Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám, szombat

A munka a szocializmus alapvető értéke Jozef Lenárt elvtárs beszéde a szieváhiai szakszervezeti kontí&MZu&i Tisztelt Elvtársak, Kedves Barátaim! Engedjék meg, hogy az SZLKP Központi Bizottsága nevében elvtársiastul üdvözöljem a For­radalmi Szakszervezeti Moz­galom kongresszusát Szlovákiá­ban, a kongresszus küldötteit, és sok sikert, valamint ereile ményes vitát kívánjak jelentős tanácskozásukon. Erről az emelvényről szeret­ném köszönteni a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlo­vákiai tagjainak százezreit — a munkásokat, a technikusokat, a népgazdaság minden ágaza­tának dolgozóit, a nőket és az ifjú szakszervezeti tagokat, mindazokat, akik becsületes munkájukkal hozzájárulnak szocialista hazánk, a haladás ügye, a világbéke és a szocia­lizmus megszilárdításához és fejlesztéséhez. Tanácskozásuk kommunista pártunk és az egész társadalom figyelmének középpontjában áll. Ez az érdeklődés abból a jelentős küldetésből és feladat­ból ered, amelyet a szocialista társadalomban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, mint a munkásosztály bevált tömeg­szervezete teljesít. Csehszlová­kia Kommunista Pártja a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgal­mat legközelebbi harcos társá­nak tekintette és tekinti ma is a közös célkitűzések megva­lósításáért vívott küzdelemben. Segítőtársat és hatalmas erőt lát benne ma is a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött program teljesítéséért folyó harcban. Szlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága nagy­ra értékeli, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Szlo­vákiában jelentős határkőnek tartja ezt a kongresszust, mely- lyel elérj tetőfokát a mozga­lomban végbement konszolidá- < iós folyamat. A tanácskozás befejeztével hozzálátnak azon tisztség, azon küldetés követ­kezetes teljesítéséhez, amely­hez a szakszervezeti mozgalom a lenini hagyaték szellemében csatlakozik — a szakszervezeti mozgalom az irányítás, a gazda- aálkodás iskolája, valamint a dolgozók millióinak a munká­hoz való szocialista viszonya iskolája. Elvtársak! A szocialista építés folyama­tában elkerülhetetlen volt a feigyülemlett problémák meg- ctiJása, a hibák leküzdése és a hiányosságok kiküszöbölése. A szakszervezetekben is le kel­lett küzdeni a bürokráciát, a formalizmust, küldetésük káros lebecsülését, fél kellett újítani a párt vezető szerepe érvénye­sítésének lenini módszereit. 1968 januárja — amint az a „Tanulságok“ »dokumentumból kitűnik — alkalom volt a párt, az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egész társa­dalom felemelésére, a szocializ­mus továbbfejlődésének útjá­ban álló akadályok leküzdése céljából kibontakozott széles körű aktivitás fejlesztésére. A párt vezetőségében a jobbo­ddal túlsúlya miatt ezt a lehe­tőséget nem használták kJ. A jobboldali és szocialistaelle­nes erők visszaéltek a javulás­ra irányuló törekvéssel, és a szocialista rendszer alapja el­leni támadásra használták fel. A lenini elvekkel ellentétben, a munkásosztály, a nép és nem­zeteink érdekeivel és történél mi tapasztalataival ellentétben a kommunista párt vezető sze­repét. támadták. A társadalmi és a köztulajdon revizionista tagadása, a csoportos javulásra való átmenet szorgalmazása, a népgazdaság tervszerű irányí­tása elveinek tagadásához, a tervnek, mint az irányítás alap­eszközének az ún. orientációs irányelvekkel való helyettesíté­séhez vezetett. A piaci modell abszolutizálása egybekapcsoló­dott az ún. egyensúlyban való árak követelésével, amelyeket az állam szabályozó feladata nélkül hoztak létre. A bérezés területén ezt az egyik, majd a másik ágazat ún. rehabilitá­ciójáról szóló demagóg hullám Kísérte, a csoportos érdekek ki­emelésével, sztrájkok és más kényszerítő akciók szervezésé­vel együtt. Ez a kalandos fej­lődés a népgazdaság szétesésé­hez és az infláció veszélyéhez vezetett, amelynek következmé­nyeit a dolgozók sínylették vol­na meg. ismeretes, hogy ezék a revi­zionista aratnia ok és szocialis­taellenes támadások milyen éle­sen fordultak a szakszerveze­tek és azok jellege ellen. A jobboldali