Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám, szombat
Úffeszó 1972 V. 20. 3 A POLITIKAI REALIZMUS GYŐZELME A Bundestagban, a Német Szövetségi Köztársaság parlamentiében a szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződés felett szerdán lezajlott szavazás megnyitotta az utat a ratifikálási eljárás lezárásához. A szerződések második olvasásban a szövetségi tanács, a parlament felsőházának szerepét betöltő Bundesrat elé kerültek. A szövetségi tanács mint a ratifikációs eljárás utolsó parlamenti fóruma, tegnap a szociáldemokrata és szabaddemokrata vezetés alatt álló tartományi kormányok szavazataival ugyancsak jóváhagyta a szerződéseket. Az uniópártok vezette tartományi kormány képviselői tartózkodtak a szavazástól. A Bundesrat továbbá jóváhagyta a politikai pártok közös parlamenti nyilatkozatát is. Heinemann elnök alá írása után tehát a jövő héten az NSZK ban törvényerőre emel kedik a szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerző dés. A ratifikációs szavazás A bonni parlamentben szerdán délután összesen három szavazást bonyolítottak le, éspedig külön-külön a két szerződésről, valamint a politikai pártok közös parlamenti nyilatkozatáról. Közvetlenül a parlament ülése előtt fejezte be tanácskozását az ellenzéki CDU— CSU frakciója és hosszú, másfélnapos vita után úgy döntött, hogy egységesen tartózkodik a ratifikációs szavazástól s csupán a frakcióban levő revan- sisták foglaltak állást a „nem“- mel való szavazás mellett. Az ellenzéki uniópártok tehát a hosszas taktikázás, az időhúzó mesterkedések után opportunista módon kereslek kibúvót a keleti szerződésekről való döntés felelőssége alól. így mindkét szerződést csak a kormánykoalíciót támogató képviselők szavazták meg, mindkét esetben 248 szavazattal. A CDU—CSU képviselői tartózkodtak a szavazástól a szélsőjobboldaliak pedig ellene szavaztak. A Bundestag elé szavazásra került a politikai pártok úgynevezett közös külpolitikai határozata is. A CDU—CSU ugyanis feltételül szabta egy ilyen nyilatkozat megfogalmazását ahhoz, hogy ne buktassa meg a szerződéseket. Erre a közös határozatra 491 képviselő szavazott igennel, és 5 utasította el. Küzdelem a CDU—CSU-n belül Barzel, a CDU elnöke frakciójának lázas tanácskozásain az utolsó percig azért küzdött, hogy a többség fogadja el irányvonalát, s szavazzon igennel a szerződésekre. Arra spekulált, hogy miután a kormány- koalíció elvesztette abszolút többségét, ebből az uniópártok politikai tőkőt kovácsolhatnak maguknak, s a szerződések y,megmentőjekéntK léphetnek fel. A CDU—CSU frakciója azonban a Barzel által szorgalmazott irányvonal kérdésében teljesen megoszlott és az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a szerződések elfogadásáról, illetve elutasításáról a vita nemcsak a kormánykoalíció és az ellenzék között dúlt, hanem megosztotta az ellenzék sorait is. Bizonyos engedményre kényszerült azonban a kormánykoalíció is, mivel a szerződésekéit folyó küzdelemben a jobboldali mesterkedések következtében némileg meggyengült és elvesztette abszolút többségét. Ezért került sor a közös külpolitikai határozat kidolgozására az ellenzéki pártokkal, amelyek a ratifikációs okmányok kicserélésekor az NSZK hivatalos dokumentumaként juttatnak el a Szovjetunióhoz. Továbbá ennek a parlamenti erőviszonyokban beállott „patthelyzetnek“ következtében, — amikor a kormánykoalíció és az ellenzék egyaránt 248 képviselővel rendelkezik —, tett felhívást Brandt kancellár a választások idő előtti kiírására. Pontot tenni a múltra „Pontot kell tenni a múlt lezáratlan kérdéseire és meg kell alapozni a biztosabb jövőt“, — mondotta a ratifikációs szavazás előtt Walter Scheel külügyminiszter, a keleti szerződések nemzetközi jelentőségét méltatva. A szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződések ügyében megszületett döntés vitathatatlanul egyike a második világháború óta eltelt több mint negyedszázad legjelentősebb eseményeinek. A két megállapodást másfél évvel ezelőtt, 1970 augusztusában, illetve decemberében írta alá Brandt kancellár és Scheel külügyminiszter Moszkvában és Varsóban a szovjet és a lengyei állam vezetőivel, és azóta jóformán szüntelenül ez a kérdés állt a nyugatnémet politikai élet előterében. Az 1969 őszén alakult szociáldemokrata-szabaddemokrata kormánykoalíció volt az első a Német Szövetségi Köztársaságban, amely felismerte a realitásokat, és hajlandóságot tanúsított a második világháború maradványainak végső felszámolására, arra, hogy „pontot tegyen a múlt lezáratlan kérdéseire ...