Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
Rá ne lépjen! — szorítja magához mesebelien hosszú és mesebelien ősz szakállát Csernoinor, a gonosz varázsló, azaz Vlagyimir Fjodorov, a fizikai-matematikai tudományok kandidátusa, aki a Ruszlán és Ludmila című új filmben az ármányos törpét alakítja. Itt, a Moszfilm stúdiójában ma kiegészítő felvételek folynak az új kétrészes színes mesefilm jeleneteihez. A forgatókönyvet maga a rendező, Alekszej Ptusko, a Szovjetunió népművésze, sok sikeres mesefilm alkotója írta. Ö készítette egyebek között a Mese Szaltán cárról és a Szadko című filmet. (Ez utóbbit a hazai közönség is jól ismeri.) Az új filmben Ludmila szerepét N. Petrova, az Idegen Nyelvek Főiskolájának végzős hallgatója alakítja. Ruszlán szerepében V. Kn- zinyecet láthatjuk majd. Megkértük Alekszej Ptuskót, mondja el, honnan ered e sajátos műfaj iránt táplált rendkívüli vonzalma. — Falun nőttem fel — mondja. — Gyerekkoromban, amikor a fiúkkal éjjel legeltetni vittük a lovakat, a tábortűznél mindig mesélt valamelyikünk. Az egyik olvasta a mesét valahol, a másik hallotta, a harmadik maga találta ki... — Egészen természetes, hogy Puskin varázslatos fantáziája engem is magával ragadott. Első alkalommal, még a húszas években kerültem szoros kapcsolatba műveivel, amikor a Mese a halászról, meg a kis halról c. filmet forgattuk. A film készítéséhez meghívtuk Paleh község világhírű népi festőit is, a palehiek festészetének gazdag színvilága némiképpen kompenzálta az akkor még kezdetleges színvisszaadás tökéletlenségeit, és a film sikert aratott. — Már akkor elhatároztam, hogy filmre viszem Puskin néhány más meséjét is. A megvalósítással azonban várni kellett, a trükkfelvételek technikája még nagyon kezdetleges volt... Sok év telt el, míg a Moszfilm Európa egyik legjobb stúdiójává nőtt fel. Ma már kitűnő műszaki felszereléssel rendelkezünk, egyebek között trükkfelvételek készítésére szolgáló nagyszerű berendezésekkel is. — Legutóbbi filmem, a Mese Szaltán cárról, szintén tele volt trükkfelvételekkel, de azokat viszonylag el tudtuk készíteni a rendelkezésünkre álló műszaki eszközökkel — folytatja A. Ptusko. — A Ruszlán viszont, véleményem szerint, technikailag a legbonyolultabb film, amelyet a szovjet filmgyártás valaha is készített. Itt úgyszólván nincs egyetlenegy olyan kép kocka, egyetlenegy epizód sem, amelyet „egyenesben‘ vehettünk volna fel. Minduntalan a legkülönösebb események történnek, és igen bonyolult feladat a csodát úgy filmezni, hogy az természetesnek tűnjön. — Itt van például a varázsló, Csernomor kertje. Milyen legyen ez a kert? Mi ejthetné ámulatba a nézőt? A valódi csodakerteket mindenki jól Ismeri, 1 nincs talán egyetlen olyan ifjú szovjet természetbarát sem, aki ne járt volna a nyikitai fűvészkertben a Krim-félszigeten, vagy a Kaukázusban a batumi kertben. vagy a sok más csodálatosan szép park valamelyikében. Olyan kertet kell tehát kitalálnunk, amilyen a természetben nincs. Lehetséges ez? Igen, lehetséges, hisz Csernomor: varázsló. — Ez csak egyetlen példa, de százával sorolhatnám a bonyolultabbnál bonyolultabb problémákat. Éppen ezért, roppant nagyra értékelem 1. Falicinnek, a trükkfelvételek készítőjének munkáját. Hasonlókképpen dicséret illeti O. Krucsinyina jelmeztervező munkáját, akinek rajzi alap'ján, több mint Í500 különféle jelmez készült. A film zenéjét T. Hrennyiknv szerezte. G. CITRINYAK A MOSZFILM épületei között a járatlan ember könnyen eltéved. Kísérőm azonban segít, s elvezet abba a szobába, ahol Rolan Bikov, a népszerű színész és rendező Távirat című filmjének montázsán dolgozik. Nemrég felkeltette a sajtó és a közönség figyelmét Vigyázat, teknösbéka! című vígjátékával, amely elnyerte a III. moszkvai gyermekfilmfesztivál aranydíját. Oj filmje iránt is nagy az érdeklődés. A története egyszerű. Egy kisfiú és egy kislány talál egy táviratot, s nem törődve a régi bélyegzővel, elkezdi keresni a címzettet. Sok emberrel találkoznak: annak a kórháznak az ápolónőjével, amelyben a távirat címzettje — egy asz- szony — a háború alatt dolgozott; egy partizánalakulat parancsnokával, akinél az asszony felderítő volt; majd ennek barátnőjével. Mindez egy nap történik, mégis kirajzolódik belőle egy egyszerű, de hősi élet. A film végén meglepetés éri a kis főszereplőket és a nézőket egyaránt: kiderül, hogv az asszony, akit a gver°^ií kerestek, a kislány anyja Beszélgettem Rolan Bikovvai. A gyermekkor mindig vonzotta. „Emlékszem, milyen hosszú is volt egy nap, amikor kicsi voltam. Most negyvenéves koromban egy nap úgyszólván semmit sem jelent, az ember felkel és lefekszik. Szinte megfoghatatlan, hogy mennyi mindent jelent egy nap a srverok számára: embereket, házakat, könyveket, válaszokat ezer meg ezer kérdésre.“ A Távirat egyszerű témája mögött bonyolult oroblémák állnak: nemzedékek kapcsolata és negértése, bizalom a gyerekek világa iránt. „Filmemmel a különböző korú nézőkhöz fordulok“ — nondja Bikov. Nem szakad el a valóságtól. Sikere van a fiatal, az idősebb nézőknél egyaránt. A harmadik film, amelynek befejező munkálatai most folynak, Gorkij: Jegor Bulicsovja. Ezzel a filmmel debütál a fiatal Szergej Szolovjov rendező. Drámai alkotás, amely — az ifjú rendező véleménye szerint — azért érdekes, mert bemutatja Oroszország politikai és társadalmi életét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hajnalán. A történet hitelességét alátámasztják eredeti korabeli felvételek, s így lehetővé válik a rendező számára, hogy mélyrehatóan bemutassa a főhős és az őt körülvevő emberek rendkívüli jellemét. A főszerepet Mihail Uljanov, az ismert színész játssza. Szerepeit drámaiság, értelmi és érzelmi telítettség jellemzi, mint erről a nézők meggyő ződhettek Az elnök, A Karamazov-testvérek, a Fel- szabadulás című filmekben. Ugyanezen a napon a műtermekben, Moszkva környékén és a Szovjetunió más városaiban több mint harminc játékfilm felvételei folytak, ezeket szintén a MOSZFILM jelzésével fogják vetíteni. Vitautasz Zsalakjavicsusz litván rendező Moszkva közelében szabadtéri felvételeket forgat egy filmhez, amely a latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalomról szól Édes a szabadság címmel. Szergej Uruszevszkij rendező és operatőr Rjazany közelében forgat filmet Szergej Jeszenyinről, a kiváló orosz költőről. Gorkij városából most ért vissza egy forgatócsoport, amely ott a Nálunk az üzemben című film felvételeit forgatta. (Rendezője: Leonyid Agranovics nemrég kapott állami díjat.) Ismerkedésem a MOSZFILM életével csak egy napig tartott... Amikor elhagytam az óriási filmgyárat, a^ volt az érzésem, hogy bármilyen képzelőerővel dolgozik is a rendező a műtermekben vagy a szabadtéren, a MOSZFILM legjobb filmjeinek főrendezője mégis az élet, a kortárs élete, a szovjet nép élete. GALINA SZKOROBOGATOVA A MOSZFILM a legnagyobb szovjet filmgyár, évente mintegy 50 filmet készít, körülbelül ötezer embert foglalkoztat; a bejáratánál lévő al- máskertet a harmincas évek elején ültette Alek- szandr Dovzsenko rendező. Az akkori filmgyár kevéssé hasonlított a mai modern MOSZFILM-hez, mindössze négy műteremből és néhány raktárhelyiségből állt A MOSZFILM — az iparból vett kifejezéssel él ve — vertikális üzem, itt készül a teljes film, a forgatókönyv átdolgozásától a kópiákig, amelyek a mozikba kerülnek. Az itt készült filmek közül körülbelül 170 kapott díjat a különböző országos és nemzetközi fesztiválokon. Az egyik műteremben ez idő tájt Julij Rajzman rendező irányításával készülnek az Udvariassági látogatás című film felvételei. Korábbi filmjei, mint a Kommunista, Hátha mégis szerelem, Kortársaink, amelyek a szovjet társadalom életének időszerű kérdéseiről szóltak, nagy közönségsikert arattak. Rajzman az embereket rendszerint mindennapi helyzetekben mutatja be. Ezúttal azonban arról elmélkedik, hogy milyen az ember szerepe háborús fenyegetés esetén. A film hőse darabot ír. Az ötletet onnan veszi, hogy egy szovjet cir káló udvariassági látogatást tesz Olaszországban, s ő, aki a cirkálón szolgál, kirándulást tesz Pom peibe. Rajzman — számára teljesen szokatlan módon — megpróbálja filmen ábrázolni az alkotó munkáját. A cselekményt napjainkban átviszi az ókori Pom peibe, azután vissza a jelenbe. A műteremben ép pen az ókori város díszletei állnak. A főszerepeket olyan fiatal színészek játsszák, akiknek a nevét a nagyközönség még nem is ismeri. 8 c* > č . ;i cn N 3 :0 ■ a* .. <A . Ír ■ 3 S2 V> 'Q 0 +*1 o Sf až O 4-1 3 50 O N 4- <ü ;r ”o ^ e 0) * ■Bi k; f«a iHÍm uSaf Ki ŕ üli MÉsamíSSaBi A Rusjlón és Ludmila című film egyik jelenete •