elemek célja az volt, hogy szembeállítsák a szakszervezetet a párttal, éket verjenek a párt és a munkás- osztály közé, és így megbénít­sák és alapjaiban megrendítsék a munkásosztály hatalmi hely­zetét az államban. Meggyőződhettünk róla elv­társak, hogy a jobboldali oppor­tunisták célkitűzései egyfor­mák voltak Csehországban és Szlovákiában, jóllehet befolyá­suk nagysága és ennek követ­keztében kiterjedésük határa is különböző volt. A régmúlt" és a közelmúlt ta­nulságaiból és tapasztalataiból kiindulva ezen a kongresszu­son is, amely felállítja mérle­gét az elmút váságos időszak­nak és levonja a következteté­seket a jövőre vonatkozóan, is­mét meg kell mondani: senkinek sem engedjük meg, hogy kétel­kedjen Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának vezető szerepé­ben és támadja azt. Senkinek sem engedjük meg, hogy gyengítse a munkások és a többi dolgo­zó forradalmi osztályegységét, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egységéti Helyes poli­tikai irányvételünkkel és gya­korlatunkkal a leninizmus szel­lemében akarjuk tovább szilár­dítani a párt helyzetét, meg kell szilárdítanunk a munkás- osztálynak és a dolgozóknak szocializmuson és proletár nem­zetköziségen alapuló egységét. Ebben rejlettek a múltban is ,és ebben rejlenek ma is sike­reink előfeltételei. Lenárt elvtárs a továbbiak­ban megvonta gazdaságunk fej­lődésének általában pozitív mérlegét, de egyben rámutatott a hibákra is, majd így folytat­ta: A szocializmus nemcsak anya­gi ösztönzőkön alapul, hanem az ismeretek és az erkölcs té­nyezőin is. Tudjuk, hogy ezen a téren milyen feladatok vár­nak ránk ma. Népgazdaságunk fejlesztésének tudományos ter­ve, a 'racionalizációs irányzat, a népgazdaság hatékony fejlő­dése, a haladó munkamódsze­rek érvényesítése — mindez közvetlenül megköveteli, hogy a munkás, a technikus, a mérnök és a vezető gazdasági dolgozó a termelés technológiai isme­retei mellett gazdasági ismere­tekkel is rendelkezzen. Hogy tudja, hogyan gazdálkodnak a műhelyben, az üzemben, az egész köztársaságban. S ezekre az ismeretekre nemcsak azért van szükség, hogy mindnyájan tudják, miért termelünk, hogy tudják mi a rentabilitás, az állóalapok kihasználása, a ha­ladó módszerek, hanem hogy ismereteik révén optimális mér­tékben kapcsolják be a népet a termelésbe és annak irányí­tásába. Ezért minden üzemben figyelmet kell szentelni a nép- gazdasági propagandának, amely ismerteti a munkásokkal, a technikusokkal és a mérnö­kökkel a termelésben elfoglalt helyzetük szélesebb összefüggé­seit. Megszünteti munkájuk el­szigeteltségét és segít jobban dolgozni, megmutatja, hogy nem hiába, feleslegesen dolgoz­nak. Ezzel és más formákkal aka­runk oda hatni, hogy kialakul­jon a munkához való szocialis­ta viszony, amelynek eredője az, hogy öntudatosan vállaljuk a mun ka kötelezettségeket és a feladatokat, hogy öntudatosan viszonyulunk a társadalmi szükségletekhez és érdekekhez. Ismét kijelentjük, hogy a mun­kát tartjuk a szocializmus alap­vető értékének, amely lehetővé teszi az ember fő életcéljainak elérését, megteremti az egyén sokoldalú kihasználásának és a társadalommal kapcsolatos el­kötelezett magatartása kialakí­tásának feltételeit. A jelentős politikai feladatok közé tartozik az áldozatkész szocialista hazafiság és prole­tár internacionalizmus szelle­mében történő nevelés is. A szakszervezetek, tekintettel a társadalmunkban elfoglalt helyüket, e nevelésben szintén rendelkeznek saját feladataik­kal. A mi győzelmeink Csehor­szágban, vagy Szlovákiában a politika, vagy a népgazdaság területén szorosan összefügge­nek azzal a küzdelmünkkel, amit a munkásosztály egységé­ért, a szakszervezetek egységé­ért, a párt egységéért, az ál­lam egységéért vívunk. A föde- jatív államjogi elrendezés és a föderatív elvek alkalmazása a társadalmi szervezetek munká­jában kialakították a feltétele­ket a két folyamat kölcsönös kötődésére, amelyek kifejezik Csehszlovákia dolgozóinak in­ternacionalista egységét, azt a folyamatot, amely közelebb vi­szi nemzeteinket ahhoz, hogy tiszteletben tartsák a némáét! különlegességeket és lehetővé teszi a két köztársaság fejlő­dését. A közös harc, a kölcsö­nös együttműködés és a köl­csönös támogatás, aminek célja a jobb élet, Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei fej­lődési sajátosságai és közele­dése tiszteletben tartásával — ez az a bázis, amelyen megszi­lárdul az internacionalista egy­ség, ami az érdekek és célok egységéből, a marx — lenini ide­ológia egységéből ered. A munkásosztály nagy forra­dalmi vívmányai közé tartozik a szocialista országok közös­ségének kialakítása. Csehszlo­vákia munkásosztályának in­ternacionalista kötelessége, hogy Forradalmi Szakszerveze­ti Mozgalmunk is részt vegyen e közösség megszilárdításában, különösen az Integrációs folya­matok gyorsabb ütemének tá­mogatásával, hogy részt ve­gyen a közösség politikai te­kintélyének és védelmi képes­ségének növelésében. Munkásosztályunk forradal­mi hagyományai közé tartozik az is, hogy mindenkor támo­gatta azoknak az osztálytestvé­reinek forradalmi mozgalmát, akik a kapitalizmus feltételei között küzdenek szociális és nemzeti felszabadításukért, hogy határozottan fellépett az imperializmus agresszív akciói ellen. Ezért a legnagyobb fel­háborodással ítéljük el az Egye­sült Államok indokínai agresz- szióját. Teljes mértékben csat­lakozunk kormányunk nyilat­kozatához, amely az emberies­ség nevében elítélte a barbár háborút, valamint a Nixon el­nök által bejelentett és az USA kormánya által megvalósított jogtalan intézkedéseket, ame­lyek kiélezik a veszélyes hely­zetet. Egyidejűleg megelégedéssel vesszük tudomásul a Német Szövetségi Köztársaság realis­ta erőinek eredményeit. Az NSZK Szövetségi Gyűlése meg­szavazta a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal megkötött szerződések ratifiká­lását. Ezt a döntési joggal ér­tékeljük úgy, hogy konkrét lé­pés az európai földrész hely­zetének rendezése felé. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai kongresz- szusa betetőzi a szlovákiai szakszervezeti szövetségek év­záró üléseinek, járási és kerü­leti konferenciáinak politikai munkáját. Az üléseken, a kon­ferenciákon és a kongresszuso­kon a küldöttek felszólalásaik­ban igazolták, hogy a szakszer­vezetek ismét szorosan felzár­kóztak Csehszlovákia Kommu­nista Pártja köré és a párt ve­zetőségét tartják a csehszlovák szakszervezetek erőforrásának. A kommunista pártnak és a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomnak közösek a céljai, egy­ségesen valósítják meg ideál­jainkat, a társadalom gazdasá­gi, szociálpolitikai és kulturá­lis fejlődésének terveit. Pártunk, Csehszlovákia Kom­munista Pártja egyre fokozódó gondot fordít arra, hogy Javul­jon a szakszervezetek tevé­kenysége és kialakuljanak még sikeresebb munkájának feltéte­lei. Meggyőződésünk, hogy a szlovákiai szakszervezeti moz­galom becsületesen teljesíti a kongresszusunk állal kijelölt feladatokat. Naponta többszá* tonna áru érkezik a komárnói (Komárom) kikö-. tobe. A rakodómunkások a Duna alacsony vízállása ellenére is teljesítették a kirakodás első négy hónapi tervét. Felvételünkön a Szovjetunióból szállított vasérokoncentrátumot rakják ki a hajéból. (Felvétel: I. Dubovský — ČSTK) Be I po ji t i ka i k om menté r Szigorúan a bűnözés eSIen Az utóbbi években kényte­lenek voltunk megállapítani, hogy a bűncselekmények szá­ma emelkedik, hogy Szlová­kiában az elmúlt évben a bűn­tetteket és a vétségeket elkö­vetők száma 8670 fővel több volt, mint a megelőző eszten­dőkben. A helyzet okait ele­mezzük, de mindenekelőtt ar­ra van szükség, hogy felhasz­náljuk a társadalom rendel­kezésére álló tényezőket és eszközöket annak érdekében, hogy elérjük végre a bűncse­lekmények számának csökke­nését. Ez megköveteli, hogy gyakorlati érvényt szerezzünk annak a jogos igénynek, hogy a bőn tevékenység elleni harc nemcsak a bűnüldöző szervek feladata, hanem részt kell benne venniük a társadalmi szervezeteknek, a munkahe­lyek. az iskolák és a nevelő­intézetek vezetőinek, éspedig nemcsak az eddigi töhbé-ke- vésbé általános jellegű dekla­ratív módszerekkel, hanem tényleges tettekkel. A Szlovák Szocialista Köz­társaság kormánya a legköze­lebbi napokban ellenőrzi, ho­gyan teljesítették az erre vo­natkozó intézkedéseket. El­mondhatjuk, hogy ez a