Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

A SZAKSZERVEZETEK POLITIKÁJÁNAK REALIZÁLÁSÁT A MUNKAKEZDEMÉNYEZÉS A JOBB EREDMÉNYEK BIZTOSÍTÉKA @ PÉLDÁT MUTATÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLA­LÁSOK Q NYILVÁNOS ELLENŐRZÉSSEL A FOGYATÉKOSSÁGOK KIKÜSZÖBÖLÉSÉÉRT „A párt megbízik a szakszervezetekben, mert az FSZM a CSKP politikájáért harcol, melynek helyességéről lépten nyomon meggyőződhetünk." Ennek az elvnek a jegyében készülődik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom VIII. országos kongresszusára, melyen a szakszervezetek eddigi tevékenységének értékelésén kívül a népgazdaság hatékonyságának fejlesztésére irányuló igényes célkitűzéseket is megvitatják. Az eredmények — Husiik elvtárs szavai szerint — főleg attól függnek, mi­lyen mértékben sikerül mozgósítani a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésére és meg­teremteni a feltételeket az irányításban való részvételükre. Jfosef Boruta elvtárssal, a Csehszlovák FSZM Központi Tanácsa gazdasági osztályának vezetőjével ezekről a problémákról beszélgettünk: • Miért hozza összefüggésbe a párt köz- ponti bizottsága a szakszervezetek fel­adatait a népgazdaság hatékonyságával? A kettő ugyanis szorosan összefügg. A dolgozók érdeklődésének a közös problé­mák iránti felkeltése és a problémák meg­oldásában való aktív részvételük irányítása a szakszervezetek feladata. Ez képezi a szakszervezetek munkájának tengelyét. 0 Milyen intézkedéseket foganatosítottak a szakszervezetek a párt februári plénu- ma határozatainak megvalósítására? A cseh és a szlovákiai szakszervezeti ta­nácsok március 8 és 9-én megtartott együt­tes plenáris ülésén megvitattuk és elosztot­tuk egymás között a teendőket. A hatá­rozat értelmében, mely a párt februári plé- numa és az FSZM aktivizációs programja feladatainak teljesítését tartja szem előtt, szövetségeink szervei konkrét segítséget nyújtanak az alapszervezeteknek. Különö­sen az újítók és a feltalálók kezdeménye­zését támogatják. • A CSSZSZK kormánya és az SZKT 1971 februárjában közös határozatot hozott. Mi jellemzi ezt az intézkedést? Ez az intézkedés a szakszervezetek és a gazdasági szervek tevékenységét szabja meg konkrétan a népgazdaság egyes ága­zataiban. A fő súlyt az önköltség csökken­tésére és a villanyárammal, fűtőanyaggal, valamint a nyersanyagokkal való lehető legnagyobb takarékoskodásra helyezi. így például a külkereskedelem feladataival fog­lalkozva az intézkedés kimondja, hogy ki­viteli célokra csak a leghatékonyabb áru­fajták termelhetők. A belkereskedelemnek a folyamatos piaci ellátottságot és elegendő jó minőségű árut kell biztosítania nagy vá­lasztékban. Gondoskodnia kell* az eladás kultúrájának állandó fokozásáról és a nők érdekeinek figyelembevételével a bevált szolgáltatások hálózatának kiterjesztéséről. Az építkezési beruházások terén a legfon­tosabb követelmény a határidők betartása, a költségvetés csökkentése, anélkül, hogy ez a minőség rovására történne. A mező­gazdaságban a legfontosabb a termelés in- tenzifikálása, az ipari termelőmódszerek bevezetése, az üzemek szakosítása, koope­rációja és integrációja. 