Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-09 / 14. szám, Vasárnapi Új Szó
(CSTK FELVÉTELI H árom hét sem telik bele és világgá röpül a hír: a csehszlovák földművesszövetkezetek küldöttei ünnepélyesen megnyitották nyolcadik országos kongresszusukat. A küldötteket a járási konferenciákon már megválasztották, tehát szorgalmasan készülődhetnek a nagy eseményre. Mezőgazdasági dolgozóink az országszerte élénk érdeklődéssel kísért vita után most már csak a kongresszus eseményeit, a beszámolót, a vitafelszólalásokat és a határozatot várják, amely egy új, az eddiginél sokkal igényesebb fejlődési szakasz alapját fogja ké pezni. Ám nemcsak a földművesek kísérik figyelemmel a berkeikben zajló eseményeket. Az ország egész lakossága a kongresszusi előkészületek jegyében él. Az utóbbi időben szinte közüggyé váltak a mezőgazdasági termelők gondjai, problémái és termelési eredményei. A mezőgazdasági termelés eddig is közel állt a nép gazdaság többi ágazatában tevékenykedő emberekhez, hiszen mint fogyasztók a földművelők állandó megrendelői voltak. Mégis sokan akadtak, akik nem tulajdonítottak ennek a termelési ágazatnak olyan társadalmi jelentőséget, amilyen megillette volna. Tíz évvel ezelőtt még olyan szülők is akadtak, akik így serkentették a tanulásban lemaradozó gyermekeiket: ha nem tanulsz fiam, majd elmégy a „jéerdébe" kapálni! Ma már nemigen jut senkinek az eszébe ilyen „bizta- tás", mert a mai mezőgazdaságban az egyszerű munka is jó keresetet, biztos megélhetést jelent. De az egyszerű munka is ugyancsak fogytán van már a mezőgazdaságban. Volt idő, nem is olyan régen, hogy ilyenkor, tavasz küszöbén, amikor még nem volt tanácsos gépekkel menni a vetésre, rajvonalba állt öt hat kérges tenyerű dolgozó, nyakukba akasztottak egy vödröt és abból szórták a műtrágyát vetésre. Ma a Slovair vagy az Aeroflot nálunk segédkező szovjet pilótája megnyom egy gombot a repülőgép kabinjában és a tápanyag egyenletesen elosztva, fehér felhőként ereszkedik a fejlődő növényzetre. Ki tudná megmondani, hány vödrös ember munkáját végzi el a repülőgép? Talán ötvenét, talán százét, talán ennél is többét. Persze akad még bőven kézi munka, amit eddig nem tudtunk gépekkel pótolni, legalábbis nem teljes mérlegessé váljon a kapa. De hogyan fogjuk hívni akkor a „kapás" növényeket? A régi munkához érzett tiszteletből egy ideig talán használni fogjuk még ezt szót, amíg teljesen ki nem „kopik" a köztudatból. A kéz ezután sem maradhat munka nélkül, a különbség csupán az, hogy a kézügyességhez most már tudás is párosul. Mezőgazdasági üzemeinkbe szinte özönlenek az újabbnál újabb géptípusok. Se szeri, se száma rajtuk a sok gombnak, billentyűnek, váltókarnak a kezelőfülkében. És nem elég csak tudni, hogy melyiket mire használják, be is kell gyakorolni azok kezelését, hogy minél kisebb fáradsággal, szinte automatikusan hajtsuk végre az egyes mozdulatokat. Ám az emberi képességnek is van határa. A bonyolult gépeket egy embernek nem lehet csak úgy máról holnapra váltogatni, egyikről a másikra ülni, ahogy a termelési folyamat megkívánja. A nehéz, drága gépekhez a traktorosokat is szakosítani kell. Mert ha mondjuk egy könnyebb Zetor kezelési hiba miatt le is áll, legfeljebb ott a másik, amíg a javítás tart, majd húzza az kettő helyett. De ha a Kirovec 700-as mondja tel a szolgálatot, akkor az egész őszi mélyszántás veszélybe kerülhet! Nagy hozzáértés kell ezekhez a nehéz gépekhez, és csak az tud velük jól bánni, aki megszokta, szinte hozzánőt a géphez. A gépek szakszerű kezelése és célszerű kihasználása azonban nemcsak technikai kérdés, döntő mértékben befolyásolja a mezőgazdasági üzem gazdasági eredményeit is. Az efsz-ek járási konferenciáinak beszámolói és a vitafelszólalások egyértelműen rámutattak a költségek aránytalan növekedésére is, főleg az utóbbi években. A költségek globális növekedése természetes és érthető folyamat, mert az intenzitás fokozásával |ár. A hiba azonban ott van, hogy csökken a megtérülés értéke, a korszerű, de drága termelési eszközök „ a termelésbe fektetett anyagok kihasználása nem eár mindenütt kellő gazdasági eredménnyel. Számos példát sorolhatnánk fel nemcsak a gépek kihasználása körül, de a mezőgazdasági termelés csaknem minden ágazatából, a műtrágyák érvényesülésétől kezdve az abraktakarmányra épülő tejtermelésig. Igaz ugyan, a mezőgazdasági termelés egyes ágazatai, mint például a tejtermelés, a lakosság élelmezése szempontjából annyira fontosak, hogy a termelés gazdaságosságának kérdéseit szinte nem is vesszük figyelembe. Ez azonban csak átmeneti jelenség lehet és okvetlenül keresni kell a megoldásokat a gazdaságosság biztosítására a termelés minden szakaszán. Sok még itt a tennivaló, de sok még a kihasználatlan lehetőség is. Ezekre a lehetőségekre is rámutatnak majd az efsz- ek VIII. kongresszusának küldöttei. MAKRAI MIKLÓS frroletárpt. egyesüljetek! SZIOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAP!, nagyobb HOZZÁÉRTÉSSÉ! Több FELELŰSSEGGEI
