Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

eredményeket ér el ]án Burša szocialista mun- íi legjobb dolgozói közé tartoznak. Szakisme[A CSTK felvétele)

lkát kell folytatni, hogy gazdasá- ák, akik összeforrtak a kommunis- atékonyan biztosítják a XIV. kong- ötéves terv feladatainak teljesítő- :e!jesitésére meg tudják nyerni az

lésén elhangzott előadói beszédből. )

A KÁDEREK KIVAIASZIASA. NElfELESE ES SZETHElVEZESt

Széles körű kádercserét hajtottunk végre. A döntő fontosságú funkciókat olyan emberek töltik *be, akik a párt bizalmát és támogatását élvezik. Most az a feladatunk, hogy az egyes fokokon kiépítsük az irányító szerveket, és rendszeres munkát folytassunk a káderekkel.

A párt bí/ik és támogatja a vezető funkciókat betöltő dolgozókat, de egyúttal igényes velük szemben. A pártszerveknek és szervezeteknek teljes mértékben támogatniuk kell a párt igényes irányvonalát érvényesítő, a szigorú munka- és technológiai fegyelem megtartását megkövetelő, az igényes célokat kitűző gazdasági dolgozók tekintélyét és törekvését. Teljes mértékben támogatnunk kell azokat a mestereket, akiknek jelentős küldetésük van az igényes, gyakran „nem népszerű“ feladatok érvényesítésében.

A pártszerveknek neveléssel, segítségnyújtással és bírálattal kell hatniuk azokra a vezető dolgozókra, akik még mindig előnyben részesítik a népszerűségi politikát, az igénytelen irányvonalat, amely látszólag konfliktus- és kockázatmentes, de a társadalomnak csak pangást és károkat okoz.

A pártszerveknek és szervezeteknek rendszeresen ahhoz kell vezetniük a vezető dolgozókat, hogy bírálóan és önbírálóan értékeljék a munkát, ne legyenek önelégültek, ne elégedjenek

meg a rutinmunkával, ne féljenek a problémák bátor megoldásától, és érvényesítsék az új módszereket. El kell érnünk, hogy felelősséget érez- zenek a párt politikájáért, a terv teljesítéséért, a nép életszínvonalának emeléséért. Az igényességet össze kell kapcsolnunk a káderek és felkészülésük iránti gondoskodás növelésével, helyesen kell értékelnünk a sikereket és az áldozatkész munkát, s ügyelnünk kell arra, hogy távlatok álljanak előttünk.

Fokozatosan sikerül aktivizálni a műszaki-gazdasági értelmiséget is. Az országban és a vállalatokban szerzett észrevételek egyezést mutatnak abban, hogy a fejlődés itt is kifejezetten pozitív. Elkötelezettségük mértéke rendszerint olyan, ahogyan velük a vezetők és a pártszervezetek dolgoznak, amilyen konkrét feladatokkal bízzák meg őket, és ahogyan érdekeltekké tudják tenni őket erkölcsileg és anyagilag. Arra van szükség, hogy az új problémák megoldásába nagyobb mértékben kell bekapcsolni az értelmiség valamennyi becsületes és tehetséges tagját. Igaz, hogy voltak közöttük a jobboldali opportunizmus hordozói, azonban a jobboldali opportunizmus maradványai ellen folytatott harcnak - nem célja, hogy aláértékeljük szerepüket, vagy hogy szektás alapállásból közeledjünk az értelmiséghez. Csak frázis lenne a tudományos-műszaki fejlődésről beszélni, és közben nem dolgozni a tudományos-műszaki értelmiség széles aktívájában.

A káderek nevelése terén fontos lépés az értékelés, amit rendszeresen el kell végezni a KB elnökségének a kádermunkáról hozott határozata értelmében. Milyen mércét kell alkalmazni az értékelésnél? A válasz egyszerű: a XIV. kongresszus irányvonalának megértése és következetes teljesítése az adott szakaszon. A kádereket mindenekelőtt aszerint fogjuk értékelni, milyen konkrét eredményeket érnek el a pártpolitika megvalósításában, hogyan érvényesítik és teljesítik a kongresszusi határozatokat.

Az a vezető dolgozó, aki csak pasz- szív módon átveszi az állami terv növekvő feladatait, elkésve alkalmazkodik az értékesítési lehetőségek módosulásához, vagy a műszaki színvonal, a technológia és az irányítás változásaihoz, a nagyobb hatékonyság követelményéhez, számolhat azzal, hogy fokozatosan elveszíti tekintélyét, és ezzel vezető helyzetét.

Távlati szempontból a kádermunkát döntő módon úgy kell irányítani, hogy gondot fordítson a fiatal dolgozókra, akiket egyre nagyobb mértékben kell megbízni felelősségteljes munkával.

(Részlet Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB februári plenáris ülésén elmondott előadói beszédéből.)

szaktudás érvényesítése érdekében

Az anyagi erőforrások további növekedése és a termelés nagyobb fokú hatékonyságának érvényesülése érdekében fontos, hogy:

X. a népgazdaságirányítás valamennyi láncszemét a termelési bázisnak, a dolgozók képességeinek és nagy szaktudásának hatásosabb felhasználására irányítsuk, éspedig főként.

