Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám, szombat

I Hétvégihírmagyarázatunk | űrszó Az északír válság új fejezete Viharosan kezdődött Eszak-lrország londoni kormánytása. A hírügynökségek ugyanis arról számolnak be, hogy az el­múlt két napban soha nem látott hevességgel újultak ki a robbantások, s most már nemcsak az IRA, hanem a szélső­séges protestánsok is terrorakciókba kezdtek. Mint ismeretes, egy hete annak, hogy Belfastban és Lon­donban politikai bomba robbant. Edward Heath miniszterel­nök kétnapos reménytelen tárgyalás után — melyeket Brian Faulkner északír miniszterelnökkel folytatott — a parlament­ben bejelentette, hogy kormánya felfüggeszti Észak Írország autonómiáját, s minden jogi és végrehajtó hatalom Westmins­terre Iaz angol alsóházi száll át. Az új rend egy évig lesz érvényben (szükség esetén azonban meghosszabbítható) és a végrehajtó hatalom gyakorlását a brit kormány veszi át. Azóta a brit parlament /4B3 szavazattal 18 ellenében) már jóváhagyta a kormány döntését, a királynő pedig csütörtökön szentesítette a hatalom/osztást. 1972. IV. 1. „Kalkulált kockázat" Hic Rhodus, hic salta! Itt van Rhodosz, itt ugorj! — mondta a régi római közmondás, s az északír eseményeket látva a Heath-kabinetnek már rég ug­rania kellett volna. A lépés- kényszert persze nemcsak az állandóan romló északír hely­zet idézte elő, hanem annak nemzetközi összefüggései is. A londoni kormánynak a Közös Piac tagországai előtt megle­hetősen kellemetlen volt, hogy az angol belpolitika — éppen az ulsteri események miatt — rendkívül ingatag benyomást keltett. Nem is beszélve arról, hogy az ír Köztársasággal ki­robbant konfliktusa csak fokoz­ta „rossz közérzetét“, hisz a Közös Piac egyik leendő tag­országáról van szó; s ez sémmi- képpen sem lehetett a most csatlakozó Nagy-Britannia szá­mára mellékes. Valójában a Stormont és az északír autonóm kormány, melyben a protestáns naciona­listák szélsőjobboldali szárnya volt az irányadó, már régóta egyre elviselhetetlenebb lett. Ezéri a politikai bomba „.má­sodik“ fokozatának robbanása, Faulkner lemondása nem oko­zott különösebb meglepetést. Legfeljebb azt jelzi, hogy a brit kormánynak nemcsak az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg] ter­rorakcióival kell szembe néz­nie, hanem mostantól kezdve a protestáns szélsőségesek erő­szakos cselekedeteivel is. Ezek ugyanis nemcsak a fél évszáza­dos kiváltságos helyzet meg­szűnését látják a londoni lé­pésben, hanem hatalmi helyze­tük megingását is. A Heath- kabinet viszont arra számít, hogy a feszültség átmeneti fo­kozódása után megkezdődhet­nek a tárgyalások és alkudozá­sok, s ezzel előbb-utóbb sike­rül mindkét szélsőséget elszige­telni. Két tűz között A jelek azt mutatják, hogy a feltételezés indokolt volt. A közel kétszázezres tüntetés, va­lamint a hét elején szervezett 48 órás sztrájk azt mutatja, hogy a protestáns szélsősége­sek próbálják útját állni a lon­doni döntésnek. Az elmúlt napok terrorcse­lekményei bizonyítják, hogy a szélső jobboldali protestáns Ulster Vanguard bandákba ve­rődött suhancok valóban akció­ba kezdtek. Felgyújtott házak és gépkocsik tüze festi ismét vörösre Észak-lrországban az eget, s a politikai demagógia minden eszközét felhasználják az ellentétek szítására. Craig volt belügyminiszter a februárban alakított „Ulsteri Lojális Élcsapat“ által szerve­zett tüntetésen „totális győzel­met" emlegetett, kijelentve, hogy az északír katolikusokkal nem léphetnek koalícióra. Az új „élcsapat“ vezére az ellenség likvidálását emlegette. Már maga ez is jelzi, hol tartanak az unionista szélsőségesek, s mennyire veszélyes robbanó­anyag gyűlt fel az országban. A polgárháború veszélye A polgárháború veszélye, mely három évvel ezelőtt még fel sem merült, egyre közeledő veszélynek látszik. Rendre meg­buktak eddig azok a minisz­terelnökök [O’eill és Chichester- Clark), akik a reformok felé hajlottak, s az ellentétekre jel­lemző, hogy a fél millió kato­likus