Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

A munkásosztály vezető szerepe építésének időszakában (A tanulmány első részét a Vasárnapi Űj Szó előző számában közöltük) A szovjet társadalom fejlődése során az értelmiség alaposan elsajátította a munkásosztály kommunista ideológiáját. A tudományos-műszaki forradalom vi­szonyai között az értelmiség nagy része közelebb kerül a munkássághoz. Több mint 6 millió szakember a munkásokkal együtt közvetlenül az anyagi terme­lésben, közös kollektívákban a munkásokkal, azonos körülmények között dolgozik. Az SZKP politikája arra irányul, hogy továbbra is sokoldalúan megszilárduljon a munkásosztály, a tu­domány és a technika képviselőinek a szövetsége. Lenini pártunk mindig határozottan harcolt és harcol a munkásosztály vezető szerepének lebecsülésére tö­rekvő reformista kísérletek, valamint a munkásosz­tály és az értelmiség közeledése jelentőségének lebe­csülése és más, a forradalom és az új társadalom épí­tése ügyének ártó jelenségek ellen. A tudományos­műszaki forradalom viszonyai között a munkásosztály vezető szerepe nem kisebb, ámint ezt a burzsoá ideológusok és revizionisták állítják, hanem ellenke­zőleg, a munkásosztály még nagyobb mértékben ve­zető erőként lép fel az új társadalom építésében. A munkásosztály számbeli növekedése csupán egyik része azoknak a folyamatoknak, amelyek a kommunizmus építésében objektiven biztosítják ve­zető szerepét. Lenin annak idején azt mondta, ha a munkásosztály új társadalom építőjévé akar válni, akkor meg kell hódítania a tudomány és a kultúra csúcsait. Ma, hála a szocializmusnak, gyakorlatilag egész népünk hozzájut a tudomány és a kultúra gaz­dagságához. Alapjában megváltozott a munkásosztály kulturális és műszaki színvonala. Ma már a munká­soknak több mint 55 százaléka főiskolát, vagy közép­iskolát végzett. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a munkás- fiatalok iskoláiban több mint 4 millió diák tanul, és több mint 4,5 millió személy tanul az esti tanfolyamo­kon, vagy pedig távúton a főiskolákon és a szakkö­zépiskolákon, jogosan megállapíthatjuk, hogy a kö­zeljövőben a munkásosztály döntő többségét közép­es főiskolai végzettséggel rendelkező emberek képezik majd. A munkások műveltségi, kulturális és műszaki szín­vonalának emelkedése azt jelenti: a munkásosztály­nak lehetősége van arra, hogy a mai tudományos- műszaki forradalom viszonyai között növelje szerepé­nek jelentőségét. A termelés automatizálása és komplex gépesítése új követelményeket szab a munkások általános tudá­sával és szakképzettségével szemben. Oj típusú mun­kás alakul ki, aki magas szintű általános és szaktu­dással rendelkezik. A gyorsan fejlődő szocialista ter­melés rövidesen valamennyi munkással szemben tá­maszt ilyen követelményt. L. I. Brezsnyev, a Grúz SZSZK 50 éves fennállása alkalmából rendezett ün­nepi ülésen kijelentette: „Nem is olyan régen, amikor a legnagyobb dicséretben akartuk részesíteni valame­lyik dolgozót, azt mondottuk, hogy arany keze van. Országunkban a mai fejlett munkásnak nemcsak arany keze van. Sokoldalú tudással, széles látókör­rel, a szocialista munkaszervezésben, a munkafegye­lem megszilárdításában, a párt gazdasági politikájá­nak megvalósításában szerzett gazdag tapasztalatok­kal rendelkezik. Az ilyen munkás meg tudja oldani a társadalmi termelés hatékonysága növelésének és a gazdaság intenzív fejlődésének problémáit. A tudo­mányos-műszaki forradalom nagy feladatai teljesíté­sének közvetlen résztvevőjévé vált“. A kultúra és a szakképzettség fejlődése a szocia­lizmus viszonyai között törvényszerűen a munkás- osztály társadalmi és politikai aktivitásának növeke­déséhez vezet. Éppen a munkásosztály, amely kiapadhatatlan al­kotó kezdeményezést tanúsít, határozza meg a szocia­lista versengés ütemét, amely mindig a termelőerők növekedésének, a termelési viszonyok tökéletesítésé­nek, a dolgozók nevelésének hatékony módszere. A szocialista munkaverseny a dolgozók tömegeiben munkalelkesedést, alkotó kezdeményezést idéz elő, a fejlett munkások és újítók, feltalálók millióit neve­li. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai a kez­deményezés és a lelkesedés újabb fellendülését idéz­ték elő. A termelési tervek sikeres teljesítéséért indított versenyek az egész nép ügyévé váltak. Mint­egy 74 millió munkás, mérnöki és műszaki dolgozó és alkalmazott vesz részt a szocialista versenyben. A versengés minőségi növekedését bizonyítja a mun­kához való kommunista viszonyért indított mozgalom, amelybe több mint 41 millió dolgozó kapcsolódott be. Az SZKP Központi Bizottságának a szocialista munkaverseny szervezésének további megjavításáról elfogadott határozata sokoldalúan elemzi a verseny­zés fejlődését, rámutat sajátosságaira, valamint je­lentőségére, mint a kommunista építés mai szakaszá­nak óriási mozgatóerejére. Ezt a határozatot, vala­mint a dolgozók gazdasági képzésének terén hozott intézkedéseket áthatja az a gondolkodás, hogy min­den munkás és alkalmazott aktívan részt vegyen a gazdaság sokoldalú fejlődésében, az új társadalom építésében. Az SZKP Központi Bizottsága hangsúlyoz­ta, hogy a tudományos-műszaki forradalom, a szocia­lista versenyzés mai viszonyai között a tudás minő­ségileg új szerepet játszik a népgazdaság fejlesztésé­ben, a termelési kapcsolatok tökéletesítésében és a szovjet emberek nevelésében. Meghatározták a párt-, az állami, a szakszervezeti, a komszomol és a gazda­sági szervezeteknek a szocialista verseny fejlesztésé­ben teljesítendő konkrét feladatait. A társadalmi fejlődés mai szakaszában a munkás- osztály aktivitása a szovjet állam egész tevékenysé­gében fokozódik. Szüntelenül növekedik a kommunista párt soraiban a munkásréteg. A Szovjetunióban ma a kommunisták több mint 40 százalékát munkások ké­pezik. Az új párttagok több mint fele a XXIII. és a XXIV. kongresszus között munkás volt; a legnagyobb ipari központokban ez a mutató eléri a 60—70 száza­lékot. A munkásosztály aktívan részt vesz az állami szer­vek tevékenységében. 1970-ben 481 munkást választot­tak a Legfelsőbb Tanácsba. A szovjetek a legtömege­sebb, igazán demokratikus szervezetek. Az egész népet képviselik, és kifejezik a társadalom valameny- nyi rétegének érdekeit. Mint a nép uralmának szer­vei naponta kapcsolatban állnak a polgárok millióival, közvetlenül tolmácsolják akaratukat, szervezik a kom­munizmus nagy építkezését. Pártunk továbbra is ügyel a szocialista állam megszilárdítására, a szov­jetek munkájának megjavítására, a szocialista de­mokrácia fejlesztésére, arra, hogy dolgozóink legjobb fiai és lányai bekapcsolódjanak az állam irányításába. Gyakorlatilag az egész szovjet munkásosztály egye­sül a szakszervezetekben, melyeknek tevékenysége a szovjet állam megszilárdítására irányul, és összekap­csolódik gazdasági, szervező és kulturális nevelőmun­kájával. A szovjet szakszervezetek az SZKP megbíz­ható támaszai, legközelebbi segítőtársai, a dolgozók osztálynevelésének iskolái. Ma is időszerű Leninnek az a kijelentése, hogy a szakszervezetek a kommuniz­mus iskolái. A szovjet szakszervezetek alapvető jo­gokkal rendelkeznek Részi vesznek az anyagi és a pénzügyi eszközök szétosztása kérdéseinek megoldá­sában, irányítják a szociális biztosítást, az üdülőbe­rendezések hálózatának kiépítést, ellenőrzik a munkatörvények betartását. A szakszervezetek aktivi­zálásában jelentős szerepet játszik a szakszervezeti szövetségek üzemi, vállalati és helyi bizottságainak jogairól a közelmúltban elfogadott határozat. A szocialista demokrácia egyik fő jellemvonása a dolgozóknak a termelés irányításában való részvétele. Ez a szakszervezetek, a népi ellenőrző szervek közös összejövetelei, tanácskozásai által valósul meg. 1970- ben a termelési tanácskozások munkájában több mint 37 millió dolgozó vett részt. A munkásoknak a kommunista építésben betöltött aktív alkotó szerepéről beszélt a XXIV. kongresszuson j. I. Lebegyev, a leningrádi Kirov-üzem dolgozója: „Nagy feladatokat bíztak ránk, munkásokra. Az anya­gi javakat alakítjuk ki, és aktívan részt veszünk az ország politikai életében, tökéletesítjük a termelést, üzemeink igazi gazdái vagyunk. A munkások hatása a társadalmi életre és a termelésre egyre aktívabb lesz, nemcsak az egyes üzemekben, hanem kívülük Is.