Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám, szombat

IP1

1972 V. 20.

5

(Lapunk tegnapi számában közöltük Gustáv Husák elvtársnak a prágai országos újságíró kongresszuson csütörtökön mondott beszédének első részét. A befejező részt az alábbiakban közöl jük.)

Törjük a fejünket, hogy népünk millióinak a lehető legjobbat adjuk. Elolvasnak valamit az újságban, vagy meghallgatnak valamit a rádióban és azt mondják: „Ez nemcsak

* bölcs, hanem szépen írták vagy mondták el, az embernek kedve lenne még egyszer visszatérni hozzá.“ Majd elolvasnak más valamit és azt mondják: „Ez igaz, de kapával írták és nem értelmes tollal.“ Átadhatunk jő gyártmányt, de nagyon közepes gyártmányt is. Ha tolerálni fogjuk a gyenge, átlagos gyártmányokat, akkor az újságírás színvonala természetesen nem emelkedik kellőképpen. Ha valaki romlott tojást vinne a piacra, akkor háziasz- szonyaink olyan „botrányt“ csinálnának, hogy a kérdést végül a miniszternek kellene megoldania. A szellemi munka területén léteznek ilyen záptojások. Legalább olyan mértékben kell igényeket támasztani a fej, az értelem és az érzés termékei iránt, mint amilyen igényesek vagyunk a cipőre, a szövetre és más gyártmányokra. Ne feledjék, hogy munkájukat naponta az emberek milliói ellenőrzik. Ez vagy örömmel tölti el őket, fokozza optimizmusukat és lelkesedésüket, vagy közömbössé válnak és elvesztik kedvüket. így tükröződik visz- sza a jó, vagy a gyenge munka. Ezért nagyon igényes kritériumokat kell felállítanunk, fejleszteni kell a hivatásbeli büszkeséget, jó és kifogástalan minőségű munkára kell törekedni az önök szakaszán is. Nagy és igényes célokra van szükség Csehszlovákia fejlődése érdekében, hogy szocialista államunk fejlett, kulturált állam legyen. Az újságjaink, a folyó- iTatjaink, a rádiónk, a tv-nk és a film is színvonalunk, fejlettségünk névjegye.

Sokat elértünk, de még több van előttünk. És ebből a megközelítésből nem engedhetünk. Tömegtájékoztatási eszközeinkben egyre gyakrabban kellene szerepelnie a dolgozó embernek. A nép a történelem alkotója. Nekünk kommunistáknak ez a mély meggyőződésünk. És ezt az eszmét valljuk, erre bizonyítékaink vannak. Nálunk néphatalom van, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma és habár valami már javult, még nem sikerült valamennyi tájékoztatási eszközben elérni, hogy tiszteljék és megbecsüljék a becsületes, társadalmilag hasznos munkát, az egyszerű dolgozó embert, a munkást, a parasztot, a technikust, az orvost stb. A munkásnak, a parasztnak, az értelmiségi dolgozónak éreznie kell, hogy munkája az állam számára fontos és jelentős, hogy részt vesz a jelenünk és jövőnk alkotásában és a társadalom ezt fontosnak tartja, munkáját megbecsüli. Hogyan kell ezt csinálni? Erre nem adok receptet, vannak saját tapasztalataik. Az azonban érvényes, hogy senki közülünk nem olyan bölcs, hogy az asztal mellől, a papírlapokból ismerhesse az élet egész bonyolultságát. Mindnyájunknak a nép között kell ellenőriznünk észrevételeink és gondolataink helyességét. Hallgatni kell a népre és meg kell tanulnunk, hogy gondolatainkat közéje vigyük, és egyben tanuljunk tőle. Az embermilliók a tapasztalatok és észrevételek végtelen kapacitását jelentik és nekünk tudnunk kell ezeket tömegtájékoztatási eszközeinkben tolmácsolni. Ennek vannak gyakorlati következményei is. A dolgozó ember elkötelezettsége, meggyőződése később megnyilatkozik munkájában is. Hasznot hajt a társadalomnak és ez viszont megtérülhet a dolgozó ember számára a nemzeti jövedelem elosztásánál.

