befejezte hivatalos tárgyalásait Ausztriában, ahol Kreisky kancellárral folytatott megbeszéléseket. A hivatalos tárgyalások utolsó napján Ausztria és a közös piaci or­szágok kapcsolatát vitatták meg. A NATO brüsszeli székházá­ban megkezdődött a katonai tömb ún. védelmi tanácsának ülése, amelyen az egyes tagor­szágok hadügyminiszterei vesz­nek részt, kivéve Franciaor­szág képviselőjét. BELGRÁDBAN megkezdődtek Ghaleb egyiptomi és Tepavac jugoszláviai külügyminiszter hivatalos megbeszélései. LISSZABONBAN egy katonai bíróság „aknamunka“ és kom­munista párttagság vádjával 12 embert ítélt különböző időtar­tamú börtönbüntetésre. Az el­ítéltek többsége kereskedelmi alkalmazott. EDGAR MITCHELL és James Irwin űrhajósok, akik a múlt évben a Holdat is megjárták, közölték, hogy a jövő hónapban kilépnek az amerikai űrhajózási hivatal kötelékéből. ROMÁBAN befejeződött a Proletáregység Olasz Szocialista Pártjának központi bizottsági ülése. A KB jóváhagyta Valori főtitkárnak azt a javaslatát, hogy tekintettel a választáso­kon elszenvedett vereségre hívják össze a párt rendkívüli kongresszusát. J. B. TSTO ELVTÁRS 80 ÉVES Husák és Svoboda eivtárs jókívánságai (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP' KB főtitkára és Ludvík Svoboda köztársasági elnök tegnap a következő szövegű táv­iratban fejezte ki szerencsekívánatait Joszip Broz-Titónak, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság elnökének 80. születésnapja al­kalmából: TISZTELT TITO ELVTÁRS! Engedje meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nya, Csehszlovákia népe, valamint saját nevünkben is kifejez­zük legőszintébb jókívánságainkat a jelentős jubileum — 80. születésnapja alkalmából. Csehszlovákia népei mély tisztelettel értékelik azt a sokévi fáradhatatlan alkotómunkát, amit Ön a vezető párt- és állami funkciókban országa fejlődése és a világbéke érdekében vég­zett. Úgy ismerik Önt, mint a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom résztvevőjét, a második világháborúban a jugoszláv nép hősies antifasiszta küzdelmének harcosát és szervezőjét, vala­mint az új, szocialista Jugoszlávia építésének szervezőjét. Nagyra értékeljük, hogy országaink sokoldalú együttműködé­sének fejlesztésére és elmélyítésére törekszik. Szeretnénk bizto­sítani afelől, hogy Csehszlovákia népe és kommunista pártja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a proletár in­ternacionalizmus szellemében tovább fejleszti és szilárdítja a kölcsönös baráti kapcsolatokat. Kívánunk Önnek, tisztelt Tito elvtárs, a további években jó egészséget, sok sikert a szocialista országa sokoldalú felvirá­goztatásáért végzett felelősségteljes munkájában, valamint a béke, a haladás és a szocializmus győzelmét szolgáló igyeke­zetében. Moszkva — Tito elnököt, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét, a JKSZ el­nökét Lenin-renddel tüntették ki. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határo­zata ezzel összefüggésben le­szögezi, hogy Tito elnöknek múlhatatlan érdemei vannak a fasizmus letöréséért folytatott harcban, a Szovjetunió és Ju­goszlávia népei közötti barát­ság és testvériség, valamint a sokoldalú kapcsolatok megszi­lárdításában. Tito elnök ezzel egyidejűleg aktívan kiveszi ré­szét a békéért és biztonságért folytatott nemzetközi harcból Belgrád — Jugoszlávia fővá­rosában tegnap ünnepélyes ke­retek közt adták át a 80. szü­letésnapját ünneplő Tito elnök­nek a legmagasabb jugoszláv állami kitüntetést, a Nemzeti Hős — rendet. Joszip Broz-Tito immár má­sodszor kapta meg ezt a ki­tüntetést, első ízben 1944-ben. Stane Dolanc, a JKSZ Elnök­sége végrehajtó bizottságának tagja, az ünnepélyes átadás al­kalmával kiemelte Tito elnök érdemeit a munkásmozgalom fejlesztése terén, valamint a szocialista társadalomépítés alapjainak lerakásában. A nép szolgálatában (CSTK) — Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke, a JSZSZK mar- sallja és fegyveres erőinek fő- parancsnoka 1892. május 25-én Horvátországban, Kumrovec községben született. Kitanulta a lakatosszakmát, majd mint vasmunkás dolgozott Horvátor­szágban, Szlovéniában, Auszt­riában, Németországban, 1912- ben pedig Csehországban Cen- kové községben. 