Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 85. szám, kedd

A „Kossuth“ műhelyében 1972. JV. 11. Kiadványait rendszeresen is­mertetjük, könyvei nálunk is keresettek. Az immár több mint negyedszázados Kossuth (koráb­ban Szikra) Körtyukíadó tavaly előbb Bratislavában, majd Ko­šicén kiállítást rendezett. Az el­múlt három esztendő termésé­ből mintegy hétszáz kötetet mu­tatott be. Rendezvénye rendkí­vül nagy sikert aratott mind a szakemberek, mind az olvasók körében^ Budapesten azzal a szándékkal kerestem fel Beret Andort, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóját, hogy elbeszélges­sek vele a Csehszlovákiában szerzett tapasztalatokról, a ki­adó munkásságáról, tervéről, a mi kiadólnkhoi fűződő kapcso­latról. A beszélgetésnél jelen volt Károly Lajosné, a kiadó propagandistája is. Megtudtam, hogy a Kossuth Könyvkiadó egyik fő feladatá­nak Marx, Engels és Lenin mű­veinek magyar nyelvű kiadását tekinti. Már eddigi munkássá­gának eredményeképpen — nagysorozati kötetek, kiskönyv- tári kiadványok, válogatások és tematikus gyűjtemények formá­jában — a marxizmus—leniniz­mus klasszikusainak úgyszólván valamennyi műve hozzáférhető a magyarul olvasók számára. Emellelt rendszeresen megje­lentet más jellegű kiadványo­kat. Annak érdekében, hogy lépést tartson a tudományos fejlődéssel, és a technikai for­radalommal a klasszikusokkal párhuzamosan megszólaltatja a marxista—leninista filozófia, a közgazdaságtan, a szociológia, a pszichológia, az etika, az esz­tétika jelentősebb magyarorszá­gi és külföldi művelőit. Kiad­ványainak döntő többsége a munkásmozgalom történeti és elméleti kérdéseivel foglalko­zik, egyben nagy figyelmet for­dít a szocialista épltőmunka soron levő feladatainak. Ezzel kapcsolatban legutóbb a nép­gazdaság hatékonyságának nö­veléséről, az ú| technikáról, a szocialista demokrácia fejlesz­téséről és más időszerű kérdés­ről jelentetett meg érdekes kö­teteket. Kiadványainak jelentős há­nyada a nemzetközi politikai élet eseményeit, a testvérpártok és a szocialista országok jele­nét ismerteti. Az ilyen tárgykö­rű művel közül legutóbb lio Si Minh, Le Duan és Gtap tábor­nok könyve, valamint az Angela Davisról, az Indlra Gandhiról, az amerikai fekete párducokról, a Chiléről, az Indiáról, a Szov­jetunióról és a Pakisztánról szó­ló kötetei arattak sikert. A Kossuth: marxista—leninis­ta— politikai kiadó, pártkiadó. Munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt központi szerveinek irányításával végzi. Politikai jellege egyebek közölt abban is megnyilvánul, hogy a Kos­suth Könyvkiadó jelenteti meg a párt politikáját közvetlenül kifejtő müveket. Legutóbb — kétféle kiadásban — az MSZMP X. kongresszusának az anyagát adta ki, összesen több mint fél­millió példányban. Fontos fel­adatának tekinti azt Is, hogy a pártoktatást rendszeresen ellás­sa megfelelő tankönyvekkel és irodalommal. Évente összesen átlag 30—40 oktatást szolgáló kiadványt jelentet meg. A kiadó feladatkörébe tarto­zó témákon — hatvan belső és számos külső munkatárssal — hét szerkesztőség osztozik, az alábbi felosztásban: klassziku­sok, filozófia, történelem, köz- gazdaságtan, nemzetközi téma­kör, társadalompolitika, szép- irodalomeszlétika. A szocioló­giai, a pszichológiai és az eti­kai művek kiadása a filozófiai szerkesztőség hatáskörébe tar­tozik. Az évente kiadott 200—220 kötet példányszáma — az idő­szaki kiadványokkal