Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK A KGST TAGORSZÁGAIVAL A csehszlovák gazdaság számára a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagországaival való együttműködésnek nagy jelentősége van. Anyagi alapokra rendkívül igényes gazdasági ágazataink nyers- anyag-, energia- és anyag-szükségletét jelentős mértékben külföldről pótoljuk, a termelés terjedelme több ágazatban messze túlhaladja a hazai piac szükségleteit, és a tudományos-technikai kutatás számára sem rendelkezünk megfelelő terjedelmű feltételekkel. Hasonló helyzetben van a KGST többi tagországa is, a Szovjetuniót kivéve, mely gazdasági potenciáljával, természeti forrásaival, tudományos-műszaki lehetőségeivel és a hazai piac fogyasztóképességével komplex gazdaságot alkot. A KGST-tagországok gazdasági együttműködésének alapvető és tradíciós formája a kölcsönös árucsere- forgalom. A külkereskedelem ezekben az országokban a gazdasági növekedés fontos tényezői közé tartozik. A kölcsönös árucsere-forgalomból legnagyobb mértékben a Szovjetunió veszi ki a részét (37 százalék), második helyen áll az NDK (16,9 százalék), harmadik helyen Csehszlovákia (13 százalék), utánuk következik Lengyelország (11,8 százalék), Bulgária (8,1 százalék), Magyarország (7,6 százalék), s végül Románia (4,9 százalék). 1950-től 1969-ig a KGST-tagállamok közötti áruforgalom a 6,7-szeresére növekedett. Az átlagos évi növekedés ezekben az években elérte a 10,5 százalékos mértéket. A növekedés üteme az egyes országokban eltérő volt. Csehszlovákia részvétele például 5,6-szoros, Bulgáriáé 12,2-szeres, Lengyelországé 5,2-szeres, Magyar- országé 6,5-szörös, Romániáé 4,3-szoros, a Szovjetunióé pedig 6,7-szeres mértékben növekedett. Csehszlovákia részvételének növekedési dinamikája tehát lassúbb volt az átlagosnál, ami azt jelenti, hogy csak lassan valósultak meg az együttműködés fejlesztéséhez szükséges szerkezeti változások. Az ötödik ötéves terv éveiben a Csehszlovákia és a KGST-tagországok közötti árucsere-forgalom a megelőző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 37 százalékkal gyorsabb ütemben növekszik. Külkereskedelmi forgalmunkban jelentős mértékben megnövekszik a gépek és a berendezések aránya, főleg a behozatal terén. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. 1970-ben a Szovjetunióval kapcsolatos árucsereforgalmunk egész külkereskedelmi forgalmunknak 33 százalékát, a KGST-tagországokkal kapcsolatos árucsere-forgalmunknak pedig 54,5 százalékát képezte. A' Szovjetunióba főleg gépeket és berendezéseket szállítunk, 1969-ben ez képezte az oda irányuló kivitelünk 55,9 százalékát, ezzel szemben elsősorban fűtőanyagokat, ásványi nyersanyagokat és fémeket hozunk be. Az utóbbiakból tevődött össze 1969-ben a Szovjetunióból történő behozatal 47,1 százaléka. Jelentékeny az élelmiszeripari 'nyersanyagok behozatali aránya is (1969-ben 10,1 százalék), s a hatvanas évek második felében a gépek behozatala is megnövekedett (1968- ban 14,8 százalék). Az ötödik ötéves tervidőszakban a Szovjetunióval kapcsolatos külkereskedelmi forgalom 42 százalékos növekedését tervezzük. Az anyagi termelés fő ágazatainak fejlesztését szolgálják a kőolaj- és a földgázbehozatallal, a Csehszlovákiában felépítendő két atomerőművel és a prágai metró építésével kapcsolatban kötött szerződések. A gépipari együttműködés a termelési kooperációban, a szakosításban és az űj gépek fejlesztésében nyilvánult meg. Jelentős szerepe van a gépek kölcsönös szállítására 1969-ben kötött szerződésnek, amely lehetővé teszi hazánk kulcsfontosságú gépipari üzemeinek kihasználását. A szovjet megrendelések pozitívan befolyásolják gépiparunk racionális szerkezetének kialakítását, kedvező feltételeket teremtenek a hatékonyabb, nagy szériákban történő termeléshez, a technikai színvonal emeléséhez és a termékek minőségének növeléséhez. A gépek kölcsönös szállítása lehetővé teszi Csehszlovákia és a Szovjetunió népgazdasági szükségleteinek jobb kielégítését. Az együttműködés megteremti a feltételeket Csehszlovákia fűtőanyag- és energetikai mérlegének kialakításához, főleg a kőolaj- a földgáz és a villanyenergia behozatala által. Ezek a szállítások megjavítják energetikai mérlegünk összetételét, a cseppfolyós és a gáznemű fűtőanyagok arányát, és megteremtik a vegyipari termelés alapvető feltételeit. Szélesebb körű együttműködés bontakozik ki a vegyipar és a pet- rokémiai ipar, valamint más iparágazatok területén. A csehszlovák kivitelben ötven százaléknál nagyobb mértékben növekszik a gépek és berendezések kivitele, 22 százalékkal növekszik a nyersanyagok, a fűtőanyagok és az anyagok kivitele, és 29 százalékkal a közszükségleti cikkek kivitele. Az élelmiszerek kivitele 34 százalékkal csökken. Behozatalunkban a gépek és berendezések behozatalának 83 százalékos, a nyersanyagok, a fűtőanyagok és az anyagok behozatalának 42 százalékos, a közszükségleti cikkek behozatalának 62 százalékos növekedését tervezzük. A gépipari kivitelben első helyen vannak a nehéz energetikai és szállítógépek — 21 százalék, az autóipar termékei — 16 százalék, a rádióipar termékei — 8,5 százalék, a vegyipari és petrokémiai berendezések — 7,5 százalék, és a könnyűipari berendezések — 7,2 százalék. A gépipari behozatalban első helyen az autóipar áll — 26 százalék, ezt követik a traktorok és a mezőgazdasági gépek — 15 százalék, az elektrotechnikai ipar — 11 százalék, a nehéz-energetikai és szállítási gépipar — 11 százalék és a repülőtechnika — 10 százalék. A kölcsönös gazdasági és tudományos együttműködés területén jelentős előrehaladást várunk a tavaly júliusban, Bukarestben, a KGST XXV. ülésszakán elfogadott, „Az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok gazdasági integrációjának fejlesztését célzó Komplex Program“- ról hozott határozat realizálásától. A jóváhagyott dokumentum a KGST-tagállamok együttműködésének, integrációjának hosszú távra, 15—20 éves időszakra szóló feladatait tűzi ki. A program felöleli az együttműködés minden területét, és átfogóan tárgyalja az együttműködés fejlesztésére irányuló általános gazdaságpolitikai szempontokat is. SZABÓ LAJOS mérnök A KGST-TAGORSZÁGOK GAi KIEGYEN f A KGST XXV. ülésszakán elfogadott Komplex Prug- ram 2. fejezete a tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítéséről és kiegyenlítéséről szól. E fejezet felvázolja azokat az általános irányelveket, amelyeket a KGST-tagországok ebből a szempontból követni kívánnak az integráció továbbfejlesztésekor. A színvonal-közelítés és fokozatos kiegyenlítés követelménye azonban azt igényli, hogy részletesebben feltárjuk, hogyan kell az általánosan megfogalmazott célt megvalósítani, milyen módon legcélszerűbb megközelíteni ezt a bonyolult kérdés-komplexumot. Az integrálódó országok gazdaságának színvonala nem egyforma. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés: 1. hogyan segíti elő az integráció a fennálló színvonalkülönbségek csökkentését? 2. a színvonalbeli különbségek nem hatnak-e fékezően az integráció haladására? E kérdésekkel az integráció programjának további kidolgozásánál szembe kell nézni. Az integráció haladását fékezheti, ha e kérdések nincsenek kellően tisztázva, mindenekelőtt azért, mert a kevésbé fejlett szocialista országok törekvései ellentétbe kerülhetnek az integráció fő céljával — az integrálódó közösség gazdasági hatékonyságának fokozásával. Ezért a gazdasági színvonalkülönbségek csökkentésénél tudatos és összehangolt vonalvezetésre és a kérdés elméleti tisztázására is szükség van. A kérdés megközelítéséhez biztos támpont, hogy -a szocialista országok együttműködésének az alapja nem a gazdaságilag gyengébb országok kizsákmányolása az erősebbek által, nem a gazdaságilag npgyobb potenciálú vagy magasabb fejlettségi színvonalon álló országok uralkodó pozíciója a kisebb vagy kevésbé fejlett országok fölött. Ellenkezőleg, a szocialista országok gazdasági együttműködése, egész integrációs folyamata — a többi között — arra irányul, hogy ez meggyorsítsa az alacsonyabb gazdasági színvonalon álló országok gazdasági felemelkedését, s ezáltal is biztosítja teljes gazdasági egyenrangúságukat. A szocialista gazdasági integráció követelmény-rendszerének tartozéka a kiegyenlítődés célja; a színvonal-különbségek kiegyenlítődésének alapvető feltétele az integráció haladása. A kölcsönös gazdasági segítség a szocialista országok gazdasági együttműködésének olyan alapelve, amely addig sehol, az ország egyetlen más csoportosulásában sem érvényesült. A kiegyenlítődés követelményéről egyértelmű állás- foglalást tartalmaznak a KGST-tagországok együttműködésének összes alapvető dokumentumai. „Továbbra is szem előtt kell tartani az ipari vonatkozásban kevésbé fejlett szocialista országok gazdaságának gyorsabb és hatékonyabb fejlesztéséhez nyújtandó segítség szükségességét, saját erőfeszítéseik és erőforrásaik maximális mozgósítása mellett.“ (A KGST XXIII. ülésszakának határozatából.) A KGST-tagországok együttműködésének több m;' két évtizedes gyakorlata azt mutatja, hogy a gazdasági fejlettségében fennálló különbségek csökkentésének tendenciája egyértelműen érvényesül. Ez a szocialista országok gazdasági együttműködésének egyik legnaBuJgárb Forrás: KGST statisztikai adatok Az ipari termelés növekedésének indexei 1969-ben (1950 = 100) %-ban Csehszlovákia NDK Szovjetunió Magyarország Lengyelország Románia