“ Noha Willy Brandt és kormánya új keleti politikájával — csupán a történelem parancsoló szükségességéinek útjára lépett, tehát azt tette, ami természetes, erőfeszítéseit minden elismerés megilleti, hisz jól tudjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban két évtizeden át menynyire irtóztak a hatalmon lévők a politikai realitások, szükség- szerűségek, a természetes út elfogadásától. Igaz, hogy Brand- ték felismerését és helyes útját megkönnyítette a Szovjetunió, és a szocialista országok következetes, de ugyanakkor rugalmas politikája, amelynek legfőbb célja az európai biztonság megteremtése. Ugyanakkor Brandt kormányának súlyos harcot kellett megvívnia nemcsak az ellenzékkel, hanem az összes visszahúzó erőkkel, hogy elfogadtassa az egyedül helyes utat, hogy megértesse: nemcsak a volt ellenfeleknek, de magá nak a Német Szövetségi Köztársaságnak éppen úgy érdeke az európai enyhülést jelentő keleti szerződések ratifikálása. Lépés az európai együttműködés felé A bonni döntés következtében nagy lépéssel jutott előbbre az európai együttműködés ügye, kedvezőbbé váltak az európai biztonsági értekezlet összehívásának a kilátásai is. A keleti szerződések ratifikációja ösztönzést ad a megoldásra érett nemzetközi kérdések tárgyalások útján való rendezésére, a világon még fennálló veszélyes feszültséggócok fokozatos felszámolására is. Abban, hogy a bonni kötélhúzásban végül Is a józan ész, a realitás győzedelmeskedett, oroszlánrésze a Szovjetuniónak, Lengyelországnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Varsói Szerződés rendszeréhez tartozó többi szocialista államnak van. A keleti szerződések elfogadása az NSZK társadalma többségének, elsősorban azon erőinek sikere is, amelyek reálisan értékelve a nemzetközi helyzetet, a Német Szövetségi Köztársaságot be akarják kapcsolni az enyhülési folyamatba. Megnyitja az utat a nyugat-berlini megállapodás és az NDK—NSZK közötti közlekedési szerződés életbeléptetése előtt. Méltán mondhatjuk, hogy a szerződések ratifikálása, valamint a Brandt által hangoztatott soron levő feladatnak a tel jesítóse, hogy „élettel töltsék meg a szerződéseket, új fejezetet nyit a Német Szövetségi Köztársaság történetében, és kedvező lehetőségeket teremt ahhoz, hogy a szövetségi köztársaság normalizálja kapcsolatait a szocialista országokkal, ami Európa valamennyi népéinek javára szolgál, elősegíti a tényleges biztonság és együtt működés megteremtését. PROTICS JOLÁN Külügyminiszterünk Szófiában Szófia — A hivatalos baráti látogatáson Bulgáriában tartózkodó Buhuslav Chňoupek csehszlovák külügyminisztert tegnap délelőtt fogadta Venelin Kocev, a Bolgár KP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Konsztantyin Tellalov, a BKP Központi Bizottságának titkára. A szívélyes, elv társi as légkörben lefolyt találkozókon részt vett Peter Mladenov bolgár külügyminiszter, Michal Chudík szófiai csehszlovák és Atanasz Dimitrov prágai bolgár nagykövet. A két testvéri országot kölcsönösen érdeklő kérdésekről tárgyaltak. Bohuslav Chňoupek elvtárs este a bolgár televízióban nyilatkozott. Honecker leül- és belpolitikai kérdésekről Berlin — A Német Demokratikus Köztársaság szocialista fejlődésének mérlege a VIII. párt- kongresszus óta örvendetesen pozitív, hála a pártszervezetek fáradhatatlan tevékenységének és a dolgozók teljesítményének — hangsúlyozta Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára a párt járási titkárainak országos értekezletén. Honecker rámutatott; a párt törekvéseinek középpontjában az a feladat áll, hogy tovább kell erősíteni a Német Demokratikus Köztársaságot, mint a munkások és parasztok szocialista államát, s el kell mélyíteni a szövetséget a Szovjetunióval, még szorosabban hozzá kell kapcsolódni a