0 Kik az élenjárók a kezdeményezésben és milyen konkrét kötelezettségeket vállal­tak a VIII. kongresszus tiszteletére? Csakúgy, mint minden évben, az idén is a legjobbak a bányászok, a közszükségleti, a textil és az építőipar dolgozói. Példaként szolgálnak és mondhatom nagy megnyug­vást jelent valamennyiünknek, hogy intéz­kedéseink a legtöbb helyen oly nagy lelke­sedést váltottak ki. Nagy fontosságot tulajdonítunk pl. annak, hogy az ostrava-karvinai szénmedence dol­gozói az idei tervben előirányzott 23 millió 710 ezer tonna széntermelésüket a rendkí­vüli szombati műszakok korlátozásával kí­vánják biztosítani, úgy, hogy átlagos napi termelésük az 1971. évi tényleges helyzet­hez viszonyítva napi 926 tonna szénnel te­gyen ki többet. A munkatermelékenység növelésével műszakonként legalább 2150 tonnára becsülik összteljesítményüket. Fel­adataik maradéktalan teljesítése azonban azoknak a vállalatoknak a kezdeményezé­sétől is függ, amelyek eredményeiket mű­szakilag, építészetileg stb. hivatottak biz­tosítani. Az egész ostrava-karvlnái szénmedence dolgozói tervfeladataikat az Idén összesen 59 millió 780 ezer koronával igyekeznek túlteljesíteni. Ebből a költségmegtakarításra 21 millió, a tiszta nyereségre pedig 36 mil­lió korona esik. Értékesek a Považská Bystrica-i Géj dolgozóinak a szakszervezetek VIII. SZISZ első kongresszusa tiszteletére v. kötelezettségei Is. A „Mindenki szocií módon“ néven ismert mozgalom kerel 553 kollektíva és 1129 egyén vetélked termelési feladatok túlteljesítésében. 1 kívül 300 000 tonna szilárd fűtőanya 1500 MW energia megtakarítására ti szenek. Az újítómozgalom fellendítépéy önköltséget 6 millió 200 ezer koroi kívánják csökkenteni. 0 Milyen módon igyekeznek elérni e; az eredményeket? Színvonalasabb politikai és irányító kával, a dolgozók — nem utolsósorba a mesterek minősítésének növelésével fiatalok iránti nagyobb gondoskodó akik felett tapasztalt, politikailag érett, sebb dolgozók vállalnak védnökséget, danom sem kell, hogy a szakszervezet» a vezető gazdasági dolgozók a köteí' ségek teljesítését és az elért eredmér az egyes munkahelyeken rendszeres^ gyelemmel kísérik és értékelik. A VIII. szakszervezeti kongresszus és zánk felszabadítása 27. évfordulójának teleiére a Poprádi Állami Gazdaság di zói is figyelemreméltó kötelezettség vállaltak. Kezdeményezésüket a hegye: dék és a kedvezőtlen éghajlati viszo okozta nehézségek miatt különösen na becsüljük. Az égető lakásprobléma enyhítésére rekszenek a Prešovi Magasépítő Vál dolgozói is, akik tervüket 1972. június 5 millió korona értékű munkával szánét nak túlteljesíteni. Megfogadták, hogy ■ ' • , ' ■ ■ ."v?'"' • -*• v-'v 8. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgajp s tőségnek aktív együttműködésével ki kell a hogy az emberek részt vegyenek az irányítási nyersüket és a szocialista iramkaversenyt nőségü biztosítására; ügyelni kell a munkai) tos fokozására és a munkakörnyezet megjav; (A ”?SKP í<6 februári plenáris i EGYRE MAGASABB A MÉRCE ÖSSZEFOGÓ I AHOL A DOLGOZOK 80 SZÁZALÉKA BEJÁRÓ ® RÓNA ÚTIKÖLTSÉG ß 2000 ÁGY ELSŐRENDŰ S m ÉRTÉKES FELAJÁNLÁS A Banská Bystrica-i Magasépítő Vál­lalat szakszervezeti bizottságában a kommunisták többségben vannak. A válialatvezetőség kulcsfontosságú tiszt­ségeinek a többségét ugyancsak kom­munisták töltik be. A vállalati pártszer­vezet tevékenységüket egységesen bí­rálja el. Ez az az összefogó erő, amely eredményessé teszi a szakszervezet és a vállalatvezetőség együttműködését. Az ilyen gyakorlat eredménye az építkezé­seken mutatkozik meg. Három fivér az autóbuszon A Kiss fivérek — László, Gyula és András — hétfőn reggel Szálkáról in­dultak munkahelyükre. A vállalat bé­relte autóbusz értük jött a faluba és nyolc óra előtt közvetlenül a Banská Bystrica-i munkásszálló előtt tette le ókét. Lerakták dolgaikat, bekapták az ..utóreggelit“ és elindultak munkahe­lyükre — néhány száz méterre a szál­lástól — a tizenegy szintes lakóház ne­gyedik emeletére. Munkakezdéskor — hétfőn ez fél kilenc óra — pontosan ott voltak, éppúgy, mint például Kovács Lajos Semerovcéről, aki e héten haza sem ment. Kiss László mondja a válla­lati busz-szolgálatról: „Jó dolog ez, ha nem lenne, négykor kelhetnénk, s úgy is csak délre érnénk ide.“ Peter Pau­lis mérnök, az építkezés vezetőjének helyettese hozzáteszi: „És ez az egyik oka, hogy az úgynevezett kék hétfők ma már nem léteznek, mára is előnyösebb a busz, s így a heti muj sen kihasználjuk.“ A Magasépítő Válla rendszeres hételeji é buszjáratot bérel, ame lói, Ipolyságról, Igló . kerület falvaiból -r- li építőmunkásokat. Az é\ haladja a 4 millió kon a dolgozók fizetik sa kényelmes, gyors és ü szakszervezet és a együttműködésének eg) inénye. 400 lakás ' A Banská Bystrica-i telepen mindeddig mái lakást építettek fel és dik szakasznál tartam 5. sz. építkezésen év»>i nak át rendel tetéSöfimt na értékű építőmunkát dolgozók 80 százaléka utca alagcsövezésén é dolgozik egy bejáró csc Varga Gyula is, aki mi zik a vállalatnál. Sajá dolgozókról való fokozi ennél a vállalatnál, ez olyan meglepőnek, hog találunk itt. A jó műnk san terjed és Varga Messziről magára hívja a figyel­met a Bodrog bal partján, a boros­pincék szomszédságában égbe nyú­ló, hatalmas Streda nad Bodro- gom-i f Bodrogszerdahely) gabona- tároló. Alatta az 1969 szeptember elején üzembe helyezett takar­mánykeverő. Olyan ez, mint egy kis gyár, kö­rülötte mégis jóformán semmi.nyo- ma a pornak, szemétnek. Ehelyett a rengeteg beton tövében befüve­sített, rendezett udvar. Pedig hu­szonnyolc fajta takarmánykeveré­ket készítenek itt a nap minden órájában,", hogy a környező huszon­hét mezőgazdasági üzemben elége­dettek legyenek a takarmányellá­tással. Erre egyébként nagyon ügyel Timkó Ferenc elvtárs, az üzem ve­zetője és 28 tagú szocialista bri­gádja. Kezdetben rengeteg problémájuk volt magával az üzembeindítással és az emberekkel is. Hiszen ebben az új üzemben — melyben az éves feladat ma már 3000 vagon külön­féle takarmánykeverék előállítása —• nem volt könnyű dolog össze­szoktatni az embereket, megismer­tetni velük a munkafolyamatot. Eleinte bőven volt reklamáció is. Sok esetben nem érkezett meg a címzetthez a fuvarlevélben feltün­tetett takai mánymennyiség. Meg­állapították, hogy útközben „elpá­rolgott“. Leleplezték és elbocsátot­ták az üzemből a szocialista va­gyont károsító „szarkákat“. Valaki talán azt hiszi: egyszerű, könnyű munka folyik itt, csak ösz- sze kell keverni a takarmányféle- ségeket és kész. Hát nem egészen így van ez. A takarmáyokat a jóvá­hagyott szigorú elemzések alapján készített receptúrák szerint kell összeállítani, s ezekért az üzem teljes mértékben felelős. — Hogyan tudják felmérni, va­jon jó munkát végeznek-e, azon­kívül, hogy tervüket teljesítik? — kérdezzük Timko elvtárstól. — Elsőrendű feladatunk, azért létesültünk, hogy a gondjainkra bízott efsz-ek, állami gazdaságok helyesen összeállított takarmányke­verékeket kapjanak tőlünk, s en­nek végső soron meg legyen a tár­sadalmi haszna. Talán azzal foly­tathatnám, hogy munkaközössé­günk az üzembe helyezés óta be­csülettel teljesíti a tervet. Például 1970-ben 2100 vagon takarmányke­veréket kellett előállítanunk, ezt a mennyiséget — felajánlásunkat is teljesítve — 550 vagont kitevő mennyiséggel túlszárnyaltuk. Ta­valy 2556 vagonra nőttek tervfel­adataink, 