együtt — meghaladja a tízmilliót. Emlí­tést érdemel, hogy a kiadó nyolc folyóiratot is megjelen­tet. Ebből négy: a Nemzetközi Szemle, a Világesemények dió­héjban, az Univerzum és a Nők Magazinja belsőleg készül. Má­sutt szerkesztik, de a Kossuth jelenteti meg a Társadalmi Szemle, a Pórtélét, a Párttör­téneti Közlemények, valamint a Béke és Szocializmus című fo­lyóiratot is. A kiadó sokrétű tevékenysé­gének központjában a marxis­ta—leninista nézetek terjeszté­se és az MSZMP politikájának« a népszerűsítése áll. Jelenleg főleg az MSZMP X. kongresszu­sa irányvonalát hivatottan ki­fejtő írások, gyűjteményes kö­tetek kiadását helyezi előtérbe. Ebben a tárgykörben hamaro­san megjelenteti Fock Jenő: A szocializmus építésének gazda­ságpolitikája, Biszku Béla: A párt és az állam a nép védel­mében és Komócsin Zoltán: Vá­logatott cikkek és beszédek cí­mű kötetét. A klasszikusok mű­vel közül jelenleg Marx és En­gels Müvei 29. kötetét, Lenin Összes Müvei 31., 35. és 36. kö­tetét rendezi sajtó alá. A közel­jövőben adja ki Marx A polgári qazdaságtan bírálatának alap­vonásai című munkáját, amely Magyarországon első ízben je­lenik meg, és két kötetben, mintegy ezerötszáz oldalon nyers fogalmazványa A töké­nek. Ez idén — a klasszikuso­kat is beleszámítva — hetven­kilenc idegen nyelvből átülte­tett mű kiadását tervezi. Célja a korszerű politikai in­formáció fejlesztése, olyan agi- tatív hatású filozófiai, politikai és pártépttési tömegkiadványok megjelentetése, amelyek a párt állásfoglalásait a dolgozók szé­les tömegei között népszerűsí­tik. Nagy súlyt helyez a mun­kásosztály mai társadalmakban elfoglalt helyének és helyzeté­nek a megvilágítására. A buda­pesti társadalomtudományi in­tézet gondozásában jelenteti meg A munkásosztály helyzete Magyarországon című gyűjte­ményes kiadványt, amely a ma­gyar munkásosztály egésze helyzetének elemzése inellett, külön foglalkozik a munkásnők és a munkásfiatalok helyzeté­vel, élet- és munkakörülményei­vel, kulturális és politikai szín­vonalának fejlődésével. Az MSZMP politikai főiskolája párlépílési tanszéke allal szer­kesztett és a napokban meg­jelent Pártépítés című kiadvá­nya tankönyv jellegű, és a párt­munka tartalmáról, a társadal­mi és tömegszervezetek pártírá- nyltásáról, valamint a pártélet belső kérdéseiről ad alapos át­tekintést és módszertani utasí­tást. Kiemelt feladatának tekinti, hogy publikációival segítséget nyújtson a gazdasági élet szak­embereinek, a különböző posz­tokon tevékenykedő gazdasági vezetőknek. Sorozatai közül kü­lönösen a Napjaink kérdései című népszerű. Az e sorozatban megjelenő írások elsősorban az aktuális ideológiai, politikai és gazdasági kérdések iránt érdek­lődőknek szólnak. A Napjaink kérdései sorozatban a közel­múltban jelent meg Kiss Tibor: Hol tart ma a KGST integráció?, Wirt Ádám: Mi a társadalmi struktúra? és Pozsgai Imre: Mit jelent a szocialista demokrácia továbbfejlesztése? című kötete. Az egész falusi társadalom érdeklődésére számotlartó gaz­dasági, politikai, kulturális, szo­ciális, jogi és szociológiai té­mákat dolgoz fel az Ôj falu című sorozata. E vállalkozását legutóbb a Fodor László: Falvak a nagyvárosok árnyékában, Tóth Benedek: Városiasodás falun és Söptel János: Falusi értelmiség című művel jellem­zik. Elméleti vonatkozású kiadvá­nyait a polgári ideológia, a kis­polgári mentalitás, a revizlonlz- mus és a dogmatizmus elleni eszmei harc szolgálatába állítja. Bogomolov és Melvil szovjet szerzők tollából a napokban je­lentette meg A mai polgári fi­lozófia főbb vonásai című köte­tet, amely az egyes polgári filo­zófiákat módszertani tartalmuk összefüggésében mutatja be, és tartalmas marxista kritikájukat adja. Kiadványai közül különösen lexikonjai népszerűek. Nemzet­közi viszonylatban is új kez­deményezésnek tekintendő a munkásmozgalom történelmi le­xikonjának kiadása, amely a nemzetközi és a magyar mun­kásmozgalomnak közel másfél százados történetét dolgozza fel, és a közeljövőben jelenik meg. Ojra kiadja a Ki kicsoda című gyűjteményt, valamint az esztétikai, a filozófiai, a köz- gazdasági, a politikai és a val­lási fogalmakat magyarázó kis­lexikonjait. A nemzetközi tájékozódást és az internacionalista szemlélet elterjedését szolgálja a Mit kell tudni gyűjtőcímmel megjelenő, a legfontosabb nemzetközi kér­déscsoportokat tárgyaló soroza­ta. Keretiben legközelebb Ku rucz István a szocialista orszá­gokról, Gallyas Ferenc pedig a világsajtóról nyújt áttekintést. A Kossuth Könyvkiadó arra törekszik, hogy az olvasók rendszeresen és kedvező felté­telek mellett beszerezhessék az átfogó jellegű és maradandó ér­tékű műveket Is. A Korszerű Is meretek Könyvtára című soro­zat keretében három év folya­mán mintegy harminc olyan könyvet jelentet meg, amelyek a filozófia és a társadalomtudo­mányok kézikönyvszerű áttekin­tését tartalmazzák. A most In­dított sorozat első két kötete: Simái Mihály: A harmadik év­ezred felé és Szigeti fózsef: Be- vezetés a marxista -leninista esztétikába­Legközelebbi feladatának a Dózsa- és Petőfi évfordulóhoz kapcsolódó rangos művek meg­jelentetését tekinti, üt kiad­ványt tervez a Petőfi évforduló­ra, összesen százezer példány­ban, hármat a Dózsa évforduló­ra, negyvenezer példányban. Irodalomtörténészek — köztük Pándi Pál, Sőtér István és Sza­bolcsi Miklós — átfogóan, a legkülönbözőbb oldalakról köze­lítenek tanulmánykötetükben a Petőfi életműhöz. Martinkó And­rás: Petőfi nyomában című ösz- szeállítása — visszaemlékezé­sek. dokumentumok, napló- és levélrészletek bemutatásával — szinte a nagy költő életívét ad­ja. Hunyadi József: Vtharmadár című regényes életrajza az ol­vasók legszélesebb körének és elsősorban az Ifjúságnak szól. Könyvészeti ritkaságként az ol­vasók kezébe adja az Apostol miniatűr kiadását. Nemeskiirty István: Krónika Dózsa György tetteiről címmel népszerű pub­licisztikai eszközökkel új meg­világításba helyezi a nagy pa­rasztvezér életét. A miniatűrök között adja kt Derkovits Gyula híres famelszet-sorozatát. A „vérvörös csütörtök“ közelgő hatvanadik évfordulójára hozza nyilvánosságra Remete László: Barikádok Budapest utcáin című írását. Hamarosan újra kiadja A magyar forradalmi munkás- mozgalom, valamint A Szovjet­unió Kommunista Pártja törté­nete című műveket. Berel Andor Is, Károly Lajos­né Is hangsúlyozta, hogy az említett kiállítás alkalmából a kiadó munkatársai mind Bratis­lavában, mind Košicén kedves emlékeket szereztek. Az olva­sók véleményének a megisme­résén túl tovább mélyítették a személyi, valamint a Pravda Könyvkiadó és a Kossuth Könyvkiadó közötti kapcsolatot. Az együttműködésről tanúsko­dik egyebek között az is, hogy több müvet közös kiadásban jelentet meg. Ilyen formában hagyja el rövidesen a nyomdát Novomeskij: Válogatott tanul­mányok című kötete. A Kossuth Könyvkiadó más csehszlovákiai kiadóval is együttműködik. Legutóbb a Ma­dách Lap- és Könyvkiadótól vet­te át Varga Rózsa: Keressétek ami összeköt című sajtótörté­neti művét. Előzőleg Fábry Zol­tán és Szabó Béla írásaiból ren­delt nagyobb mennyiséget. Je­lenleg Fuölková: Hat év a po­kol tornácán és Marko: Fehé­ren fekete című kötetét adja ki, és nagyobb mennyiségben át­veszi V. Biľak válogatott cik­keinek és beszédeinek gyűjte­ményét. Csehszlovákiában a Kossuth kiadványai ismertek, népsze­rűek. Különösen a klasszikusok, az összegező művek és a lexi­konok elősegítik a csehszlová­kiai magyar dolgozók tájéko­zódását és Ideológiai nevelését Is. A kiadó műhelyébe elsősor­ban ezért látogattunk el. BALÁZS BÉLA Új lakóházak Szlovákia fuvárusának Kútiky negyedében. (Huszár Tibor felvétele) CÉLTUDATOSAN Amikor azt mondjuk, hogy „régi kommunisták“, akkor erős, őszhajú emberek sora tű­nik fel szemünk előtt, mögöt­tük tengernyi tömeg. Ha azok­ról beszélünk, „akik majd fel­váltanak bennünket“, akkor pio­nírcsapat képe merül fel előt­tünk, egy kisfiú, kócos fejét hátravetve, teli tüdőből fújja a fanfárt, a kislány pedig tisz­telgésre emelve karját jelen­tést ad vezetőjének. Csak azok jutnak ritkán eszünkbe, akik tegnap vagy tegnapelőtt még gyermekek voltak, de ma már helyet kérnek soraink között. Ez a túlságosan általánosító és talán nem Is jellemző meg­állapítás egyáltalán nem illik a Kožňavai (Rozsnyó) Egész­ségügyi Szakközépiskola párt- szervezetének kommunistáira. Itt ugyanis rendszeresen foglal­koznak az ifjú kommunisták nevelésével. Az iskola Igazga­tójának helyettese, Lucsko József elvtárs ezzel kap­csolatosan ilyen kifejezéseket használ: „aktív módszerek, új lehetőségek a nevelömunkábari, a konkrétum pedagógiája". És szívesen megmagyarázza, mit jelentenek ezek a' kifejezések a gyakorlatban, az iskola minden­napi életében. A gyakorlat tüzetes elemzé­se szükséges ahhoz, hogy ezen a téren a kommunisták felis­merhessék és megfogalmazhas­sák a problémákat, s utána meghatározhassák a tennivaló­kat. A pártszervezet évzáró tag­gyűlését már néhány héttel ez. előtt megtartották, tehát jelen­leg éppen azon a ponton állnak az iskola kommunistái, ahon­nan jól áttekinthető a végzett munka és biztosan meghatároz­ható minden jövőt formáló cse­lekedet lényege. A tantestület lö tagja közül 8 kommunista. Tóth Endre magyar szakos tanár a pártszer­vezet elnöke. Ezt mondja: „Ami az iskolában történik, az nagy­mértékben meghatározza azt, amit utána remélni lehet..." Főleg az ifjú, illetve a leendő kommunistákra vonatkozik ez. Minden tanévben felvesznek néhány végzős tanulót a párt- szervezet tagjai közé. A felvé­telt azonban gondos előkészítő munka, válogatás, körültekintő javaslat előzi meg. A SZISZ Iskolai szervezeté­nek vezetője R u s z n y ák Gabriella, harmadikos ta­nuló, A tantestület egyik tag­ja, Kollárt ková Katari- n a tanárnő is felelős a szer­vezet munkájáért. A pártvezető­ség minden második hónapban meghívja őket a vezetőségi ülésre. Beszámolnak a szerve­zet munkájáról, terveiről, a prob­lémákról. Lényegében olyan fordulat ez a nevelés terén, mely a tanulót helyezi a peda­gógiai gondolkodás középpont­jába. És ez helyes addig a ha­tárig, hogy mindig a tanulóból kell kiindulni, abból, ami; ab­ból, amire képes; ami a legter­mékenyebben érdekli. Az indí­tás magán viseli a kommunis­ták kézjegyét. És ez a fontos, ez a döntő. A pártszervezet az iskola ke­retén belül úgynevezett ideoló­giai konferenciákat szokott ^ rendezni a tanulók számára. Egy-egy teljes tanítási napot rászánnak. Ilyenkor bizonyos témakörökben beszélgetéseket, vitákat szoktak rendezni. Ha szükséges, vendégelőadókat is meghívnak. Az indítás kézjegye, más szóval: motivációja bizto­sítja, hogy az Ideológiai konfe­rencia nem közönséges vitafó­rum, hanem a cselekedetek forrása, hisz a tanulók a felis­mert Igazságokhoz már csak a problémamegoldásban való jár­tasságot Igénylik, melyet ön­művelés-önnevelés és a SZ1SZ- szervezet segítségével meg is szereznek .Az öntudatosabbak, az igényesebbek a Lenin-klub keretében szerzik meg ezt a jártasságot. Természetes követelmény, hogy a leendő és az Ifjú kom­munisták a tudományos gondol, kodás alapján álljanak. Termé­szetes ... Csak hogy a tudomá­nyos gondolkodáshoz a tudo­mány fejlesztése érdekében föl­használt módszerek, az igazság keresése érdekében a gondolko­dással kimunkált eszközök ala­pos ismerete és biztos kezelése vezet. Ezért fontos megtanítani, rá nevelni a fiatalokat arra, hogy milyen módon sajátítsák el a tudományos gondolkozást." Ehhez ismerni kell a fiatalo­kat. Gondoltak erre Is a pártszer­vezet tagjai. Legutóbb például az ateista nevelés módszerei­nek kidolgozását megelőzően kérdőíves felmérést végeztek a tanulók között. Kilenc főkérdés és több alkérdés segítségével választ kaptak a tanulóktól bí. zonyos problémákra vonatkozó­lag. Gondosan ügyeltek arra, hogy a tanulók a lehető leg* őszintébb válaszokat adják: a kérdőívre nem kellett nevet ír­ni, és a kérdésekre adandó le­hetséges válaszok ott szerepel­tek, csak meg kellett jelölni a leghelyesebbet. így ha nem is abszolút értékű feleletet, de a valósághoz legközelebb álló fe­leletet megkapták a pártszer­vezet kommunistái. Kézenfekvő Következtetés: ki kell dolgozni a módszereket, meg kell kezdeni azok alkal­mazását. Röviden: Ideológiai offenzíváha kell lendülni. Nem lesz könnyű. Az első lépéseket azonban már megtették. Csak a céltudatos munkának van igazi sikere. Ez vonatkozik az új párttagok kiválasztására is. Az idén hat személyt java­solnak felvételre. Közülük az egyik Bilik Magda, az ápolás­technika tantárgy tanárnője. Öten végzős tanulók: Iánk osiko­vá Darina, Vaszil Zsuzsa, Pál Erzsébet, Palágyi Mária, Barczt Márta. Milyen szempontok szerint javasolták felvételüket? Főleg három szempontot vettek figye. lembe. Először: a politikai fej­lettséget, felkészültséget. Ez nagyon fontos, hisz küzdeni csak az tud igazán, aki Ismeri a célt. Másodszor: a munkát, vagyis a tanulásban az előme­netelt. Helyes, hisz a tettek döntenek mindig, nem az üres szavak. Harmadszor: az osztály­származást, osztályhelyzetet, osztályszemléletet. Érthető, mert a hatalom birtoklásáról van szó, és az nem lehet osztály­idegen személy jussa. Az iskola pártszervezetének kommunistái tudják jól, hogy a pedagógia olyan tudomány, amelynek hivatása bizonyos em­beri tevékenység szolgálata. Nem célja a törvényszerűségek puszta megismerése, éppen el­lenkezőleg: bizonyos törvények birtokában a valóság tudatos alakítása. Ha tehát Igazán jó pedagógiai munkát, kommunis­tához méltó munkát akarnak yégezni, akkor munkájukban 'elsődlegesen a céltudatosságot kell megvalósítani. A tények azt mutatják, hogy ennek a követelménynek eddig példásan eleget tettek. HAIDD ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents