Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó
Oj minőségű gazdasági FELADATOK Szemelvények Josef Kempný elvtársnak, a CSKP KB elnökségi tagjának és titkárának a Hospodárske noviny 13. számában megjelent vezércikkéből A CSKP Központi Bizottsága februári ülésének előkészítésénél a XIV. kongresszus határozatának három fő tényezőjéből indultunk ki. Az első ilyen tényező gazdasági politikánk célja, mely a kongresszusi határozatban is népünk életszínvonalának további emelésére irányul, s melynek természetes előfelté- fple a termelés további fejlesztése és a szükséges források előteremtése. A másik alapvető tényező a gazdasági feltételek szerkezete, vagyis az a stratégiai vonal, illetve módszer, amely lehetővé teszi a célok elérését. A kongresszusi határozat ezt a stratégiai vonalat is magában foglalja. Kijelenti, hogy gazdasági feladataink teljesítésének módszereit az Intenzitás fokozása és a népgazdaságban rejlő tartalékok kihasználása alapján népgazdaságunk hatékonyságának növelése képezi. A harmadik tényező az a keret, amelyben mind a célkitűzés problematikája, mindpedig a stratégia konkrét megfogalmazást nyer. Ezt a keretet ötödik ötéves tervünk adja, mely konkrétan tartalmazza a termelési feladatokat, időben is megfelel, és a XIV. kongresszus határozatainak elválaszthatatlan része. Minőségi változás a nemzeti jövedelem képzésében 1971-ben elértük a nemzeti jövedelem tervezett 5 %-os növekedését. Ez a tény további célkitűzéseink eléréséhez bizonyos eszközöket biztosít. Ehhez a növekedéshez azonban 5,6 %- kai több társadalmi terméket kellett előállítani, mint 1970ben. Ez azt jelenti, hogy a termelési fogyasztás területén mintegy 0,7 %-kal túlléptük a tervezett mértéket. Az 1972-es évi tervidőszakban újabb 5 %-kal akarjuk növelni a nemzeti jövedelmet. Ugyanakkor azzal számolunk, hogy a társadalmi termék mennyisége csupán 4,7 %-kal fog növekedni. Tavaly a nyereség képzésében a termelés növekedése 98 %-os, az önköltségek csökkentése viszont csak 2 %-os arányban részesedett, bár fejlődésünk jelenlegi szakaszában a nemzeti jövedelem növelésének döntő útja elsősorban az önköltségek csökkentése lenne. Éppen ezért az 1972-es évi tervben azzal számolunk, hogy a nyereség képzésében az önköltségek csökkentésére 53 %-os, a termelés növekedésére pedig csak 47 %-os rész esik. Tartalékok a munkaerő és a termelési alapok kihasználásában Már többször is hangsúlyoztuk, hogy nem rendelkezünk szabad munkaerővel. A CSKP KB februári ülésének elnökségi jelentése nagyon konkrétan beszél arról, hogy jelenleg milyen mértékben használjuk ki a munkaidőt és említést tesz a munkaerő-elosztás kérdéseiről is a termelési szférában. A vállalatok többségében csupán a dolgozók 35—45 százaléka végez közvetlenül termelő- munkát. Általában a dolgozóknak mintegy 55 %-a a szolgáltatási tevékenységek területén, a rezsimunkákban és az irányítás területén dolgozik, tehát olyan munkakörben, amely a termelés biztosítását szolgálja ugyan, de nem végez közvetlenül termelőmunkát. A hatékonyság másik jelentékeny forrása a tárgyiasult munka fogyasztása. Pontos felmérések nélkül is tudjuk, hogy a vállalatokban anyagi és termelési normák nélkül dolgoznak és az anyagokkal felelőtlenül gazdálkodnak. Hasonló a helyzet az álló alapok kihasználásában. A nagy ipari vállalatokban végzett felmérések rámutatnak, hogy a gépi munkahelyek kihasználása kb. 50 %-os. Ennek ellenére a vállalatok újabb üzemrészek építését igénylik. A termékek megújítása több figyelmet igényel A hatékonyság forrásainak további csoportjait a termelés szerkezeti területén találjuk. Az elnökségi jelentésben erről is történt említés. Komoly problémává válik nálunk a termékek inovációjának területe. A termékek inovációjának, felújításának kérdéseit a vállalatok vezetői a termelő berendezések felújításával, tehát újabb beruházási igényekkel hozzák összefüggésbe, holott a kapitalista államokban a termékek felújítását többnyire régi berendezésen és a régi emberekkel valósítják meg. Bizonyos forrásokkal rendelkezünk, amelyeket befektetünk a termelésbe, hogy új termékeket nyerjünk. Ezeket közös néven a termelés tényezőinek nevezzük függetlenül attól, hogy emberi munkáról, anyagokról, vagy gépi berendezésekről van szó. A feladat az, hogy ezeknek a termelési tényezőknek a felhasználásával az új használa ti értékek termelésében maximális eredményeket érjünk el. Az állóalapok jobb kihasználása érdekében Szlovákia gazdaságának termelési alapjai a szocialista iparosítás következtében állandóan és gyorsan növekednek. Az 1948-tól 1964-ig eltelt időszakban Szlovákia gazdaságába 144 milliárd koronát fektettünk, ebből 98 milliárd koronát a termelési alapok fejlesztésére, s ennek keretében 51 milliárd koronát az ipar fejlesztésére fordítottunk. 1970-ig további 99 milliárd korona értékű befektetést eszközöltünk Szlovákia területén. A CSKP XIV. kongresszusa határozata alapján harcot indítottunk a termelés hatékonysága növelésének édekében. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy az állóalapok tökéletesebb kihasználása a gazdasági hatékonyság növelésének egyik legjelentősebb módja, újabb beruházások nélkül lehetővé teszi a termelés mennyiségi növelését, s az így elért megtakarításokat a termelés további fejlesztésére, a társadalom igényeinek jobb kielégítésére fordíthatjuk. Az állóalapok jobb kihasználása csökkenti a termékegységre eső leírás értékét is, vagyis a termelési önköltséget, növeli a nyereséget, ami a vállalati eszközök fő forrása. Ez a tény arra ösztönzi a vállalatik vezetőit, hogy magasan hatékony beruházásokat eszközöljenek, optimálisan kihasználják a rendelkezésre álló termelési alapokat, és kellően gondoskodjanak az állóeszközök üzemképességéről. Az újratermelés üteme s a meglevő állóalapok hatékony kihasználása döntő mértékben kihat a gazdasági növekedés kérdéseire. A szocialista gazdaságban ezért rendkívül fontos az állóalapok rendszeres és ésszerű kihasználása. Az állóalapok jobb kihasználása meggyorsítja elhasználódásukat is, lerövidíti forgalmi idejüket és így kedvező feltételeket teremt a technikai jratermelés, a korszerű gépek bevezetése számára. A termelési tartalékok feltárásának szükségessége gazdasági törvényeinkből adódik. Az állóalapok kihasználásában Is vannak tartalékaink. Ezeket a tartalékokat úgy állapíthatjuk meg, hogy felmérjük azt az Időt, amikor azok nincsenek kihasználva, vagy kihasználásuk nem teljes értékű. Népgazdaságunkban a termelési berendezések kihasználásának jelentős tartalékai vannak a munkaidő nem produktív felhasználásában. A műszakok számának növelésével, a veszteségidők csökkentésével, az üzemzavarok elhárításával, a termelés jó megszervezésével és a bere”Jc,zések egyenletes terhelésével, valamint a technológiai és a munkafegyelem megtartásával jelentős mértékben növelhetjük a gépek kihasználását. A műszakok számának növelésével csökkennek a termelés közvetett költségei is, jobban kihasználhatjuk az épületeket, csökken a termékenységre eső energiafogyasztás mértéke, lerövidül a termelési ciklus, mindez azonban tökéletesebb szervezést és színvonalasabb karbantartó szolgálatot Igényel. A műszakokban való termelésnél magasabb szakképzettségű dolgozókra van szükség és nem lehetnek nagyobb kilengések az első és a második műszak teljesítményében. A fejlődés jelenlegi szakaszában az állóalapok kihasználásának mértéke népgazdaságunk hatékonyságának egyik legfontosabb problémája. A műszakok számának mutatója a hatvanas évek kezdetéig elég egyenletesen emelkedett, 1962-ben elérte a csúcsot, majd egészen 1969-ig állandóan csökkent, és több mint tíz évvej ezelőtti színvonalra esett vissza. Ha az állőalapok jelenlegi kihasználásának fokát megfelelő szintre akarnánk emelni, akkor a műszakok számának mutatóját a jelenlegi 