3000 vagon takarmányke­veréket készítettünk, s rendszere­sen elláttuk vásárló partnereinket a megfelelő takarmánnyal. Egy kis cigarettaszünet. A brigád tagjai azonban még ezt is szakmai megbeszélésre használják fel. Balról: Katán József, Timko Ferenc és Csatlós István. (Molnár jános felvétele) — Az idén is tovább növeke­dett a feladatuk? — Vállalásaink eredményes teljesítésével sajat magunk hatá­rozzuk meg a tervfeladatokat a jö­vőre nézve. Amint említettem, ta­valy — tervünket túlteljesítve — 3000 vagon takarmánykeveréket készítettünk, ez a mennyiség lett az idei feladat. Reméljük, munka- közösségünk ezzel a feladattal az idén is megbirkózik, sőt túl is szár­nyalja. Erre utal az is, hogy az el­ső negyedév folyamán 920 vagon takarmánykeveréket, a tervezett­nél 66 vagonnal többet juttatunk el a termelőüzemekbe. Velük együtt örülünk, hogy a mi általunk készített takarmányok etetésével fokozni tudják a termelést. A ser­téshizlaldákban valamikor 32 dkg- mai kezdtük a napi súlygyarapo­dást, jelenleg a trebišovi járásban 52 dkg az átlagos eredmény. A So- motori Magtermesztő Állami Gaz­daság hizlaldájában 0,65 kg-os na­pi súlygyarapodással dicsekedhet­nek. Néha a 0,70 kg-ot is elérik. A Str. nad Bodrogom-i (Bodrog­szerdahely) Állami Gazdaság szö­gi udvarában 1—1,10 kg-os napi súlygyarapodást érnek el a hízómar­háknál. A V. Kapušany-i Magter­mesztő Állami Gazdaság baromfi- telepén a vágóbaromfinál 1 kg hús kitermeléséhez a mi takarmá­nyunkból 2,65 kg mennyiség ele­gendő. Ez a munkabrigád — melynek összekovácsolásában igen nagy ér­deme van Timko elvtársnak — csaknem kezdettől fogva példásan teljesíti feladatát. S nem véletle­nül, mert mindazt, amit csinál, tag­jai öntudattal végzik. Pedig a bri­gád tagjai közül csak hat kommu­nista. Ebben az üzemben rendsze­resen tartanak termelési értekez­letet, melyen a munka feladatok teljesítésiének értékelésén kívül megtárgyalják a legidőszerűbb po­litikai, gazdasági kérdéseket. Eze­ket a tájékoztatókat Timko elvtárs, az üzem vezetője tartja, aki egyéb­ként a knb képviselője. — Legutóbb a CSKP KB februá­ri plenáris ülésének dokumentu­maival ismerkedtünk meg. ekkor született üzemünk újabb kötele­zettségvállalása. Majd a CSKP Központi Bizottságának a mező- gazdaság és az élelmiszeripar fej­lesztésével kapcsolatos határoza­tait tárgyaltuk meg — közölte Timko elvtárs. Ez — véleményünk szerint is — nemes és hasznot hozó időtöltés. Egy munkaközösség körében az ilyen értelmű kapcsolat, eszmecse­re, mindig meghozza gyümölcsét. Ennek tudható be, hogy a brigád minden egyes tagja munkahelyén gazda is, nem csupán parancsokat teljesítő alkalmazott. Ennek kö­szönhető, hogy az üzem sikeresen teljesíti, sőt immár hagyományo­san túlszárnyalja tervét és a gaz­daságosság elve sem ismeretlen fo­galom az üzem gyakorlati életé­ben. Tavaly például azáltal, hogy a szokás szerint egyszer használt pa­pírzsákokat még egyszer felhasz­nálták — közel 100 000 darabot —, 220 000 koronás megtakarítást ér­tek el. Egyébként a munka min­den szakaszán igyekeznek érvénye­síteni a gazdaságosságot. Például már eddig is a takarmánykeveré­kek 25 százalékát szabadon öm­lesztve, speciális tartálykocsikban szállítják. Ezt a mennyiséget a kö­zeljövőben 40 százalékra akarják növelni, ami újabb jelentős meg­takarításhoz vezet. Méltán megilleti ezt a munkakö­zösséget — melynek a magasabb mérce sem jelent akadályt — a megtisztelő cím: szocialista mun­kabrigád. KULIK GELLERT

Next

/
Thumbnails
Contents