mér­leg nem lesz valami kedvező. A szucialista köztulajdon vé­delme még mindig nem érte el a szükséges színvonalat, a nemzeti bizottságok sem avat­koznak be idejekorán és kö­vetkezetesen az olyan helyze­tekbe, amelyek a későbbi tár­sadalomellenes tevékenység erjesztoi lehetnek, nem har­colnak kellőképpen a csavar­gás. az alkoholizmus stb. el­len. Sajnos, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a legnagyobb társadalmi szer­vezet szlovákiai kongresszu­sának előkészítése során sem kaptak helyet a szocialista köztulajdon védelmével, a munkafegyelemmel összefüggő kérdések olyan mértékben, amilyet e kérdések társadal­mi fontossága megérdemel. Ennek következtében az SZSZK kormánya kétségtelenül olyan további intézkedéseket foga­natosít, ameilyek elősegítik a társadalomellenes tevékeny­ség, és főleg a bűntevékeny- ség elleni harc hatékonyságá­nak jelentős fokozását. Jelentős szerepet játszhat­nak ezen a területen az elő­készületben levő törvénymó­dosítások, az olyan törvények, amelyek biztosítják a társa­dalom védelmét a társadalom­ellenes elemek tevékenysége eilen. Milyen legyen e törvé­nyek tartalma? Már közölték, hogy az új büntető jogszabály többek között lehetővé teszi, hogy a nagyon súlyos bűncse­lekmények elkövetőit 25 évig terjedő, vagy életfogytiglani szabadságvesztésre ítéljék. Ugyanis a jelenleg érvényes jogrendben bizonyos szakadék tapasztalható, nevezetesen az, hogy a bíróság által kiróható szabadságvesztés maximuma 15 év, és a még súlyosabb, de csak kivételes esetekben ki­rótt büntetés: a halál. Azzal is foglalkoznak, hogy szigorúb­ban fogják büntetni az állam­ellenes bűntetteket, beleszá­mítva a köztársaság érdekei ellen irányuló, külföldön ki­fejtett, vagy a külföldiekkel való érintkezés során elköve­tett bűntetteket, és súlyosab­ban tervezik büntetni a garáz­daságot is. A vétségekről szóló törvény módosítása azt a célt szolgál­ja, hogy ne csak a szándéko­san elkövetett, hanem a ha­nyagságból elkövetett vétsége­ket is büntessék, a munkafe­gyelem, a munkabiztonsági előírások megsértése esetében. Három hónapig terjedő sza­badságvesztésre, vagy 5000 korona pénzbírságra ítélhetik az orvosok által kiállított vé­nyek hamisítóit, vagy jogtalan eltulajdonítóit, akik ilyen úton akarnak kábítószerekhez jutni. A vétségekről szóló tör­vényt úgy kell módosítani, hogy azokra is vonatkozzék, akik a büntetést végrehajtó berendezésekben nem hajlan­dók elvégezni a rájuk bízott munkát, öncsonkítást követ­nek el, vagy szimulálnak. A társadalom védelme szem­pontjából különösen jelentős az ún. védelmi felügyeletről szóló törvény, ami a bünteté­süket kitöltő visszaeső bűnö­sökre vonatkozik. Köztudomá­sú, hogy Szlovákiában a visz- szaeső bűnösök követik el az összes büntettek 36 százalé­kát. A védelmi felügyelet hi­vatott korlátozni vagy leg­alábbis megnehezíteni, hogy a deklasszált elemek — a sza­bad • mozgási lehetőséget ki­használva — újabb bűncselek­ményeket követhessenek el. Milyen legyen a tartalma? Az olyan személyekre kell vonatkoznia, akiknél a szabad­ságvesztés vagy egyéb intéz­kedések nem vezettek a teljes javuláshoz. A bíróságnak vé­delmi felügyelet alá kell he­lyeznie a különösen veszélyes visszaeső bűnösöket, továbbá azokat a tetteseket, akiknél nem remélhető — eddigi élet­módjuk és életkörnyezetük alapján —, hogy védelmi fel­ügyelet nélkül is megváltoz­nak, és a társadalom rendes dolgozó tagjaivá lesznek. A közbiztonsági szervek által gyakorolt védelmi felügyelet a büntetés kitöltése után kez­dődik. A felügyeletet végre­hajtó szervnek előre jelente­ni kell a szükséges adatokat, a felügyelet alá helyezett sze­mély foglalkozását, meg kell határozni, hogy milyen távol­ságra távozhat tartózkodási helyétől, és meghatározható lesz az is, hogy kitiltsák bizo­nyos városokból, helységek­ből, vállalatokból, vagy gyű­lésekről, és kijelöljék kötele­ző tartózkodási helyét. A vé­delmi felügyelet leghosszabb időpontja három év, és nem vonatkozhat fiatalkorúakra. A fentiekből is látható, hogy olyan hatékony intézke­déseket foganatosítanak, ame­lyektől joggal várjuk a bűn- cselekmények számának csök­kenését. JAN KOMEŠ

Next

/
Thumbnails
Contents