Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 87. szám, csütörtök

M3BECTIM

A latin-amerikai reakciós körök szovjetellenes akcióival foglalkozik legutóbbi, számában az Izvesztyija. A cikkíró rámutat, hogy a legutóbb Bolíviában folytattak amerikai szakemberek“ ún. lélektani háborút a szovjet nagykövetség dolgozói ellen. A lap rámutat, hogy a szóban forgó esetet is a reakciós körök régi mesterkedései motiválták. Egyik leggyakrabban felhasznált eszközük a „kommunista behatolás“ elmélete, amelynek űrügyén támogatást szereznek terveikhez a legmagasabb kormánykörökben is. Ugyanakkor tény, hogy a szovjet—bolíviai együttműködés kibővítésekor a Szovjetunió elsősorban abból indult ki: gazdasági segélynyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy függetlenné tegye ezt az országot a külföldi monopóliumoktól. Érthető, hogy Bolíviában az amerikai monopóliumok számára kedvezőtlen feltételek voltak kialakulóban, s ezért tartották Washingtonban szükségesnek, hogy megzavarják a Szovjetunió és Bolívia közötti sokoldalú kapcsolatok megszilácdulását. A bolíviai hivatalok intézkedése — szögezi le végezetül az Izvesztyija — egy egész sor latin-amerikai országban megdöbbenést váltott ki.

Tény, hogy a szovjet politikai vonalvezetés a múltban is, ma is a latin-amerikai népek és nemzetek függetlensége mellett, a kizsákmányolás ellen foglalt állást. Az amerikai monopóliumok mesterkedése átlátszó manőver, vitathatatlan, hogy előbb-utóbb fény derül erre az egyes latin-amerikai országokban is.

The New York Times

A legtekintélyesebb amerikai lapok egybehangzóan a Johnson kormányzatnak a háború kiterjesztését szolgáló politikája visszatéréseként értékelik a VDK tömeges bombázásának felújítását és számon kérik Nixon elnöktől a vietnami háború befejezésére tett ígéreteit.

A lap vasárnapi vezércikkében hangoztatja, hogy a háború deeszkalációját a visszájára fordító új eszkaláció van foly«r matban. „Félreérthetetlenül bekövetkezett a háború újra amerikanizálása. Növekszik az amerikai áldozatok és hadifoglyok száma, és szükségképpen ismét fokozódik a vietnami falvak és a lakosság amerikai pusztítása.“

A lap idézi Moorer tengernagynak, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének azt a kijelentését, amely szerint „miután szétzúztuk a demilitarizált övezet fölötti tüzérségi és légvédelmi létesítményeket, északnak vonulunk“.

A visszavonuló amerikai katonák életének védelmére való hivatkozás nem más, mint szófacsarás ... Nixon elnök valójában kiszámíthatatlan következményekkel járó veszedelmes háborúban kötelezi el az országot Délkelet-Azsiában. Ha a kongresszus komolyan veszi a háborúkkal kapcsolatos alkotmányos jogait, akkor sürgősen cselekednie kell.

A nemzeti bizottságok időszerű feladatai

Peter Colotka elvtársnak, az SZSZK miniszterelnökének beszéde a nemzeti bizottsági funkcionáriusok szlovákiai értekezletén

Die Presse

Az osztrák lap hírt ad arról, hogy 18 évi tanácskozás után nyilvánosságra hozták a svéd alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot.

Novemberben Gustav Adolf svéd király betölti 90. életévét. Lehet, hogy erre az időpontra maradék hatalmától is megfosztják, és szerepe a jövő évtől kezdve csupán a reprezentá- lásra szorítkozik majd. Az Expressen című stockholmi esti lap ismertette nemrégiben, mihez lesz joga az alkotmánytervezet szerint az uralkodónak, és mihez nem. Joga lesz a kiállításokon és vásárokon kezet rázni, június 17-én, Svédország nemzeti ünnepén a zászlót felvonni, rendezvényeken a díszhelyen ülni, virágokat elfogadni és külföldi személyiségekkel koccintani. Ezzel szemben az új alkotmány szerint nem alakíthatja meg és nem mondathatja le a kormányt, sőt nem is vehet részt a kabinet ülésein, és egy-két kivételtől eltekintve, a fegyveres erők főnökeként sem léphet fel. A 163 éves alkotmány megváltoztatása után akár bíróság elé is állíthatják és elítélhetik az uralkodót.

A kommunista párt vezetője, Carl Henrik Hermansson találóan jegyezte meg, hogy ha már ilyen messzire mennek az uralkodó hatalmának korlátozásában, akár köztársasági elnököt is választhatnának helyébe. Svédországban azonban erős a monarchia intézményéhez való ragaszkodás, amint azt egy közvéleménykutatás is kimutatta nemrégiben. Egy szociáldemokrata képviselő az alkotmánytervezettel kapcsolatban kijelentette: „Van királyunk, de monarchia nélkül“.

NEWSWEEK

Az amerikai hírmagazin azt találgatja, vajon miért reagált olyan hevesen Golda Meir izraeli miniszterelnök Husszein jordániai uralkodó javaslataira.

Izraeli megfigyelőkre hivatkozva a lap azt írja: Meir asz- szonyt bizonyára az háborította fel a Jeruzsálem, valamint a Jordán folyó nyugati partvidékének közös kormányzására vonatkozó Husszein-tervben, hogy a király ezzel leplezte a korábbi, már-már feledésbe merült tervét és megtörte a csendet, amellyel körülvették a különböző szinten az elmúlt három esztendőben folytatott izraeli—jordániai tárgyalásokat. E titkos kapcsolatfelvételek során, Izrael előzetes értesítést kapott Húsz- szein királynak arról a tervéről is, hogy 1970-ben letöri az arab gerillákat, majd 1971-ben Husszein újra háborút indít ellenük.

AKAHATA

A Japán Kommunista Párt

központi lapja, az Akahata rövid idő alatt másodszor gyakorol rendkívül éles bírálatot a Kínai Kommunista Párt vezetése felett. Az Akahatában megjelent aláírás nélküli cikk „szociál-kolonista“ politika folytatásával vádolja a kínai pártvezetést. Névszerint utalva Mao Ce-tungra és Csou En-lajra, az Akahata cikke azt írja, hogy a kínai párt politikáját az opportunizmus, a revizionizmus és a szakadárság jellemzi. A JKP lapja figyelmezteti a kínaiakat, „Maonak és klikkjének arra irányuló törekvése, hogy rákényszerítse Japánra a népi háború mindenhatóságának elméletét“, gyászos véget ér.

A tokiói politikai megfigyelők rámutatnak, az Akahata cikke közvetlenül azután jelent meg, hogy Csou En-laj a Japán Szocialista Párt egy képviselőjével folytatott beszélgetésben elítélően nyilatkozott a Japán Kommunista Pártról. Tokióban a Kínai Kommunista Párt és a Japán Kommunista Párt kapcsolatainak további elmérgesedését jósolják.

Colotka elvtárs beszámolója bevezető részében hangsúlyozta, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya új megbízatási időszakában először találkozik a járási és kerületi nemzeti bizottságok funkcionáriusaival, hogy megtárgyalja a CSKP XIV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozataiból eredő feladatok teljesítését. Értékelte a nemzeti bizottságoknak, mint a szocialista államhatalom alappillérének szerepét, hangsúlyozva, hogy teljes mértékben élvezik a dolgozók bizalmát.

A továbbiakban Colotka elvtárs a nemzeti bizottságok tevékenységének egyes szakaszaival foglalkozott. Megemlítette, hogy az ötödik ötéves tervben Szlovákiában a beruházások 27 %-át a nemzeti bizottságok biztosítják. Ide tartozik az ötéves terv legfontosabb beruházási programja — a komplex lakásépítés. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a nemzeti bizottságok tavaly 105,5 °/o-ra teljesítették a beruházási tervet. Ha figyelmesebben megvizsgáljuk a tervteljesítést, megállapíthatjuk, hogy a tervezettössz- eredmény mögött több súlyos fogyatékosság rejlik. így pl. továbbra is lemaradás tapasztalható az iskolák, egészségügyi berendezések és más hasonló objektumok átadásában. Bírá- lóan mutatott rá, hogy a lakásépítés terén gyakran túllépik a költségvetést ós sokszor számos kolaudációs hibával veszik át a lakásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti bizottságok felelősek a lakásépítés területi, műszaki és tervezési előkészítéséért.

A továbbiakban a közszolgáltatások problémájával foglalkozott. A XIV. kongresszus nagy súlyt helyezett a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minőségének és összetételének meg javítására. Értékelte azokat az eredményeket, melyeket a nemzeti bizottságok ezen a területen elértek. Nem lehetünk elégedettek azonban azzal, hogy tavaly a helyi gazdálkodás teljesítménye 9,6 %-kal emelkedett, de a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások mennyisége csak 4,7 %-kal. A helyi gazdálkodási vállalatoknak és a termelési szövetkezeteknek elsődleges feladatuk a közszolgáltatások biztosítása, javító és karbantartási munkák elvégzése. Sok esetben azonban a termelést helyezik előtérbe, mert az nagyobb haszonhoz juttatja a vállalatokat. A konszolidálás éveiben, amikor a hazai piac egyensúlyának biztosítására törekedtünk, a helyi gazdálkodási vállalatok hatékonyan hozzájárultak a közszükségleti cikkek termeléséhez, de ma a helyzet már más. Elegendő áru van, és egyre nagyobbak az igények a közszolgáltatásokkal szemben.

Elsősorban a vidéki lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat kell megjavítani, mivel a falvakon az élet gyorsan változik, fokozatosan megszűnik a város és a falu közötti különbség. A falusi lakosság szükségleteinek kielégítése a nemzeti bizottságaink nagyon fontos feladata. A köszolgáltatások fejlesztésénél nem szabad megfeledkeznünk arról a feladatunkról, hogy megkönnyítsük a dolgozó nők otthoni munkáját. Ezzel kapcsolatban számos kötelezettséget vállaltunk és ezeket teljesítenünk kell.

Annak ellenére, hogy állandóan emeljük a lakások javítására és karbantartására fordítandó összeget — állapította meg Colotka elvtárs — a gondoskodás a lakásokról még mindig nincs megfelelő színvonalon. Továbbra is problémát okoz a szükséges javítások elvégzése. A karbantartás elmulasztása óriási károkat okoz, mivel a kisebb javítások elhanyagolása később már nagyobb költségeket igényel. Nagyon kedvezőtlen a helyzet a lakóházakban a tisztaság terén. A korszerűen berendezett lakások éles ellentétben állnak a piszkos lépcsőházakkal, összetöredezett korlátokkal. Sok a kívánnivaló a házak környékén is. Ezért helyesen járnak el azok a nemzeti bizottságok, melyek ismét alkalmaznak házmestereket és aktivizálják a lakóbizottságot, hogy a lakásbérlők is jobban bekapcsolódjanak a házak karbantartásába.

Colotka elvtárs megemlítette, hogy a kormány határozata értelmében az állam fokozott hálást gyakorol majd a szövetkezeti lakások elosztására. Szigorúan be kell tartani a lakás- szövetkezetek alapszabályzatát, nehogy arra érdemtelenek jussanak lakásokhoz.

Állandó gondot kell fordítani a lakosság ellátásának megjavítására és a kereskedelemre. Elegendő iparcikket és élelmiszert biztosítottunk már,' jelentősen megjavult a választék, ezért most az üzlethálózat fejlesztése, a vásárlók érdekeinek védelme, az eladás kultúráltsá- ga került előtérbe. E feladatok teljesítésében nagy szerepük van a nemzeti bizottságoknak.

A CSKP Központi Bizottságának februári ülése kiemelte a munkaidő jobb kihasználásának fontosságát. Colotka elvtárs figyelmeztetett arra, hogy sok munkaóra vész kárba azért, mert az emberek a munkaidő alatt járnak bevásárolni, orvoshoz, ekkor intézik ügyeiket, stb. Ennek egyik oka az, hogy ezeket az ügyeket nem intézhetik el munkaidő után, mivel a kereskedelem, n szolgáltatások és a hivatalok ugyanabban az időben dolgoznak, mint a gazdaságilag aktív polgárok többsége. A nemzeti bizottságoknak a helyi viszonyokat figyelembe véve kell inegohlaniok ezeket a problémákat.

Beszámolója további részében Colotka elvtárs a kormány, a minisztériumok és a nemzeti bizottságok irányító munkájának megjavításáról beszélt. Az ezen a téren hozott intézkedések nem emelik automatikusan a nemzeti bizottságok munkájának színvonalát. Ezért a nemzeti bizottságok valamennyi funkcionáriusának és képviselőjének újabb munkamódszereket kell keresni, melyek lehetővé teszik kapcsolatuk elmélyítését a néppel. A nemzeti bizottságok feladatainak teljesítése és a választási programok megvalósítása nagy mértékben függ a nemzeti bizottságok apparátusának áldozatos és becsületes munkájától. A nemzeti bizottságok szerveinek ezért kellő figyelmet kell szentelni az apparátusuk Irányításának és ellenőrzésének.

A kongresszusi határozatok megvalósításában elért eddigi eredmények értékelése alapján Colotka elvtárs leszögezte, hogy a következő időszakban nagyon bonyolult munka áll előttünk. A nemzeti bizottságoknak azonban megvan minden feltételük a feladatok teljesítéséhez. Az emberek bíznak abban, hogy a nemzeti bizottságok és a képviselők következetesen megvalósítják a párt politikáját, a szocialista társadalom sokoldalú fejlődésének politikáját. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelte a trnavai és a galántai elvtársak kezdeményezését, akik felhívást adtak ki a választási program sikeres teljesítésére.

Colotka elvtárs beszéde befejező részében tíz pontban foglalta össze a nemzeti bizottságok és szerveik legközelebbi feladatait. Ezek a feladatok az alábbiak:

1 Az 1972. évi állami vég■ * rehajtási terv és az 1971 —75-ös ötödik ötéves terv feladatainak biztosítása az üzemek és a* alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok gazdasági terveiben;

a választási programok

^ ■ feladatainak teljesítése. A választási programok, melyek megfelelnek a jóváhagyott lervnek és költségvetésnek és figyelembe veszik a nemzeti bizottságok lehetőségeit, kötelező dokumentumok. Teljesítésük alapvető feltétele a terv mennyiségi és minőségi feladatainak biztosítása;

O az irányítás valamennyi fo- kán rendszeres i ellenőriznünk kell a gazdasági tervek és a komplex szocialista racionalizálás terveinek teljesítését és hatékony intézkedéseket kell tennünk a megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésére. Egyúttal az a feladatunk, hogy rendkívüli figyelmet szen> teljünk az anyagi költségek ter- vezettt fejlődése betartásának, a bérek fejlődésének, az üzemvezetők és más érdekelt dolgozók premizálását illetően is;

4 a gazdasági szervezetek ■ építkezési beruházásai terén nem szabad megengednünk olyan nem hatékony építkezések megkezdését, melyek a jövőben nem jelenlenék a társadalmi munka megtakarítását, a termelési költségek és a közszolgáltatások költségeinek csökkentését. Figyelmünket fordítsuk az építési határidők lerövidítésére és az építkezések befejezésének meggyorsítására. A beruházási építkezésekben és a komplex lakásépítésben bí- rálóan kell felülvizsgálnunk a költségvetési költségek növekedését és számolnunk kell azzal, hogy a költségvetési költségek emelkedését a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya által jóváhagyott állami terv limitjeivel kell fedeznünk. Rendkívüli figyelmet kell szentelnünk a tervező és mérnöki szervezetek munkája színvonalának és hatékonyságának. Ugyancsak gondoskodnunk kell arról, hogy az építkezési beruházások maximálisan gazdaságosak legyenek, betartsák a komplex lakásépítés műszaki gazdasági mutatóit és rendkívül nagy gondot fordítsanak a komplex lakásépítést feltételező beruházások előkészítésére. Fokozott gondot kell fordítanunk a lakótelepek komplex közművesítésére;

C a nemzeti bizottságok ál- ^ ■ tál irányított gazdálkodás valamennyi szakaszán hatékony intézkedéseket hozunk a szigorú gazdaságosság bevezetésére. Egyúttal emelnünk kell a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok és szervezetek ellenőrzésének színvonalát és hatékonyságát, továbbá a nemzeti bizottságok egész gazdálkodásában következetesen érvényesítenünk kell a szocialista gazdaság elveit;

JL a helyi gazdálkodásban ”■ biztosítanunk kell a közszolgáltatások legfontosabb ágazatainak fejlesztését, azokét, amelyek jelenleg nem elégítik ki a lakosság szükségleteit. Konkrét intézkedéseket teszünk a közszolgáltatási hálózat fejlesztésére, minőségének emelésére és műszaki fejlesztésére. Egyúttal feladatunk, hegy megjavítsuk a lakásokkal gazdálkodó szervezetek munkáját, rendel teremtsünk a javítások és a karbantartás tervezésében. A helyi építővállalatok figyelmét az eddigieknél nagyobb mértékben kell a lakásalap javítására fordítani. Biztosítanunk kell, hogy a lakásszervezetek rendszeresebben együttműködjenek a polgári és lakóbizottságokkal; a közlekedés területén a " • minőség és a biztonság megjavítása;

Cd a kereskedelemben a pol- gárok jogos követelményeinek rugalmas kielégítése, az üzlethálózat hatékony fejlesztése, az eladási idő és • munkaidő olyan módosítása, hogy a dolgozók a munkaidő letelte után vehessék igénybe a közszolgáltatásokat;

Q a nemzeti bizottságok szocialista versenyét a Galántai Járási Nemzeti Bizottság és -a Trnavai Városi Nemzeti Bizottság felhívása értelmében a helyi források és tartalékok kihasználására, valamint a februári plénum határozataival összhangban a tervteljcsítés minőségi oldalára irányítsuk. A szocialista versenyt úgy kell értelmezni, mint a dolgozók kezdeményező és öntudatos hozzáállását a társadalmi feladatok teljesítéséhez. A nemzeti bizottságok és szerveik tömegpolitikai munkáját a népgazdaság hatékony fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítésére kell irányítanunk;

■j Q a kerületi nemzeti bi- ■ zottságok apparátusa kiépítésének meggyorsítása, a minisztériumok és a nemzeti bizottságok kapcsolatainak elmélyítése és megjavítása elsősorban a párt- és kormány- szervek határozatai teljesítésének ellenőrzése terén.

1972 IV. 13.

4