“ Ez a helyzet teljesen megfelel Lenin gondolatá­nak, aki felhívta a munkásokat, váljanak üzemeik gazdáivá, és tekintsék magukat az egész ország kép­viselőinek. A szovjet munkásosztály növekvő munka- és társadalmi aktivitása a kommunista építés mai szakaszában betöltött vezető szerepének reális meg­nyilvánulása. A munkásosztály vezető szerepének megszilárdítása az ország életének valamennyi területén szavatolja, hogy sikeresen megvalósítjuk nagy terveinket, ame­lyek nyíltan leszögezik, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Lenin tanításához híven sikeresen vezeti a szovjet népet a kommunizmus útján. A 9. ötéves terv, amely új nagy lépést jelent a kom­munizmus építésében, az összes ipari ágazat nagy fellendülését feltételezi Országunkban jelentősen emelkedik a villanyenergia-termelés, a kőolajfejtés és a vegyipari termelés A terv szerint az ötéves terv folyamán az ipari ter­melés 42—46 százalékkal növekszik. A terv a mezőgazdaság jelentős fejlődését irányozza elő a termelés intenzifikálása, műszaki ellátottsága, kemizálása alapján. A mezőgazdaság ebben az ötéves tervben sokkal több mezőgazdasági gépet és műtrá­gyát kap, és gyors ütemben folynak a talajjavítási munkák is. y Megállapíthatjuk, hogy országunknak megvan min­den feltétele ahhoz, hogy a szocialista társadalmi termelés hatékony legyen és teljesítsük az új ötéves terv feladatait. Az egész nép közös munkájával és a munkásosztály vezető szerepével oldjuk meg a szovjet nép jólétének további növeLését. Szovjet népünk, munkásaink, kol­hoztagjaink és értelmiségünk bizakodva nézhet a jö­vőbe. Országunk dolgozóinak megmásíthatatlan elha­tározása, hogy a kommunizmus felé haladnak. Gya­korlati tettekkel, kiváló termelési sikerekkel bizo­nyítják elhatározásukat. A 9. ötéves terv feladatainak teljesítéséért folyó össznépi harc élcsajiata a hősi munkásosztály. A munkásosztály a világtörténelemben még egyszer sem emelkedett olyan magasra, még egyszer sein álltak előtte olyan biztató távlatok és olyan nagy le­hetőségek, mint a szocialista társadalomban. A szovjetek országának munkásosztálya az új rend­szer építésében elért sikereivel forradalmi hatást gyakorolt és gyakorol a nemzetközi proletariátusra, és az egész világ eseményeire. Az SZKP XXIV. kong­resszusa által kitűzött szociális intézkedések sikeres megvalósítása a nép szemében még jobban növeli a szovjet állam tekintélyét. Az egész világ tudja — írja 9. ötéves tervünkkel kapcsolatban a Morning Star angol haladó lap —, hogy a szovjet emberek elérik a kitűzött célokat. Ezt azért tudják megvalósítani, mert nincs a nyakukon a kapitalisták és a földbirto­kosok falkája, azért, mert nem fékezi őket az elévült gazdasági rendszer. A Szovjetunió gazdaságának és védelmi erejének növekedése a szocialista világközös­ség további megszilárdításához vezet, demonstrálja a tervszerű szocialista gazdálkodás előnyeit, megszi­lárdítja a békét és a nemzetek biztonságát. Barátaink és híveink egyértelműen megállapítják, hogy az SZKP XXIV. kongresszusának nagy a jelentő­sége. Külpolitikánk lenini békés Irányvonalában, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének növekedé­sében, a szovjet emberek életszínvonalának további emelésére hozott intézkedésekben újabb lehetőségeket látnak a világszocializmus pozícióinak, a nemzetközi kommunista és demokratikus mozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom erőinek megszilár­dítására. A világfejlődés fő irányvonalát a szocialista világ- rendszer növekedése, a munkásosztálynak az impe­rialista országokban folytatott harcának fejlődése, a latin-amerikai, az afrikai, az ázsiai nemzetek nem­zeti felszabadítás! mozgalmának fejlődése határozza meg. Minden világrészen egyre fokozódik a tömegek harca a militarizmus és az imperialista agresszió el­len. Ezekben a folyamatokban megnyilvánul a nem­zetközi munkásosztály és legfejlettebb csapatainak vezető szerepe. A proletár internacionalizmus elveinek következetes megvalósítása, a kommunisták hűsége a marxista—Ieninista tanításhoz támogatja a proleta­riátus történelmi világszerepének sikeres megvalósí­tását. Ezzel kapcsolatban élesen el kell ítélni a maois­ták leninistaellenes—szovjetellenes irányvonalát, ami megkárosítja közös ügyünket. A lenini párt XXIV. kongresszusa a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a nemzetek szabadsá­gáért és függetlenségéért folytatott harc széles körű programját tűzte ki. A párt legfontosabb feladataként tűzte ki a szocialista rendszer sokoldalú megszilár­dítását, a nemzeti és szociális felszabadulásukért küz­dő nemzetek szociális felszabadulását. Az SZKP XXIV. kongresszusa óta eltelt időszak eseményei újból a kommunisták lenini pártja által kitűzött és megvaló­sított politikai irányvonal helyességét bizonyítják. Az SZKP a munkásosztály, az egész szovjet nép pártja, mivel kifejezi létérdekeit. Az alkotó marxiz­mus pártja, amely tevékenységében megtestesíti a forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorLat egysé­gét. A marxista—Ieninista párt vezető szerepe alap­vető feltétele annak, hogy a munkásosztály sikeresen megvalósíthassa világtörténelmi szerepét. Az SZKP határozottan fellép minden olyan revizionista kísérlet ellen, amely le akarja becsülni a párt szerepét, a párt lenini szervezeti szabályainak jelentőségét. Az SZKP a munkásosztály marxista—Ieninista értelmezéséért folytatott következetes harcának — amint azt a test­vérpártok beismerik — nagy a nemzetközi jelentő­sége. A Szovjetunióban a kommunista párt a dolgozók létérdekeiért folytatott hosszú harcával vívta ki vezető szerepét. A párt vezető szerepének növekedése a mai szakaszban hazai és nemzetközi szerepeiből, a tömegek politikai érettségének és alkotó aktivitá­sának növekedéséből, a szocialista demokrácia kibő­vítéséből, a társadalom irányításával szemben támasz­tott igények fokozásából, a dolgozók kommunista ne­velésének megjavításából következik. A kommunista párt a kommunizmus építése során szerzett tapasz­talatok marxista—Ieninista általánosítása alapján dolgozza ki az állami és a társadalmi szervek politi­kai irányvonalát, sokoldalúan fejleszti a tömegek alkotó aktivitását, és egységes cél felé — a kommu­nizmus győzelme felé orientálja törekvésüket. A munkásosztály vezető szerepe a kommunizmus építése során, a kommunista párt bevált vezetése, a XXIV. kongresszus történelmi jelentőségű határoza­tainak aktív támogatása biztosítja, hogy ezt az óriási nagy nemzetközi jelentőségű építőprogramot sikere­sen teljesítjük. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kong­resszusa újból bebizonyította a nemzetközi munkás- osztály és az imperializmus ellen harcoló nemzetek előtt, hogy az a párt, amelyet Lenin alapított, a szo­ciális haladásért, a kommunista jövőért folytatott harc élén halad. A szovjet nép bátran úttörőként ha­lad előre, utat tör az egész emberiség előtt a kommu­nista társadalom feLé. Az egész forradalmi világfolyamat a munkásosz­tálynak a világtörténelemben betöltött szerepét bizo­nyítja, ^demonstrálja a szocializmus életerejét és azt a képességét, hogy széles körű szociális és politikai jogokat, békét és sokoldalú fejlődést tud biztosítani a dolgozóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents