Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám, kedd

IRÁNY — AZ INTEGRÁCIÓ František Hamouznyilatkozata az Ogonyokban Moszkva — František Ha­mouz, a CSSZK miniszterel­nök-helyettese egyike a KGST tagállamok azon hét államfér­fidnak, akik mint országuk ál­landó képviselői a Tanács vég­rehajtó bizottságában, válaszol­tak az „Ogortyok“ című folyó­irat tudósítóinak kérdéseire. A folyóirat legutóbbi számában „Irány — az integráció“ cím alatt közölte e válaszokat. A tudósítók azzal a kéréssel fordultak Hamouz elvtárshoz, hogy Csehszlovákia példája alapján mutasson rá, milyen jelentőséget tulajdonítanak a KGST-országok a gépipar terén folytatott kölcsönös kereskede­lemnek. A gépipari termelés fejlődé­sének rendkívül nagy jelentő­sége következtében megnöve­kedtek a gépipari kapacitások — mondotta többek között Ha­mouz elvtárs. Az utóbbi tíz év alatt ez lehetővé tette a gé­ljek és berendezések gyártásá­nak jelentős növelését. A CSSZK-ban, az NDK-ban és a Magyar Népköztársaságban például a termelés több mint kétszeresére, a Lengyel Nép- köztársaságban és az SZSZKSZ- ben több mint háromszorosára, Bulgáriában és Romániában több mint négyszeresére emel­kedett. A gépipar tervszerű fejlesztése a korszerű ipari struktúra, valamint a KGST*or- szágok termelési komplexumai színvonala emelésének egyik döntő eszközévé vált. Megerő­södött a gépipar vezető szere­pe mindenütt, ahol megvannak az- előfeltételek a nemzetközi szakosításra és kooperációra. Ebben nagy segítséget jelent az 1971—75-ös évekre szóló nép- gazdasági tervek, a hosszú le­járatú kereskedelmi szerződé­sek egybehangolása, valamint a szakosításról és kooperációról kötött két- és többoldalú meg­állapodások. Például a Szovjet­unió és Csehszlovákia megálla­podást kötött atomerőmű-beren­dezések, könnyűipari gépek és műszerek gyártásának szakosí­tásáról. Népgazdasági fejleszté­si tervünkkel összhangban az 1971—75-ig terjedő években a KGST tagországaival lebonyolí­tott külkereskedelmi forgalom­hoz viszonyítva a gépek és be­rendezések szállítása még gyor­sabban fog növekedni. Cseh­szlovákia és a szocialista or­szágok közötti kölcsönös keres­kedelemben a gépkivitel hánya­da 1975-ben meghaladja majd az 57 százalékot. CHILE KITART a forradalom törvényes és demokratikus útján Castro országjáró körúton Santiago — Salvador Allende chilei elnök az ország helyzeté­ről szóló kongresszusi üzeneté­ben átfogó beszámolót adott a népi egység kormányának eddi­gi tevékenységéről és beszólt a latin-amerikai kontinens hely­zetéről is. Kijelentette, hogy kormánya szilárdan halad tovább a forra­dalom törvényes és demokrati­kus útján, fenntartja az alkot­mányos és intézményes rendet. Az ország helyzetét elemezve az elnök hangoztatta, hogy Chi­le a legjobb úton halad „a ter­melési csata megnyerése felé“. Tavaly 8,5 százalékkal emelke­dett az ipari termelés, a gazda­sági életet a teljes foglalkozta­tottság és a termelőeszközök kihasználtság! foka jelemzi. # Nem titkolta ugyanakkor, hogy vannak bizonyos ellátási nehézségek, amelyeket a külke­reskedelmi egyensúly jelenlegi helyzete miatt importtal nem lehet megoldani. Az UNCTAD most véget ért santiagói ülésszakáról szólva ki­jelentette: „Láttuk, hogy a har­madik világ országainak hatal­mas többsége foglya egy olyan belső rendszernek, amely a ren­delkezésre álló erőforrásokat egyre inkább a lakosság kisebb­ségének kezében összpontosítja, és ezzel mind jobban fékezi a lehetséges társadalmi, gazdasá­gi növekedés ütemét“. A latin-amerikai helyzetet át­tekintve élesen bírálta az ame­rikai államok szervezetét, meg­állapítva róla, hogy „mély és talán leküzdhetetlen váls-ágba“ került. Az elnök nyíltan ki­mondta, higy a latin-amerikai országoknak új szervezetet kell létrehozniuk, amely jobban meg­felel fejlődésük igényeinek. Allende ezután arról beszélt, higy Chile baráti kapcsolatokat és együttműködést szeretne ki­építeni az Egyesült Államokkal, de bizonyos negatív elemek aka­dályozzák ezt, és ártanak a két nép viszonyának. Kölcsönösen előnyös alapon BEFEJEZŐDÖTT AZ UNCTAD III. KOHFERE!