Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó
THRSRDHIDN MAGASABB SZINTEN Gondolatok a család és a társadalom kapcsolatáról A család szerves része a társadalomnak. Valamennyi felnőtt tagja aktívan részt vesz a társadalom szükségleteinek kielégítésében, erejéhez, tehetségéhez mérten igyekszik gyarapítani a társadalom javait. A család és a társadalom között egymásrautaltság keletkezik, ebből kifolyólag kötelességei vannak a családnak a társadalommal szemben, és megfordítva. Ahhoz azonban, hogy egy család maradéktalanul eleget tehessen társadalmi kötelességeinek, meg kell kapnia a társadalomtól a kötelességek teljesítéséhez szükséges feltételeket. A társadalom jelentős hányadát a családok képezik, a társadalom azonban — mint nagy közösség — erősebb, lehetőségei jóval nagyobbak a családénál. Ezért a társadalom messzemenően gondoskodik a családokról. Ennek egyik formáját a családok megsegítését, élet- és munkakörülményeit napról napra javító szociális programok képezik, melyeket az egyes munkahelyeken a CSKP XIV. kongresszusának szellemében dolgoztak ki, hagytak jóvá és valósítanak meg az ötödik ötéves terv folyamán. Ezek a programok sokat adnak, de egyúttal kérnek is: munkafegyelmet, a termelési feladatok maradéktalan teljesítését, kezdeményezést, a társadalmi értékek gazdagítását célzó újítómozgalom fellendítését, a munkaerkölcs további javítását, a társadalom iránt érzett felelősség- tudat elmélyítését. A családnak meg kell kapni, ami a családé, a társadalomnak pedig, ami a társadalomé. A komárnói (komáromi) hajógyárban az üzem fennállása óta a családtagok vagy az üzemben dolgozó családok (férj, feleség) sokat tettek a társadalom értékeinek gyarapításáért. Ha az üzem érdeke úgy kívánja: túlóráztak, brigádmunkát vállaltak, sőt olyan esetre is- sor került, hogy egy hajót terven felül adtak át a megrendelőnek. Együtt éltek és élnek a gyárral. Sokszor lehetünk tanúi annak, hogy hajógyári dolgozók munka után odahaza, az utcán, baráti körben vagy utazás közben a vonaton is a gyárról beszélnek. Elferdítenénk az Igazságot, ha azt mondanánk az üzem ezt csak a munkaszerződésben lefektetett havi bér folyamatos juttatásával honorálta! Nincs így. mert rengeteg ember kapott az üzemtől lakást, évente több száz dolgozó kap beutalást az ország legkülönfélébb helyein lévő gyógy- és üdülőközpontokba, minden nyáron az alkalmazottak gyermekei az üzem počúvadlói nyaralójában üdülnek. Nem ritka az üzemben a jól végzett munkáért adott különjutalom, és így tovább. A hajógyár vezetői azonban úgy határoztak, hogy a jövőben a családok társadalomgazdagító tevékenységét még következetesebben viszonozzák, ezért a termelési terv kidolgozásával párhuzamosan elkészítették az ötödik ötéves te/vre szóló, a munkások, technikusok munka- és életkörnyezetét tovább javító gazdag szociális programot, melyről Berecz Imre elvtárs, a hajógyár összüzemi pártszervezetének elnöke a következőket mondotta: — Amikor a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyták az ötödik ötéves terv irányszámait, a komárnói hajógyár is ennek szellemében dolgozta ki a termelési tervet. Arra gondoltunk, hogy törvényszerűen szükséges egy lépéssel tovább mennünk, és a tervvel párhuzamosan jóváhagytuk a gyár nagyszabású szociális programját is. Ha az emberektől elvárjuk, hogy lelkiismeretes munkát végezzenek, az üzemnek céltudatosan kell gondoskodnia az emberekről. Szükségleteik egy részét keresetükből fedezik, ahhoz viszont, hogy jó teljesítményt nyújthassanak — és ezáltal keresetük is emelkedhessen — meg kell valósítani a termelőmunka hatékonyságának növelését elősegítő munka- feltételek megteremtését, melyeket eddig csak tudomásul vettek az üzem vezetői, „papírra fektették“ a megvalósításra váró feladatokat, de konkrétan keveset tettek. Ezt elkerülendő, az ötödik ötéves tervre szóló szociális programot a termelési terv színvonalára emeltük, mivel a kettő egymástól elválaszthatatlan. Az összüzemi pártszervezet elnökének szavaiból világosan kitűnik, hogy az üzem nemcsak követel, hanem ad is. A hajógyár vezetői a szociális gondoskodást attól a perctől kezdve gyakorolják, amikor a műszak végén a dolgozó leteszi a szerszámot. Biztosítanak számára tisztálkodási lehetőséget, megfelelő helyiséget, ahol átöltözhet, a tömegközlekedési eszközök megállóit a lehetőségekhez mérten közelebb hozzák az üzem bejáratához. így az embereknek munka közben nem kell idegeskedniük: vajon elérik-e az autóbuszt, vonatot? Ezek persze olyan problémák, melyeket az üzem egyedül nem oldhat meg. Segíteniük kell a járási és városi szerveknek is. — A szociális program keretében — mondotta Berecz elvtárs — gondoskodunk azoknak a dolgozóknak az ellátásáról is, akik munkás- szállókban laknak. Nem feledkezünk el az üzemi dolgozók teljes létszámának egynegyedét kitevő nőkről sem, akik a hajógyár majdnem minden munkahelyén megtalálhatók. Vannak közöttük édesanyák, családfenntartók, magányosak. Olyan specifikus gondoskodásban részesítjük majd őket, hogy az üzemben — ha lehet ezt a kifejezést használni — gondtalanul dolgozhassanak. Ne kelljen a nagy szellemi és fizikai koncentráltságot igénylő termelőmunkában arra gondolniuk: vajon mi lehet odahaza, mi van a gyerekkel, az öregszülőkkel, és így tovább. Ehhez a többi között jól felszerelt bölcsődékre, óvodákra, családi lakásokra van szükség. Az írás elején említettük, hogy a család szerves része a társadalomnak. Lényegében a társadalom egy nagy család, éppen ezért az egymásról való gondoskodást Is úgy kel'l végezni, mintha az egy családon belül történne. Ezt célozzák a komárnói hajógyár szociális programjának már konkréten kidolgozott, sok esetben hatáidőhöz is kötött tervei, melyekről Horváth Elemér, a szakszervezet üzemi bizottságának titkára a következőket mondotta: — Sokat gondolkoztunk, mit kellene tenni annak eléréséhez, hogy a munkahely mindén frázistól mentesen a dolgozók második otthonává váljék. Ellátogattunk több üzembe, megnéztük: hogy csinálják másutt? Értékes tapasztalatokat szereztünk. Több üzem példája alapján az asztalosműhelyben mintegy 100 nő számára létrehoztunk egy példás női ruhatárat. Hogy mi minden található itt? Először is a környezet, a helyiség atmoszférája nőies. Munka után itt megfürödhetnek a dolgozó nők, pihenhet nek, elbeszélgethetnek. A szekrényekben úgy helyezhetik el ruházatukat, hogy az nem gyúródik. Ilyen öltözőket a közeljövőben több munkahelyen is létrehozunk. Az üzemvezetőség és a tömegszervezetek dicséretet érdemelnek ezért. A dolgozó nők — akiket odahaza vár a főzés, mosás, takarítás — megérdemlik, hogy az üzem biztosítson számukra egy olyan szociális létesítményt, ahol műszak után megpihenhetnek — ahogy mondani szokás — rendbeszedhessék magukat. — A két adminisztratív épület között — folytatta az ÜB titkára — amolyan kis kórházat szándékozunk létrehozni, melyen már a különféle szakmák munkásai, mesterei dolgoznak is. Ebben az épületben a betegek komplex kivizsgálásban részesülnek. Idejük nem forgácsoló- dík szét a különféle leletek több helyről való beszerzésével, nem is szólva arról, hogy az üzem orvosai gyakrabban meglátogathatják őket, segíthetnek, ha kell. Mit ismeretes, üzemünkben nagy a zajártalom, ezért az idegorvosi tevékenységet is preventív módon gyakorolják a szakorvosok, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszüntetik vagy mérséklik az ártalmat. Néhány munkahelyen nagy a porártalom. Az itt dolgozó munkások tejet, teát kapnak majd. Örömmel tanulmányoztuk át a hajógyár szó ciális programjának azt a részét, mely az üzemi étkezde munkájának javítására irányul. Korszerűsítik a konyhát, gondot fordítanak az étkezés kulturáltságára, nem feledkeznek meg a diétásokról sem. A második lakótelepen lévő legényszállásokba bevezetik a gázt, hogy a dolgozók főzhessenek vacsorát, munkásszállót építenek a Kaszárnya utcán, a központi fűtést pedig gázra működő kazánok üzemeltetésével oldják meg, ami a dolgozók nem kis örömére olcsóbbá teszi a fűtést. Korszerűsítik az üzem počúvadlói üdülőközpontját, ahol a családok minden igényt kielégítő környezetben pihenhetik ki fáradalmaikat. A felsorolást hosszan folytathatnánk. Az el mondottak azonban bizonyítják, hogy több üzemhez hasonlóan a komárnói hajógyárban is nagy gondot fordítanak a család és a társadalom szerves kapcsolatának az ápolására, ami minden bizonnyal a termelési eredmények további javulásában mutatkozik majd meg. Kötött nadrágkosztüm — vonalvezetését szépen kiemeli a hosszú sál. Viseljük, ne viseljük...? Manapság szinte bizonyosra vehető, hogy a színházban, társaságban megjelenő nők közül legalább minden második parókát vagy póthajat visel, mert divatos, s mert nem kell órákig a fodrásznál ülni. Az állandó parókaviselés azonban nem egészséges. Bizonyíték erre, hogy az orvosi rendelőkben egyre szaporodik azoknak a betegeknek a száma, akik fejfájásról panaszkodnak, pedig csak az a bizonyos „második frizura“ — a németek így nevezték el tapintatosan a parókát — ludas a dologban. A haj kóros hullását is a légelzáró parókák rovásárá írják, valamint a fejbőr viszketegségét, kisebb piros foltokat, daganatokat is. Hajunkat a természet arra rendelte, h'ogy megvédje koponyánkat az esetleges káros külső behatások ellen. valamint a sérülésektől és az idő viszontagságaitól. A haj tehát egészségi állapotunk hű tükre; a nagybetegek haja fénytelen, töredező, az egészséges fiataloké dús és fényes. Tehát divat ide, divat oda, ha észrevesszük, hogy a paróka viselése ártalmas, ne ragaszkodjunk hozzá! Sok levegőzéssel, enyhe napfénynyel vagy kvarcolással, különböző pakolásokkal a hajunk rendbejön. Akiknek pedig szükségük van a viselésére, ügyeljenek arra, h'ogy ez a bizonyos második frizura is mindig rendben legyen, és a fejmosást is végezzék el szabályos időközökben! A valódi hajból készült parókát sohase mossuk meg otthon, illetve vízben! Legjobb a fodrászra, a szakemberre bízni, fésülését pedig szarufésfivel és puha kefével végezzük. Sajtos ételek KOMLOSI LAJOS A sajt magas tápértékű, bőséges fehérjetartalmú, ízletes táplálék, szinte nélkülözhetetlen a kulturált étkezésben. Konyhai felhasználása igen sokoldalú, rendkívül sokfajta változatban készíthető. A sajt jól kiegészíti az étkezést hideg vacsoránál, hideg húsfélék és felvágottak mellett. Sokféle szendvics készíthető belőle és jól felhasználható az ízelítő falatokhoz Is. Kitűnő ízűek az újabban népszerűvé vált meleg sajtos szendvicsek is, de a sajt nélkülözhetetlen az úti és kiránduló csomagokban is. Számos jóízű hús- és halétel készül sajttal, valamint a sajtos tojásételek, sajtos előételek (sajtpuding, sajtos ropogós stb.) sora teszi gazdagabbá ételsorainkat. Számos levesünket ízesíthetjük vele és mindjobban elterjed a sajt bizonyos kombinált saláták készítésénél Is. Sajtos, pirított burgonya 1 kg burgonyát héjában megfőzünk, meghámozunk, és káposztareszelőn megreszelünk. Megsózzuk, megborsozzuk. 5 dkg-nyi zsírban egy kis fej hagymát apróra vágva megpirítunk. Ezzel a burgonyát jól összekeverjük. Most egy zománcozott sütőlemezt megkenünk zsírral, ezt megszórjuk olyan zsemlemorzsával, amelybe 2—3 dkg reszelt sajtot kevertünk el, egyenletesen szétterítjük rajta a burgonyát és elsimítjuk. Ezután vékonyra vágott sajtszeletekkel teljesen beborítjuk a tetejét, 5 dkg-nyi olvasztott vajjal meglocsoljuk és középmeleg sütőben, felső lángon úgy sütjük meg, hogy a teteje szép pirosra süljön. ESdOOIIOüII