jogfosztotlsága ebben a másfél milliós országban, egyre inkább mellékessé válik. A ki­bontakozó reakciós egységfront tál szemben a katolikus sze­génynegyedek most a barikád védelemre rendezkednek be, s a polgárháború veszélye immár elkerülhetetlennek látszik. Ebben a politikai légkörben kétségtelenül minden lépés döntő lehet, s ezért próbálko­zott most a londoni kormány az utolsó lehetőségek egyikével. Hogy milyen kilátással? Az el­sősorban attól függ, biztosít­ják-e a tartományban a demok­ratikus szabadságjogok érvé­nyesülését, beleértve a kisebb­ség törvényes jogait is, csök­ken-e a munkanélküliség, s megoldódnak-e az alapvető szo­ciális problémák. Bár a tory-kormány most a Stormont elütötte a hatalomtól, kérdések kérdése, képes-e a gyarmati állapotokat megszün­tetni. Betty Sinclair, a belfasti szakszervezeti tanács képviselő­je szerint „a Heath-féle megol­dás nem ad biztosítékokat a la­kosság széles rétegeinek arra, hogy szociális és politikai hely­zetük megjavul.“ Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának Po­litikai Bizottsága pedig nyilat­kozatban szögezte le: a londo­ni uralom megteremtése nem jelent megoldást, de bizonyltja a Heath-kormány politikájának, az angolok által támogatott északír kormányzat fél évszáza­dos terroruralmának és az or­szág megosztottságának teljes csődjét. Mit tehet London? Amit tett, azzal Wilson, a munkáspárti vezér is közössé­get vállalt. Heath szerint a kezdeményezés célja: „az erő­szakos cselekmények felszámo lása, a terroristák és támoga­tóik elszigetelése" volt. Reform javaslatának két alappillére ként leszögezte: Észak-íror­szágnak, mint az Egyesült Ki­rályság részének alkotmányjogi státusát csak népszavazással változtathatják meg (ami gya­korlatilag a jelenlegi helyzet fenntartását jelenti, mivel Észak- Irország lakosságának többsége a brit unió híve], a másik alap­pillér pedig, hogy a katolikus kisebbségnek „igazi és jelenté­keny szerepel kell kapnia azok nak a döntéseknek a meghoza­talában, amelyek a jövőjét for­málják“. A kormány döntésével két­ségtelenül magához ragadta a kezdeményezést, s ígéretei vá­rakozást ébresztenek. A prob-, léma lényege azonban nem az ígérgetésekben van, hanem a mindenfajta elnyomás és diszk­rimináció — beleértve a tör­vénytelen internálásokat is — megszüntetésében. A bajok orvoslása hozzájá­rulhat ahhoz, hogy a szélsősé­gesek elszigetelődnek, s az ú| helyzethez való alkalmazkodás, helyezkedés a protestánsok kö­rében is új erőviszonyokat hoz létre. Ehhez azonban a tény­leges demokratikus reformok sürgős megvalósítására van szükség. Minden késedelem és halasz­tás csak fokozza az északír lakosság tragédiáját. Olyan mo­dus viuendire van most szük­ség, mely a protestáns ultrák elszigetelésével javítani képes az elnyomott és kisemmizett kisebbség helyzetén. FONOD ZOLTÁN Folytatódik Angela Davis pere San fosé — Csütörtökön a vád három tanújának kihallga­tásával folytatódott a kalifor­niai San Jóséban az Angela Davis ellen folyó per. Mint az AFP hírügynökség megjegyzi, a három tanú vallomása furcsa paradoxként a védelem állás­pontját látszik Megerősíteni. Elsőnek az 59 éves Maria Graham asszony lépett a tanúk emelvényére. Vallomása első ré­szében azt állította, hogy Jack­son többször azt kiáltotta: „Sza­badságot a Soledad-fivéreknek“. Howard Moore ügyvéd kérdé­seire azonban megingott és el­ismerte, hogy a lövöldözés ál­tal támadt zajban és rémüle­tében már nemigen tudta mi történik, s tulajdonképpen nem meri határozottan állítani, hogy a fentebb idézett szavak el­hangzottak volna. A másik két tanú, Doris Witt­mer és Norene Morris vallo­másukban tagadták, hogy hal­lották volna a Soledad fivérek kiszabadítását követelő kiáltá­sokat, s elmondották azt is, hogy a támadás végrehajtói emberségesen viselkedtek tú­szaikkal szemben. A csütörtöki tárgyalási nap mérlegét megvonva a hírügy­nökségek egyhangúlag azon az állásponton vannak, hogy az elhangzott tanúvallomások ko­molyan