1,4- ről 2-re, egyes ágazatokban pedig 3-ra kellene felemelni. Ellenkező esetben további több tíz- milliárd koronát olyan állóalapok létesítésére kellene fordítani, amelyek az év jelentős részében kihasználatlanul maradnának. Az anyagi-műszaki alap színvonalára és dinamikájára, a gazdasági fejlődés hatékonyságára a termelési alapok szerkezeti összetétele is kihatással van. A beruházási költségekben egyre nagyobb szerep jut a gépi beruházásoknak. Már a műszaki tervezéseknél figyelembe kel] venni az épületek gazdaságos kivitelezését és maximális kihasználhatóságát, s azt a követelményt, hogy a gépek és a technikai berendezések elérjék a legmagasabb technikai és technológiai színvonalat. Erre kötelez minket az a körülmény is, hogy az utóbbi tíz év alatt a csehszlovák népgazda-- ság állóalapjai 35 százalékkal, Szlovákia területén pedig 60 százalékkal bővültek. A termelési alapok növekedése gyorsabb volt, ami ja- vítólag hatott az alapok szerkezeti összetételére. Számos tartalékunk van tehát az állóalapok jobb kihasználásában, és ismerjük azokat az utakat is, amelyek ezen a területen a gazdaságosság növeléséhez vezetnek. A többi már csak a jó szervezésen és a vállalatok dolgozóinak felelősségteljes és öntudatos hozzáállásán múlik. SZABŰ LAJOS 4. Gondoskodjunk az irányítás mi alapok jobb kihasználásáról, a kp technológia^eyezetéséről, gyurra nyok választékát, tökéletesítsük minőséget és műszaki színvonalát * - ■'< -L __________- ' - - - - - V> *‘V- • A legnagyobb megrendelés A Magyar Népköztársaság fővárosát, Budapestet és a Dunántúl jele szászlialombattai Dunai hőerőmű látja el vil ianyenergiával. A legnagyob mfi építése III. szakaszának fő szállítója az Sz. M. Kirov nevét viselő S kai Gépgyár Tlmaßen. Ez a vállalat számítja és szereli a hat — egyenk tos — blokk kazánjainak teljes berendezését a mérő és a szabályozó te( Az első kazánt idén augusztus 31-én helyezik üzembe. Ez az akció a Tis épülő hőerőmű 200 megawattos blokkjával együtt 1 milliárd 200 millió 1 a Škodaexport eddigi történetének legnagyobb kontraktációját jelenti. I kirovi kazánépítőket munkával, akik a jelentős hazai megrendelések me ban, Jugoszláviában, az NSZK-ban és más országokban épülő hőerőművel nak berendezéseket. Képünkön a Dunai Hőerőmű alsó falának szerelése hatalmas fűtőkamrának csupán egy része. Csapágyak terven felül A Prešovi ZVL dolgozói az idén hazai és külföfldi megrendelésre 165 n tékű terméket állítanak elő. Az üzemben 14 szocialista munkabrigád dolgi megalakításával is számolnak. A brigádok tagjai több értékes munkafelaji szombati műszakot például fizetés nélkül dolgoznak le és az esedékes műi sportpályák építésére ajánlották fel. Az export feladatokat 1972. december 1 jesíteni és az év végéig további 500 000 korona értékű csapágyat állítanak ven felül. Képünkön az egyik női munkabrigád a csapágyak kézi szerel^« A telítetlen poliésztergyanták termelése világszerte növekvő tendenciát mutat. A gyártás mennyiségi növekedésével természetesen a választék is bővül. Nálunk a poliészter- gyanták termelésének és felhasználásának a kérdéseivel a Novákyi Pet- romkémiai Kutatóintézet dolgozói foglalkoznak. A kifejlesztett anyagok gyártása a Zillnai Vág menti Vegyipari Üzemben évről évre növekszik, és bővül a laboratóriumi és üzemi vizsgálások alatt álló gyártmányok választéka Is. A poliésztergyanták viszonylag magas áruk ellenére egyre nagyobb mértékben terjednek az építőiparban. Vegyi anyagokkal szemben tanúsított ellenállóképességük következtében kitűnően érvényesülnek a különböző tartályok és levezetőcsövek burkolásánál, felhasználhatók azonban a bútoriparban is. A žilinai üzemben bevezették a padlóburkolásra szolgáló Patix 224 poliészterg is. A g' halad e gyakorié azonban gának u tőipari t> moltak vállalat szolgálat a Patix 2 ga Is vá! A Páti cheba 75 videsen nek. Az ként elő a Patix mely használt A PATIX és jövoj<
