Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 92. szám, szerda

pártok tevékenységének feltételei a fejlődés gazdasági és politikai integrációjával párhuzamosan egyre inkább hasonló jellegűek. Hasonlóan hatnak ős a jövőben is hatni fognak a tudományos-műszaki forradalom következményei. Ez a megállapítás annak ellenére, hogy más alapból indul ki, és mások a társadalmi következményei, a szocialista országok számára is érvényes.

A mai nemzetközi fejlődés kibővíti és megszilárdítja az internacionalizmus gazdasági, szociális és politikai alapját. A forradalmi munkásmozgalom megalapítóinak jelszava, a „Világ proletárjai, egyesüljetek!“ ma még döntőbb érvényű. A kommunista mozgalom nem vesztette el nemzetközi jellegét. E jellegét meghatározó valamennyi tényező fennáll. A tőke elmélyítette nemzetközi kapcsolatát és a fejlődő integrációval összefüggésben kiterjeszti az állami monopolterületre is. A világkapitalizmus a múltban sohasem képviselt olyan egyesült erőt, mint ma. Sohasem hangolta egybe, gondolta át és leplezte olyan gondosan a forradalmi erők ellen irányuló akcióit, mint ma. Sohasem képviselte az akciók olyan sokoldalú komplexumát, mint ma.

A proletár internacionalizmus három alapvető fejlődési időszakát ismerjük, melyek lényegében megegyeznek az osztályharc korszakaival. Az első időszak a szervezett forradalmi munkásmozgalom kezdetétől a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig terjed. Ez az időszak kapcsolódik a Kommunisták Szövetségének tevékenységéhez, amelyben Marx és Engels is dolgozott, továbbá az I. Internacionálé és a II. Internacionálé tevékenységéhez. A második időszak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől a második világháború végéig terjed. Ebben az időszakban a forradalmi mozgalom tevékenységének alapjait V. I. Lenin és az orosz bolsevikek rakták le és összefügg a Kommunista Internacionálénak a nemzetközi kommunista mozgalomban kifejtett tevékenységével. A harmadik időszak a második világháború utáni évek; a szocialista világrendszer megalakulásához, megszilárdulásához és aktív hatásához kapcsolódik.

A három fejlődési időszak mindegyikében a proletár internacionalizmus érvényesítését illetően érvényes volt az az elv, hogy nem elegendő a proletár internacionalizmus elveit deklarálni, ezek8t a' gyakorlatban is érvényesíteni kell. Arra kell törekedni, hogy a saját politika kialakításában — a többi haladó erők támogatásával és együttműködésével — valamint a nem marxista elméletek és gyakorlatok elleni harcban is érvényesüljenek. A forradalmi mozgalom történetéből tudjuk, sok opportunista szavakkal kifejezte hűségét a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus iránt, a gyakorlatban azonban nacionalista, forradalomellenes politikát folytatott, amely ellentétben áll a munkásosztály alapvető érdekeivel. Ezenkívül közvetlen támadásokat hajtottak végre a proletár internacionalizmus elvei, valamint a forradalmi és nemzetközi kommunista mozgalom egész történelmi fejlődése ellen. A különböző országik revízionistái meglepő módon egyetértenek e fejlődés elferdítésében. Ebből az álláspontból indultak ki a jobboldali opportunisták nálunk, Garaudy Franciaországban, Fischer Ausztriában és mások. így a revizionista erők egy frontban lépnek fel a proletár internacionalizmus elveit támadó és a forradalmi erők egységének megbontására és gyengítésére törekvő imperialistákkal. Támadásaik formája ma már nem olyan primitív, mint a múltban, látszólag tudományosabb, de ugyanakkor leplezettebb formákat alkalmaznak. A primitív antikommunizmus érveit a fejlődés már régóta megcáfolta. Az imperialisták által a kommunista mozgalom ellen használt eszközök és formák egyre sokrétűbbek. Nincs szó már csupán durva gazdasági vagy politikai zsarolásról, az imperialisták akciói egyre finomabban árnyaltak — különösen az ideológiai aknamunka területén.

A szocialista világrendszer kialakulásával bővült a proletár Internacionalizmus fogalma. Szocialista internacionalizmus keletkezett, amely azt a valóságot fejezi ki, hogy a proletár internacionalizmus, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom elvei egyúttal a szocialista államok külpolitikájának elvei is. A .proletár internacionalizmus alapelvei így a történelemben először váltak a nemzetközi kapcsolatok elveivé és a szocialista államok között kötött nemzetközi szerződésekben nemzetközi jogi szabályok jellegét öltik. A szocialista internacionalizmus a szocialista országok közös osztályérdekelnek létezé*

séből és a szocializmus sorsáért viselt közös felelősségből indul ki.

A proletár internacionalizmus áthatja a társadalmi lét minden oldalát és a proletariátus tudatát. Alapja az összes ország és nemzet munkásosztályának közös érdekei. A forradalmi mozgalom fejlődésével gazdagodnak az internacionalizmus elvei. szélesedik a hatáskörük és tartalmuk állandóan bővül a történelmi tapasztalatokkal A proletár internacionalizmus lényegében négy alapvető irányban fejlődött.

Az első irányzat a különböző országok munkásosztálya szolidaritásának gyakorlatára vonatkozik. A munkásmozgalom akciói eleinte nem lépték túl az üzemek falát. A proletariátus professzionális szervezettségének növekedésével bővült a közös akciók kerete, kialakult a munkásság harcával való szolidaritás platformja. A munka és a tőke közti ellentmondás kiéleződése és az a tény, hogy a munkásság haladó része rádöbbent érdekeik ellentmondó voltára, kialakította a feltételeket a munkásosztály internacionalista politikai akcióihoz. Ezen az úton határkövet jelentett a proletariátus politikai pártjának megalakulása. A forradalmi munkáspárt megalakulásával a proletár internacionalizmus, a forradalmi munkásmozgalom politikai elve osztálypolltika lett, amely a szocialista forradalom elméletével és gyakorlatával egyesíti az egész kommunista mozgalom tevékenységét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme egyúttal a proletár internacionalizmus győzelmét is jelentette. A proletárdiktatúra első állama a világforradalom alapja, a proletár internacionalizmus eszköze lett, s a proletár internacionalizmus a szovjet állampolitika elvévé vált. A második világháború után a forradalom új menete a proletár internacionalizmus további fejlődéséhez vezetett. A proletár internacionalizmus a szocialista közösség keretében a nemzetközi kapcsolatok elvévé vált. Oj vonásokat kapott, melyek meghatározzák a szocialista országok és a gyarmati iga alól felszabaduló, fiatal, független államok kapcsolatait.

A proletár internacionalizmus fejlődésének második irányzata a proletariátus osztályöntudatára vonatkozik. A proletár internacionalizmus gyakorlatának fejlődésében minden szakasz magában foglalja a proletariátus politikai gondolkodásának területén végbement változást. A proletariátus internacionalista tudatának kialakításában az első jelentős lépés az átmenet a különböző nemzetek munkássága közös osztályérdekelnek emocionális elismerésétől az osztályszolidaritás értelmének, mint a politikai program részének megértéséhez. Az internacionalizmus és a forradalmiság összekapcsolása, valamint ennek alapján a kommunista mozgalom kialakulása új szakasz kezdetét jelentette a munkásosztály internacionalista öntudatának fejlődésében. A világ felszabadító mozgalmának valamennyi további történelmi változását a munkásosztály internacionalista öntudatának fokozódása kísérte. Ez a fejlődés a nacionalista nézetek elleni harcban megy végbe. A nacionalista nézetek gyakran az elszigetelődés, az egoizmus és a soviniszta hatalmi fölény veszélyes formált öltik.

A proletár internacionalizmus fejlődésének harmadik irányzata abban tükröződik, hogy hatásának szociális szférája lényegesen kibővül. A proletár internacionalizmus eleinte egy ország munkásosztálya Ideológiájának és gyakorlatának elve volt. Az imperializmus szakaszában hatáskörébe kerültek a gyarmatok elnyomott tömegei. Ma a monopóliumok elleni harcba, melynek súlya főként a munkásosztály vállára hárul, bevonjuk a parasztok, a kispolgárság, a műszaki értelmiség és a hivatalnokok újabb tömegeit. Ezek a szociális rétegek magukévá teszik a proletár internacionalizmus egyes elveit és tapasztalataik alapján arra a felismerésre jutnak, hogy akcióikat jobban egybe kell hangolniuk a munkásosztály és a szocialista világrendszer akcióival. A nem proletár rétegek az internacionalizmus és a nacionalizmus gondolatainak éles harcában elsajátítják a proletár internacionalizmus elveit. A nacionalizmusnak mély gyökerei vannak a nem proletár társadalmi rétegek és csoportok jelentős részének tudatában és gondolkodás- módjában.

A proletár internacionalizmus hatása szociális szférájának kibővülésével összefügg az a tény, hogy Lenin az imperializmus időszakában minden ország és elnyomott nemzet proletariátusa egységének gondolatával bővítette Marx és Engels jel