megingatták a vád ál­lításait, s nem szolgáltattak bi­zonyítékot arra, hogy a San Rafael-i kétségbeesett kísérle­tért felelősség terhelné a So- ledad-fivéreket, vagy Angela Davist, akinek neve el sem hangzott a San Rafael-i bíró­ság épületében. A következő tanúk kihallga­tására a húsvéti ünnepek után kerül sor. Vizsgálat az ITT konszern ügyében Újabb államosítás Chilében Santiago — Hatvan napon belül jelentést kell tennie an­nak a 13 tagú különbizottság nak, amelyet a chilei parla­ment csütörtökön jelölt ki a ITT amerikai konszern és a CIA Amerikai Hírszerző Köz­pont chilei aknamunkájának ki­vizsgálására. A bizottság kije­lölésére lack Anderson ameri­kai újságíró múlt héten közölt leleplező adatai nyomán ke­rült sor. A különbizottság tagja az el­lenzék hét és a népi egység hat képviselője. A santiagói parlament idő­közben lezárta a rendszer megdöntésére és Allende meg- gyilkolására szőtt, de meghiú­sított összeesküvés körülmé­nyeinek kivizsgálását. A zárt aj­tók mögött tartott parlamenti ülésen Hernan del Canto bel­ügyminiszter 80 perces beszá­molót tartott az elvetélt puccs­kísérlet körülményeiről, s tér­képekkel és egyéb dokumentu­mokkal bizonyította a „Haza és Szabadság“ elnevezésű jobb oldali szervezet bűnrészességét. A chilei ellenzéki képviselők azonban e bizonyítékok elle­nére azt erősítgették, „nincse­nek meggyőződve arról“, hogy a jobboldal múlt péntekre va­lóban államcsíny kísérletet idő­zített. Chilében a népi egység kor­mányának egyéves fennállása óta 10,5 százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság. Míg az 1068—1972-es években ezer él­ve született gyermekből 79 meghalt, addig ez a szám a múlt évre 71-re süllyedt. Az anyák gyermekágyi halá­la 1,8 százalékról 1,4-re csök­kent. Ezek az adatok a népi kormány szociális intézkedé­seinek hatékonyságát bizonyít­ják, s igazolják Allendének az 1970. évi választási harc ide­jén tett ígéreteit. Chilében államosították a Du Pont amerikai konszern chilei leányvállalatát, amely az or­szág bányaiparában alkalmazott robbanóanyagok 75 százalékát gyártja. Chilében az állami szektorba vonták az Interoceanica tenger- hajózási társaságot, amely olaj és petrokémiai termékek szál­lítását bonyolítja. A chilei ál­lam az iparfejlesztési hivatal révén felvásárolta a társaság részvényeinek zömét. Ünnepek— katonai készültséggel Belfast — Brian Faulkner csütörtökön, mielőtt benyújtotta volna lemondását miniszterel­nöki tisztéről, beszédet tartott. Faulkner azt mondotta, hogy pártja, az Unionista Párt nem vesz részt a polgári engedetlen­ségi mozgalomban az angol ha­talomátvétel miatti tiltakozásul. Felszólított mindenkit, hogy ne akadályozzák az ország ipari és gazdasági életének normális menetét. Kedden, amikor a még hiva­talban lévő miniszterelnök a mozgalom szélsőjobboldali ve­zetőjével, Graiggel együtt a par­lament épületének erkélyéről köszöntötte a brit hatalomátvé­tel ellen tiltakozó mintegy száz­ezer protestánst, úgy tűnt, hogy az unionisták is készek az erő­szak útját választani. Faulkner csütörtöki állásfoglalása egyes megfigyelők szerint ezt a lehe­tőséget kizárta és a jelek sze­rint elhatárolta magát a szélső­séges „Ulsteri Élcsapat Mozga­lomtól“. William Whitelaw csütörtö­kön az angol légierő ktilöngé- pön érkezett Belfastba, bizton­sági őrök kíséretében, hogy a vallási csoportok által meg­hirdetett tüntetések miatt rend­kívül válságosnak ígérkező hús­véti ünnepeket már Ulsterben töltse. Peking névtelen bírálata Peking — A Zsenmin Zsipao kommentátora, akiben a meg­figyelők általában magas ran­gú kínai vezetőt sejtenek, — a VDK és a DIFK álláspontját visszhangozva csütörtökön . és pénteken ts külön cikkben bí­rálta „az amerikai imperializ­must“ — anélkül azonban, hogy Nixon amerikai elnök nevét egyszer Is említette volna. Az első kommentár az Egyesült Államokban megrendezett „ha­difogoly héttel“, a másik a pá­rizsi értekezlet felfüggesztésé­vel kapcsolatban szögezte le a kínai nézetet — de míg a lap­ban ugyancsak ismertetett viet­nami állásfoglalások kifejezet­ten kiemelik Nixon személyes felelősségét is, a kínai hírma­gyarázó cikkében általában az „amerikai kormányról“ és az „amerikai imperializmusról“ esik szó. Ez a különbségtétel követke zetesen. érvényesül a kínai saj­tóban Nixon pekingi látogatása óta. A pekingi állásfoglalások rámutatnak, hogy amennyiben a washingtoni kormányzat „va­lóban meg akarja oldani a viet­nami kérdést, el kell fogadnia a DIFK és a VDK javaslatait“, amennyiben az amerikai kor­mány továbbra is kitart a pári­zsi értekezlet aláaknázására irányuló durva manővere mel­lett, még súlyosabb vereséget fog szenvedni — hangsúlyozza a pénteki kommentár. A kínai sajtó bőségesen idézi az ame­rikai kormányzatot elítélő kül­földi nyilatkozatokat, de saját véleményét visszafogottabb megfogalmazásban fejti ki és tartózkodik Nixon személyes megbélyegzésétől. Megkezdődött a Finn KP XVI. kongresszusa Helsinki — Helsinkiben teg­nap megkezdődött a Finn Kom­munista Párt XVI. kongresszu­sa. A három napig tartó kong­resszuson mintegy 500 küldött és vendég vesz részt. A CSKP küldöttségét OldFich Svestka, a CSKP Központi Bizottságának titkára vezeti. A kongresszus napirendjén szerepel a Finn KP Központi Bizottságénak beszámolója, amelyet Aarne Saarinen, a párt elnöke ad elő. Az FKP egysé­gének megszilárdításáról és tö­megbázisának bővítéséről Tais- to Sinisalo, a párt alelnöke szá­mol be. Arvo Aalto, a párt főtit­kára, a párt soron következő fel­adataira vonatkozó politikai dokumentumot terjeszti elő. A kongresszus megválasztja a párt vezető szerveit. Meteor Moszkva — A Szovjetunióban csütörtökön Meteor jelzésű mes­terséges meteorológiai szput- nyikot bocsátottak fel. Fő fel­adata operatív időjárás-előrejel- zrfsi szolgálathoz szükséges ada­tok szerzése. A szputnyik pályájának mű­szaki jellemzői: maximális föld­távolsága (apogeum] 903 km, minimális földtávolsága (peri­geum) 878 km, pályasíkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge «1,2 fok. Kezdeti keringési ideje 102,6 perc. A Meteor szputnyikon időjá­rásjelző berendezésen kívül be­szereltek még, egy, a bolygó és a Föld összeköttetését biztosító rendszert, rádiórendszert egyes pályaelemek pontos mérésére és rádiótávmérési rendszert az adatok földi továbbítására. A Szovjetunióban tegnap fel­bocsátották a Kozmosz-482 jel­zésű mesterséges holdat. Kez­deti keringési ideje 201,4 perc, apogeuma 9813 km, perigeuma 210 km, hajlásszöge 52 fok. A szputnyik műszerei szabálysze­rűen működnek. HENRY WINSTON, az Egye­sült Államok Kommunista Párt­jának elnöke nyilatkozatot tett közzé, amely felhívja a haladó erőket, hogy aktívabb küzdel­met folytassanak a fajüldözés ellen. WILLE PESSINEK, a Finn Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsága tagjának 70. születésnapja al­kalmából átnyújtották az Októ­beri Forradalom Rendjét. A ma­gas kitüntetést Arvid Pelse, az SZKP Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja adta át az ünnepeltnek a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének megbízásából. A JAPÁN IPARI DOLGOZÓK 24 órás sztrájkot hirdettek, amelynek során béreik emelé­sét követelik. MIHAIL LESZECSKO szovjet miniszterelnök-helyettes' fogad­ta ján Havelkát, Csehszlovákia moszkvai nagykövetét. GRECSKO marsallt, a Szov­jetunió honvédelmi miniszterét, aki hivatalos látogatáson Ju­goszláviában tartózkodik, fo­gadta Tito elnök. SALVAUOKBAN az állam­csíny-kísérlet miatt elrendelt kijárati tilalmat, tekintettel a húsvéti ünnepekre, felfüggesz­tették, de a jövő hét elején visszaállítják — jelentette be Fidel Torres tábornok, hadügy­miniszter. EGY UAKAKI különbíróság kémkedés, illegális fegyvenar- tás, valamint okirathamisítás miatt 13 személyt egy évi fel­függeszti, tt börtönbüntetéstől 15 évig terjedő kényszermun­kára ítélt; 12 vádlottat felmen­tettek. HAVANNÁBAN folytatja mun­káját a Kubai Ifjúkommunisták Szövetségének II. kongresszus«. ;

Next

/
Thumbnails
Contents