Gyakran beszélünk a szocialista demokrácia fejlődéséről. A szocialista demokrácia a szocialista társadalom egyik alapvető elve. Nem fogok erről hosszadalmasan teoretizálni. De az a cél, hogy a dolgozó ember a tömegtájékoztatási eszközök, az újságok, a rádió és a tv révén is részt vegyen a koncepció alkotásában, megvalósításéGUSTAV HUSAK ELVTARS BESZÉDE

A CSEHSZLOVÁKIA! ÚJSÁGÍRÓK ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁN

ban és ellenőrzésében. Ez^n a téren az önök munkája jelentősen hozzájárulhat a szocialista demokrácia eszméinek megszilárdításához és bővítéséhez. Például a választások alkalmával több mint 200 ezer új képviselőt választottunk a képviselőtestületekbe. Közöttük nagyon sok az új ember. A rendelkezésünkre álló jelentések szerint lendülettel és lelkesedéssel kezdtek dolgozni. A tömegtájékoztatási eszközök sokat tehetnek azért, hogy a jó ember, a nemzeti bizottság képviselője, a szakszervezeti, ifjúsági vagy más funkcionárius

foglalkozik az önök területével. Más dolog volt eltávolítani azokat az embereket,' akiknek nincs keresnivalójuk n tájékoztatási eszközökben és megint más dolog felülbírálni azoknak a munkáját, akik ma dolgoznak ezen a területen, segítséget nyújtani nekik — és mondhatnám — védeni őket egyes jogtalan támadások ellen. De annak ellenére, hogy tudjuk, milyen problémák vannak, a javulás iránya Itt elkerülhetetlen. Ha elemeznénk bármely szerkesztőség helyzetét, megtalálnánk a lehetőséget arra, hogy hol, mit és hogyan javítsunk.

Gustáv Husák elvtárs, a pártkiUdüttség vezetője a mikrofon előtt.

(CSTK telefoto)

teret kapjon, hogy tolmácsolhassa ötleteit, észrevételeit. A jó példákat csakúgy, mint a kritikus tapasztalatait. Hogy érezze — a nép képviselője és szavának jelentősége van. Ez teljes összhangban áll a szocialista demokrácia megvalósításával és bővítésével, a dolgozó nép valódi hatalmával.

Ezzel függ össze a hiányosságok, a rendetlenség és különféle rossz szokások — amikből nálunk elegendő van — bírálata. Szükségünk van minden szakaszon a társadalmi ellenőrzésre, hogy eltávolítsuk a gombás helyeket, hogy áthidaljuk és leküzdjük a demoralizációs elemeket, eltávolítsuk a hiányosságokat. Ennek egyik formája a bírálat. Természetesen ennek is megvan a maga határa, a maga mértéke. Ugyanis nem akarjuk befeketíteni a szocialista rendszert. De néha a kritika jelentőségét nagyon szűkkeblűén, lokálpatrióta

szempontból határozzák meg. Egyetértek a bírálattal, de a mi üzemünket, a mi községünket, a mi elnökünket ne bántsák! Az ilyen önző módszert nem tolerálhatjuk. Nem járunk bekötött szemmel az életünkben még létező hiányosságok körül. Nem tűrjük, hogy egy ember vagy egy embercsoport miatt, amelyik rosszul teljesíti kötelességét, az állampolgárok a szocialista társadalmat vagy a kommunista pártot tartsák vétkesnek és tegyék felelőssé a rendetlenségért. Mindenkor meg lehet találni a formát és az értelmes mércét, hogy a kritika és az önkritika segítsen a dolgokon.

Azonban nem minden bírálat indokolt. Gyakran látható, hogy nagyon szubjektív és alaptalan. Ilyen az élet, de minden szerkesztőségnek lehetősége van arra, hogy a különféle szervekkel ellenőrizze a dolgokat és főleg arra, hogy jóvátegye a melléfogást. A jó példák kiemelése mellett, ami a legfőbb módszer, harcolni kell a társadalmunkban előforduló valamennyi hiányosság ellen bíráló észrevételekkel is. Ez az egyik olyan jelentős társadalmi funkció, amit tájékoztatási eszközeinknek teljesíteniük kell.

Lehet, hogy önök, elvtársak, úgy látják, hogy a kérdésekben nagyon igényes vagyok. Azonban saját magunkkal szemben is ilyen igényesen jelöljük ki a feladatokat. A hamis tolerancia nem segítene rajtunk. Tudjuk, hogy a tájékoztatási eszközökben problémák vannak az emberekkel, hogy nincs elegendő komoly szakképzettségű káder, hogy akadnak műszaki és egyéb problémák. A párt és az állam vezetősége érzékenyen

Helyes, hogy a kongresszus nagy figyelmet fordít az újságíró káderek, a fiatal újságírók nevelésére. Ez az egyetlen út, ami oda vezet, hogy minőségileg javítsuk egész zsurnalisztikánkat, hogy kineveljük a fiatal, harcos és fejlett nemzedéket, amely az öregektől előbb vagy később átveszi e fontos munka stafétáját. Gyakran találkozik az ember azzal a jelenséggel, hogy a fiatal ember elhagyja a tanszéket, kezében van a diplomája és azt hiszi, hogy tökéletesen ismeri az újságírás mesterségét. Minden hivatást hosszú éveken át kell tanulni, amjg tökéletesen elsajátítjuk. Újságírónak senki sem születik és nem úgy lép ki az iskolából sem, hanem a sokévi munka neveli. Az idősebb korosztály hivatása, hogy átadja a fiataloknak saját tapasztalatait és felébressze bennük az igényességet. És nemcsak a zsurnaliszitkában kell a fiatalokat egyidejűleg bizonyos szerénységre és magukkal és munkájukkal szembeni igényességre tanítani, hanem minden szakaszon. A szerkesztőségekben ugyanúgy meg kell tanítani a fiatal fiúknak és lányoknak, hogy becsületes munkával fokozatosan nőjenek szakképzett újságíróvá és dolgozóvá

A XIV. kongresszus által kijelölt feladatok skálája rendkívül széles és teljes szélességében teljesítenünk kell. Társadalmunk minden területe szerves része a társadalmi fejlődés szimfóniájának. Arra van szükség, hogy az olvasók, a nézők, és a hallgatók az újságokban, a televízióban és a rádióban erről magas színvonalú képet kapjanak. Örömünkre szolgál, hogy a kongresszus nagy figyelmet fordít a Szovjetunióhoz és a szocialista államokhoz fűződő kapcsolatokra és az internacionalista nevelésre.

Elhangzott itt az is, hogy államaink határain belül is szükség van az internacionalista nevelésre. Az internacionalizmus próbakövét nem jelenthetik csak a nemzetközi kapcsolatok, hanem az is, hogy államunkban hogyan fogjuk kialakítani nemzeteink és nemzetiségeink egységes internacionalista tudatát. Ezen a téren végfelen a ráhatás lehetősége és ismét e munka minőségétől függ, hogy ne legyen formális, frázisszerű, hogy fokozatosan belenőjön az emberi tudatba, hogy a Szovjetunióval és a további szocialista államokkal való együttműködésünk és barátságunk megfelel munkásosztályunk, dolgozóink objektív szükségleteinek és céljainak, nemzeteink és államunk biztonsága érdekeinek és biztonságérzetet ad a szocialista

társadalom fejlesztése során. A szocialista tábor megszilárdítása a XIV. kongresszus és a köz- pontl bizottság kötelező irányelvei szerint külpolitikánk egyik alapvető feladata. Megvalósítása érdekében nagy munkát végeztek tömegtájékoztatási eszközeink is.

A világ többi részéhez fűződő viszonyunkkal kapcsolatban XIV. kongreszusunk meghagyta, hogy fejlesszük a békepolitikát, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének politikáját. A lenini elvekből, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresz- szusának határozataiból indulunk ki, amelyeket teljes mértékben magunkénak vallottunk és támogatunk. Természetesen nem mindig könnyű és egyszerű kifejleszteni a békés kapcsolatokat a különböző társadalmi rendszerű államok között. En; nek sok akadálya és ellensége van. Ilyenek az imperialista államok és a különféle reakciós erők. komplikációk, nehézségek, feszültségek és problémák alakulnak ki. Ennek ellenére a szovjet békepolitika következetessége fokozatosan meghozza a jó eredményeket és sikereket s ez nemcsak a mi népeink, hanem a világ valameny- nyi békeszerető népének is a reménye.

Az utóbbi időben a világot megdöbbentette a Vietnam elleni amerikai háború kiterjesztése. Pártszerveink és kormányunk egyértelmű nyilatkozattal ítélte el ezeket az intézkedéseket és kifejezte teljes szolidaritását a vietnami nép küzdelmével, ami — ahogyan szilárdan reméljük — sikeres lesz.

Tegnap délután ratifikálták a szovjet-rnyugatnémet és a lengyel —nyugatnémet szerződéseket. A Bundestagban minden nehézség, probléma és visszahúzás ellenére végül mégis túlsúlyba került az egészséges értelem. az európai erőviszonyok józan értékelése. Úgy fogadjuk ezt a döntést, mint a feszültség enyhüléséhez, az európai problémák megoldásához, a békés együttélés javulásához vezető lépést. Örülni fogunk, ha belátható időn belül sikerül saját kapcsolatainkat is rendezni az NSZK-val, megoldani a nyitott kérdéseket, felújítani a kölcsönösen normális jószomszédi kapcsolatot. Ismét hangsúlyozzuk ezt az álláspontunkat és úgy véljük, hogy a szovjet- nyugatnémet, valamint a lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikálása után elérkezett az ideje, hogy a mi nyugati határainkon is felújíthassuk a normális, jószomszédi kapcsolatokat.

Igyekszünk minden más társadalmi rendszerű állammal jó kapcsolatokat fenntartani és ezeket javítani, Egyes helyeken jobban sikerül, másutt rosszabbul, de párt- és állami szerveink nem szűnnek meg erre törekedni. Csehszlovákia Nyu- gat-Németországon kívül egy másik kapitalista országgal, Ausztriával is határos. A kapcsolatok normalizálására törő igyekezet pártunk és állami szerveink részéről régi keletű. Az utóbbi időben különösen nagy figyelmet fordítottunk rá. Elég bonyolult tanácskozásokat folytattunk a vagyonjogi rendezésről és e tanácskozások során nem voltunk kicsinyesek. Azonban jóakaratunk ellenére, természetesen Ausztriába is vannak erők, akik minden pillanatban új és új támadó tendenciákkal harcolnak a jó kapcsolatok ellen, támadják államunk társadalmi rendjét, stb.

Néhány nappal ezelőtt Leopold Gratz, a kormányon lévő szocialista párt képviselői klubjának elnöke szükségesnek tartotta hogy Strassburgban durva támadást intézzen Csehszlovákia társadalmi rendszere és az egész Csehszlovákia ellen. Beszédét nyilvánosságra hozta az Arbeiter Zeitung, a Szocialista Párt lapja. Gratz úr attól sem riadt vissza, hogy hazudjon. Mi természetesen a szocialista társadalmi rend hívei vagyunk, tudjuk, hogy ez milyen előnyöket biztosít a munkásosztály és a dolgozó nép számára és ettől az elvtől soha nem

szándékozunk eltérni. Senkire, sem Ausztriára, sem másra nem' kényszerítettük rá elképzeléseinket. Nem avatkozunk be idegen ügyekbe. Nem tudom ki adott jogot Gratz úrnak írra, hogy kioktassa a csehszlovák népet, milyen úton kell haladnia, hogy valótlanul rágalmazza viszonyainkat és sértegesse szocialista rendszerünket.

A mi népünk szemében Gratz Úr és a hozzá hasonlók állításai — nem egyedüli, aki így lép fel — csak nevetségesek. És azt gondolom, hogy nemcsak a csehszlovák nép szemében. Érdekes, hogy amikor Ausztriában felfújták a Miku- lovnál a közelmúltban történt incidenst és megkezdték a Csehszlovákia ellenes kampányt, sokszorosan nőtt a hazánk iránt érdeklődő osztrák állampolgárok száma és több- ezer osztrák állampolgár kért tőlünk vízumot. Eljönnek hozzánk és saját szemükkel láthatják, hogy milyen itt „a terror“ és a „kétségbeesés“ Saját maguk rábizonyíthatják a hazugságot az olyan emberekre, mint Gratz úr. Kinek az érdekeit szolgálja? Természetesen sem Gratz úr, sem más semmiféle kijelentése nem fekteti Csehszlovákiában kétvállra a szocialista rendszert. Népünket senki sem befolyásolhatja, mivel a nép saját tapasztalatai alapján támogatja a szocialista rendszert.

Ennek ellenére azonban ismételjük, hogy érdekünk a jószomszédi kapcsolat és igyekezni fogunk elsimítani a nyílt problémákat, arra fogunk törekedni, hogy a velünk határos államokkal jól kijöjjünk. Ehhez bizonyos türelem és valószínűleg elég idő is kell, amíg egyes forró fejek határainkon túl kissé lehűlnek és észhez térnek. Akkor bizonyosan lehet beszélni ezekről az ügyekről. Egy azonban egészen bizonyos: sem Gratz fellépése, sem valami más propaganda semmit nem változtathat a csehszlovák valóságon, semmit sem változtathat szocialista rendszerünkön, azon a tényen, hogy népünk hatalmas többsége ezt a rendszert ma és a jövőben is sajátjának minősíti és teljes mértékben támogatja.

Tudják elvtársnők és elvtár- sak, hogy a közeljövőben az amerikai elnök a Szovjetunióba látogat. Ez az út is a Szovjetunió nagyszabású béketörek^ véseinek egy része, amelynek célja a feszültség enyhítése az egész világon, a konfliktusok politikai megoldása, a kétoldalú vagy többoldalú kapcsolatok javulása. Ebben a feszült helyzetben az eskaláció és azon lépések ellenére, amelyeket az amerikai kormány Vietnamban foganatosított, helyesnek tartjuk, hogy sor kerül a tanácskozásra. Támogatjuk a szovjet vezetőség és a szovjet kormány olyan irányú igyekezetét, hogy tanácskozzanak a problémákról, hogy felülbírálják ezeket és keressék a kivezető utat. Mindenkor jobb a politikai tanácskozás, amíg valamilyen gyakorlati eredménye lehet és elvszerű, semmint a konfrontáció és az összetűzés. Kívánjuk, hogy a szovjet politika, amely Európában és a világban keresi a felhalmozódott problémák megoldásához vezető békés utat, sikert arasson e találkozón. A Szovjetuniónak ezt az igyekezetét teljes mértékben támogatjuk.

Befejezésül szeretnék még egyszer köszönetét mondani a nagy munkáért. Nagyra értékeljük, hogy sajtónk, rádiónk, televíziónk és a többi tömegtájékoztatási eszköz odaadó módon szolgálja pártunk politikáját és vezetőségét. Értékeljük azt az úttörő munkát, amit az utóbbi években ezen a területen nehéz feltételek között elvégeztek. Ismétlem, hogy nekünk nagyon fontos a nagy újságíró arcvonal jó munkája. Minden becsületes embernek, e szakasz minden felelős dolgozójának bizalmat nyújtunk.

Kívánom önöknek, hogy kongresszusuk józan, tárgyilagos és kritikus légkörét vigyék át valamennyi szerkesztőségbe, valamennyi munkahelyükre és hogy munkájukat hassa át a kommunista, a hazafias lelkesedés és eredményes legyen.

Dicsőség a szocializmust elkötelezetten vállaló újságíróinknak! Éljen a csehszlovák dolgozó nép, éljen szocialista rendszerünk vezető ereje — Csehszlovákia Kommunista Pártja.