Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

THRSRDHIDN MAGASABB SZINTEN Gondolatok a család és a társadalom kapcsolatáról A család szerves része a társadalomnak. Va­lamennyi felnőtt tagja aktívan részt vesz a társadalom szükségleteinek kielégítésében, ere­jéhez, tehetségéhez mérten igyekszik gyara­pítani a társadalom javait. A család és a tár­sadalom között egymásrautaltság keletkezik, eb­ből kifolyólag kötelességei vannak a családnak a társadalommal szemben, és megfordítva. Ah­hoz azonban, hogy egy család maradéktalanul eleget tehessen társadalmi kötelességeinek, meg kell kapnia a társadalomtól a kötelessé­gek teljesítéséhez szükséges feltételeket. A tár­sadalom jelentős hányadát a családok képezik, a társadalom azonban — mint nagy közösség — erősebb, lehetőségei jóval nagyobbak a csalá­dénál. Ezért a társadalom messzemenően gon­doskodik a családokról. Ennek egyik formáját a családok megsegítését, élet- és munkakörül­ményeit napról napra javító szociális progra­mok képezik, melyeket az egyes munkahelye­ken a CSKP XIV. kongresszusának szellemé­ben dolgoztak ki, hagytak jóvá és valósítanak meg az ötödik ötéves terv folyamán. Ezek a programok sokat adnak, de egyúttal kérnek is: munkafegyelmet, a termelési feladatok ma­radéktalan teljesítését, kezdeményezést, a társadalmi értékek gazdagítását célzó újító­mozgalom fellendítését, a munkaerkölcs további javítását, a társadalom iránt érzett felelősség- tudat elmélyítését. A családnak meg kell kapni, ami a családé, a társadalomnak pedig, ami a társadalomé. A komárnói (komáromi) hajógyár­ban az üzem fennállása óta a családtagok vagy az üzemben dolgozó családok (férj, feleség) sokat tettek a társadalom értékeinek gyarapítá­sáért. Ha az üzem érdeke úgy kívánja: túlóráz­tak, brigádmunkát vállaltak, sőt olyan esetre is- sor került, hogy egy hajót terven felül ad­tak át a megrendelőnek. Együtt éltek és élnek a gyárral. Sokszor lehetünk tanúi annak, hogy hajógyári dolgozók munka után odahaza, az ut­cán, baráti körben vagy utazás közben a vo­naton is a gyárról beszélnek. Elferdítenénk az Igazságot, ha azt mondanánk az üzem ezt csak a munkaszerződésben lefektetett havi bér fo­lyamatos juttatásával honorálta! Nincs így. mert rengeteg ember kapott az üzemtől lakást, évente több száz dolgozó kap beutalást az or­szág legkülönfélébb helyein lévő gyógy- és üdülőközpontokba, minden nyáron az alkalma­zottak gyermekei az üzem počúvadlói nyaraló­jában üdülnek. Nem ritka az üzemben a jól vég­zett munkáért adott különjutalom, és így to­vább. A hajógyár vezetői azonban úgy határoztak, hogy a jövőben a családok társadalomgazda­gító tevékenységét még következetesebben vi­szonozzák, ezért a termelési terv kidolgozásával párhuzamosan elkészítették az ötödik ötéves te/vre szóló, a munkások, technikusok munka- és életkörnyezetét tovább javító gazdag szo­ciális programot, melyről Berecz Imre elvtárs, a hajógyár összüzemi pártszervezetének elnö­ke a következőket mondotta: — Amikor a CSKP XIV. kongresszusán jóvá­hagyták az ötödik ötéves terv irányszámait, a komárnói hajógyár is ennek szellemében dol­gozta ki a termelési tervet. Arra gondoltunk, hogy törvényszerűen szükséges egy lépéssel tovább mennünk, és a tervvel párhuzamosan jóváhagytuk a gyár nagyszabású szociális prog­ramját is. Ha az emberektől elvárjuk, hogy lel­kiismeretes munkát végezzenek, az üzemnek céltudatosan kell gondoskodnia az emberekről. Szükségleteik egy részét keresetükből fedezik, ahhoz viszont, hogy jó teljesítményt nyújt­hassanak — és ezáltal keresetük is emelked­hessen — meg kell valósítani a termelőmunka hatékonyságának növelését elősegítő munka- feltételek megteremtését, melyeket eddig csak tudomásul vettek az üzem vezetői, „papírra fek­tették“ a megvalósításra váró feladatokat, de konkrétan keveset tettek. Ezt elkerülendő, az ötödik ötéves tervre szóló szociális programot a termelési terv színvonalára emeltük, mivel a kettő egymástól elválaszthatatlan. Az összüzemi pártszervezet elnökének szavai­ból világosan kitűnik, hogy az üzem nemcsak követel, hanem ad is. A hajógyár vezetői a szo­ciális gondoskodást attól a perctől kezdve gya­korolják, amikor a műszak végén a dolgozó le­teszi a szerszámot. Biztosítanak számára tisztál­kodási lehetőséget, megfelelő helyiséget, ahol átöltözhet, a tömegközlekedési eszközök meg­állóit a lehetőségekhez mérten közelebb hoz­zák az üzem bejáratához. így az embereknek munka közben nem kell idegeskedniük: vajon elérik-e az autóbuszt, vonatot? Ezek persze olyan problémák, melyeket az üzem egyedül nem oldhat meg. Segíteniük kell a járási és városi szerveknek is. — A szociális program keretében — mon­dotta Berecz elvtárs — gondoskodunk azoknak a dolgozóknak az ellátásáról is, akik munkás- szállókban laknak. Nem feledkezünk el az üze­mi dolgozók teljes létszámának egynegyedét kitevő nőkről sem, akik a hajógyár majdnem minden munkahelyén megtalálhatók. Vannak közöttük édesanyák, családfenntartók, magá­nyosak. Olyan specifikus gondoskodásban része­sítjük majd őket, hogy az üzemben — ha le­het ezt a kifejezést használni — gondtalanul dolgozhassanak. Ne kelljen a nagy szellemi és fizikai kon­centráltságot igénylő termelőmunkában arra gondolniuk: vajon mi lehet odahaza, mi van a gyerekkel, az öregszülőkkel, és így tovább. Eh­hez a többi között jól felszerelt bölcsődékre, óvodákra, családi lakásokra van szükség. Az írás elején említettük, hogy a család szer­ves része a társadalomnak. Lényegében a társadalom egy nagy család, éppen ezért az egymásról való gondoskodást Is úgy kel'l vé­gezni, mintha az egy családon belül történne. Ezt célozzák a komárnói hajógyár szociális programjának már konkréten kidolgozott, sok esetben hatáidőhöz is kötött tervei, melyek­ről Horváth Elemér, a szakszervezet üzemi bi­zottságának titkára a következőket mondotta: — Sokat gondolkoztunk, mit kellene tenni annak eléréséhez, hogy a munkahely mindén frázistól mentesen a dolgozók második ottho­nává váljék. Ellátogattunk több üzembe, meg­néztük: hogy csinálják másutt? Értékes tapasz­talatokat szereztünk. Több üzem példája alapján az asztalosműhelyben mintegy 100 nő számára létrehoztunk egy példás női ruhatárat. Hogy mi minden található itt? Először is a környezet, a helyiség atmoszférája nőies. Munka után itt megfürödhetnek a dolgozó nők, pihenhet nek, elbeszélgethetnek. A szekrényekben úgy helyezhetik el ruházatukat, hogy az nem gyú­ródik. Ilyen öltözőket a közeljövőben több mun­kahelyen is létrehozunk. Az üzemvezetőség és a tömegszervezetek dicséretet érdemelnek ezért. A dolgozó nők — akiket odahaza vár a főzés, mosás, takarí­tás — megérdemlik, hogy az üzem biztosít­son számukra egy olyan szociális létesítményt, ahol műszak után megpihenhetnek — ahogy mondani szokás — rendbeszedhessék magukat. — A két adminisztratív épület között — foly­tatta az ÜB titkára — amolyan kis kórházat szándékozunk létrehozni, melyen már a külön­féle szakmák munkásai, mesterei dolgoznak is. Ebben az épületben a betegek komplex kivizs­gálásban részesülnek. Idejük nem forgácsoló- dík szét a különféle leletek több helyről való beszerzésével, nem is szólva arról, hogy az üzem orvosai gyakrabban meglátogathatják őket, segíthetnek, ha kell. Mit ismeretes, üze­münkben nagy a zajártalom, ezért az idegor­vosi tevékenységet is preventív módon gyako­rolják a szakorvosok, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszüntetik vagy mérséklik az ártalmat. Néhány munkahelyen nagy a porár­talom. Az itt dolgozó munkások tejet, teát kap­nak majd. Örömmel tanulmányoztuk át a hajógyár szó ciális programjának azt a részét, mely az üze­mi étkezde munkájának javítására irányul. Kor­szerűsítik a konyhát, gondot fordítanak az ét­kezés kulturáltságára, nem feledkeznek meg a diétásokról sem. A második lakótelepen lévő legényszállásokba bevezetik a gázt, hogy a dol­gozók főzhessenek vacsorát, munkásszállót épí­tenek a Kaszárnya utcán, a központi fűtést pedig gázra működő kazánok üzemeltetésével oldják meg, ami a dolgozók nem kis örömére olcsóbbá teszi a fűtést. Korszerűsítik az üzem počúvadlói üdülőközpontját, ahol a családok minden igényt kielégítő környezetben pihenhe­tik ki fáradalmaikat. A felsorolást hosszan folytathatnánk. Az el mondottak azonban bizonyítják, hogy több üzemhez hasonlóan a komárnói hajógyárban is nagy gondot fordítanak a család és a társada­lom szerves kapcsolatának az ápolására, ami minden bizonnyal a termelési eredmények to­vábbi javulásában mutatkozik majd meg. Kötött nadrágkosztüm — vonalvezetését szépen kieme­li a hosszú sál. Viseljük, ne viseljük...? Manapság szinte bizonyos­ra vehető, hogy a színház­ban, társaságban megjelenő nők közül legalább minden második parókát vagy pót­hajat visel, mert divatos, s mert nem kell órákig a fod­rásznál ülni. Az állandó pa­rókaviselés azonban nem egészséges. Bizonyíték erre, hogy az orvosi rendelőkben egyre szaporodik azoknak a betegeknek a száma, akik fejfájásról panaszkodnak, pe­dig csak az a bizonyos „má­sodik frizura“ — a néme­tek így nevezték el tapinta­tosan a parókát — ludas a dologban. A haj kóros hul­lását is a légelzáró parókák rovásárá írják, valamint a fejbőr viszketegségét, kisebb piros foltokat, daganatokat is. Hajunkat a természet ar­ra rendelte, h'ogy megvédje koponyánkat az esetleges káros külső behatások ellen. valamint a sérülésektől és az idő viszontagságaitól. A haj tehát egészségi állapo­tunk hű tükre; a nagybete­gek haja fénytelen, törede­ző, az egészséges fiataloké dús és fényes. Tehát divat ide, divat oda, ha észrevesszük, hogy a pa­róka viselése ártalmas, ne ragaszkodjunk hozzá! Sok levegőzéssel, enyhe napfény­nyel vagy kvarcolással, kü­lönböző pakolásokkal a ha­junk rendbejön. Akiknek pedig szükségük van a viselésére, ügyeljenek arra, h'ogy ez a bizonyos má­sodik frizura is mindig rend­ben legyen, és a fejmosást is végezzék el szabályos idő­közökben! A valódi hajból készült parókát sohase mos­suk meg otthon, illetve víz­ben! Legjobb a fodrászra, a szakemberre bízni, fésülését pedig szarufésfivel és puha kefével végezzük. Sajtos ételek KOMLOSI LAJOS A sajt magas tápértékű, bőséges fehérjetartalmú, ízle­tes táplálék, szinte nélkülözhetetlen a kulturált étke­zésben. Konyhai felhasználása igen sokoldalú, rendkívül sokfajta változatban készíthető. A sajt jól kiegészíti az étkezést hideg vacsoránál, hideg húsfélék és felvágot­tak mellett. Sokféle szendvics készíthető belőle és jól felhasználható az ízelítő falatokhoz Is. Kitűnő ízűek az újabban népszerűvé vált meleg sajtos szendvicsek is, de a sajt nélkülözhetetlen az úti és kiránduló csomagokban is. Számos jóízű hús- és halétel készül sajttal, valamint a sajtos tojásételek, sajtos előételek (sajtpuding, saj­tos ropogós stb.) sora teszi gazdagabbá ételsorainkat. Számos levesünket ízesíthetjük vele és mindjobban el­terjed a sajt bizonyos kombinált saláták készítésénél Is. Sajtos, pirított burgonya 1 kg burgonyát héjában megfőzünk, meghámozunk, és káposztareszelőn megreszelünk. Megsózzuk, megbor­sozzuk. 5 dkg-nyi zsírban egy kis fej hagymát apróra vágva megpirítunk. Ezzel a burgonyát jól összekever­jük. Most egy zománcozott sütőlemezt megkenünk zsír­ral, ezt megszórjuk olyan zsemlemorzsával, amelybe 2—3 dkg reszelt sajtot kevertünk el, egyenletesen szétterítjük rajta a burgonyát és elsimítjuk. Ezután vékonyra vágott sajtszeletekkel teljesen be­borítjuk a tetejét, 5 dkg-nyi olvasztott vajjal meglocsol­juk és középmeleg sütőben, felső lángon úgy sütjük meg, hogy a teteje szép pirosra süljön. ESdOOIIOüII

Next

/
Thumbnails
Contents