— a munkaidő és a munkaerőforrások jobb felhasználására; abból induljunk ki, hogy a lakosság nagyarányú bekapcsolódása a munkafolyamatba és a munkaerőforrások gyarapodásának lényeges lelassulása megköveteli a dolgozók ésszerű elosztását az egyes ágazatokban, területeken és vállalatokban, valamint a dolgozók szakképzettségének jobb fel- használását és a munkafolyamat megszervezésének javítását;

— a termelési állóeszközöknek fokozott termeléssel és műszakokkal elérendő nagyobb fokú hatékonyságára; nem szabad megengednünk a termelési kapacitások bővülését ott, ahol a meglevő üzemeket, mindenekelőtt a gépiparban, nem eléggé használják ki;

— a tüzelőanyag-, energia-, anyag- és nyersanyagfajták határozott megtakarítására és jobb értékelésére; rendet kell teremtenünk fogyasztási normáinkban; a megtakarítást elsősorban a termékek konstrukciójában, a termelési technológia módosításaival, új anyagok alkalmazásával és a másodlagos nyersanyagok teljes fel- használásával kell elérnünk;

— a termékek műszaki színvonalának és minőségének megjavítására és a termelésnek a belföldi és külföldi fogyasztók igényeihez való alkalmazkodására; a műszaki fejlesztési tervvel, a progresszív termékek árösztönzésével, hitelesített minőség- vizsgálattal, a minőség tudományos fejlesztésével és a tudomány, a kutatás, valamint a modern vezetési módszerek nyújtotta további ösztönzőkkel kell irányítani. Tovább kell fejlesztenünk a műszaki normázást, tipizálást és egységesítést.

A gazdaság hatékonyságának fokozására és a termelési folyamat intenzívvé tételére az állami tervvel, íz irányító tevékenységgel, a pénzügyi, ár-, hitel-, bér- és devizafeltételekkel kell aktív hatást gyakorolnunk.

Az intenzív gazdaságfejlesztés igényes céljait komplex szocialista racionalizálással kell elérnünk, s ez a tervfeladatok biztosítása terén minden fokon váljék az irányító munka egész rendszerének alapjává.

Az ésszerűsítési törekvés irányuljon a munka, a termelés, az irányítás és az igazgatás megszervezésének rendszeres tökéletesítésére. Ennek a tervszerű irányítási rendszer és a terv tárgyi célkitűzései teremtenek alapvető keretet. A vállalatok racionalizálási programjai elsősorban az energia- és fémgazdálkodásra, a kezelési, szállítási és raktározási folyamatok ésszerűsítésére, a tájékoztatási rendszer ésszerűsítésére irányuljanak a számítástechnika alkalmazása alapján.

Minden ágazatban, minden termelési-gazdasági egységben és minden vállalatban a termelési és pénzügyi tervek kidolgozásakor teljesen konkrétan kell meghatározni a hatékonyság fokozásának feladatait. E feladatok realitása épüljön a technológia, a technika, a termelési programok szerkezete és minősége, a munka szervezése és racionalizálása terén teendő konkrét intézkedések rendszerére.

(Részlet a CSKP XIV. kongresszusának az 1971—1975. évi népgazdasági tervre vonatkozó irányelvéből)

UNKA

ÄTMZÁUtóA

nység növelését be- ttékony irányítás és :étele, hogy minden ítsa, mi a kötelessé- nunkával segítse orsók teljes mértékben imogatását, ugyanak- a reá bízott munka- jzik a nép által vá- állam által kineve- hogy a vezetők szo- ezetettek széles kol- dolgozók észrevéte- atait.

olitikai és gazdasági t alkot, és gyakran iá nem látott titemi szervezetek méreté n magával hozza a melkedését is. A ve- ilön szakma, s egyik k alakításának: ezért

ii felkészültséget igé- jellemzőiaz emberirtás, az emberiesség, itesség, magas fokú em utolsósorban he- itüs, hogy a vezető :eres és szigorú ön- illva így az önteltség ígok kialakulásának.

Az elmúlt évek során a gazdasági élet egyes területein viszonylag sok kádercsere történt. Az osztályharcban ingadozó vezetőket, akik szélsőségekbe csapó magatartást tanúsítottak, és fékezték a rendszeres hétköznapi építőmunkát, új vezető dolgozók váltották fel. Újra érvényes az az igazság, hogy a szocialista gazdaság csak egyes és tervszerű irányítással működhet, de ugyanakkor a helyi szerveknek, az egyes termelési egységeknek, a társadalom tagjainak lehetőségük van részt venni a gazdasági döntések meghozatalában.

Mivel a gazdasági vezetők állandóan nagyobb terjedelmű emberi és anyagi értékekért felelnek, nagy jelentőségű a vezető dolgozók irányító tevékenységének és tapasztalatainak feltárása, mozgósítása, s az új, korszerű vezetési módszerek gyakorlati alkalmazása. A vezető dolgozók politikai és szakmai továbbképzése harcot jelent a még meglévő fogyatékosságok és hibák ellen. Azok a vezetők, akik nem igyekeznek kellő mértékben megismerkedni az irányítás új elméleti kérdéseivel, vagy helytelenül szervezik a munka- megosztást, megszegik és mellőzik azokat az utasításokat és szabályokat, melyeket saját maguk rendeltek el, nem ellenőrzik rendszeresen a feladatok teljesítését, nem törődnek kellő mértékben a termelési problémákkal stb., fékezik a dolgozók anyagi és kulturális jólétének továbbfejlődését.

összegezve elmondhatjuk, hogy az ötödik ötéves tervünk gazdasági célkitűzéseinek megvalósításában rendkívül nagy jelentőségű a jól megszervezett vezetés és a magas fokú kádermunka biztosítása. A dolgozókról való sokoldalú gondoskodás és a kádermunka legbeváltabb formái közül meg kell említenünk a dolgozók eszmei nevelésének fontosságát, a különféle tanfolyamok szervezését, a marxizmus—leninizmus elméletének

elsajátítását, a dolgozók szakképzettségének emelését stb. A kádermunka legfontosabb követelménye az emberek tökéletes és objektív megismerésére a tevékenységük rendszeres és igazságos értékelésére való törekvés. Mindez hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához, az egyéni, a csoport- és társadalmi érdek közötti ellentétek feloldásához, illetve felszámolásához.

ötéves tervünk szocialista társadalmunk igényes gazdaságfejlesztési programja teret és lehetőséget biztosít az alkotó aktivitás és kezdeményezés érvényesüléséhez a társadalmi élet minden terén. A tudományos és műszaki forradalom vívmányainak egybekapcsolása a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel, a dolgozó tömegek energiájának, műveltségének és tehetségének a teljes mértékű felhasználása a gazdasági előrehaladás legfontosabb előfeltétele. A szocialista állam gazdasági fejlődése elképzelhetetlen a dolgozók minden rétegének kezdeményezőkészsége és ellenőrző tevékenységének kibontakoztatása nélkül. Kezdeményezés és aktivitás nélkül nincsenek kiemelkedő gazdasági eredmények, s lelkes és odaadó munka nélkül nem biztosítható az életszínvonal emelkedése.

A kezdeményezés fejlesztésében, az irányítás és vezetés tökéletesítésében fontos feladat jut az anyagi termelés közvetlen résztvevőin kívül, a munkások és szövetkezeti dolgozókon kívül a műszaki és gazdasági értelmiségnek.

A februári plenáris ülés szintén hangsúlyozta, hogy a gazdasági célkitűzések valóra váltásában fontos feladatok várnak az értelmiségre. A műszaki értelmiség befolyása a termelésre jelentékeny, szerepe és feladata a gazdasági életben elvitathatatlan, és a műszaki-tudományos forradalom fejlődésével még tovább fog növekedni. Ugyanis a fejlődés következtében még inkább megváltozik egyes dolgozók munkájának a jellege.

Tovább mérséklődnek a testi és szellemi munkafajták közötti különbségek. A jó minőségi változások megkövetelik az új ismeretek elsajátítását és az alkotó tevékenység szélesebb körű alkalmazását. Pártunknak őszinte és jogos érdeke, hogy a kitűzött politikai és gazdasági feladatok megvalósítására megnyerje az értelmiséget, a műszaki dolgozókat, tanítókat, orvosokat, tudományos dolgozókat, a művészeti és kulturális dolgozókat.

A termelőerők továbbfejlesztésében, a termelési folyamatok ésszerűsítésében, a gazdasági hatékonyság emelésében a műszaki értelmiség pótolhatatlan szerepet tölt be. A műszaki és gazdasági értelmiség közvetlen kapcsolatban van a munkás- osztállyal, s közvetlenül részt vesz pártunk gazdaság-politikai célkitűzéseinek megvalósításában. Az elmúlt időszakra jellemző, hogy nem volt Kellő mértékben biztosítva a gazdasági és műszaki értelmiség céltudatos bekapcsolása a termelési folyamatok irányításába. Ennek következtében jelentős gazdasági veszteségek keletkeztek. Az említett hiányosságok következtében csökkent a műszaki és gazdasági értelmiség munkájának hatékonysága, és a kezdeményező tevékenység sem fejlődött kellő mértékben. A tervszerű kádermunka egyik fő feladata a műszaki és gazdasági értelmiség kezdeményező és alkotó munkájának a fellendítése, ami elengedhetetlen követelménye a népgazdasági tervfeladatok sikeres megvalósításának. Ugyanakkor szükséges, hogy a műszaki dolgozók, a vezető és irányító dolgozók erélyesen és határozottan lépjenek fel mindennemű hiányosság ellen a gazdasági veszteségek csökkentése és a termékek minőségének megjavítása érdekében. A társadalmi és gazdasági problémák sikeres megoldásával kedvező gazdasági és politikai légkört teremtenek az alkotó munka továbbfejlesztésére. MIHÁLY GÉZA