íCIÁJA A csehszlovák küldöttség vezetőjének nyilatkozata Santiago de Chile — Santia­go de Chilében befejeződött az ENSZ kereskedelmi és fejlesz­tési konferenciája. Ladislav Smíd nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője a ČSTK tudósítójának nyilatkozatot adott a konferencia munkájá­ról. Rámutatott, hogy a konfe­rencián jóváhagyott legfonto­sabb dokumentumok közé tar­tozik a különböző társadalmi- gazdasági rendszerű államok közötti kereskedelem fejleszté­séről, a szocialista és a gazda­ságilag fejlett kapitalista or­szágok, valamint a szocialista és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatokról hozott határozat. Ladislav Smíd megállapítot­ta, hogy a világ fő gazdasági problémáiról az UNCTAD III. konferenciáján jóváhagyott do­kumentumok sokkal következe­tesebbek és konkrétabbak, mint az előző üléseken hozott hatá­rozatok. Ezért kétségtelenül hozzájárulnak a gazdasági együttműködés általános fej­lesztéséhez világviszonylatban. A szocialista országok — mondotta Smíd nagykövet — a konferencián valamennyi or­szág kereskedelmi kapcsolatai­nak sokoldalú javítását szor­galmazták. E kapcsolatok célja elsősorban a fejlődő országok megsegítése. A szocialista kö­zösség országai arra fognak tö­rekedni, hogy az UNCTAD to­vább növelje nemzetközi tekin­télyét, valóban egyetemes nem­zetközi szervezetté váljék és hogy munkájában részt vegyen a Német Demokratikus Köztár­saság is. Az UNCTAD konferenciája május 21-én fejezte be munká­ját. Washington — Washington­ban befejeződtek a szovjet— amerikai kereskedelmi tárgya­lások. A megbeszéléseken részt vevő szovjet küldöttséget Nyi­kolaj Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter, az ame­rikai küldöttséget Peter Peter­son kereskedelmi miniszter ve­zette. A tárgyalások befejeztével Patolicsev újságírók elölt kije lentette, hogy „a tárgyalások hasznosaknak bizonyultak, s ta­núsították, hogy mindkét fél kész intézkedéseket tenni a ke­reskedelmi kapcsolatok megja­vítására, kölcsönösen előnyös alapon“. Peterson kereskedelemügyi miniszter ugyancsak a tárgya­lások építő jellegét emelte ki. Újabb incidens Csandigar — Az indiai Pand- zsab állam fővárosába, Csandi- garba hivatalos jelentések ér­keztek arról, hogy vasárnap a pakisztáni erők fegyvereitől éle­tét vesztette az Indiai határőr­ség egy tagja. A vasárnapi in­cidens újabb bizonyíték volt amellett, hogy a térségben — mint a hírügynökségek jelen­tik — ismét növekszik a feszült­ség. Szombaton két összecsapást is jelentettek. Indiai közlés sze­rint Pandzsab állam egyik ha­tárfalujának, Dhall-nak közelé­ben a határőrök visszavonulás­ra szólítottak fel — egy felte­hetően kémkedési célokkal — behatolt pakisztáni járőrt, ami­re tűz volt a válasz. Indiai részről viszonozták a lövéseket, s a hírek szerint egy pakisztá­nit megöltek, egyet pedig meg­sebesítettek. Nincs „belnémet közösség" Népvándorlás az NDK-ba 1972 V. 23. Kommentárunk N em egy népszavazás volt már Franciaországban. A legutóbbi, amelyet áp­rilis 23-án tartottak meg a „Kö­zös Piac kiszélesítéséről“, va­lóban bumerángnak bizonyult és szervezői ellen fordult. Az egyik karikaturista találóan áb­rázolta Pompidout, amint dü­hösen felnyitja az egyik urnát és felkiált: „Szavazás? Áru­lás1“ A népszavazást pedig alapo­san előkészítették, s a kormány­zat több célt követett ezzel az akcióval. A kelepce azonban túlságosan kezdetleges volt, vagy pedig a választók lettek okosabbak, gyanakvóbbak. A szavazás eredménye — az alig 30 százalékos igenlő szavazat, súlyos csapást mért a kormány­ra. Pompidou, aki ezúttal az egész jobboldalra számított, ke­vesebb szavazatot kapott, mint az elnökválasztáson. A Francia Kommunista Párt által szorgalmazott „nem“ sza­vazatok 17 százalékot tettek ki, ami 5 millió szavazatot jelent, és megfelel a kommunisták ál­tal általában elért aránynak. Igaz ugyan, hogy a „nem" szavazatok csekély része (mint­egy 2 százalékai nem a kom­munistáktól származott, hanem a parasztoktól, a kiskereskedők­től stb., akik egyébként mindig dióadások is elismerik, hogy a határátlépő papírok kezelését az NDK hatóságai rendkívül nagyvonalúan és fokozatosan végezték. Az NDK fővárosa kiállta ezt a nagy látogatási rohamot, pe- dog a baráti országokból (fő­leg a szomszédos Lengyelor­szágból és Csehszlovákiából) is jelentős turistacsoportok érkez­tek Berlinbe. Berlin — A Német Demokra­tikus Köztársaságban felháboro­dást keltett, hogy az NSZK kor­mánya megakadályozta az NDK- nak az egészségügyi világszer­vezetbe (EÜVSZ) való felvéte­lét. Az NDK televíziójának kom-, mentárja megállapítja, az EÜVSZ eddig már több mint 30 olyan államot (többek között az NSZK-t Is) felvett tagjai kö­zié, amelyek a felvétel idején nem voltak, vagy ma sem tagjai az ENSZ-nek. A Neues Deutschland kom­mentárja aláhúzza, hogy az NSZK kormányának ez a lépé­se semmiképpen sem felel meg az NDK és az NSZK között lé­tesítendő emberi könnyítések szellemének. „Ez nem a jóaka­rat, hanem a rosszindulat meg­nyilvánulása volt“ — hangsú­lyozza a lap. Majd felszólítja az NSZK-t, hogy hagyja vég­re abba az idejét múlt „bel­német“ fogalom használatát, mert az NDK és az NSZK kö­zött nincs semmiféle „belnémet közösség“ és két szuverén és egymástól független állam csak­is a nemzetközi jog alapján rendezheti kapcsolatait. a jobboldalra adták szavazatai­kat, de most ellenzik Pompidou politikáját. A „nem“ szavazatok e csekély mérvű csökkenése a munkáslakta városnegyedekben POMPIDOU SAJÁT KELEPCÉJÉBE ESETT elért szavazatokhoz viszonyítva egyáltalán nem jelzi a választók elhidegiilését a kommunista párttól. Azok a szavazópolgá­rok. akik tartózkodtak a szava­zástól, elsősorban az egész sza­vazást rendszer elutasítását és a kormányzattal szembeni el­lenséges érzületüket akarták ki­fejezni. A mostani szavazásból a tar­tózkodók kerültek ki győztesen. A szavazástól való tartózkodást a Szocialista Párt, valamint egyes szélső baloldali csopor­tosulások szorgalmazták. A vá­lasztásra jogosultak 40 száza­léka tartózkodott, és 7 százalé­kuk „üres lappal“ szavazott. Ha e számból levonjuk a 20 vagy 22 százalék hagyományos tar­tózkodót, akkor 25—27 száza­lék azoknak a választóknak a száma, akik nem voltak hajlan­dók szavazni. A szocialisták 11 százalékot kaptak a legutóbbi választásokon, ami sikert je­lent. A Szocialista Párt, a Kö­zös Piac támogatója mégsem volt hajlandó szavazóit felszó­lítani arra. hogy igennel szavaz­zanak. A népszavazást megelő­ző kampány során a párt azt a jelszót hangoztatta: „Nem ját­szunk hamis kártyásokkal!“ Ez a jelszó megfelelt a nép­tömegek bizonyos hangulatá­nak. A népszavazás ugyanis nyilvánvalóan arra irányult, hogy elterelje a figyelmet a francia dolgozók szociális kö­veteléseiről. a különféle pénz­ügyi botrányokról és a kis em­berek többségét sújtó Igazság­talan adórendszerről. Mi várható most a népszava­zás után? Egy dolog bizonyos: nem kerül sor a parlamenti vá­lasztások idő előtti kiírására. A kormányzat egyik célja az volt, hogy közvetlenül a nép­szavazás után, amelyen sikert remélt, választásokat írjon ki, hogy megtartsa a veszélyben forgó többségét. Ez a reménye azonban füstbe ment. A figyel­meztető Jelek sokasodása óva­tosságra inti a kormányt. Éles bírálatot vált ki szociális poli­tikája, valamint magatartása a bortermelőkkel és kereskedők­kel szemben. Egyes megfigyelők a miniszterelnök bukását jósol­ták, de elsősorban Poinpidou személyes tekintélye szenvedett csorbát. Bizonyos, hogy a köztársasá­gi elnök meggyengülve került ki a népszavazás erőpróbájá­ból, különösképpen közös piaci partnereivel kapcsolatban. Az ellenzék felemelte a sza­vát. Fellépése azonban nem egyöntetű. Mitterand sikeréből úgy szeretne hasznot húzni, hogy a jobboldal felé hajolva lazítsa pártjának kapcsolatait a kommunistákkal. Ha azonban túl messzire megy, nem talál követőkre. és a népszavazás eredménye ahelyett, hogy egye- sítőleg hatna, azzal a veszéllyel fenyeget, hogy még jobban el­mélyíti a szakadékot a kommu­nisták és a szocialisták között. Ez az egyik eshetőség. A másik valószínűbb fejle­mény, hogy a jobboldal ballé­pése felbátorítja az ellenzéket, sorai megszilárdítására készte­ti, valamint arra, hogy támadó­lag lépjen fel a kormányzattal szemben. Pompidou nem de Gaulle. Az április 23-i népsza­vazás paradox módon megerő­sítette azt, hogy de Gaulle-nak nincs igazi utódja. Szófia — A hivatalos, baráti látogatáson Bulgáriában tartóz­kodó Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, a forradalmi kormány minisz­terelnöke és kísérete vasárnap óta háromnapos országjáró kör­úton tartózkodik. A kubai ven­dégeket elkísérte Todor Zsiv­kov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke, Makó Da- kov professzor, miniszterelnök- helyettes. MIROSLAV RR0ŽEK, a Cseh Szocialista Köztársaság művelő­désügyi minisztere hivatalos látogatásra Varsóba érkezett. AZ SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge és a Szovjet Minisztertanács táviratban fejezte ki Zsamsza- rangijn Szambu elhunyta feletti mély részvétét a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságának. OTTAWÁBAN véget ért a szovjet—kanadai tudományos és műszaki együttműködési ve­gyes bizottság második üléssza­ka. MIKE MANSFIELD, az ameri­kai szenátus demokrata párti frakciójának vezetője egyik interjújában leszögezte: a kí­nai—amerikai kapcsolatok ren­dezésének legnagyobb akadá­lya a vietnami háború. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK öt szövetségi államában választott képviselőket az elmúlt hét vé­gén. McGovern ismét jelentős győzelmeket aratott, s immár 436 biztos demokrata párti elektori szavazattal rendelke­zik. PER KLEPPE norvég kereske­delmi és hajózásügyi miniszter befejezte hivatalos moszkvai látogatását. IASSZER ARAFATNAK, a Pa­lesztinai Felszabadítási Szerve­zet végrehajtó bizottsága elnö­kének vezetésével palesztin de­legáció látogat a közeljövőben Moszkvába. WALLACE alabamai kormány­zó állapota kielégítő a Silver Spring-i kórház orvosai szerint. A kórház azonban nem tudott biztató hírt mondani a kor­mányzó bénult végtagjainak ál­lapotáról. PAKISZTÁN északi részén merényletet kíséreltek meg Khan Abdul Vali Khan, a pa­kisztáni Nemzeti Avami Párt el­nöke ellen. ANKARÁBAN hivatalosan be­jelentették, hogy letartóztatták a május 3-i török gépeltérítés, valamint a rendőrfőparancsnok ellen nemrég elkövetett siker­telen merénylet értelmi szer­zőit. MIHAIL KUZMIN, a Szovjet­unió külkereskedelmi miniszte­re helyettesének vezetésével szovjet küldöttség utazott Amszterdamba, hogy részt ve­gyen a Szovjetunió ipari és kereskedelmi kiállításának ün­nepélyes megnyitásán. Klaus Alton yatoása La Paz — Klaus Altmann né­met származású bolíviai állam­polgár, akinek kiadását a fran­cia kormány nemrég kérte a bolíviai hatóságoktól, az AP hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogv a második világhá­ború idején egy franciaországi SS-egység parancsnoka volt és használta a Klaus Barbie ál­nevet. A francia hatóságok azzal vádolják Altmann-Barbiet, hogy a lyoni gestapo főnökeként részt vett fean Moulinnak, a francia ellenállás hősének meg­gyilkolásában és emberek szá­zait küldte koncentrációs tábor­ba. Altmann fenti nyilatkozatá­ban tagadja ezeket a vádakat és kijelentette, hogy „katona­ként parancsokat teljesített". Berlin — Nyugat-Berlin — Szombaton, vasárnap és hétfőn valóságos népvándorlás Indult m;jg Nyugat-Berllnből az NDK- ba. Előzetes becslések szerint e három napon mintegy félmillió nyugat-berlini polgár (a város lakosságának mintegy negyede) kerekedett fel, hogy látogatást tegyen a Német Demokratikus Köztársaságban. A nyugat-berlini lapok és rá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents