Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 81. szám, csütörtök

Szovjet-francia egvüttmiiködes TÖREKVÉSEK A PALESZTIN EGYSÉG HELYREÁLLÍTÁSÁRA Kairó — Anvar Szadat egyip­tomi elnök nyitja meg ma Kai­róban a Palesztinai Nemzeti Ta­nács kibővített ülését, amelyen mintegy 400 palesztinai küldött vitatja meg a közel-keleti vál­ság legutóbbi fejleményeit. A palesztin kongresszus napirend­jén két alapvető ktfrdés szere­pel: 1. A palesztinai ellenállási mozgalom felszámolására irá­nyuló Husszein — terv meghiú­sítása. 2. A palesztin nemzeti egység helyreállítása. A Washingtonban tartózkodó Husszein jordán király újabb nyilatkozatai nem hagytak két­ségei afelől, hogy az úgyneve­zett Egyesült Arab Királyság terve az Egyesült Államok és Izrael előzetes egyetértésével, támogatásával látott napvilá ot. Husszein kinyilvánította: ész kUlönbékét kötni Izraellel, s határmódosításokra is hajlan­dó, amennyiben Izrael elfogad­ja azt a javaslatot, hogy Jeru­zsálem egyidejűleg az izraeli állam és a félautonóm palesztin tartomány közös fővárosa le­gyen. Az Al Ahram drtesülése szerint Nixon elnök és Kissin­ger nemzetbiztonsági főtanács­adó nagy megelégedéssel fogad Cipruson nyilvánosságra hoz­ták Makariosz elnök nyilatko­zatát a ciprusi belső kérdések­ről, elsősorban a belső leszere­lésről. — Mi mindenkor azon az állásponton voltunk, hogy a (ciprusi kérdést nem erőszak­kal, hanem békés tárgyalás út­iján kell megoldani — hangoz­tatta az elnök. — A ciprusi kor­mány —, amely intézkedéseket foganatosított a helyzet nor­malizálására — nem egy ízben terjesztett elő javaslatokat ar­cól, hogy a szigeten szakaszon­ként szereljék le a különböző fegyveres erőket. A ciprusi kor­Tízezres tömegek fogadták Pekingben Dom Mintoff máltai miniszterelnököt, akit Csou En- laj miniszterelnök várt a repü­lőtéren. A két kormányfő meg beszélését később hivatalos helyről barátinak és szívélyes­nek minősítették. A Dom Min- toff tiszteletére adott fogadá­son a kínai miniszterelnök ál­talában a nagyhatalmakat tel­te felelőssé azért, hogy a Föld közi-tenger térségében növek­szik a feszültség, majd kijelen­ta a jordán uralkodó „mérsé­kelt álláspontját“. Nyilván ezzel magyarázhaló, hogy az ameri­kai kormány jóváhagyta a jár­dán hadsereg megerősítésének programját, ami egyértelműen a palesztin ellenállási szerveze­tek ellen irányul. A Palesztinai Felszubadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága a Nemzeti Tanács ülését meg­előzően jóváhagyta a nemzeti egység helyreállításának tervét, amelyet a kairói ülésen hoznak nyilvánosságra. E program, amelynek megvalósítására ti­zenegy hónapot szánnak, ceílul tűzi ki az összes palesztinai el lenállási szervezetek egyesíté­sét. Kedden a kormanyzósági, a kerületi és a járási titkárok részvételével ülést tartott az Arab Szocialista Unió főtitkár­sága. Dr. Iszmail ľahmi külügy­miniszter-helyettes nemzetközi tájékoztatójában rámutatott, hogy az Egyesüli Államok és Iz­rael Egyiptom elszigetelésére, az arab világban betölött veze tő szerepének aláásására törek szik. Ezeket a mesterkedéseket kívánja meghiúsítani az arab világot, Afrika, Ázsia és Nyu gat-Európa országait átfogó egyiptomi diplomáciai kam­pány. mány elfogadta az KNSZ-főtit- kár 1967. november 24-i javas­latát, amelynek értelmében csökkentenék az országban a fegyveres erők létszámát Cip rus teljes deinilitarízálásáig, ugyanakkor pedig az ország biztosítékot kapna a külföldi katonai beavatkozás ellen — mondta Makariosz. A ciprusi elnök elfogadhatónak minősí­tette a török miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy a cip rusi görög és török közösség a leszerelés érdekében adja át a rendelkezésére álló fegyvereket az ENS7, képviselőinek. tette, hogy „Kina támogatja a múltai nép igazságos harcát". Dóm Mintoff hangoztatta, hogy Málta gazdasági helyzete sú­lyos, s reményét fejezte ki, hogy a Kínai Népköztársaság kormányával sikerül olyan együttműködési programot ki­dolgoznia, amely segíti Máltát a gazdasági függetlenség mi­előbbi elérésében. A máltai miniszterelnök talál­kozott Norodom Sziltanukkal, a kambodzsai nemzeti egység­kormány vezetőjével is. Moszkva — A Szovjetunióban kedden egyetlen hordozórakéta segítségével Föld körüli pályá­ra bocsátották a Molnyija-1 szovjet távközlési mesterséges holdat, valamint a MAS-típusú francia holdat. A két mester­séges hold keringési ideje 11 óra 45 perc, pályájuknak az Egyenlítővel bezárt szöge 65,6 fok. A két mesterséges hold Földtől való legnagyob távol­sága 39 2Ö0 km az északi fél­teke felett, a legkisebb távol­sága 480 km a déli félteke fe­lett. A Molnyija-1 távközlési mes­terséges hold feladata, hogy Párizs — Az Európai Közös Piac kibővítésére vonatkozó francia népszavazást április 23-án vasárnap tartják, közöl­ték szerdán Párizsban a fran­cia minisztertanács szokatlanul rövid, alig egy órás ülése után. Mint ismeretes, Georges Pom­pidou köztársasági elnök már­cius 18 i sajtóértekezletén vá­ratlanul bejelentette, a francia választópolgárok népszavazáson dönthetnek arról, hogy felve gyék e a Közös Piac tagországai közé Nagy Britanniát, Dániát, Írországot és Norvégiát. A kormány jóváhagyta továb­bá a népszavazás megszervezé­seiről szóló okmányt ós a felté­teleket, amelyekkel a politikai szervezetek részt vesznek majd a szavazás előlti kampányban. Az okmány szerint a kampány hivatalosan április 12-én éjfél­kor kezdődik és április 22-én éj­félkor ér véget. A Francia Kommunista Párt indítványozására a közeli na­pokban 500 francia városban biztosítsa az Orbita hálózat számára a telefon-, távíró- és rádióösszeköttetést, de lehető­vé tegye a televíziós műsorok vételét is a Szovjetunió közép­ázsiai és távol-keleti országré­szeiben. A francia mesterséges hold különböző napelemekkel foly­tat kísérleteket. A MAS-típusú francia mesterséges hold felbo­csátására a szovjet—francia űr­kutatási program keretében került sor. A francia mester­séges hold útját franciaországi megfigyelőállomások is figye­lemmel kísérik. tartanak gyűléseket, amelyeken a dolgozók véleményüket nyil­váníthatják a köztársasági el nők javaslatát illetően. A gyűléseken rdszt vesznek az FKP Politikai Bizottságának tagjai, kommunista képviselők és szenátorok. Georges Marchais, az FKP fő­titkárának helyettese a „Francé Nouvelle“ című pártlapban újra magyarázatot adott arról, hogy a párt miért válaszol negatívan a referendumra, és miért nem döntött az egyszerű távolmara­dás mellett. Ez ugyanis szabad teret adna a mai rendszernek, ós lehetővé tenné, hogy április 23-án megszerezze a szavazatok többségét — hangsúlyozta. A párt nem vesztegetheti az időt, és óriási propaganda munkát kell kifejtenie. Folytat­nia kell a kommunista kor­mányprogram terjesztését, s meg kell erősítenie a pártta­gok sorait. Minden „nem“ szá­mít — mondotta Georges Mar- chais. egy kiilügyminisztériumi titkár nőt és egy újságírót. Az ellen­zéki pártok a sajtó és a véle­ménynyilvánítási szabadság pél­dátlanul súlyos megsértéseként ítélik el a letartóztatásokat. Ha­sonló tiltakozást Jelentett be szerdán Japán legnagyobb szak szervezeti szövetsége, a Sohyo, amely úgy véli, hogy a letartóz­tatások elrendelése helyett a Szato-kormánynak testületileg le kellett volna mondania. GIRI, indiai elnök kedden fo­gadta Szergej Gorskov tenger­nagyot, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterének helyettesét, aki baráti látogatáson van In­diában. MAKARIOSZ A FOKOZATOS CIPRUSI LESZERELÉSRŐL OOM MINTOFF MÁLTÁRÓL PEKINGBEN TÁRGYALT Április 23-án Népszavazás Franciaországban 1972. IV. 6. Kommentárunk Wasárnap ért véget Hetein­” kiben a Finn Kommu­nista Párt XVI. kongresszusa. A háromnapos tanácskozás mun­kájában mintegy 500 delegátus vett részt és tizennyolc testvér, párt — közöttük a CSKP — küldöttel voltak jelen. A párt központi bizottsága beszámolójában rámutatott, hogy a finn kommunisták kidol­gozták a mélyreható demokra­tikus és társadalmi átalakulás programját, amely a nagytőke uralmának korlátozására és a szocializmusba való átmenet feltételeinek megteremtésére irányul. Leszögezte, hogy szé­les munkás- ós demokratikus egységgel kell megőrizni és to­vábbfejleszteni a demokrácia vívmányait, kiharcolni a dolgo­zók érdekeit szolgáló gazdaság- politikát. A jelenlegi időszak nemzet­közi kérdéseiben a Finn Kom­munista Párt állásfoglalása mindenben megfelel az 1969. évi moszkvai tanácskozás szel­lemének. Külpolitikai téren erősíteni kell Finnország pozi­tív semlegességét és kezdemé­nyezését, szorgalmazni az euró­pai biztonsági konferencia konk­rét előkészítését. A beszámoló hangsúlyozta a finn—szovjet kapcsolatok rendkívüli fontos­ságát s rámutatott, hogy e kap­csolatokat mind politikailag, mind gazdasági tekintetben to­vább kell bővíteni. Az ország érdekei megkívánják a szocia­lista országokkal a gazdasági együttműködés bővítését, és azt, hogy valamennyi országgal a legnagyobb kedvezmény elve alapján folytassanak kereske­delmet. Ugyanakkor a párt el lenzl, hogy Finnországot bármi­lyen formában a Közös Piachoz kössék, és ezzel szemben java­solja, hogy Finnország és a A nemzetköziség jegyében KGST együttműködését világos alapokra helyezzék. A kongresszus munkájában fontos helyet foglalt el a párt egységének megszilárdítása. A felszólalók helyeselték a párt politikai irányvonalát és egyet értettek a központi bizottság azon megállapításával, hogy a párt a belső viták után elhárí­totta azt a veszélyt, amely egy­séges marxista—leninista párt­ként való létezését fenyegette. Erősíteni kell a párt ideológiai munkáját, mert a burzsoázia fo­kozza tevékenységét és minden eszközzel támogatja az opportu­nista áramlatokat. A kongresszuson jóváhagyott dokumentum hangsúlyozza, hogy a párt a szociáldemokrata tö­megekkel, pártjukkal és szerve­zeteikkel való együttműködés fejlesztésére törekszik, s min­den tőle telhetőt /negtesz a dol­gozók élet körül in ínyeinek javí­tásáért, a békéért, a demokrá­ciáért, a szocializmusért. A finn kommunisták tanács­kozása nemcsak a párt, hanem az egész ország politikai életé­nek fontos eseménye volt. A Finn Kommunista Párt ugyanis olyan politikai erőt képvisel, amellyel számolnia kell a min­denkori kormánynak, s amely­nek a véleményét nem hagyhat­ja figyelmen kívül. A Finn KP népszerűségét és erejét szemmel láthatóan bizonyították a ja­nuári rendkívüli parlamenti vá­lasztások, amelyek a jobboldali erők vereségével végződtek és amelyeken sikert aratott a szo­ciáldemokrata párt és kommu­nista párt a parlament második legerősebb pártja lett. Finnországban öt éven ke­resztül a kormányban a szociál­demokraták és középpárt kép­viselőivel együtt helyet foglal­tak a kommunisták Is. Ez min­den téren Javára vált az ország­nak. Elsősorban hozzájárult a finn külpolitika aktív békés Jel­legének megszilárdításához és a Szovjetunióhoz fűződő jószom­szédi kapcsolatok és együttmű­ködés fejlesztéséhez. A kommu­nisták érdeme számos, a dolgo­zók érdekeit szolgáló intézke­dés is. Amikor azonban 1970-ben Finnország ban egyre súlyosbodtak a gaz­dasági nehézségek és a többi kormánypárt azokat a dolgozók rovására s a nagytőkések javá­ra akarta megoldani, a kommu­nisták kiléptek a kormányból. Azáltal, hogy lemondtak a mi­niszteri tárcákról, ténylegesen csak hangsúlyozták erejüket és elszánt akaratukat, hogy nem hátrálnak meg az osztályharc­ban. Ennek az eljárásnak a he­lyességét bizonyította a januári parlamenti választások eredmé­nye. Jelenleg a finn kormányban nincsenek kommunisták. A leg­erősebb politikai párt, a szociál­demokraták képviselői alkotják a kormányt. A kommunisták és a szociáldemokraták között elvi ellentétek állnak fenn számos kérdésben, különösen belpolili kai téren. Ezért rendkívül nagy Jelentősége van annak, hogy a Finn KP mostani kongresszu sán világosan leszögezte a párt politikáját: a tőkések progresz- szív megadóztatásával, az ár­emelkedés megfékezésével biz tosítani a munkások és a dol­gozók érdekeit. A kongresszus leszögezte, ** hogy a finn kommunisták nemzeti és internacionális fel­adatai elválaszthatatlanok egy­mástól és kijelentette, hogy a Finn KP továbbra is együttműkö­dik valamennyi testvérpárttal az 1969. évi moszkvai tanácskozás okmányaiban foglalt elvek alap­ján. A most befejeződött helsin­ki tanácskozás ismét azt tanú sítja, hogy a proletár interna­cionalizmus elvei által vezérelt finn kommunisták jelentős mér­tékben hozzájárulnak a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom eszmei összeforrott ságához. PROTICS JOLÁN néhány sorban MOSZKVÁBAN tegnap meg­kezdődött a Csehszlovák—szov­jet Kereskedelmi Kamara ta nácsának ülésszaka. A MOSZKVÁBAN dolgozó csehszlovák újságírók évzáró pártgyűlésfikön egyhangúlag el­határozták, hogy április 15-én részt vesznek a kommunista szombaton. SZERGEJ G. I.AP1N, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő állami rádió- és televíziós bizottság elnöke teg nap japáni látogatása során felkereste Fukuda külügymi­nisztert és baráti megbeszélést folytatott vele a két felet ér­deklő kérdésekről. AZ MTI jelentése szerint a magyar és az ausztráliai kor­mány a kölcsönös kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében el­határozta, hogy diplomáciai ki- rendeltségét nagykövetségi szintre emeli. A BELFASTI Maidstone bör­tönhajón internált 132 sze­mély nyílt levélben fordult William Whitelawhwoz, az észak-írországi ügyek brit mi­niszteréhez szabadon bocsátá­sát kérve. A börtönhajó log lyai egy héttel ezelőtt tilta­kozásul a rossz bánásmód el­len, éhségsztrájkot kezdtek. F. ALI AHMED élelmezési és ine?;6gazdasági miniszter az in­diai alsóházban bejelentette, hogy a kormány a vállalkozók ellenállása ellenére is államo­sítani fogja az indiai cukor­gyártó ipart. A ROMAN ÍRÓSZÖVETSÉG meghívására Bukarestbe láto­gatott a Csehszlovák írók Sző vétségének küldöttsége Jan Ko­záknak, a szövetség ügyvezető elnökének vezetésével. A láto­gatás folyamán a küldöttség a csehszlovák és a román írószö­vetség további együttműködé­séről tárgyal. Befejeződött a kubai ifjúkommunisták kongresszusa Havanna — Havannában be­fejeződött a Kubai Ifjúkommu­nisták Szövetségének (UJCJ második kongresszusa. A tanácskozáson Fidel Cast­ro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke mon­dott záróbeszédet. Castro rámu­tatott, hogy a kubai fiatalságnak jelenleg minden lehetősége megvan a sokoldalú fejlődésre és a haladásra. A párt első tit­kára kiemelte a szocialista or­szágok és különösen a Szovjet­unió segítségének fontosságát a szigetország új társadalmá­nak felépítésében. Fidel Castro a kubai nép ne­vében forró szolidaritásáról biz­tosította az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami, kambod­zsai és laoszi népet. Interparlamentáris konferencia az európai biztonságról Az Interparlamentáris Unió végrehajtó bizottsága Yaoundé- ban megtartott ülésőn határo­zatot hozott, amelyben azt java­solja a szervezet tanácsának, hogy ez év november 19 töl 15 ig Helsinkiben tartsanak in­terparlamentáris konferenciát az európai együttműködés és biztonság kérdéseiről. Kamerun fővárosában kedden megnyílt az Interparlamentáris Unió tanácsának 110. ülésszaka. Kohl-Bahr találkozó Bonn — A két német állam között kötendő általános közle­kedési szerződés kidolgozásával foglalkozó tárgyalások újabb fordulójára hétfőn Bonnba ér­kezett Michael Kohl, az NDK ál­lamtitkára. Az NDK küldöttsé­ge a repülőtérről egyenesen a bonni kancellári hivatalba haj­tott, hogy megkezdje a tárgyalá­sokat Egon Bahr nyugatnémet államtitkárral. Szato megbeszélései Tokió — Japán kormánykö rökből származó hírek szerint Szato pártelnök és miniszterel­nök szerdán beleegyezett, hogy megbeszélésre ül össze a liberá­lis demokrata párt öt vezető képviselőjével. A megbeszélés célja, hogy véget vessenek an­nak a frakció harcnak, amely Japán vezető pártjában dúl Sza­to utódlásának kérdésében. A három nagy japán ellenzéki párt, a Japán Szocialista Párt, a Japán Kommunista Párt és a Komeitó kiilön-kiilön nyilatko­zatban fejezte ki határozott til­takozását az „okinawai-papírok" kiszivárogtatása miatt foganato­sított letartóztatások ellen. A japán rendőrség ugyanis a kor­mány utasítására letartóztatott

Next

/
Thumbnails
Contents