Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 85. szám, kedd

Új fejezet a szovjet—iraki kapcsolatokban A BUCHENWALDI ESKÜ „EURÚPA VIGYÁZZ!“ — kiáltotta még idejekorán Thomas Mann és a kommunisták milliót apelláltak Európa lelkiismere­tére, amikor a hitleri fenevad kitörni készült ketrecéből. De Európa nem vigyázott és a horda 160 milliárd kárt okozott Európának és legyilkolt 50 millió embert. Európa zsidósága különösen borzaimas vérveszteséget szenvedett: 1939-ben 10 millió zsidó élt Európában, 1945-re csupán 3 millió maradt belőlük. Történelmi és bizonyított tény, hoqy a nácik 32 or­szágból 18 millió embert KZ-ekbe, haláltáborokba zártak és ott 11 milliót elpusztítottak. Kényszermunka, agyonéheztetés, or vosi kísérletezés, agyonkorbácsolás, gáz, Jeqyvergolyó — öltek és öltek. Ötmillió szovjet, lengyel, francia, holland és más európai antifasiszta és kommunista pusztult el a KZ-ek- ben. Dachau, Sachsenhausen, Buchenwald, Mathausen, N. Ravens- briick, Auschwitz és még háromszáz fasiszta inferno gyalázata figyelmeztet minden ma élő tisztességes embert: Világ vigyázz! Ezt a törvényt foglalták örökké emlékezetes es kübe azok a buchenwaldt deportáltak, akik csodálatos emberi hittel és bátorsággal 1945. április 11-én megrohanták fasiszta hóhéraikat, lefegyverezték őket és az SS túlerőt is legyőzve felszabadították magukat. Nem ismertek félelmet és akadályt. Nem törődtek a magasfeszültségű dróthálók erdeiével, az Ido­mított kutyák rohamával, a sortüzekkel, a csapdák tömegével: rohamoztak és qyőztek. Ezt a napot akkor nyomban a kon­centrációs táborok meqsemmisitésének nemzetközi napjává nyilvánították. Miután a szabadságharcosok történetének egyik feledhetetlen fejezetét a kommunisták vezetésével megírták, mindössze 21 ezren maradtak életben. De ez a boldog és büszke sereg esküt tett, így: „esküszünk, hogy a harcunkat mindaddig folytatjuk, amíg az utolsó bűnös is a népek itélőszéke elé kerill. Gyöke­restül kiirtani a nácizmust — ez a mi jelszavunk. A béke és a szabadsáq új világának felépítése — ez a ml célunk!" AKI TISZTELNI TUDJA ezeket a tiszta emberségből fakadó igéket — gondoljon arra, miként tombol még az apartheid Af ­rikában, miként acsarkodik a fajgyűlölet a világ sok más tá­ján. És ha erre gondol, nem érheti be azzal, hogy a hltlerista háborús bűnösök zöme megkapta méltó büntetését. Emlékez­ni — aktívan kell, a buchenwaldi eskü szellemében... Eltemették Karúmét Még zavaros a helyzet Zanzibárban Bagdad — ŰJ fejezetéhez ér­kezett vasárnap a Szovjetunió és Irak viszonya. Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök és Hasszan Albakr iraki elnök 15 évre szóló barátsági és együttműködési szerződést írt alá. A szovjet—iraki szerződés aláírói abból indultak ki — mint ez a dokumentum beveze­tőjében olvasható —, hogy „a béke és a haladás összes erői­nek összekovácsolása, ezen belül az arab államok egysé­gének megszilárdítása az im- perialistaellenesség alapján, fontos eszköze a tartós békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcnak.“ Mindkettőjük­nek meggyőződése — mutat rá a szerződés —, hogy „jelenleg a nemzetközi problémákat az együttműködés és a kölcsönö­sen elfogadható megoldások alapján kell rendezni“. A szovjet—Iraki szerződés 14. cikkelyében rögzíti a két or­szág kapcsolatainak jelenét és jövőjét, elveit és céljait. Mind­járt elöljáróban leszögezi, hogy „a két ország és a két nép ba rútsága megbonthatatlan lesz“ s hogy „a szuverenitás, a te­rületi sérthetetlenség, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás alapján fog fejlődni a sokoldalú politikai, gazdasá­gi, kereskedelmi, tudományos- műszaki, kulturális együttmű­ködés“. Kijelentik a magas szerződő felek, hogy különbö­ző szinten „rendszeresen kon­zultálnak majd minden olyan fontos nemzetközi kérdésről, amely a két állam érdekeit, a kétoldalú kapcsolatok tovább fejlesztését érinti“. „Abban az esetben — álla­pítja meg később a szerződés szövege — ha olyan helyzet áll elő, amely bármelyik fél békéjét fenyegeti, vagy a fe­nyegetés veszélyét hordja ma­gában, illetve megsérti a bé­két, a felek haladéktalanul kapcsolatba lépnek egymással az álláspontok egyeztetése, az előállt fenyegetés elhárítása, illetve a béke helyreállítása végett.“ A kilencedik cikkely szerint „mindkét ország biztonsága ér­dekében folytatódik majd a védelmi képességük megerősí­téséi szolgáló együttműködés“. A szerződés szerint „egyik Kairó — Az egyiptomi hír- ügynökség szerint a Palesztinai Nemzeti Tanács kongresszusá­nak az egységet célzó tervek kidolgozásával megbízott albi­zottsága elfogadta a különféle gerillacsoportok egységesítésé­nek tervét. A bizottság azt ja­vasolja, hogy az eredetileg ter­vezett 11 hónap helyett már bárom hónap leforgása alatt hajtsák végre az érdekeltek a terv célkitűzéseit. Elhangzottak a bizottságban olyan követelések is, hogy a Nemzeti Tanácsot bővítsék ki, s hogy a gerillamozgalom élé­re válasszanak új vezetőséget. Ahmed Sukeiri, a Palesztin Felszabadításí Szervezet volt vezetője határozati javaslatot terjesztett elő az összes ameri­kai olajérdekeltség államosítá­sára vonatkozóan. A kongresszushoz közelálló források szerint a palesztinai mozgalom elsősorban azt sze­retné, ha az arab világ kikö­zösítené Jordániát, s ha ennek érdekében Husszein nélkül tar­tanának csúcsértekezletet. Tel Aviv — Golda Meir Iz­raeli miniszterelnök az angol televíziónak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy Izrael még az arabokkal létrejövő esetleges békeszerződés után sem fog mindenütt visszavo­nulni az 1967-es hatnapos há­ború előtti vonalak mögé. Mint mondotta, az Izraeli erők soha­sem fognak kivonulni Jeruzsá­lemből, a Golan-mngaslatokról, Gazából, és Sharm El-Sheikből. „Nagylelkűen“ hozzátette: „ha Egyiptom békeszerződést ír alá velünk, kivonulunk a Slnai-fél- szlget jőrészéről.“ Beirut — Legújabb hírügynök­Jél sem lép be olyan szövet­ségbe, amelyek a szerződő fe­lek valamelyike ellen irányul­nak„A magas szerződő telek mindegyike kötelezi magát, hogy nem engedi át területét olyan cselekmények céljaira, amelyek katonailag megkáro­síthatják a másik felet.“ Megfigyelők hangoztatják, hogy az a második ilyen ok­mány, amely a Szovjetunió és valamely haladó arab ország között létrejött. Az elsőt Kairó­ban, a múlt év nyarán Irta alá Szadat egyiptomi elnök és Pod gornij szovjet államfő. Alekszej Koszigin, uz SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az Irakban tartózkodó szovjet párl- és kormányküldöttség ve­zetője vasárnap Bagdadban fo­gadást adóit vendéglátói tisz leletére. Bagdad — Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a szovjet Minisztertanács elnöke Bagdad­ban találkozott az Iraki Kom­munista Párt küldöttségével, amelyet Aziz Mohammed, a párt központi bizottságának el­ső titkára vezetett. Alekszej Koszigin megbeszé lést folytatott a Kurd Demok­rata Párt küldöttségével is, amelyet Mohammed Mahmud Abdel Rahman, a párt politikai bizottságának tagja vezetett. A találkozót meleg, elvtársi lég­kör jellemezte. Alekszej Koszigin fogadta Abdul Fattah Iszmail El-Dzsau git is, a jemeni NDK Nemzeti Felszabadítás! Frontjának főtit­kárát, az Elnöki Tanács tagját, az Ideiglenes Legfelsőbb Népi Tanács elnökét. Véleményt cse­rélt vele a Szovjetunió és a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság kapcsolatainak idősze­rű kérdéseiről, valamint a mindkét fél érdeklődésére szá­mot tartó nemzetközi problé­mákról. Bagdad — Tegnap Bagdad­ból hazarepült a szovjet párt­ós kormányküldöttség, mely a szovjet kormány elnökének ve­zetésével, uz Arab Szocialista Űjjjászületés (BAATHJ Pártjá­nak és uz Iraki Köztársaság kormányának meghívására hi­vatalos baráti látogatási telt Irakban. Kommentárunk Berlinben, az NDK főváro- sában tárgyalt az el­múlt héten külügyminiszterünk. Ing. B. Chňoupek. A tárgyalá­sod jelentőségét aligha értékel­hetjük másként, mint újabb je­lentős hozzájárulásként a két ország közötti kapcsolatok és együttműködés elmélyítésében. A tárgyalásokat a teljes nézet- azonosság jellemezte, s ez azt jelenti, hogy a két szocialista ország — ahogy az természetes is — teljesen egységes mind a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése, mind a nemzetközi kérdések megítélésében. A mostani tanácskozás foly­tatása volt annak a magas szin­tű megbeszélésnek, melyre a két ország vezetői között az el­múlt évben. Lányban került sor. Pártunk és kormányunk — mint Ismeretes — rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonít a két or­szág közötti kapcsolatoknak, s a korábbihoz hasonlóan a mos­tani tanácskozásokon is leszö­gezték, hogy országaink szocia­lista fejlődése elengedhetetlen a szocialista közösség országai­nak egysége nélkül. Ennek az egységnek és országaink szo­cialista fejlődésének legfőbb biztosítéka a Szovjetunióval va. ló eltéphetetlen barátság és együttműködés. A tanácskozásoknak különös jelentőséget adott az a tény is, hogy a közelmúltban múlt öt Dar es Salaam — Tegnap a déli órákban ünnepélyes külső ségek között eltemették Abeid Karúmét, a tanzániai elnök el­ső helyettesét, a Zanzibári For­radalmi Tanács elnökét. A me­rénylet áldozatául esett Karu me temetésén részt vett Nye- rere tanzániai elnök is. A szertartás azon a helyen folyt, ahol Karúmét megölték — az Afro-Sirazt Párt székhá­zában. A zanzibári rendőrség foly­tatja a nyomozást Karúmé meg­gyilkolásának ügyében, annak kiderítése céljából, hogy vol­tak-e bűntársai a négy merény­lőnek. A tanzániai hatóságok változatlanul arra az álláspont­ra helyezkednek, hogy a Zan­zibári E'orradalmi Tanács elnö­két nem valamiféle szervezett államcsínykísérlet során ölték meg. A Reuter iroda Dubaiból kel­tezett jelentése szerint Karú­mét egy külföldi emigrációban tevékenykedő szervezet tagjai ölték meg. A Zanzibári Szövet­ség elnevezésű reakciós szerve­zet célja, hogy — úgymond — esztendeje az NDK-val való ba­rátsági és együttműködési szer­ződés aláírásának. Ez a megál­lapodás a gyakorlatban Igazol­ta az együttműködés hasznát, s bebizonyosodott az is, hogy az együttműjcödés kiterjesztése, a szocialista integráció és ko­operáció elmélyítése mindkét NÉZFTAZONOSSÁG fél javát, s a szocialista orszá­gok érdekeit szolgálja. A nemzetközi problémákat il­letően az Időszerű kérdések foglalkoztatták a feleket. Meg­különböztetett figyelmet szen­teltek a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szer­ződés ratifikációjának, s meg­állapították, hogy ezek törvény­erőre emelése nemcsak az érin­tett országok népeinek érdeke, de jelentős hozzájárulás Euró­pa békéjéhez és biztonságához is. Hangsúlyozták ugyanakkor a többoldalú tárgyalások jelen­tőségét és a két ország rend­kívüli érdekeltségét az európai biztonsági értekezlet előkészí­tésével kapcsolatban. Ezek a lépések ugyanis nagy léptek­kel vihetik előre az európai bé­ke, megértés és együttműködés ügyét, s a békés egymás mel­lett élés elvét megvalósítva be. láthatatlan lehetőségeket nyit­,,felszabadítsa“ a szigetet Julius Nyerere és „klikkjének uralma“ alól. A szélsőséges szervezet a Portsmouthban élő famshid Binh Abdullával, Zanzibár 1984 ben megbuktatott és száműzött szultánjával egyidejűleg a gyil kosokkal vállalt szolidaritást. A szultán újságíróknak kijelen­tette, hogy Nagy-Britanniának a rhodesiai Pearce-bizottsághoz hasonló bizottságot kellene küldenie Zanzibárra, hogy meg­győződjék a „nép valódi óha­járól". A Karúmé temetésén részi vett Nyerere elnök megtár­gyalja, ki legyen a meggyilkolt első elnökhelyettes utódja. Ed dig esetleges utódként Aboud Kumbe neve merült fel. A 62 esztendős politikus a forradal­mi tanács tagja és Karúmé sejk államminisztere. Zanzibár szigetével még min dig nem állt helyre az össze köttetés. A Dar es Salaam és Nairobi közötti távbeszélő vo Halakat egyelőre hivatalos cé lókra tartják fenn. hatnának az öreg földrész előtt. Küldöttségünk nagyra értékel­te az NDK-nak, mint az első szocialista német államnak a szerepét az európai béke és eny­hülés állhatatos támogatásában, s kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy az NDK nemzetközt elismerése éppúgy, mint ENSZ- tagsága elengedhetetlen köve­telmény, s ennek ideje Európá­ban éppúgy, mint világviszony­latban — beérett. Küldöttsé­günk ugyanakkor köszönettel vette tudomásul, hogy az NDK következetesen támogatja azt a követelésünket, miszerint a müncheni szerződés kezdettől fogva érvénytelen volt. Ezt ugyanis Csehszlovákia kizárásá­val és ellene hozták, ezért a be­lőle eredő következményeivel együtt kezdettől fogva érvény­telennek kell tekinteni. Ez az elv nemcsak számunkra fontos, hanem az NSZK részé­ről esedékes további pozitív lé­pést illetően szorosan összefügg az európai enyhüléssel. A barátok közötti véleméuy- csere hasznossága mel­lett a megbeszélések az európai béke és enyhülés ügyét is szol­gálták, s ily módon nemcsak a két ország közötti kapcsolato­kat illetően, hanem nemzetközi vonatkozásban is jelentősnek mondhatjuk. —dz — Egyesítik a gerillaszervezeteket MARX KÁROLY sírján koszo­rút helyezett el a Szovjetunió Kommunista Pártjának kül­döttsége, amelyet Ivan Kapito­nov, a Központi Bizottság titká­ra vezetett. A delegáció Nagy- Britannia Kommunista Pártjá­nak meghívására érkezett Lon­donba. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke átadta Otto Winzernek, az Októberi Forradalom Érdemrendet. Az NDK külügyminisztere a ma­gas kitüntetést 70. születésnap­ja alkalmából kapta a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalomban kifejtett tevé­kenysége elismeréseképpen. KNUD BORGE ANDERSEN dán külügyminiszter, aki hivatálos látogatáson van Lengyelország ban, látogatást tett Oswiecim- ben, ahol koszorút helyezett el a hitleri fasizmus áldozatainak emlékművén. TRIPOLIBAN befejeződött a Líbiai Arab Szocialista Unió el­ső országos kongresszusa. A záróülésen az unió főtitkára Basir Havad! összefoglalta a kongresszusnak az ország bél­és külpolitikájára vonatkozó ajánlásait. A SZOVJET NOBIZOTTSÁG küldöttsége, amely Valentyina Nyikolajeva-Tyereskova ürh.i jósnőnek, a bizottság elnökének vezetésevei kéthetes látogatá­son Chilében tartózkodott, ha­zautazott a Szovjetunióba. A szovjet nőküldöttséget a látoga­tás során fogadta Allende chi­lei elnök is. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára Párizsból kétnapos hi­vatalos látogatásra Londonná utazott, hogy Edward Heatli miniszterelnökkel, és a brit kormány tagjaival tanácskoz­zék. NORVÉGIA és a Közös Piac viszonyát vitatta meg a Nor­vég Keresztény Néppárt rendkí­vüli kongresszusa. A küldöttek többsége a Közös Piachoz va:ó csatlakozás ellen toglalt állást. GASTON THORN luxemburgi külügyminiszter — útban a chi­lei Santiago felé, Buenos Aires- be érkezett. Thorn részt vesz az ENSZ Kereskedelmi és Fej­lesztési Értekezletén (UNCTAD|, amely csütörtökön kezdődik Santiagóban. KOPPENHÁGÁBAN véget ért a Dán Kommunista Párt főván >si szervezetének háromnapos ér­tekezlete. Börtönlázadás Róma — Különféle szélsősé­ges csoportok akciói tarkít 'alt a május 7-én és 8-án esedékes olasz parlamenti választás előt­ti kampányt. A legnagyobbszabású akcióra Milan san Vittore börtönében került sor vasárnap. Több mint 160 fogoly — néhány ultraba­los bebörtönzött biztatására — fellázadt a börtönhatóságok el­len, gyújtogatni kezdett és szétzúzta a berendezést. A ha­tóságok többszáz rendőrt és csendőrt vezényeltek a hely­színre. Az Apollo—16 utolsó előkészületei Kennedy fok — Az Apollo-16 úlbaindításának szükséges utol­só előkészületeit végzik az amerikai Kennedy-fok Indító­bázisán. Az újabb holdrakétát, fedélzetén három űrhajóssal: John Young-gal, Thomas Mat- tinghly vei és Charles Duke-al, a tervek szerint április 16-án 5.43 órakor bocsátják fel. Az űrkutatással foglalkozó amerikai szakemberek arra szá­mítanak, hogy az Apollo-16 út­ja tudományos szempontból fontosabb lesz, mint az Apollo- 15 tavaly nyári missziója. Az amerikai holdutazások történe­tében először arra akarnak ki­sebbfajta csillagvizsgálót fel­állítani földünk égi társán, hogy újabb szögből végezhesse­nek megfigyeléseket a külön­böző bolygókról. ségi jelentés szerint Bejrutban a szombati négy bombarobba­nást vasárnap hajnalban újabb követte. Szaeb Szalam minisz­terelnök a merényletek miatt rendkívüli ülésre hívta össze a libanoni Nemzetbiztonsági Ta­nácsot.

Next

/
Thumbnails
Contents