Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 85. szám, kedd

ÚJ FILMEK Eugéne Labiche francin drá­maíró vígjátéka évtizedek óla vonzotta ' a színházi és a film­rendezőket egyaránt. A hely­zetkomikumok füzéréből font Szalmakalap csábító volt olyan kiemelkedő egyéniségek számá­ra is, mint René Clair, aki 1927 ben filmre vitte a népsze­rű vígjátékot. Clair immár klasszikussá vált némafilmje a századforduló idillikus világát karikírozza, s a polgárság élet­stílusát és gondolkodásmódjai veszi célba, ostorozva azt. Évek­kel később — Heinz Rühmann főszereplésével. ‘— Némelor­fogása szerint gyáva lény, aki megfutamodik a veszélyesnek tűnő helyzetek elől, addig O. Lipský egy közönséges szélhá­mosként ábrázolja őt, aki ön­maga teremt bonyolultnál bo­nyolultabb helyzeteket. Egyéb­ként a rendező a storyt a szá­zad tizes éveibe ágyazta, jel­legzetes és hamisítatlan kispol f ari légkört teremtve. (Karéi kvor díszlettervező és Ester Krumbachuvá jelmeztervező munkája atmoszférateremtő.) A szatíra súlypontja elsősor­ban a színészek játékában rej­lik. Komédlázásuk révén egy Vlaúiimr Mnnšík és Miloš Kopecký a Szalmakalap egyik jelenetében szágban is elkészítették a Szal- makalap filmváltozatát. A cseh verzió Oldfich Lipský munkája, aki a csaknem száz évvel ezelőtt írt vígjátékot kis­sé „retusálta“, több jelenetet módosított, a figurák jellemét megváltoztatta, azonban Labi- che szemléletéhez hű marádt. (A Szalmakalap Voskovec és Werich jóvoltából már 1934- ben a cseh színházak műsorán szerepelt.) Az alkotás — mely Miloš Macourek és Old'rich Lipský forgatókönyve alapján készült — központi figurája Maurice Fadinard, az „úrhat­nám polgár“, körülötte, illetve egy szalmakalap körül bonyoló­dik az egész történet, a film groteszkekre emlékeztető sok hűhó semmiért, illetve a kispol­gárok sznobizmusára és felszí­nességére oly jellemző „tiszta“ erkölcs és feddhetetlen előélet látszatának megőrzéséért. Míg Fadinard Lablche és Clair fel­tényleges bolondos történet szemtanúi lehetünk. Az alkotó munkáját olyan kiváló egyéni­ségük segítették, mint Miloš Kopecký (Maurice Fadinard), Ioa Janžurová (a módos zöld­ségkereskedő együgyű lánya — Fadinard úr jövendőbelije), Vladimir Menšík (az örömapa], Stella Zázvorková (a felesé­ge), Kvéta Fialová (a hűtlen asszony), Ilja Praehaf (a fel­szarvazott férj), Pavol Landov- ský (katonatiszt — a felszar­vazó), (osej Kemr, Ľubomír Lipský, Jiŕí Hrzán, Ľubomír Kostelka, Josej Hlinomaz, Hele­na Ružičková és sokan mások. Játékuk helyenként kissé szte­reotip, alakításuk a korábbi filmjeikben nyújtott teljesítmé­nyükre emlékeztet, de ez mit sem von le a film értékéből, mely kellemes szórakozást és kikapcsolódást nyújt a nézők nek. Ján Solovič neve ismerősen cseng közönségünk fülében, s nem véletlenül, hiszen számos sikeres rádió- és tévéjátékot írt, a Kolduskaland című szín­müve Is országos érdeklődést váltott ki. A neves szlovák szerző ezúttal más művészeti ágazatba „rándult“ át: forgató­könyvel írt. A film cselekménye munkás- környezetben játszódik. Marek sofőr, a történet főszereplője rájön, hogy míg távol van ott­honától, felesége egy fiatalem­berrel megcsalja őt. Egy napon ittas állapotban megvárja a fia­talembert, megveri, súlyos sé­rüléseket okozva neki. A bíró­ság feltételes ítéletet ró rá, és Marek ezután egy kőbányába szegődik el sofőrnek, itt vívó­dik tettének helyességén, tá- gabb értelemben eddigi életén. Elhatározza, hogy új életet kezd, ám kénytelen rádöbben­ni