Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó
BRATISLAVA MÚLTJÁRÓL ÉS JELENÉRŐL ifriP Április 4-e emlékezetes dátum, 27. évfordulója annak az óriási jelentőségű eseménynek, hogy a szovjet hadsereg a szennyes barna áradatban fuldokló városunkat felszabadította. Nemcsak emberi életeket mentett meg, hanem stratégiájával és taktikájával elérte, hogy évszázados kulturális és történeti emlékeink viszonylag kevés kárt szenvedtek. Érdekes véletlen, hogy száz évvel ezelőtt ugyanezen a napon létesült az első műemlékvédő szerv városunkban. Méltán állíthatjuk, hogy Bratislava a műemlékek városa is. „A világ krónikája az építészet.“ A kőbe formált művek és falfestmények közkincsek, melyek jelzik, hogy egy nép mennyivel járult hozzá az egyetemes kultúrához. Országunk rendkívül gazdag sajátos és becses műemlékekben. Az eddigi történeti kutatások szerint a Szlovák Szocialista Köztársaság fiatal fővárosát III. Endre kiváltság levele már 1291- ben városi rangra emelte, s így hazánk egyik legrégibb városa. A kultúrák többnyire a nagy folyamok mentén fejlődtek ki. „A történelem szüntelen nyugtalansága és változásai“ (Ortega) közepette a Duna- menti Bratislava arculata is számtalanszor másult meg. Voltak békés, gazdasági, politikai és kulturális fejlődő korszakai, ám gyakran és sokat szenvedett az elnyomástól. A mában élünk, de figyeljük a múlt hangját is. Ezt elsősorban az Országos Műemlékvédő Intézet tette számunkra lehetővé. Négy évvel ezelőtt vált ki belőle a Városi Műemlékvédő Hivatal. Élén Štefan Hajdin tanár igazgatóval e rövid idő alatt tekintélyes eredményt mutattak föl. A velük együttműködő szakemberek nemcsak oklevéltárakban kutatnak, de régészeink a némes ügyért való lelkesedéssel tárják föl s hozzák napvilágra az emberi akarat és szellem évezredes termékeit. Ásatásaik visszanyúlnak a kő-, és bronzkorszakba. Fényt vetnek a kelta települések nyomaira, a Duna vonaláig, Szlovákiáig terjeszkedő római birodalom korára, erődítéseikre, a népvándorlás harcos eseményeire. Igazolják, hogy a VI. század óta éltek már területünkön szlávok is, akik mély gyökeret eresztettek itt, és minden idegen befolyásnak és uralomnak ellenállva, megőrizték nemzeti sajátosságaikat. Felidézik a Nagy Morva Birodalom jelentős szerepét a IX. században. Tudjuk, hogy a Duna és a Kárpátok nyúlványai közti Dévényi kapunak milyen fontos hadászati jelentősége volt, s hogy Dowina (Devin) körül régi települések nyomaira, s egy erődre bukkantak. Fontos útvonalak kereszteződtek ezen a vidéken — a Borostyánkő út is erre vezetett —, melyen karavánok szállították egyik országból a másikba áruikat. A IX. században épült fából Breslava (Bratislava) vályogfallal körülvett szláv fejedelmi vára, mely határerőd is volt. Röviddel ezelőtt a vár területién föltárták egy háromhajós templom és temető alapjait. A várdomb lejtőjén, a Váralján település létesült, mely már a későbbi várost jelzi előre. A középkor elején a magyar királyok falazott, várat emeltek a tatár veszedelem ellen, és védőtoronnyal erősítették meg. Az ázsiai hordák feldúlták az orszáA szovjet nép iránti örök hálánk és szeretetünk monumentális szimbóluma: a Slavín. got, s IV. Béla német telepeseket hívott be, akik a Váraljai telepítést tovább fejlesztették. Zsigmond király 1430-ban lebontatja a várat, s négyszárnyú palotát, külső erődítményeket, s a már kiterjedt város körül is védőfalakat s kapukat építtet a husziták támadása ellen. Közben egymást követik a feudális Magyarország hatalmi villongásai. Majd Korvin Mátyás kulturális vonatkozásban is gazdag kora következik. Megalakítja a mai Szlovákia területén városunkban az első egyetemet: az Académia Istropoli- tanát. A mohácsi vész után a változó nevű Breslava, Po- sonium, Pressburg, Bratislava, Pozsony lesz a koronázó város 250 évig, s 300 évig Magyarország fővárosa. A főhivatalokat is ide helyezték. Közben a háromemeletes, négytornyú, eddig román, gót, és reneszánsz palota barokk stílusú királyi rezidenciává alakult át. Mária Terézia alatt rokokós dekorációs elemekkel, pompás díszudvarral, diadalíveikkel gazdagodott. A Habsburg-hű magyar főurak is itt sütkéreznek az udvar fényében, és sorra épülnek a mai Óvárosban reneszánsz, barokk, később klasszicista palotáik. Mikor Buda lesz ismét az ország fővárosa, Bratislava politikai jelentősége csökken, de gazdaságilag tovább fejlődik s a tőkés termelés is elkezdődik. Az első világháború után a csehszlovák polgári köztársaságban a szlovák politikai tudományos- és kulturális élet központja lesz városunk. Oj, korszerű, konstruktív irányzatú köz-, és magánépületek, gyáraik, lakónegyedek keletkeznek. Megindul a nemzetiségi és társadalmi élet lendületes fejlődése. A szociális küzdelmek eredményei s a munkásosztály győzelme azonban csak a szovjet hadsereg diadalmas harca után valósulnak meg. Ma már a szocializmus feltartóztathatatlan építő fejlődésének vagyunk tanúi. Látókörünk is egyre tágul a tudományos dolgozók, a régészek, a restaurátorok jóvoltából is. Megismerkedünk a különböző korok változó törekvéseivel, stílusaival és eredményeivel. Megcsodáljuk a helyreállított gótikus emlékek monumentális lendületét. A maga korát s történelmét alakító reneszánsz harmónikus formáit, a barokk szenvedélyes nyugtalanságát, a rokokó kecses, könnyed báját, a klasszicizmus szigorú méltóságát és a századforduló szecessziós stílusban épült újabb létesítményeit. S megbecsüljük a régi mesteremberek szépérzékét s tökéletes teljesítményeit. Valamennyien gyönyörködhetünk a művészet időtlen alkotásaiban, amelynek bölcs feltárói, értő megóvói, érzékeny helyreállítói és gondozói vannak. A Városi Műemlékvédő Hivatal megbízásából dr. L. Šášký rendezte a Barátság Házában a „Bratislava, a műemlékek városa“ elnevezésű értékes és vonzó kiállítást, melyért meleg köszönetét kell mondanunk. A közszemlére kitett régi térképek, várrajzok, a bőséges fényképanyag világos áttekintést nyújtanak azokról az épületekről, belső részleteikről, kapuikról, freskóikról, a régi és új szobrokról, domborművekről, emléktáblákról, kutakról és parkokról, melyeknek művészi szépségét és maradandóságát a fenti intézmény s a velük együttműködők tevékenysége biztosítja. Időrendben tömörítve megemlékezünk a régi értékeit megőrző, újjá varázsolt várról, ahol a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentatív helyiségei s a Nemzeti Múzeum történelmi részlege kaptak helyet. A külsejében mesterien restaurált, csúcsíves Dómban jelenleg belső munkálatok folynak. A volt Klarissza- templom körülállványozott testén is halad a munka. Itt helyezkedik majd el a Városi Képtár egyháztörténeti anyaga. A Káptalan utcai eredeti mivoltában is korszerűsített Kisprépost házban a nyugdíjasok klubja van. A ferencesek templomának koragótikus szentélye megmenekült a földrengéstől. A hozzátartozó Szent János kápolna kiemelkedő értéke a gót egyházi építészetnek. A gót- és reneszánsz stílusú Academia Istropolitana a jövőben kulturális célokat fog szolgálni. — A barokk kor emlékei az irgalmasok s a szentháromság szépen tagolt, nemrégen rendbehozott templomai. A mai Egyetemi Könyvtár méltóságos barokk épülete fontos történelmi esemény, a 48-as utolsó magyar rendi országgyűlés színhelye volt, ahol a jobbágyságot eltörölték, Kossuth emlékezetes beszédeit tartotta és Štúr első szlovák nyelvű felszólalása elhangzott. A volt Grassalkovich palota ma az ifjúság és a pionírok székháza. A Prímáspalotában a Nemzeti Tanács elnöksége székel. A rokokó építészet gyöngye: a Jó Pásztor háza s a Mirbach-palota, amelyet most építenek át a Városi Képtár céljaira. Az egyetlen fennmaradt városkapu, a Mihály-kapu barokk tornyát Szent Mihály szobra díszíti. A hozzávezető újabb vas- híd alatt a régi vízárokban létesített üde kertben az A Klarisszák temploma, amelynek ötszögü tornya egyedülálló építészeti és statikai különlegesség. Fel« vételünk 1910-ből való. Szent Márton lovasszobra a Dómban. (Donner Raf« fael alkotása). egykori Vörös Rák patika múzeumi és nyári olvasó helyiségei vannak. Az ódon Városházát minden korszak a maga stílusa szerint építette át. Az 1509-es földrengés után gótikus ablakait (amelyek egy részét most felszínre hozták) reneszánsz ablakokkal cserélték ki. Udvarát nyitott reneszánsz folyosók veszik körül. A közelében álló Prímáspalota impozáns klasszicista épület. A nemzeti kulturális emlékműveknek nyilvánított Devín és Bratislava várán, az Akadémia Istropolitá- nán kívül megemlíhetjük a Lýceumot is, ahol Štúr és köre működtek. S végül a legújabb alkotást: a Slavín méltóságteljesen magasba törő emlékművét, melyet a város lakossága legjobb művészei közreműködésével emeltetett örök hálája és szeretete jeléül a Bratisla- vát felszabadító szovjet hősök emlékére. A nagyvonalú márványfeljárat, az emlékcsarnok, a szobrok, az obe- liszk tetején a zászlót lobogtató diadalmas szovjet katona előtti zöld térségben 6400 szovjet hős sírjain nyílnak e kegyelet virágai. .„ A Műemlékvédő Hivatal feladatul tűzte ki az összefüggő történelmi városrészek megőrzését és restaurálását. Tervbe vette a lebontott Zsidó-utca város felé lévő részén feltárt erődítési rendszer nyomain a városvédő falak újraépítését. A régi Bratislava körül új peremkerületek, modern vonalú sokemeletes és toronyházak épültek fel, körülöttük fejlődő zöld övezettel, hogy enyhítsék a 300 000 lelket számoló város lakásgondjait. Jogosan állapíthatjuk meg tehát, hogy Bratislava nemcsak a műemlékek városa. A ma s a jövő jegyében élünk, s a dinamikusan lüktető valóságnak megfelelően Bratislava jelentős kulturális központ. Tudományos Akadémiájának hatalmas intézményei vannak. A különböző iskolák, könyvtárak, színházak, múzeumok, képtárak, kutatóintézetek száma fokozatosan gyarapodik. Kórházak, egészségügyi intézmények törődnek a dolgozók testi jólétével. Modern sportpályák a világviszonylatban is híres, modern, függő szerkezetű tetővel fedett sportstadion és a többiek nevelik a sportifjúságot. Virágzik az ipar és kereskedelem, növekszik az idegenforgalom. A sokrétű változást, a tegnapot, a mát, sőt a holnapot jelző stílusellentétek feszültsége egy élő és életképesen fejlődő szervezet biztos jegyei. BÁRKÁNY JENŐNÉ
