Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-16 / 113. szám, kedd

A községek egyesüléséről és o közös helyi nemzeti bizottságok kialakításáról Be (politikai kom mentár KOMPLEX LAKÁSÉPÍTÉS Gazdaságpolitikánk helyes- »égének egyik bizonyítéka a dolgozók növekvő kezdemé­nyezése, ami többek között elősegítette lakásépítési ter­vünk teljesítését is. Szlovákiá­ban a máit évben 3fi 328 lakás építését fejezték be. ami 105,1 százalékos tervteljesítést je­lent. Ez az eredmény kedve­zően befolyásolta az országos lakásépítési program teljesí­tését. Nálunk a lakásépítés időtartama 11,5—14,0 hónap, ugyanakkor Bratislavában egyes lakótelepeken 10 hónap alatt felépítik a lakásokat. E tények világosan bizonyít­ják: tovább lehet csökkenteni az építés időtartamát. A CSKP XIV kongresszusa feladatul adta, hogy gyorsabb ütemben keli megoldani a la­káskérdést és az ötéves terv­ben legkevesebb 500 ezer új lakást kell felépítenünk. A számítások szerint a lakások 35 százaléka Szlovákiában épül. Az életszínvonalunk emelkedését célzó intézkedé­sek egyik mozzanata, hogy az ötödik ötéves tervben tartalék­kal is számolnak, és 537 ezer lakás építését biztosítják. Az épiilö új lakások 70 százalé­kát építőipari vállalatok épí­tik. Az idén Szlovákiában 37 650 lakás építését kell befejezni és további 36 450 lakás építé­sét kell megkezdeni. E felada­tok teljesítése nem csupán az építőiparban dolgozók munká­jától függ. Lakásépítési fel­adataink teljesítését lényege­sen befolyásolja, hogy miként sikerül rendet teremteni a be­ruházások szakaszán. A kor­mány megszigorította az épít­kezések kiválasztásának és előkészítésének feltételeit, va­lamint a költségvetési kiadá­sok ellenőrzését. Tavaly már ezen a téren is tapasztalhat­tunk némi javulást, de ez még nem kielégítő. Lakótelepein­ken és az új városrészekben igen vontatottan sikerül meg­valósítani a komplex lakásépí­tés tervét. Az üzletek és a la­kosságnak szolgáltatásokat nyújtó létesítmények építésé­nek időtartama még mindig több mint húsz hónap. Az SZSZK Műszaki és Fej- lesztésiigyi Minisztériuma az érintett ágazatok bevonásával értékeli az építkezési beruhá­zások irányításának hatékony­ságát. Az ötéves terv teljesí­tésének egyik kulcskérdése, hogy a beruházások szakaszán javítsuk a helyzetet. Ezt adla feladatul a CSKP KB fehruári ülésének határozata is. Gyor­sabb ütemben kell eljutnunk a problémák rögzítéséhez a megoldásokig. Viszont tévesek azok a megállapítások, ame­lyek az építési beruházások szakaszán uralkodó helyzetet kizárólag a tervezési és irá­nyítási rendszer hiányosságai­ra vezetik vissza. A hiányos­ságok nagy része a három érintett fél — beruházó, ter­vező, kivitelező — munkájá­ból és helytelen kapcsolatából adódik. Alaposabb vizsgálat után szinte minden vitás kér­désben kimutatható a válla­lati érdekek előtérbe helyezé­se a társadalmi érdekek rová­sára. Elsősorban az érintett felek jobb együttműködésével érhető el a lakásépítés idő­tartamának rövidítése. A szom­szédos és főként a nyugati or­szágokhoz hasonlítva még mindig hosszú a tervelőkészí­tési időszak, nem is szólva az építési folyamatról. Az elmúlt évekhez viszonyítva nagy eredmény, hogy a lakásépítés időtartama átlag egy évre rö­vidült, viszont a minőséget már nem sikerült ilyen ütem­ben javítanunk. Tény, hogy az új lakásokban jobban felsze­relt a konyha, több a beépí­tett szekrény, de ugyanakkor a tervezettnél gyorsabb ütem­ben növekednek a költségek is. A kivitelezők a lakás árá­nak emelkedését új anyagok felhasználásával és az anyag­árak emelkedésével indokol­ják. Persze közrejátszik itt a munkaszervezés szintje, a munkaidő kihasználása is. Egyrészt megnyugtató jelen­ség, hogy hosszú évek után végre folyamatosan teljesítjük a lakásépítés tervét, viszont bosszúságot okoznak az egyre ismétlődő hiányosságok. Még mindig az utakat építik utol­sóként az új lakótelepeken, holott már legkevesebb egy évtizede még a tanonciskolák­ban is azt magyarázzák, hogy a Szovjetunióban a lakótelep számára kijelölt területen előbb elvégzik a közművesí­tést, utakat építenek és az­után kezdik szállítani az épí­tőanyagot, s kezdik meg a la­kások alapjának lerakását. Az emberek többsége nem ismeri a tervező intézetek munkáját és nem is érdekli őket, hogy mennyi ideig tart egy lakóte­lep tervezése, a rajzok elké­szítése, viszont látják, miként épül a lakótelep. S a látottak alapján formálnak véleményt az építőipari vállalatok, sőt az irányító szervek munkájáról is. A nemzeti bizottságok ál­tal szervezett beszélgetéseken, a képviselők és választóik ta­lálkozóin lemérhető, hogy a városokban az új lakótelepe­ken élő tízezrek életét keserí­ti meg hosszú időre a feni em­lített építkezési gyakorlat. Nem érvényesül a gyakorlat­ban a komplex lakásépítés el­ve, csupán nagy ritkánt törté­nik meg, hogy egy egy új la­kónegyedben a lakások átadá­sának évében megnyitják az üzleteket is. A/ óvodát, az is­kolát, a szolgáltatásokat nyúj­tó létesítményeket rendszerint csak két év múlva építik fel. Hazánkban évente a csalá­dok ezrei költöznek új lakás­ba, de örömüket egész sor olyan apró bosszúság keseríti meg, amit meg tudnánk szün­t etni, ha a komplex lakásépí­tés tervét a gyakorlatban meg­valósítanánk. A készülő intéz­kedések — melyeket még e hónapban megtárgyal az SZSZK kormánya — a fenti elv gyakorlati megvalósítását hivatottak biztosítani. CSETÖ JÁNOS INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT Milyenek lesznek a területi- közigazgatási és egyéb gazdasági kapcsolatok? 0 A jnb-k nagyobb figyelmet, szentelnek a közös hnb kel rendelkező egyesült községek­nek H Milyenek oz eddigi eredmények? Néhány olapvetö kérdési még megvitat az SZSZK kormánya Nyilvánvalóan előnyös és szükségszerű, hogy a népgazda­ságunk további fejlődése és az integrációs irányzatok érvényre juttatása érdekében a községek nagyobb egységekbe tömörülje­nek, amelyeket a hatékony gaz­dálkodás keretében sokkal át- tekintőbben lehet majd irányí­tani. Az integrációs célkitűzé­sek lehetőséget nyújtanak a ra­cionalizáció és a hatékonyság jelentős tényezői további fejlő­désére és az ügyviteli-területi elrendezés szempontjából is előnyösnek mutatkoznak a köz­ségek egyesülései, vagy pedig a közös helyi nemzeti bizoltsá gok kialakítása több község számára. Szlovákiában 1965 óta a községek száma 3155-ről 2997-re csökkent, tehát 1508 községgel kevesebb van, mivel több község fokozatosan egye­sült. Ugyanakkor 299 község számára 113 hnb-t létesítettek. Természetesen ezek még csak az e téren lezajló integrációs folyamat első eredményei. Figyelembe kell venni, hogy a túlságosan kicsi közigazgatási egységek létezése ellentétben áll a lakosság érdekeivel. Mert nem áll módunkban és nincs is rá kilátás, hogy minden közsé­get elláthassunk iskolával, üz­letekkel, egészségügyi berende­zésekkel, postahivatallal, állam- igazgatási