arra, az erkölcsi normák gyakran relatívak, sőt ellent­mondást, buktatót rejtegetnek. Sokszor az úgynevezett ember­séges tettek mögött hazugság, lopás és más elítélendő cselek­mény lappang. Milyen erkölcsi normák szerint éljünk, van-e olyan mérték, amely igazsá­gosan meghatározza az emberi tettek értékét, jóságát, illetve rosszaságát — erre keres vá­laszt a film. Ugyanakkor az egyéni és a társadalmi érdekek közötti kapcsolatot vizsgálva azt igyekszik hangsúlyozni, hogy csak az önző érdekeket szem előtt tartó életmód csalá di vonatkozásban és a munka­társakhoz fűződő kapcsolatban Is könnyen zsákutcába torkoll hat. A film erénye, hogy néhány időszerű, sürgős orvoslásra szo­ruló társadalmi és egyéni prob­lémára hívja fel a figyelmet. Sajnos, néhány sikerült megol­dás ellenére a cselekmény kis­sé vontatott. A fogyatékossá­gokat Jozef Reíuchu rendező­nek sem sikerült „kiretusálni“. A szereplők közül Vlado Mül­ler és Karol Maehata arcára emlékszem leginkább, ők azok, akik a lehetőségekhez képest említésre méltó alakítást nyúj­tottak.-y-f □ EGON GÜNTHER rendezi a Thomas Mann „Lotte Weimar ban“ című regényéből készülő filmet, melyet Thomas Mann születésének századik évfordu­lóján mutat be — 1975-ben ~ a DEFA. ÚGY, MINT RÉGES-RÉGEN... A SZOMBATI MÉRKŐZÉS ÜRÜGYÉN Talán Helenio Herrera, a labdarúgás Cassius Clay-je hangsúlyozta a leggyakrabban, hogy egy-egy futballmérkőzésen nem a játék a fon­tos, hanem az eredmény, mert a pályán történ­teket három napon belül úgyis elfelejtik, s esak a számok maradnak meg az emberek em­lékezetében. A Csehszlovákia—Ausztria nemze­tek közötti találkozó óta még nem telt el telje sen három nap, ezért mielőtt elfelejtenénk a mérkőzés „tartalmát", gondolkodjunk el a hí­zelgőnek éppen nem mondható játékon ás ál­talában labdarúgásunk helyzetén. Könyörtelen a megállapítás, de így igaz: semmi újat, semmit modernet, semmi biztatót nem láttunk válogatottunk vasárnapi játéká­ban, labdarúgóink úgy rúgták a „bőrt“, mint reges régen, illetve mint a közelmúltban. Is­mét meggyőződhettünk, hogy futballistáink las­súak, hiányosan képzettek, úgyszólván semmi­lyen összjátékot nem mutattak. Nemcsak a gyors, meglepetésszerü ellentámadásokat hiá­nyoltuk — amelyek a modern labdarúgás alap­követelményei — hanem az egyszerű, összefüg­gő akciókat is. Ez azért mégiscsak bosszantó még akkor is, ha idény eleji mérkőzésről van szó. Az utóbbi időkben nálunk valahogyan na­gyun igénytelenekké váltak a labdarúgó szur­kolók. Már akkor is örülnek, tapsolnak, ha küz­delmet, akarást, egy-egy gyatra lövést vagy labdaváltást látnak futballistáinktól. Az össze­hasonlítási alap hiányában ezek a nézők azt a kijelentést is megkockáztatják, hogy azért fej­lődnek labdarúgóink. Meg lehet érteni az ilyen szurkolók ragaszkodását, de manapság már egyetlenegy igényesebb nézőt sem elégíthet ki, ha csupán a test-test elleni küzdelem jelenti a futballt, amelyben a szellemes játék csak vé­letlenül csillan fel. Mi viszont azt állítjuk, hogy csak önmagukhoz képest fejlődtek labdarú gó nk, mert a nemzetközi mezőny sokkal gyor­sabban lépett előre. A javuláshoz vezető úton már megtettük az első lépéseket, amikor elis­mertük, hogy „átaludtunk" néhány esztendőt. A szakemberek türelmes és hozzáértő niunká­Osztrák lapvélemények jára van szükség, hugy ismét utolérjük az élen­járókat. De a válogatott csapat összeállítói nem gyorsíthatják meg a fejlődést. Ez a munka, az igényes, minőségi edzésmunka a klubokra vár. Mert a klubokban végzett edzések határozzák meg a válogatott csapat játékát is. Azt azonban ne várjuk, hugy futballistáink egy varázspálca suhintására megváltoznak. Nem. A lemaradást nem lehet egyik napról a másikra behozni. Ha az ember nem eszik hat napon át, a hetedi­ken képtelen megbirkózni a hét napi eledellel. Már két év múlt el a számunkra szomorú emlékű mexikói világbajnokság óta, de klub­csapataink és a válogatottunk játékának csak kevés mozzanata utal arra, hogy levontuk a következtetéseket a mildern játékot illetően. Brnóban például gondot okozott labdarúgóink­nak az alapvető labdakezelés és technika. Hogy még csak három bajnoki mérkőzést játszottak? És az osztrákok? Eggyel többet. De mennyivel biztosabban kezelték a labdát, mennyivel gyor­sabban, átgondoltabban szervezték a támadá­sokat a középpályán. Az már mág lapra tar- tozik, hogy a kapu előtt határozatlanoknak bi­zonyultak. És szomszédainkat nem veszi senki sem komolyan a nemzetközi porondon... Szembetűnő volt a találkozón a mozgás köz­beni labdakezelés és labdatovábbítás. A közép pályásainkra vonatkozik ez elsősorban. Szinte egyszer sem tudták gyors támadásba lendíteni az előretolt csatárokat. Pedig manapság a kö­zéppálya az a hely, ahol rendszerint eldől a mérkőzések sorsa. (Még szerencse, hogy az osztrák középpályások által teremtett gólhely­zeteket nem tudták kihasználni a vendégek. | Hiába várt a bosszú szöktetésekre ]án Čapko­vi ŕ és Petráš. A csatárok így arra voltak utal- va, hogy egyéni kezdeményezésekkel próbál­kozzanak. Ez viszont rendszerint nagyon ne­hezen ment, mert nincs igazi csatáregyéniség a csapatban. Ugyanis az a futballista, akit meg­zavar a szigorú emberfogás, nem igazi „csil­lag“, csak egy átlagos, nem tökéletesen képzett játékos. TOMI VINCE A Brnóban lebonyolított Csehszlovákia — Ausztria nemzetek közötti válogatott labdarúgó-mérkőzésről nagy terjedelemben irtak az osztrák lapok is. Íme néhány szemelvény a meg je lent cikkekből: Kurier: „Védelmünk gyengén játszott, ezért kaptuk a két gólt. Pollák minden elismerést megérdemel, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy játéko­saink sokat megengedtek neki.“ Arbeiter Zeitung: „Az osztrák válogatott több nemzetek közöt­ti mérkőzésen rosszabb teljesít­ményt nyújtott mint most, mégis győzött. Ettmayer és Pumm, a két kulcsjátékos, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a második gól után szétesően játszott csapatunk.“ Neue Zeit: „Csak két előre­tolt csatárral nem lehet játsza­ni, s ha ehhez hozzászámítjuk két „nehézsúlyú“ futballistán­kat (Ettmeyer és Kreuz), akik­nek nem volt megfelelő erőn létük, és lassú játékunkat a középpályán, akkor nyilvánvaló az eredmény.“ Kronen Zeitung: „Az Ett­meyerrel való kísérletezés, aki eddig mindig felelős volt a középpályáért, nem sikerült, mert az illető játékos gyenge erőnlétről tett tanúságot. Ezzel a csapat legerősebb alakzata meggyengült, így együttesünk elveszítette egészséges önbizal­mát. Ezt bizonyltja mindkét gól, amely védelmi hibából esett. Feltűnt csatáraink tehe­tetlensége, pedig az ellenfél vé­delmének hibáit ki lehetett vol­na használni.“ Belgium. A 27. forduló ered­ményei: Lierse — FC Brugges 1:1, Anderlecht — FC Liege 4:0, Standard — Malinois 2:2, Az Anderlecht nagyarányú győzel­mével egy pontra megközelítet­te az élen álló Brugges csapa­tát. A bajnokság állása: FC Brugges 41, Anderlecht 40, Standard Liege 39 pont. Spanyolország. Hat pont a Real előnye, mivel a Barcelona idegenben vereséget szenvedett. A 29. forduló: Real — Las Pal­mas 2:0, Granada — Barcelona 2:0, Coruna — Valencia 3:0. Az élcsoport: Real 43, Barcelona 37, Valencia 35 pont. Ez lehetett volna a harmadik csehszlovák gól. Petráš az oszt­rák kapust is kicselezte, de lö­vését a gólvonalon a középhát­véd Sturmberger hárította. (Tóthpál Gyula felv.) Honvéd—MTK 1:0 (1:0) Góllüvő: Kozma a 29. percben. A magyar labdarúgó NB I. 20. fordulójának utolsó mérkőzésén a jó formába lendült Honvéd csak szoros győzelmet aratott az utol­só helyezett MTK ellen. A 10 00(1 néző előtt lebonyolított találkozó Izgalmas, érdekes Játékot hozott. A Honvéd azzal győzött, hogy lab­darúgói többet mozogtak s a vé­delem biztosan hárított. Az NB 1. állása: 16. fagadóhét JÉGKORONG VILÁG BAJNOKSÁG 1. Svédország—Szovjetunió. Az utóbbi időben csaknem ki­vétel nélkül a szovjet csapat volt a sikeresebb. Ezúttal is győzelmére lehet számítani. Tippünk: 2. I. LABDARŰGÖ-LIGA 2. Spartak Trnava—Dukla Praha. Otthonában nagyon ne­héz a trnavaiaktól akárcsak egy pontot is elvenni. Tippünk: 1. 3. Jednota Trenčín—Slovan Bratislava. Nagyon nehéz talál­kozó vár az éllovasra. Még a döntetlennek is örülhetne. Tip­pünk: 1, 0. 4. Tŕinec—Lokomotíva Koši­ce. A hazai csapat az utóbbi két fordulóban egy-egy ponttól fosztotta meg a Trnavát és a Slovant. Most két pontra esé­lyes. Tippünk: 1. 5. AC Nitra—Teplice. A ven­déglátó csapat sikeresen foly­tatja harcát a kiesés elkerülé­séért. Tippünk: 1. 6. Tatran Prešov—Slávia Pra­ha. A hazai csapatnak győznie kell, mert ellenkező esetben a veszélyes övezet tagja marad. Tippünk: 1, 0. 7. VSS Košice—ZVL Žilina. Mivel a vendéglátónak még esé­lyei vannak a bajnoki címre, alighanem két ponttal gyarapít­ja eddigi sikereit. Tippünk: 1. II. LABDARÜGÖ-LIGA H. SONP Kladno—Dukla B. By strica. A kiadnálak győzelme valószínű. Tippünk: 1. 9. Slovan Líborec—TJ Gott- waldov. Döntetlenhez közeli eredmény várható. Tippünk: 0, 2. 10. Üstí nad Labem — Skoda Plzeň. Jobb csapattal a vendé­gek rendelkeznek, közelebb áll­nak a győzelemhez. Tippünk: 2, U. ANGOL LABDARÚGÓ KUPA 11. Birmingham City—Leeds United. A vendégcsapat sikere van előrtében. Tippünk: 2. 12. Stoke City—Arsenal. Eb­ben az esetben is a vendégcsa­pat esélyesebb. Tippünk: 2, 0. 1. Ü. Dózsa 20 15 4 1 57:18 34 2, SBTC 20 10 7 3 34:20 27 3. FTC 20 11 4 5 42:19 20 4. Bp. Honvéd 20 10 5 5 29:18 25 5. Tatabánya 20 8 7 5 32:20 23 0. Vasas 20 8 0 0 32:20 22 7. Rába ETO 20 0 8 0 25:31 20 8. Komló 20 0 8 0 19:32 20 a. Egyetértés 20 5 8 7 20:21 18 10. Csepel 2(1 0 0 8 20:20 18 íl. Videoton 20 7 3 10 20:29 17 12. Pécs 20 4 8 8 10:15 Ki i:;. Eger 20 5 5 10 23:39 15 14. Haladás 20 4 5 11 21:32 13 15. DVTK 20 5 3 12 21:35 13 10. MTK 20 3 5 12 13:31 11 Olaszország. A vezető Juven- tust pontszámban befogta az AC Torino együttese. A 25. forduló néhány eredménye: Fiorentlna—Cagliari 0:1, Samp- doria — Juventus 0:0, Inter — Vicenza 2:1, Roma — AC Milan 1:2, Torino — Napoli 1:0. A baj­nokság állása: 1. Juventus 35, 2. AC Torino 35, 3. Cagliari 34 pont. Lengyelország. A lengyel if­júsági válogatott visszavágó mérkőzésen 2:0-ra győzött az NDK ellen, s mivel az első ta­lálkozó is hasonló arányú NDK- győzelemmel végződött, tizen- egyes-rúgásokkal döntötték el, hogy melyik csapat jut az UEFA-torna tizenhatos döntőjé­be. A tizenegyesek rúgásában a lengyelek bizonyultak jobb­nak. 1972. IV. 11. 6 SZALMAKALAP ^cseh) ELÉG JÖ FÉRFIAK ________________________Jszíovők)

Next

/
Thumbnails
Contents