szocialista államközösséghez. Meg lehet állapítani — mondotta beszéde külpolitikai részében Erich Honecker —, hogy a reakciós imperialista erők makacs ellenállása ellenére Európában folytatódnak az enyhülés irányzatai. Nagyon fontos lépés a Szovjetunió és az NSZK között kötött szerződés bundes- tagi ratifikálása. Ezek a szerződések nemzetközi jogilag lerögzítették kontinensünkön a második világháború és a háború utáni időszak eredményeit. Ezek az európai határok kötelező erejű, nemzetközi jogi elismerését jelentik, beleértve az NDK és uz NSZK között húzódó határt is. Honecker ezután megismételte a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a szándékát, hogy e szerződések hatályba lépte után kész az NSZK kormányával véleménycserét folytatni az NDK és az NSZK közti normális kapcsolatok megteremtéséről és az ehhez szükséges, nemzetközi jogszerű meg- állapodások kötéséről. Honecker a továbbiakban arról beszélt, hogy a világ más részein az imperializmus kiélezi a helyzetet. Ezt mutatja például, hogy Nixon parancsára az Egyesült Államok tovább feszíti a húrt Vietnamban és Indokínában. „Az indokínai népek igaz: ságos harcát minden erőnkkel támogatjuk“ — húzta alá a szónok. A gazdasági fejlődésről kijelentette, hogy a dolgozók kezdeményezéseinek jóvoltából a szocialista termelés gyors ütemű növekedést mutat. Végül a pártmunkások felelősségéről szólva rámutatott, hogy a legnagyobb erő: a személyes példamutatás. NATO-tanácskozás Dániában Koppenhága — Laird amerikai hadügyminiszter csütörtökön megbeszélést folytatott Kjeid Oleson dán hadügyminiszterrel és egy amerikai szóvivő szerint tájékoztatta őt arról, hogy az Egyesült Államok helyteleníti azokat a dán terveket, amelyek a szárazföldi és haditengerészeti erők létszámának csökkentésével a jelenlegi szinten akarják csak fenntartani a hadikiadásokat, nem kívánják azokat növelni. Laird hadügyminiszter egyébként a NATO nukleáris tervezési csoportjának félévenként esedékes ülésén vesz részt Koppenhágában, ahol csütörtökön a résztvevők — az Egyesült Ál. lamok képviselőin kívül Nagy- Britannia, Nyugat-Németország, Olaszország, Dánia, Belgium és Törökország megbízottai — azt vitatták meg, mit tegyenek azután, ha „Európában már bevetették az egyes kisebb nukleáris fegyvereket“. A tanácskozáshoz közelálló körök szerint a résztvevők a NATO déli szárnyán (a Földközi-tenger térségében) esetleg lezajló katonai akció forgatókönyvét dolgozzák ki, de konkrét irányelveket a kérdésben két éven belül aligha határoznak meg. Laird a tanácskozáson a szovjet rakétaerők fejlődésének amerikai becsléseken alapuló adataival igyekezett dramatizálni a helyzetet és részletesen beszámolt arról az amerikai tervről is, amelynek keretében az Egyesült Államok tíz darab Tridemt típusú tengeralattjárót épít. Wallace a televízión keresztül küzd jelöléséért Washington — George Walla ce alabamai kormányzó, aki ellen hétfőn merényletet követtek el és azóta félig bénán fekszik a Silver Spring-i kórházban, fontolóra vette, hogy a televíziós kamerákon keresztül folytatja kampányát a Demokrata Párt elnökjelöltségének megszerzésére. Szinte bizonyosra vehető, hogy a kormányzó egészségi állapota nem fogja lehetővé ten nf a nyilvános fellépéseket a júniusban esedékes demokrata konvenció előtt. Tepát ha az orvosok beleegyeznek, Wallace esetleg nyilatkozat-sorozatot készít a televízió számára. Politikai megfigyelők véleménye szerint Wallace nézetei túlzottan szélsőségesek ahhoz, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltségét megszerezhesse. Mindenesetre valószínűnek tartják: ha valóban folytatja kampányát, befolyásos erőt jelent majd a Miamiban tartandó elnökjelólö konvención. Egyébként a kaliforniai előválasztásokon részt vevő Hubert Humphrey és George McGovern megegyezett abban, hogy kaliforniai kampányuknak legalább egy részét a televízió útján bonyolítják le. A Wallace ellen elkövetett hétfői merénylet nyomán mindkét elnökjelöltet titkosrendőrök hada veszi körül. Wallace kormányzó nem indult a kaliforniai előválasztásokon. Börtönlázadás Dublinban Dublin . — Péntekre virradó éjjel fellázadtak Írország legnagyobb börtönének, a dublini Mountjoy fegyháznak foglyai. A betiltott ír Köztársasági Hadsereg (IRA) úgynevezett ideiglenes szárnyához tartozó körülbelül harmincöt rab lefegyverezte az őröket, megkaparintotta a cellák kulcsait. Ezután újabb háromszázötven fogoly csatlakozott hozzájuk. A fellázadt fegyencek fő követelése az volt, hogy jack Lynch, Írország miniszterelnöke kezdjen tárgyalásokat az IRA ideiglenes szárnyának vezetőjével, aki korábban többször kijelentette, hogy a Mountjoy börtönben embertelenül bánnak a foglyokkal. A börtönlázadást a rendőrségnek és a katonáknak könnyfakasztó gáz segítségével hat óra elteltével sikerült megfékezniük. A lázadók azonban nagy engedményhez jutottak, mivel a börtönhatóságok biztosították, hogy egyikük ellen sem foganatosítanak megtorló intézkedéseket. A börtönlázadás ügyében a kormány vizsgálatot indít. Gazdasági konfliktusok Angliában London — Tovább éleződött a kormány és az angol szakszervezeti mozgalom konfliktusa az iparbíróság ítélete miatt: A Carr-törvény bírósága ugyanis folyamatos hatályú ítélettel eltiltotta a hulli kikötő dokkmun- kásáit attól, hogy kiközösítsenek konténercégeket. A helyi kikötői bizalmia, a 44 éves Walter Cunningham rögtön kijelentette, hogy nem ismeri el a bíróságot és folytatja a cégek bojkottjának szervezését. A bírósági ítélettel való szembeszegülés súlyos következményekkel fenyeget és kihathat az egész iparágra, amely a szigetország áruellátásában kulcsfontosságú szektor. A dokkmunkások más kikötőkben sem szolgálnak ki teherautókat, ha a tulajdonos cég a berakodáshoz nem dokkmunkásként lajstromozott munkaerőt vett igénybe. A konténe- resítés súlyosan csökkentette a kikötői munkaalkalmakat s a nagy szociális probléma ki nem elégítő kezelése miatt a jövő hónapban országos dokkmunkás-sztrájkot szerveznek. néhány sorban OLOF PALME svéd miniszter- elnök fogadta az SZKP küldöttségét, amely a Svéd (baloldali) Kommunista Párt vezetőségének a vendége. PIOTR JAROSZEWICZ lengyel miniszterelnök tegnap fogad a a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét, amely Gen- nagyij Voronovnak, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának es a népi ellenőrzési bizottság elnökének vezetésével baráti látogatáson Lengyelországban tartózkodik. A FIDEL CASTRO vezette kubai párt- és kormányküldöttség bulgáriai hivatalos látogatása során tegnap felkereste a szófiai Állami Tervbizottságot. ERZSÉBET angol királynő tegnap befejezte ötnapos franciaországi látogatását. ROMÁNIÁBA érkezett baráti látogatásra a szovjet fekete-tengeri flotta hajóraja. Útja során felkeresi az egykori dunai flotta fasisztaellenes harcainak színhelyeit. Első állomása a brailiai kikötő. IVAN PETER külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésivel csehszlovák kormányküldöttség tartózkodik Új-Zélai- don. A küldöttséget fogad ui Brian Talbois új-zélandi iphi- ügyi, valamint bel- és külkereskedelmi miniszter. Oj-Zéland érdeklődést tanúsít Csehszlov.i kiával ápolt kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése iránt. A SEATO szárazföldi és lé«i ereje június 4-e és 17-e közö.t Thalföldön nagygyakorlatot rendez. A PENTAGON épületében tegnap reggel bomba robbant. A robbanás anyagi károkat okozott, senki sem sérült meg. \ merényletet a Wathermen nevű diákszervezet követte el, amely erőszakos cselekedetekkel tiltakozik a vietnami háború ellen. A SPANYOL RENDŐRSÉG csü törtökön Madridban tüzet nyitott az egyetemi hallgatók egyik illegális gyűlésének részvevőire. Az egyik egyetemista súlyosan, többen könnyebben megsebesültek. A diákok a gyűlésen tiltakoztak a hatóságok sztrájkellenes intézkedései ellen. NEVES JAPÁN ÉRTELMISÉGIEK bizottságot alakítottak, amelynek feladata, hogy mozgósítsa a japán közvéleményt a bíróság előtt álló amerikai békeharcos, Angela Davis felmentése érdekében. TIZENKÉT GERILLA az argentínai Cordobában megtámadott két katonai autóbuszt, amely civileket szállított. A magukat a „forradalmi fegyveres erők“ tagjainak valló támadók lefegyverezték az autóbuszok őreit, leszállították az utasokat, a város közepén felgyújtották a két járművet, majd elmenekültek. Hétvégi hírmagyarázatunk