1910-ben lépett be a Vasmun­kás Szövetségbe, valamint Hor­vátország és Szlovénia Szociál­demokrata Pártjába. Az első vi­lágháborúban antimilitarista propagandáért bebörtönözték, majd kiküldték a frontra, ahol be, s 33 ország támogatta, köz­tük az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság is. Ilyen módon a nyugati tömb e világszervezetben ismét meg­gátolta annak az országnak a felvételét, amely fennállásának több mint két évtizede alatt nemcsak az ipari termelés te­rén, hanem az egészségvéde­lemben is figyelemreméltó eredményeket ért el. Az NDK — akárcsak a többi szocialista ország — következetes egész­ségügyi politikát folytat, terv­szerűen növeli a lakosság egész­ségügyi ellátására fordított ki­adásokat. Például 1965 és 1970 között több mint egy milliárd márkával emelkedett a köz- egészségügy fejlesztésére fordí­tott összeg. A legnagyobb mértékben visz- szás helyzet az, hogy az NDK, habár nem tagja az Egészség- védelmi Világszervezetnek, tel­jesíti a tagországokkal szem­ben támasztott kötelezettsége­ket, az ország egészségügyi in­tézményei rendszeresen részt vesznek a világszervezet mun­kájában, különféle felméréseket végeznek és adatokat szolgál­tatnak a WHO számára, de mégsem élvezheti a teljes jogú tagságból származó előnyöket. Az Egészségügyi Világszerve­zet — az alapokmány értelmé­ben — valamennyi ország előtt nyitva áll. Számos példa van arra, hogy e szervezetbe olyan államokat is felvettek, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek és amelyeket csak kisszámú or­szág ismert el. Ilyen például Dél-Korea, amelynek létezését a WHO-ba történt felvételekor csak hét ország ismerte el. 1951 óta a világszervezet tagja a Német Szövetségi Köztársa­ság is, amelynek képviselői mindeddig csökönyösen ellen­zik az NDK felvételét. Számos állam kormánya — írta a Neues Deutschland a genfi ülésen hozott döntést kommentálva — az egészség­ügy kiemelkedő képviselői, több száz társadalmi szervezet, vi­lághírű orvosok és tudósok szó­lították fel a világszervezet tagállamait, hogy az alapok­mány betűjének és szellemének megfelelően tegyék lehetővé valamennyi állam teljes jogú együttműködését az egészség- védelem terén, és segítsék elő az NDK felvételét a WHO tag­jainak sorába. A bonni kormány és NATO szövetségesei azon­ban ismét érvényesíteni tudták hatalmi érdekeiket, s az NDK felvételét a világszervezet kö­vetkező üléséig elhalasztották. Semmilyen mesterkedés nem változtathat azonban azon, hogy 31 állam tart fenn diplomáciai kapcsolatot az NDK-val, s ez­zel elismeri a Német Demokra­tikus Köztársaság állami létét. P. J. 1915 tavaszán megsebesült és hadifogolyként Oroszországba került. A hadifogságból az 1917. évi februári forradalom szaba­dította ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjai­ban belépett a nemzetközi vö­rös gárdába. Amikor 1920-ban visszatért Jugoszláviába, belé­pett Jugoszlávia Kommunista Pártjába. 1920-tól mint műszerész dol­gozott Jugoszlávia különböző helyein, 1927-től szakszervezeti funkcionárius, majd pártfunk­cionárius, később pedig a JKP zágrábi bizottságának titkára volt. Forradalmi tevékenységé­ért gyakran bebörtönözték. 1934-ben kénytelen illegalitásba vonulni, majd a JKP horvátor­szági területi bizottságának tag­ja lett, 1934-ben pedig megvá­lasztották a JKP Központi Bi­zottságába, és tagja lett a JKP Politikai Bizottságának. 1935- ben mint a jugoszláv küldött­ség vezetője vett részt a Kom­intern VII. kongresszusán, 1935 —1936-ban Moszkvában a Kom­intern jugoszláv szekciójának titkárságán dolgozott. 1936-ban illegálisan visszatért hazájába, ahol 1937-ben megválasztották a JKP KB főtitkárává. Tito vezetése alatt konszoli­dálódott Jugoszlávia Kommunis­ta Pártja, s így lehetett a nem­zeti felszabadítási harc és a nemzeti forradalom szervezője és vezető ereje. Tito kezdemé­nyezésére fogadta el a JKP Központi Bizottsága 1941 júliu­sában a megszállók elleni fegyveres harc megkezdéséről szóló történelmi jelentőségű határozatot. Tito marsall volt kezdettől fogva a jugoszláv nemzeti fel­szabadító hadsereg főparancs­noka, s ugyanakkor a Közpon­ti Bizottság élén állt. 1945-ben megalakította az első ideiglenes kormányt, 1946-ban pedig a Ju­goszláv Szövetségi Népköztár­saság első kormányát. 1953-ban választották köztársasági elnök­ké, és a JKP háború utáni ösz- szes kongresszusán a JKP KB főtitkárává. Tito elvtárs egész életét a dolgozó népnek szentelte, har­colt a jobb életért, és jelentő­sen házzá járult a nemzetek kö­zötti barátság fejlődéséhez, a békéért és a haladásért vívott küzdelemhez. LENIN-RENDDEL TÜNTETTÉK KI TITO ELNÖKÖT Kommentárunk

Next

/
Thumbnails
Contents