Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 83. szám, szombat
Két kongresszus között 1972. IV. 8. Az egységes íöldmüvesszövet- kezetek VII. Kongresszusa óla elteli négy esztendő eredményeit mérlegelve bátran elmondhatjuk, hogy Uél-Szlová- kia mezőgazdasága némely termelési ágazatában erősen megközelítette már a világszínvonalat. Szocialista mezőgazdaságunk tehát kétségtelenül sokat fejlődött az utóbbi időben. Ahhoz azonban, hogy földművesszövetkezeteink továbbra is legalább hasonló lendülettel tudják emelni ezt a színvonalat, s növelni az eddigi eredményeket, meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. A legújabb termelési módszerek bevezetésének és alkalmazásának jelenlegi legfontosabb feltétele a mezőgazdasági üzemek közti együttműködés megteremtése, illetve kiszélesítése. E tekintetben sok még a tennivaló, de némi előrehaladás már szinte mindenütt tapasztalható. A Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásban például, a mezőgazdasági földterületnek már több mint felét egymással társult efsz-ek művelik. Egyik helyen sem bánták meg az „ösz- szeházasítást“, hiszen ezzel mindenütt szinte óriási lehetőségek nyíltak a termelés szakosítására. Néhány új tapasztalatokkal rendelkező közösen gazdálkodó föl dmüvesszövet kezeinek mintegy ötezer hektár mezőgazda- sági földje van. Tehát biztosítva van a nagyarányú fejlesztés egyik legfontosabb feltétele. Persze a lehetőségek gazdaságos kihasználása, az elfekvő helyi tartalékok feltárása és ésszerű hasznosítása sok esetben jelentős anyagi ráfordításokkal járt. Viszont — a termelés növelésének szükségességét szem előtt tartva — sehol sem torpantak meg ezen a ponton. Egyébként is többször bizonyított tény, hogy korántsem számított ablakon kidobott pénznek egy-egy drágább gép, berendezés megvásárlása, üzembe helyezése, mert ezzel a járás valamennyi egyesített földmüvesszövetkezetében a- ránylag rövid időn belül jelentősen növekedett a munkatermelékenység. Ilyenformán pedig alig néhány éven belül maradéktalanul megtérülnek a beruházások. A járás mezőgazdasági termelését irányító szakemberek és a szövetkezeti földművesek nem éltek tétlenül az utóbbi négy esztendőben. A nagyobb bizonyosság kedvéért azonban érdemes némi összehasonlítást tenni az akkori és a mostani eredmények között. Négy évvel ezelőtt, 1968-ban a járás földművesszövetkezeteinek mező- gazdasági bruttó termelése ösz- szesen 756 millió 396 ezer korona volt. Ebből 432 millió 741 ezer korona jutott a növény- termesztésbe, és 323 millió 655 ezer korona az állattenyésztésre. A tavalyi ritka jó évzárás Idején a szövetkezetek mező- gazdasági bruttó termelése már összesen 885 millió 427 ezer koronás értékét képviselt, amelyből 488 millió 594 ezer korona növénytermesztés. Hozzávetőlegesen hasonló arányban növekedett a piaci árutermelés Is, ami 1968-ban 581 millió 549 ezer korona volt. Tavaly már összesen 698 millió 304 ezer korona értékű terméket adtak piacra a járás földin fi vesszövetkezetel. A szakemberek ezenkívül nagy gondot fordítottak a termőföld javítására és a fontos gazdasági növények vetésterületének módosítására Is. Kukoricából a négy év előtti 9185 hektár helyett az idei tavaszon már 9995 hektáron vetik el a magot a gépek. Csaknem 350 hektárral növekedett a cukorrépa vetésterülete is, amelynek jó részén az idén már teljesen gépesítve akarják megoldani a növényápolást és a betakarítást. Soha nem látott nagyarányú gépesítésre számítanak azonban a kukorica, a burgonya, a takarmánynövények és a zöldségfélék termesztésében. A termőföld, a talajművelés és a tápanyagokkal való ellátás javítására fordított gondoskodásnak, munkának hamar megmutatkozott az eredménye. Ennek következményeként ugyanis csaknem valamennyi fontos gazdasági növény termesztésénél négy esztendő alatt jelentősen megnövekedtek az átlagos hektárhozamok. Búzából 33,4 mázsáról 42,4 mázsára, árpából 29,9 mázsáról 39,4 mázsára, szemeskukoricából 36,9 mázsáról 43,7 mázsára, a lucernaszéna esetében pedig 40,9 métermázsáról 55,7 mázsára növekedett tavaly a járási hektárhozam. A múlt évi hosszan tartó szárazság azon a vidéken sem kedvezett a cukorrépa-termesztőknek. A három éven át állandóan növekedő hozam a tavaly- előtti 407,1 mázsáról 356,6 mázsára csökkent. Tavaly búzából és árpából egyaránt a cernlkyi földműves- szövetkezet tagjai érték el a legjobb eredményt, akik az előbbiből 53,4 mázsás, az utóbbiból ijedig 52,1 mázsás átlagos hektárhozamot takarítottak be. A kukorica termesztésében a Milanovcei Efsz büszkélkedhet a legjobb — 54,6 mázsás — terméshozammal. Dicséret illeti a jatovi szövetkezeti tagok igyekezetét is, akik a tavalyi mos toha viszonyok között 443,9 métermázsás cukorrépatermést takarítottak be hektáronként. Ez a kiváló hektárhozam jóval nagyobb az utóbbi négy esztendő legjobb járási átlagánál is, ami 1970-ben 407,1 métermázsa volt a járásban. A felsorolt eredmény-növekedések persze nemcsak a szövetkezetek társulásának tulajdoníthatók. Az egyes termelési ágazatok szakosítása jóval többet „nyomott“ a mérlegen, ami lépten-nyomon megmutatkozik az állattenyésztésben is. A földművesszövetkezetek szakemberei, zootechnikusai a VII. országos kongresszus óta egyik legfontosabb feladatuknak tartották az állatállomány fiatal, nagy hasznosságú egyedekkel való felfrissítését, gyarapítását, valamint a kevésbé gazdaságos ágazatok részleges, illetve helyenkénti teljes felszámolását. Az egyes gazdasági állatok közül mindenekelőtt a szarvasmarha-állományban vált nagyon is szükségessé az öreg egyedek kiselejtezése. Szinte nem volt olyan földmiivesszö vetkezet n járásban, uhol a megfelelő hasznosságé tenyész. állatok és fejőstehenek utánpótlásának aránylag nagy hiánya miatt a fokozatos selejtezés után legalább annyi számosállatot tarthattak volna, mint korábban. Négy évvel ezelőtt a járásban 50,7 szarvas- marha jutott a mezőgazdasági földterület minden száz hektárjára. A nagyarányú selejtezés következtében ez a szám három esztendő során fokozatosan csökkent. Csak tavaly mutatkozott némi gyarupodás. Jelenleg száz hektár mezőgazdasági földre 48,7 szarvasmarha jut, ebből 19 fejőstehén. Ezzel szemben ugyancsak száz hektáros területre számítva 111,6-ról 1968 óta az idei év kezdetéig 136,5-re növekedett a sertések száma. Ilyenformán ebből jelenleg már valamivel több mint tizenhárom a kocák száma. Örvendetesen növeke dett az elválasztott malacok száma is, miközben 11,1 száza lékről 7,8 százalékra csökkent az elhullás. Az egységes föld- müvesszövet kezetek sertéste nyészetében 1968 óta 48 dekáról 55 dekára növekedett az átlagos napi súlygyarapodás, ami egyúttal a mezőgazdasági föld egy hektárjára számítva 22,5 kilós hústermelés-növekedést is jelent. A legjobb eredményt a semerovói földművesszövetke zetben érték el, ahol az állat- gondozók jó munkája, fokozott gondoskodása révén 384 kiló sertéshúst adtak el hektáronként. Nem kell szégyenkezniük azonban a járást versenyben 314 kilós eredményükkel második helyen végzett Bardoíiovói (Baromiak) Efsz tagjainak sem. A járásban szép számmal van nak még nem társult földmü- vesszövetkezetek is. A járási pártbizottsággal szorosan együttműködő mezőgazdasági társulás szakemberei nemrégen módosították ezek egyesítésének eredeti tervét. Az elképzelések szerint az ötéves tervidőszak végéig olyanformán fogják ezt megoldani, hogy valameny- nyi addig társuló efsz legalább ötezer hektár közös földön gazdálkodjon, és három szakosí lőtt ágazata a lehető legkorszerűbb gépekkel legyen felszerelve. Addig pedig lankadatlan jó munkával járulnak hozzá a XIV. pártkongresszus és az efsz-ek küszöbönálló VIII. kongresszusa határozatainak valóra váltásához. LALO KARÓI.V Megnőtt a bizalom Pártunk és az állami szervek mindent megtesznek, hogy a dolgozók minél előbb megfelelő lakáshoz jussanak. A lakásépítő szövetkezetek megalakítását is ezért szorgnl mázták. És ezek a szövetkeze tok, megalakulásuk 6tn kivételes állami támogatást élvez nek. A dolgozók — mint a legtöbb újjal — eleinte nehezen barátkoztak meg a szövetkezeti lakásépítés gondolatával, majd látva az előnyét, fokozatosan nőtt a bizalmuk iránta. Kráf. Chlmecen (Királyhelmec) 1961felsőbb szervek elképzelése kö- zőtt. Nem engedélyezték a lakások központi fűtését, mondván: egy kisvárosban ez felesleges. Azután mégis érvényre jutott a tdgság és n vezetőség jogos követelése. Így a városban minden szövetkezeli lakás központi fütéses. Hat lakástömb épült fel. A hetedik alapjának ásását az új lakónegyed mellett a napokban kezdték meg. Ez negyvennyolc család számára épül. Később még további hármat építenek majd a város nyugati szélén, a Kishegy lankáin, fi°« tévézik, ben alakult meg a lakásépítő szövetkezet 12 (aggal. Az in duláshoz elegen voltak. Meg kezdhették az első hatlakásos épület építését. Szántó K á z m é r, aki azóta három év megszakítással elnöke a lakás építő szövetkezeinek, jól is meri a problémákat. Az első tagokhoz egyre többen csatlakoztak. Ma már két száznál is több lag ja van a la kásépito szövetkezetnek. Közülük hetvennyolcán már korszerű, családi lakást kaplak. Egy , két- és háromszobás la kasokat építenek. Hogy melyikből hányat, azt az igénylések alapján határozzák meg. Ne hezebb probléma a kész laká sok elosztása, mert problémát jelenthet az, hogy valamelyik lakás ablaka délre néz, míg a másiké északra, de még az is, hogy a lakás földszinten, vagy a második emeleten van. A vezetőség megpróbál mindenki kívánságának elegei tenni. Persze több szempontot vesznek ilyenkor alapul: jelentkezési sorrend, szociális szempontok stb. A vezetőség tízéves munkás sága nem volt problémamentes. Már az első épület felépítése során nézeteltérés mutatkozott a tagok érdeke és a Szakosítással a termelékenység fokozásáért A komárnói (Komárom) járásban már évek óta kiváló gazdasági eredményekkel büszkélkedhetnek az 1800 hektár földet művelő Zemianska Olča-i (Nemesócsa) Egységes Földművesszövetkezet tagjai. Minden reményen felül jól zárták a tavalyi esztendőt is. A növénytermesztés csaknem valamennyi ágazatában terven felüli jó hozamot takarítottak be, és hasonlóan sikerült fokozniuk a gazdasági állatok hasznosságát is. Mezőgazdasági bruttó termelésük ennek folytán elérte a harmincmillió koronát. — Az efsz-ek VII. országos kongresszusa óta szövetkezetünk kétségtelenül sokat fejlődött — jelentette ki Csórni József elvtárs, a közös elnöke. Mintegy tíz százalékkal sikerült növelnünk a gabonatermesztés átlagos hektárhozamát, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az eladást a három évvel ezelőtti 323 vagonról 383 vagonra emeltük. Ugyanígy leheti,e jellemezni az állattenyésztés fejlődését is, mert a hústermelést ugyanazon idő alatt kereken harminc vagonnal fokoztuk. A jó eredmények folytán 19 millió 367 ezer koronáról 26 millió 896 ezer koronára növekedett a szövetkezet összbevétele. Ha ezt az iramot továbbra is tartani akarjuk, szükségessé váliJt a fontosabb termelési ágazatok szakosítása. — Milyen eredmények elérését tervezik az idei évre? — Ha nem is jobbat, de legalább olyan termést szeretnénk elérni gabonából mint tavaly. Kukoricából negyvenkilenc, cukorrépából pedig háromszázötven mázsát. Harminc vagon sertéshúst tervezünk eladni, a tehenészetben pedig négyszáz fejőstehéntől egymillió kétszázezer liter tej fejésével számolunk. Az első tavaszi munkákat, az árpa vetését 320 hektáron, száz hektáron a takarmányfélék vetését, idejében elvégeztük. A többi jobbára már csak az időjáráson múlik. Jó minőségű magágyat készítettünk a 350 hektáron földbekerülő kukoricának és nyolcvan hektáron a cukorrépának is. Az előbbiből 49, az utóbbiból pedig a száraz éghajlati viszonyokra való tekintettel 350 mázsás hektáronkénti hozamot terveztünk. A jó zárszámadás érdekében javítottuk a gazdasági állatok tenyésztési technikáját is. Mindössze háromszáz tagja van a földművesszövetkezetnek. Negyvenkét év az átlagos életkor. Aránylag sok a fiatal. Kivétel nélkül valamennyien megtalálták a számításukat, hiszen tavaly már 49 korona és három fillér volt egy munkaegység értéke. Ilyenformán a dolgozók átlagkeresete elérte a 28 300 koronát, ami megközelítőleg egyazon szinten van az ipari dolgozó évi jövedelmével. — Ezentúl Is nagy gondot fordítunk arra, hogy anyagilag minden munkaszakaszon érdekelve legyenek a szövetkezet tagjai, mert kétségtelenül ez Is egyik legjobb módja a munkatermelékenység növelésének — magyarázta az elnök. Persze a dolgozók megbecsüléséi nemcsak az anyagiakkal akarjuk kifejezni. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy lehetőségeink szerint minden szakaszon javítsuk a munkafeltételeket. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben rövidesen korszerű gépekkel fogjuk helyettesíteni a fárasztó fizikai munkát. Terveink, elgondolásaink valóra váltásával elejét vehetjük majd az esetleges későbbi munkaerő elvándorlásnak is, s egyúttal több fiatalt nyerünk meg a mezőgazdaság számára. Ennek szükségességét pedig nem kell különösebben hangsúlyozni. A szövetkezet tagjai még a járási konferencia előtt munka csojiortonként részletesen megtárgyalták a küszöbönálló Vili. kongresszus vitaanyagát. Valamennyi pontjával teljes mértékben egyetértenek, hiszen régen tudatában vannak már annak, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek közti szoros együttműködés kialakítása, a termelési ágazatok szakosítása a növény- termesztés és az állattenyésztés valamennyi munkafolyamatának könnyítését fogja eredményezni. Ezzel kapcsolatban hasonlóan vélekedett Kása Mihály, a szövetkezel egyik alapító tagja is, aki elmondta, hogy ez idő tájt mindennél fontosabb a termelés szakosítása és az új irányzatokban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása a soronkövetkező évek tervfeladatainak teljesítése érdekében. —ly— hogy ezek huszonnégy családnak adnak otthont. A felsőbb szervek viszont a negyvennyolc lakásos épületek építését szór* galmazzák. Így némi nyugtalanság ke* letkezett a tagok körében. Többen a visszalépés gondolatával foglalkoznak. Arra hivatkoznak, hogy máshol még ikerház építését is engedélyezik. Miért nem lehet akkor huszonnégy lakásos tömböket építeni? Most a szövetkezet vezetőségén a sor, hogy a felsőbb szervekkel megegyezve megoldást találjon. Olyat, hogy az államgazdálkodás érdekeit szem előtt tartva, a tagok érdekei se szenvedjenek kárt. Jogosan követeli a tagság azt is, hogy a vezetőség a jövőben jól végzett munkát követeljen az építővállalattól. Ugyanis a legutóbb épített lakótömbben az átadás óta nem zavarmentes a fűtés. A legfelső emelet lakói pedig arról panaszkodnak, hogy a rosszul szigetelt tetőn keresztül a szobákba becsurog az esővíz. A további, száznál is több, kisebb és nagyobb kollau- dációs hibáknak csak egy ré* szét javították ki. Közben á jótállási idő lejárt. A Košicei Magasépítő Vállalat vezetői, dolgozói nem éreznek lelkiis- meretfurdalást. A dolgozók bizalma megnőtt a lakásépítő szövetkezet iránt, de az említett hibák sokat ártanak ennek a bizalomnak, mert anyagi kárt okoznak a becsületes dolgozóknak. Az építők hanyagsága nem népszerűsíti a szövetkezeti lakásépítés gondolatát. CSURKÖ DEZSŐ Mm ütemben folynak a tavaszi munkák I ČSTK) — Szlovákiában teljes ütemben folynak a tavaszi mező- gazdasági munkálatuk. A nyugat* szluvákiai kerületben e napúkban a cukorrépát vetik. Közép- és Ke- let Szlovákiában a szövetkezeti dnlgozók és az állami gazdasá- gok dolgozói a burgonya ülteté- sével vannak elfoglalva. A mezőgazdasági dolgozók örültek a néhány napi esőnek, amelynek intenzitása azonban különböző volt. Legkevesebb csapadék Kelet-Szlo- vákiában esett. Nyugal-Szinvákiában főleg a levice! (Léva) járásban haladtak előre a cukorrépa vetésével. A burgonyaültetésnek Szluvá- kiáhan nagy figyelmet szentelnek a mezőgazdasági dolgozók. Néhány évi stagnálás után döntő változást szeretnének elérni. Az utóbbi két évben Szlovákiában sikerült megakadályozni a burgonya vetésterületének rendszeres csökkenését, és a szocialista szektorban 1969 óta 7400 hektárnyi területtel bővült. A szocialista szektorban az idén 37 000 hektárnyi területen fognak burgonyát termelni. A korai burgonya ültetését már az ösz- szes kerületben befejezték. Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek 737 kétsoros és 1407 háromsorost burgonyaültetőgép áll rendelkezésére. Az első szövetkezeti lakások (Molnár János felvétele)
