Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó
fi tudomanvos-müszaki forradalom és az ifjúság A marxizmus—leninizmus kiasz- szikusai bebizonyították, hogy az emberiség fejlődésének mozgató ereje a termelőerők fejlődése. A termelőerők fejlődése olyan gyors ütemű volt, hogy ma már a tudományos-műszaki forradalom korszakáról beszélünk. Hogy milyen jelentős ez a szocializmus számára azt talán legkifejezőbben L. I. Brezsnyev fogalmazta meg az SZKP XXIV. kongresszusán, amikor történelmi fontosságú feladatnak minősítette „a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak ós a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek szerves egyesítését“. A tudományos-műszaki forradalom a társadalom anyagi és műszaki bázisaiban végbemenő bonyolult és sokrétű minőségi változásokat előidéző szociális gazdasági folyamat (az atomenergia felfedezése és felhasználása, az űr meghódítása, a termelés automatizálása és ki- bernetizálása, a nagy jelentőségű vegyi rádiótechnikai, biológiai stb. felfedezések). Megváltoztatja a tudomány helyzetét és feladatait is, mivel a tudomány közvetlen termelőerővé változik, bekövetkezik integrációja és diffe- renciációja, változnak a tudományos munka módszerei és formái, és ú; tudományos szakterületek alakulnak ki. Ebből is látható, hogy a tudományos-műszaki forradalom magasabb szakképzettséget követel a dolgozóktól és emellett megköveteli a tudományos és műszaki felfedezések megvalósítóitól a nagyfokú eszmei-politikai színvonalat is. A szocialista társadalmi rendszer igen fontos társadalmi tényezője az ifjúság. Az ifjúság lelkesedő, lendületes, bátor, telve van anergiával, tehát rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek szinte determinálják, hogy pozitív szerepet játsszon a szocializmus szociálpolitikai és gazdasági fejlesztésében. Azt szokták mondani, hogy az ifjúság előtt „ott áll az egész élet“. A mi szempontunkból ez azt jelenti, hogy a tudományos- műszaki forradalom által kialakított feltételek között fog élni és dolgozni, és ez ma még szinte felmérhetetlen távlatokat és lehetőségeket jelent. Célunk: megnyerni és előkészíteni az ifjúságot arra, hogy elkötelezetten és tevékenyen vegyen részt a szocialista társadalom fejlesztésében. A tudományos-műszaki forradalom megköveteli minden dolgozótól, de különösen az ifjúságtól a nagyobb műveltséget, de ugyanakkor tndni ftell, hogy mivel a tudományos-műszaki forradalom a termelőerők területén végbement forradalom, tehát a szociális forradalmi folyamatnak csak része és önállósága viszonylagos. Azonban a szociális forradalom törvényszerűségeinek feltárása (és ezzel a tudományosműszaki forradalom komplex törvényszerűségeinek megértése) csak a marxizmus—leninizmus tanainak alapján lehetséges. Ezért a szocialista műveltségnek két azonos jelentőségé összetevője van: a szakmai és az eszmei-politikai. A marxizmus—leninizmus ismerete nélkül ugyanis senki nem kapcsolódhat be a tudományos műszaki forradalom folyamatába, mivel az ismeretek hiányában nem ismerheti fel a gazdasági-szociális és egyéb problémák dialektikus összefüggéseit. A fiatal nemzedék feladata a tudományos-műszaki forradalom területén alapjában véve ugyanaz, mint amit V. I. Lenin jelölt ki a Komszomol első tagjai számára, amikor azt mondta: „ .. . előttetek van az építés feladata és ezt csak akkor oldhatjátok meg, ha elsajátítjátok az egész korszerű tudományt ... ha gyakorlati munkátok vezérfonala a kommunizmus lesz.“ A fiatalság ugyanis csak e követelményt teljesítve képes megérteni és teljes mértékben kihasználni a tudományos-műszaki forradalmat. A fiatalságnak már az iskolapadtól kezdve fejlesztenie kell önmagában a tudásvágyat, érdeklődést kell tanúsítania a tudományos és műszaki újdonságok iránt. Különösen nagy jelentőségű a szakmai, a természettudományi és a társadalomtudományi ismeretek elsajátítása. (T.) Példás altisztek Megtartotta évzáró taggyűlését az az ifjúsági szervezet, melynek M. Vldo tizedes az elnöke. A fiatal katonák — SZISZ- tagok — értékelték az altiszti iskolai kiképzés alatt végzett munkájukat, elmondták véleményüket problémáikról a fogyatékosságokról. Az altiszti iskola végzős növendékei azzal a meggyőződéssel indulnak új működési helyükre, hogy hozzájárulnak az ottani ifjúsági szervezet munkájához. Az utánuk következőknek levelet hagytak hátra, amelyben a SZISZ-alapszervezet jó hagyományainak folytatására hívják fel őket. (vp) Szépítik falujukat A Kys. Nové Mesío-i görgőscsapágy gyár fiataljai vállalták, hogy a SZISZ 1. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója tiszteletére 5000 órát dolgoznak le ingyenesen az üzemben és segítenek az idénymunkákban a mező gazdasági üzemeknek is. Felvételünkön Gabriel Vendrínsky esztergályos és Ivan Igaz ifjúsági műhelyvezető alkatrész készítés közben. Felvétel: M. Mendrej — ČSTK Imre és Horváth Géza elmondták, hogy az eddigi öttagú zenekar tavaszra két taggal bővül, s már megrendelték saját költségen az új, minden igényt kielégítő felszerelést. Továbbra is a különféle ritmusvariációkat akarják progresszíven alkalmazni, s ennek érdekében az újjászervezés után két dob, illetve dobos lesz a zenekarban. Elsődleges célul tűzték ki, hogy a koncertirodánál sikeresen levizsgázzanak. Reméljük, az új zenekar, akárcsak a régi, közkedvelt lesz a fiatalság között, és sikereket' ér majd el. A kameníni SZISZ vezetősége tudja, hogy egy zenekarra nem építheti a szervezet kulturális tevékenységét, s így őszre már színdarab 'betanulását, valamint más kulturális akciók megszervezését tervezi. KREMMER LÁSZLÓ Szombat délutánonként a SZISZ-tagok hangjától hangos Kamenín (Kéménd) község.. A faluszépítési akcióban a felajánlott 300 brigádórából eddig már több mint kétszázat ledolgoztak, de ahogy Cetler László, a szervezet elnöke mondja, még legalább 200 brigádórára lesz szükség, hogy a nőszövetséggel közösen vállalt orvosi rendelő előtti tér parkosítását — amivel már szépen haladnak — befejezzék. Nem is tétlenkedhetnek, mert a földművesszövetkezetnek 400 órát ajánlottak fel, ezt viszont nyáron szeretnék ledolgozni. Az efsz-től ezért jutányos áron megkapják kirándulásokra az autóbuszt. Nincs is baj ebben a faluban a munkához való hozzállás- sal, annál inkább visszaesett a kulturális tevékenység, főleg mióta a zenekart kényszerpihenőre kárhoztatták. — A szervezet kulturális életének mozgatóereje volt ez a zenekar — mondta a SZISZ elnöke. S hogy közel egy éve csak ritkán tud fellépni, a szervezetben egész télen csak három teadélutánt rendeztek. Ebben közrejátszott a helységprobléma is, mert a gyűléseket vándormadarakként hol itt, hol ott tartják, ahol éppen találnak egy üres helyiséget. Azonban ilyen körülmények között sem hanyagolták el a fiatalok politikai továbbképzését. Az először választókkal politikai beszélgetést tartottak, és ebben az évben megvalósították már három politikai iskolázást. A kéméndi fiatalok OMIKRON zenekara 1969 őszétől — megalakulásától — szép eredményeket ért el. Azonkívül, hogy a környéken megismerték, több szerződési ajánlatot kapott. Az elmúlt év májusában a bratislavai rádióban adtak félórás hangversenyt. Azonban ezután a földművesszövetkezettel anyagi és egyéb okok miatt megszűnt a kapcsolat, s így azóta csak két nyilvános hangversenyt adtak a budapesti Nau- tilus-zenekarral közösen. A zenekar vezetője Dániel Tibor, s további tagjai, Zsákovics László, Velena István, Hiros Csupán ennyi: Neckáf. Semmi több. Keresztnév, becenév nélkül. Mégis mindenki tudja nálunk, kiről van szó. A kedves énekesről, filmszínészről, Václav Neckáfról. Neckár ma már fogalom. .Slágeréneklésben, filmben egyaránt. Szinte a szemünk előtt lett naggyá, ismertté, népszerűvé, művésszé. Amikor először felfigyeltünk rá, igazi kis suhanc volt, Huncut, pajkos. A nézése, mosolya, mozgása, mindene sugározta a tehetséget. Ostíban is sok tehetséges énekes akadt, ahonnan Neckáf elindult, hogy meghódítsa — ha nem is az egész világot — legalább az egész országot. Ez sikerült neki. Népszerű, közkedvelt. Kinőtt a gyerekcipőből, megerősödött, de továbbra is „Neckár“ maradt. Huszonegynéhány éves. Kora szerint már komoly férfi. Komoly művész. Mi mégis továbbra is a régi Neckáft látjuk benne, akit nem kapatott el a siker, megmaradt annak, aki volt. Amikor iskolába járt, kiadtak egy lapot. Neckáfra bízták a sportoldalt. — Kénytelen voltam megismerkedni a sportágakkal — kacsint ránk. — Röplabda, kézilabda, sízés, asztalitenisz, futball. Mindenből egy keveset. Különösebb eredményt nem értem el — szerénykedik, mert a Chemička Űstí röplabda-csapatában ifjúsági ligamérkőzéseken játszott. — Talán csak az éneklésben volt némi sikerem, bár sokan mondják rólam, hogy többet ugrálok, mint énekelek. Mi tagadás, sokat mozog éneklés közben, de ahogy mozog .. .1 Ritmusérzékkel, köny- nyedén, „neckáfos“ a mozgása. Az 1968. évi bratislavai líra idején nem a legszerencsésebb körülmények között találkoztam vele. Halmos professzor fogklinikáján. — Kihúzták a fogamat — mondta Neckáf kényszeredett mosollyal. — A fogam már nem fáj, de a helye igen — tréfálkozott. Aránylag jól viselte a „pá- ciensi" szerepkört. Válaszolga- tott a kérdésekre. — Hogy sokat énekelek a szerelemről? Nagyon fontos dolognak tartom a szerelmet ... Táncoslábú, kedves fiatalember Václav Neckáf. Sok örömet szerzett nézőinek, hallgatóinak. Cserébe mi is kívánunk neki valamit: Még több sikert, sok szép dalt és jó szerepeket! —os. A kameníni Omikron zenekar tag/ai. A Duna-parton Németh János felvétele Neckár
