Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

Fauna fiára „Fauna-flóra Zvolen 72“ címmel bélyegkiállítás nyílt a vásár lovagtermében. A ki­állítást az Erdészeti Főisko­la fennállásának huszadik évfordulója alkalmából ren­dezték meg. A kiállításon az állat- és a növényvilág jel­legzetes fajtáit ábrázoló bé­lyegeket mutatják be, de nem csupán a természet szépsé­geit, hanem a filatelizmus nemes szenvedélyét is nép­szerűsíti a környék lakossá­ga a várat látogató turisták között. Dr. Szántó György Színpadon Két műszakban Könnyebbé és kulturáltabbá Nagy István, az Okoličná na Ostrove (Ekel) község szövetkezetének traktorosa most egy új traktort kapott. Tavasszal már ezzel vetette el a mintegy százötven hek­tárnyi területen az árpát. Mint elmondotta, a nagy tel­jesítményű erőgéppel naponta húsz-huszonöt hektáron végezte el a munkát. A hatvanöt lóerős „vasparipa“ ro­mán gyártmány. A hátsó kerekek nyomtávolsága sza­bályozható, és szükség esetén az első kerekek is „húz­nak“, a defekt pedig könnyűszerrel megjavítható. Azt is megemlítette, hogy a vezetőfülke pormentes és fűt­hető. Még sok ehhez hasonló gépre van szüksége mezőgaz­daságunknak, amelyek könnyebbé és kulturáltabbá teszik a mezőgazdasági munkát. Nagy Rudolf Népdalgyűjtés A lakásépítés meggyorsításának érdekében a Bratisla- vai Magasépítő Vállalat hármas számú üzeme lakásépítő brigádjának tagjai is már két műszakban dolgoznak. így lerövidül a lakások átadásának a határideje, és az épít­kezésnél használatos gépeket Is gazdaságosabban hasz­nálják ki. Képünkön Suchý Ján hegesztő és Bogdányi Árpád sze­relő, a szocialista munkabrigád tagjai láthatók munka közben. F. Szabó Béla Csengetés után Az utolsó óra végét jelző csengőszó még nem azt jelenti, hogy ezzel a pedagógusok munkaideje már le­járt. Számukra ezután kezdődik az ún. iskolán kívüli tevékenység. Egyik tanuló a sportpályán foglalkozik tovább a gyerekekkel, a másik bevonul velük egy üres osztályba és kultúrműsor számait próbálják. Sok pedagógus az iskolán kívüli tevékenység keretében a falu tömegszervezetei kultúrcsoportjainak munkáját irá­nyítja. Sečianky (Szécsénke] községben például a CSE- MADOK helyi szervezetének tagjai az iskola tanítóinak a vezetésével tanulták be a „Bolondok háza az első emeleten“ című vígjátékot. D. T. Övék a vörös zászló A Santovka nemzeti vállalat slatinai ásványvízpalac­kozó üzeme elnyerte a vörös zászlót. A vándorzászlót Emil Matejičkának, a Szlovák Szocialista Köztársaság egészségügyi miniszterének jelenlétében Rudolf Hladký, a Slovakotermy vezérigazgatója adta át Brda Béla elv­társnak, az üzein vezetőjének. Az ünnepségen, amelyet ebből az alkalomból rendeztek, a Slatina üzem vezetője elmondotta, hogy a múlt évi termelési tervüket tizen­négy százalékkal, eladási tervüket tizenöt százalékkal teljesítették tűi. Idei tervüket is túl akarják szárnyalni, és arra kötelezték magukat, hogy terven felül nyolcvan- ezer üveg ásványvizet küldenek az üzletekbe. Benyák József „A haza építésére...” A város főterén avatták fel Želiezovcén (Zselíz] a pionírokat és a szikrákat. A látványos ünnepségen, ame­lyen ott voltak a kilencéves alapfokú iskola tanulói és a szülők, százhetvenkét tanulót avattak úttörővé, száz- huszonötöt pedig szikrává. „A haza építésére és megvé­désére légy kész!“ — hangzott az ünnepi köszöntés a fiata­lok ajkáról. A fogadalomtétel után az idősebb pionírok kultúrműsorral köszöntötték az újdonsült úttörőket és szikrákat. Ezt követően valamennyien a város Schubert- parkjában szórakoztak. Nyustyin Ferenc Néphagyományaink ápolá­sának lehetőségével Koláro- vón (Gúta) is élnek. Szabó Márta egy lassan feledésbe merülő hagyomány, a sor- táncjárás felelevenítésére vállalkozott. A sortáncjárás valamikor nagy divat volt a városban. A fiatalok az utcán csopor­tokba verődve, táncolva jár­ták az ismerősök házait. Szabó Márta ezeket a lépé­seket most betanította a CSEMADOK helyi szerveze­tének fiatal tagjaival. A sor­táncot tehát most nem az utcán, hanem a színpadon táncolják a fiatalok. Kolozsi Ernő Közös úton Az Ipoly menti szövetke­zetben négy falu mezőgaz­dasági dolgozói gazdálkod­nak. Sečianky (Szécsénke], Veľká Ves nad Ipľom (Nagy­falu J, Ipeľské Predmbstie (Hídvég), Kleftany (Kelenye| szövetkezetének tagjai egy évvel ezelőtt léptek közös útra, s bizonyára nem bán­ták meg. Hiszen mindjárt az első évben szép eredménye­ket értek el, mind az állat- tenyésztésben, mind a nö­vénytermesztésben. Gabona­félékből közel negyvenöt métermázsát, kukoricából harminchat métermázsát ta­karítottak be egy hektárról. Burgonyából a tervezett ti- zetnöt vagon helyett hu­szonöt vagont adtak a köz­ellátásnak. Szőlőből pedig nem kétszáz métermázsát, hanem ötszázat szüreteltek. A tejtermelés hétszáz liter­rel emelkedett az előző év­hez viszonyítva, s a húsle­adási tervüket is túlteljesítet­ték. A munkakörülmények ja­vítása terén is sokat tettek. A kukoricát és a burgonyát vegyszeresen gyomirtották, s ezeket a kultúrákat már nem kellett a szövetkezeti tagok­nak kapálniuk. Sőt, egyelni is kevesebbet kellett, mint az előző években, mert a cu­korrépa vetésterületének nagy részén már egycsírás vetőmag került a talajba. A kukoricabetakarítási munká­latokat is gépek végezték. A közös gazdálkodás elő­nyei főleg abban mutatkoz­nak meg, hogy jobban ki­használhatják a nagy telje­sítményű gépeket. Ezáltal nő a munka termelékenysége, ami olcsóbbá teszi a terme­lést. Csakis nagy mezőgazdasá­gi üzemekben van lehetőség többet, jobbat, olcsóbban termelni. Deák Teréz HELYREIGAZÍTÁS A Vasárnapi Oj Szó 1972. május 7-i számában a „Ha­zai Tükör“ rovatunkban meg­jelent „Válaszoltak a felhí­vásra“ című tudósítás alá té­vesen Böjtös János neve ke­rült A tudósítás szerzője Gábris József. Említett tudósítóink és ol­vasóink szíves elnézését kér­jük. Cíz (Csíz), világhírű fürdőhelyeink egyike, a Szlovák- Érchegység déli lejtőjén, százhetvennégy méter tenger­szint feletti magasságban, a Rima folyó termékeny völ­gyében terű' el. A fürdőben egyszerre kétszáz személyt részesítenek gyógykezelésben. Jódot és brómot tartalmazó vizével mozgásszervi megbetegedéseket gyógyítanak. A betegek a kezelés időtartama alatt a Partizán-, a Detva-, a Kri­váň- és a Milan-pavilonokban vannak elszállásolva. Ter­vek szerint a következő években újabb pavilonok épül­nek itt. Ezek átadása után további százötven férőhellyel bővül az egészségügyi intézmény befogadóképessége. A nap úgy kezdődik itt is, mint más gyógyintézetek­ben. Reggel vizit, utána gyógyszert kapnak a betegek, akinek fürdökúra van előírva, a fürdőhelyiségekbe megy. A délutánt legtöbben a Zöld Paradicsomnak nevezett parkban töltik. A fák és a bokrok között eltöltött órák igazi felüdülést jelentenek a betegek számára. A Zöld Paradicsomon kívül a sportpályán is látni pá­cienseket, ahol kosárlabdáznak, vagy bent a társalgó­ban, ahol asztali teniszt játszanak. A társalgók — össze­sen négy áll a betegek rendelkezésére — inkább este­felé népesednek be. Ezekben rendszerint filmet vetí­tenek, vagy egészségügyi előadásokat tartanak, esetleg vendégszereplésre meghívott hivatásos színészek szóra­koztatják a fürdővendégeket. Egyszóval: Čízen nem unat­koznak a betegek. Szabad idejük kitöltéséről Michal Ha­luška kultúrfelelős gondoskodik, és teljesen igaza van, hogy a kultúrfelelősnek épp oly becsületesen keli vé­geznie a munkáját, mint az orvosoknak, hiszen a szó­rakozás, a kikapcsolódás is hozzájárul a mielőbbi gyó­gyuláshoz. _ Pierzchala József Sárady Tiborné és Bálint Istvánná Maié Trakany-1 (Kistárkány) tanítónők már régóta foglalkoznak népdal­gyűjtéssel. Most egy leány- és egy asszony-kórust ala­kítottak. A két kórus a „Piros alma együttes“ nevet kapta. Egy alkalommal Ágh Tibor, a CSEMADOK KB dolgozója is meglátogatta őket, és jó tanácsokkal látta el a kórus vezetőit és tagjait. Az idei „Tavaszi szél vizet áraszt“ járási népdalver­senyen Veľké Kapušanyban (Nagykapos) a lányok a második, az asszonyok a harmadik helyen végeztek. A versenyen két szólóénekesük. Siska Ilona és Dobó Er­zsébet is fellépett, akik elismerő oklevelet kaptak a zsűritől. _ Fulep Anna rv\ vaÍvaAAJ JEgtf ■ W IM m 1 MBB : * a % ^ Jat

Next

/
Thumbnails
Contents