apparátussal stb. Ezt reálisan kell felmérnünk, ép­pen úgy, mint például azt a tényt, hogy a kis községek he­lyi nemzeti bizottságaiban ne­héz bizonyos döntésnél mellőzni a rokoni szempontokat. Nézzünk csak körül. .. A jobb tájékozódás szempont­jából nézzünk körül, hogyan ol­dották meg ezt a problémát a többi szocialista államban. Már említettem, hogy a 4 milliós Szlovákiában 2997 község van. Romániában, amelynek ötször annyi a lakossága, csak 2942 község és falu van, a 33 milliós Lengyelországban 4811, a több mint 10 milliós Magyarországon 3283 és a 237 millió lakost számláló Szovjetunióban össze­sen 4fi 103 a községek és váro­sok száma. Ezek szerint a szo­cialista közösségben mi va­gyunk az az ország, ahol a leg- felaprózottabb az ügyvitel. Más fejlődési szempontokat is figyelembe kell vennünk, ame­lyek jelentős mértékben befo­lyásolják ezt a problémát. Ha például a Nitra felső folyásá­nál elterülő községeken átutaz­nak, akkor nehezen veszik ész­re, hogy hol kezdődik és hol végződik valamely község, mert több község szinte összekapcso­lódik. Jelenleg széleskörűen el tér jedl az efsz-ek összevonása is, sőt a nagyvárosok közvet­len közelében elterülő közsé­geket a városhoz csatolják. Az elmúlt időszakban ilyen módon Banská Bystricához 9, Bratisla- vához 7, Košicéhez 7, Prešov- hoz 6, Zilinához 5 községet csatollak. Folyamatban van a tanyák és községek összekap­csolása is. Több község egyesü­lésére és több község számára egy hub létesítésére terjedel­mes tervet dolgoznak ki a ko­šicei, a svidníki járásokban. Közös helyi nemzeti bizottságo­kat létesítettek már a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) a lu- čeneci (Losonc) és más járá­sokban. Egyszóval bizonyos mozgolódás támadt a községek körül, ez a folyamat tartalmá­ban és horderejében nagyon ér­zékeny, ezt egységesen kell irányítani, meg kell oldani a közben felmerült problémákat, szilárd szabályokat kell alkot­ni és érvényesítésüket állan­dóan figyelemmel kísérni. Ez irányban jó tájékoztatást jelen- lenek a települések fejlesztésé­re vonatkozó távlati tervek, melyeket az SZSZK kormánya az idei év elején hagyott jóvá. Néhány felmerült probléma A több község számára egy hnb létesítése, vagy a községek összevonása rendszerint az efsz- ek egyesülése után következik. Természetesen a gazdasági in­tegrációt nem mindig lehet összehangolni a hnb-k területi hatáskörével, és így néha kü­lönleges helyzetek jönnek lét­re. Például a lučeneci járási .Kisnnilyad és Ratka községek közigazgatásilag a Terbelétli Hnb-hez tartoznak. A Kismulya- di Élsz azonban a Rappi Efsz-el egyesült s a szövetkezet a Rap­pi Hnb igazgatása alá tarto­zik, Kalonda községgel együtt. Ismeretes, hogy a hnb a szövet­kezeti dolgozókkal és szövetke­zetekkel szemben jogokkal és (CSTK) — Levice (Lévaj la­kosai a Nemzeti Front választá­si programjának keretében az idén 3 700 000 korona értéket hoznak létre. Többek között se­gítenek a termálfürdő javításá­ban és két új medence építésé­ben. A gyermekek és iskolások számára közlekedési játszóte­ret létesítenek. Az alapfokú ki­lencéves iskola mellett tenisz­pályát, tribünt és öltözőket építenek. 1972. V. 16. — Nézze, én a tettek embere vagyok. Felesleges szószaporítás- sal nem megyünk semmire. Félóra múlva ott leszek és elintézzük . . . — Én pedig most elnézést kérek Vígh József elvtárstól, a Dun. Stre- da-i (dunaszerdahelyi) járási szakszervezeti tanács elnökétől, hogy illetlenül kihallgattam egy telefonbeszélgetését. Nem szándé­kosan történt, nyitva volt a dol­gozószobájának az ajtaja, minden szó kihallatszott. Örömmel hallottam, hogy a tet­tek embere. A legtöbb dolgozót soraiba tömörítő szakszervezetben nem is lehet „akadémiai vitákat“ rendezni, időrabló szócsépléssel helyettesíteni a gyakorlati mun­kát. Ha eredményeket akarnak el­érni, tettekre van szükség. — Foglalja össze néhány mon­datba, hogyan zajlottak le járá­sukban a szakszervezet országos kongresszusát u&egelőző évzáró közgyűlések? — A szakszervezetnek járásunk­ban ereje és tekintélye van, me­lyen nem esett csorba a válságos években sem. Megközelítőleg 19 ezer tag vett részt az évzáró köz­A KONGRESSZUSRA KÉSZÜL Húszezer embert képvisel gyűléseken. A beszámolókat köve­tő vitát őszinteség, segítőkészség jellemezte. A tagság minden ere­jével támogatja a párt vezető sze­repének elmélyítését, intézkedése­ket fogadott el a munkaverseny további fellendítésére. Vígh elvtárs, mint a szerdahe­lyi járás egyik küldöttje részt vesz a szákszervezetek szlovákiai kong resszusán, melyre ezen a héten kerül sor. Mit vár ettől a tanács­kozástól? — A kongresszus pontot tesz egy bonyolult Időszak után. A szakszervezet tagjainak tettekkel kell bizonyítaniuk, hogy a szerve­zet nagy szerepet játszik a párt politikájának megvalósításában, továbbvitelében, a CSKP XIV. kong­resszusán elfogadott szociális program teljesítésében. A kong­resszust egy iránytűhöz lehet ha­sonlítani, mely megszabja azt az útirányt, melyen egy nagy egy­ségbe tömörülve haladnunk kell. — Felszólal a tanácskozáson? — Szeretnék beszélni a munka- biztonság problémáiról. Az a hely­zet ugyanis, hogy járásunkban ré­gebben működtek munkabiztonsá­gi felügyelők, akik szervezetten foglalkoztak a balesetek megelőzé­sével. Ezekre az emberekre egyre jobban iparosodó járásunknak nagy szüksége van. További prob­léma a nők foglalkoztatottságá­nak bővítése. Ezzel kapcsolatban tanácsokat és segítséget szeretnénk kérni. Szeretném átadni a kong­resszuson résztvevő küldötteknek azokat az értékes tapasztalatokat, melyeket a szakszervezet tisztség- viselőinek politikai iskolázása fo­lyamán szereztünk. Az elmúlt Idő­Ezeket az építkezéseket jú­nius végéig szeretnék befejezni, hogy a gyermekek a nyári szün­időben már igénybe vehessék. A város lakosai már több ezer brigádórát dolgoztak le ezeken az építkezéseken. A vá­lasztási program teljesítéséből jelentősen kiveszik részüket a középiskolások és az ipari ta­nulók. szak folyamán 800 funkcionárius vett részt politikai iskolázáson és az elért eredményekkel elégedet tek vagyunk. Vígh József 1946 óta tagja a szakszervezetnek. Különféle tiszt­ségeket töltött be. Többek között a partizánskei cipőgyárban rész- legbizalmi, Prievidzán az egyik vállalatban a szakszervezet üzemi bizottságának tagja, Holicén (Gel­le) 7 évig üzemi bizottsági elnök volt. A szerdahelyi járásban elő­ször politikai szervező munkát végzett és 1970-ben választották meg a járási szokszervezetl tanács elnökévé. Nagy áttekintéssel, gaz­dag tapasztalatokkal rendelkezik, így semmi kétség sem fér ahhoz, hogy személyében olyan embert küldenek a Dunajská Streda-i elv­társak a szakszervezet szlovákiai kongresszusára, aki méltóképpen képviseli a járás szakszervezeti tagjait, és aki majd az országos kongresszuson szerzett bőséges is­mereteit, tapasztalatait önzetlenül átadja az üzemi szervezeteknek. (komlósi) kötelességekkel rendelkezik. A* itt említett eset szerint tehát egyazon efsz két tagjával szem­ben két különböző hnb érvé­nyesíti majd jogait? Az ilyen meggondolatlan integrációs ösz- szevonások csökkentik a kitű­zött célok eredményességét. Ha­sonló kapcsolatok létrejöttek ;» Veľký Krtíš-i (Nagykürtös), Ri­mavská Sobota-i (Rimaszombat) és más járásokban is. Az eddi­gi eredmény alapján az egye­sült községek helyi nemzeti bi­zottságainak szervei jobb ered­ményeket mutatnak ki, mint a több község számára létesített hnb-k szervei, ftt sokkal gyor­sabban küzdik le a helyi érde­keket, a szervek tanácskozásai mentesek az egyes területi ér­dekek szüntelen szembeállítá­sától. Bevált formák Az integrált egységekben a szervek tevékenységének pozití­vumai a közigazgatásban elért jó eredmények, ami annak kö­szönhető, hogy a tehetséges funkcionáriusokat és dolgozó­kat egy munkahelyen összpon­tosították, és így célszerűbb lett a munkamegosztás is. Be­vált például az a forma, hogy a helyi nemzeti bizottság plénu­ma és tanácsa időnként a hnb székhelyén kíviil területi ha­táskörébe tartozó egyes közsé­gekben ülésezik. Továbbá a fél­fogadási napokat is kitűzik ezekben a községekben, ami biztonságérzetet ad az állami polgároknak, hogy ezeken a napokon saját községükben közvetlenül elintézhetik ügyei* két. Az állami polgárok túlnyo­mó többsége nem kifogásolja a közös hnb-k létrehozását. Azéri, mert ezekben a közsé­gekben azelőtt u funkcionáriu­sok és a hnb dolgozói gyengébb tevékenységet fejtettek ki. Problémát okozott az is, hogy a közös hnb-vel rendelkező községekben területi szem­pontból hogyan oldják meg a politikai szervek az SZLKP, a Nemzeti Front stb. munkáját. Az egyes járásokban — pél­dául a Svidni kiben vagy a Veľ­ký Krtís-i járásban (Nagykür­tös) a községek egyesítése és a közös hnb létesítése után ezek­ben a községekben kevésbé tö­rődtek a problémák megoldásá­val, mert arra vártak, hogy ezt majd az új hnb oldja meg. Ugyanez mutatkozott meg a Bratislavához, Banská Bystricá­hoz, Prešovhoz, žilinához csa­tolt néhány községben. Prob­lémát jelent egyben a közsé­gek költségvetéseinek össze­állítása a hnb integrált körze­tében, a szubvenciók elosztásá­nak elve, a dotáció, a függetle­nített funkcionáriusok számá­nak megállapítása és az esetle­ges kivételek megszabása a körzeten belül stb. Említésre méltó még az a kérdés is, mi­lyen legyen például a közös he­lyi nemzeti bizottság pecsét­jének szövege. Olyan javaslatok vannak, hogy a pecséten fel kell tüntetni a székhelyén kí­vül a körzetbe tartozó összes község nevét. Amikor viszont e8y pl- hat községből álló kör­zetről van szó, ez a javaslat technikailag megoldhatatlan. Amint a fentiekből látható, van mit irányítani, megoldani. Főleg a járási nemzeti bizott­ságoknak kell fokozottabban gondoskodni az egyesült közsé­gek hnb-iról, ezeket differen­ciáltan kell irányítani, segíteni és a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal szorosan együttműködve ügyelni kell a további hatékony integráció előkészítésére és realizálására, a gazdasági és területi-köz­igazgatási szempontok össze­hangolására. Azokkal a kérdé­sekkel, amelyek a problemati­ka terén egységes, szlovákiai rendezést követelnek, legköze­lebb majd az SZSZK kormánya foglalkozik. JAN HOMES Teljesítik a választási programot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents