Új Szó, 1972. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-12 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

A nemzetközi mkasmnzmliiiii f A tanulmány első részét a Vasárnapi 0] Szó múlt heti számában közöltük) Hogy óriási jelentőségű a forradalmi élcsapatnak a tömegakclók vezetésére való készsége és képessége, ezt beblzo nyitották már mind pozitív, mind nega­tív történelmi tapasztalatok: egyfelől a bolsevikok 1917-es győzelme, másfelől az a vereség, amelyet több európai ország­ban szenvedett el a munkásosztály azért, mert abban az időszakban nem volt olyan harci pártja, amely a forradalom élére állhatott volna. Az állandó tömeg­kapcsolat, a fáradhatatlan tömegmunka, a tömegek nevelése a harc minden for­májának felhasználására — ez az egyet­len járható út a szocialista forradalom politikai hadseregének létrehozásában. Ez a feladat csak akkor oldható meg sikeresen, ha szorosan összekapcsolják a dolgozók mindennapi szükségleteiért vívott harccal. Lenin mindig is erre ta­nította a kommunistákat. A marxisták— leninisták elvetették a „mindent vagy semmit“ anarchista-balos tételt. A kommunista pártok sok éves tapasz­talataik alapján megtanulták, hogyan kell kellő élességgel és hozzáértéssel felvetni a tömegek mindennapi harcának kérdé­seit, kitűzni a dolgozók millióinak égető szükségleteire reagáló harci jelszavakat. Hogy ez a harc az utóbbi években olyan gigászi méreteket öltött, ez jelentősen a kommunisták tevékenységével függ ösz- sze. A kommunisták tevékenysége nem­csak fontos közvetlen eredményeket ér el azáltal, hogy megóvja a dolgozókat a gazdasági csapások legszélsőségesebb formáitól, hanem olyan messzebbmenő következtetéseket Is eredményez, ame­lyek a tömegek politikai felvilágosításá­ban és annak tudatosításában jutnak ki­fejezésre, hogy a dolgozók érdekel ösz- szeegyeztethetetlenek a kapitalizmussal mint társadalmi rendszerrel. A mai viszonyok között a munkásosz­tálynak és szövetségeseinek a társadalmi tudatában végbement nagy változásokkal kapcsolatban emelkedett a közvetlen kö­vetelések színvonala és jelentősége. A dolgozók ma nemcsak a munkanélküli­ség és a drágaság, a létbizonytalanság és a kapitalizmussal óhatatlanul együtt járó más csapások ellen tiltakoznak, ha­nem a tudományos-technikai forradalom burzsoá hasznosításának olyan következ­ményei ellen Is, mint a munka intenzi­tásának fokozódása, az idegrendszer túl­terheltsége, a fokozódó szellemi elnyo­más. Évről évre erőteljesebb harcot vív a munkásosztály a demokráciáért, a bur­zsoáziától kicsikart demokratikus jogok­nak a dolgozók érdekében való reális felhasználásáért. Mindez növeli annak a lehetőségét, hogy a munkásosztály széles rétegeit forradalmi álláspontra juttassák. Opportunizmus a munkásmozgalombon Hogy ez a lehetőség valóra váljon, ah­hoz a munkásmozgalomban le kell küz-v denl az opportunista tendenciákat, ez vi­szont megköveteli a marxista—leninista ideológia elveinek következetes védel­mét. Az utóbbi időben a kommunista mozgalomban aktivizálódott a jobboldali és a „baloldali“ opportunizmus elleni harc. Komoly csapást mértünk a revi­zionista elméletekre és képviselőikre. Csakhogy a revizionizmus elleni harc nem korlátozható egyes kampányokra. Ez a marxista—leninista pártok, a kom­munista világmozgalom fejlődésének egyik legfontosabb törvénye. Ha röviden akarjuk összefoglalni a mai opportunizmus lényegét, a következőket mondhatjuk: A jobboldali opportunizmus veszélye abban rejlik, hogy megkísérli — lejáratni a marxizmus—leninizmus nagy tanítását, ezt elavultnak minősíteni és olyan reformista ideológiával felcse­rélni, amely tagadja az osztályharcot, a szocialista forradalmat és a proletariá­tus diktatúráját; — elkenni a burzsoá társadalom fő el­lentmondásait, elplántálni azt a gondo­latot, hogy az állammonopolista kapita­lizmus forradalom nélkül alakul majd át szocializmussá; — tagadni a munkásosztálynak mint fő forradalmi erőnek a szerepét; — abszolutizálni a parlamenti mód­szereket, kisebbíteni a parlamenten kí­vüli tömegharc jelentőségét; — befeketíteni a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország szocialista építésé­nek tapasztalatait; — ignorálnl az országon belül folyó forradalmi harc kapcsolatát a nemzet­közi porondon folyó osztályharccal és a szocialista rendszer szerepét ebben a harcban. A „baloldali“ opportunizmus veszélye abban rejlik, hogy megkísérli — tagadni az antiimperialista harc átfogó általános demokratikus program­jának szükségességét, annak szükséges­ségét, hogy az általános demokratikus célokat és érdekeket összekapcsolják a proletár osztálycélokkal és érdekkel; — a kommunistákat elszigetelni a dol­gozók széles rétegeitől, passzív kivárásra kárhoztatni vagy balos kalandor akciók­ba sodorni őket, ami megnehezíti a szo­cialista forradalom politikai seregének előkészítését és a munkásosztály győzel­mét; — fellépni az ellen, hogy egyetlen áradattá olvadjanak össze korunk fő for­radalmi erői, gátolni a változó helyzet és az új tapasztalatok Idejében való he­lyes felismerését, útját állni annak, hogy a munkásosztály és valamennyi demok­ratikus erő győzelme érdekében felhasz­nálják az összes lehetőségeket az Impe­rializmus, a reakció és a háborús ve­szély elleni harcban; — abszolutizálni a hatalomért vívott harc fegyveres formáit; — tagadni vagy meghamisítani az el­lentétes rendszerű államok békés egy­más mellett élésének elvét. A „baloldali“ opportunizmus általában dogmatlzmussal párosul és óhatatlanul szektás szűklátókörűséghez vezet. ' jobboldali és a „baloldali“ opportu- ii üst — eltérő állásfoglalása ellenére — egyesíti a közös forradalom-ellenes tendencia. Ez a két irányzat ma az an- timarxista és antilenlnlsta eszmei és po­litikai befolyások legfőbb érvényesítője a kommunista és munkásmozgalomban. Mind a jobboldali, mind a „baloldali“ opportunizmus lényegében a forradalom ellen irányuló célokat követ; képviselői azzal próbálkoznak, hogy aláássák a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségét, gyengítsék a testvérpártok Inter­nacionalista kapcsolatait az SZKP-val. Mind a jobboldali, mind a „baloldali“ opportunizmus gyengíti a kommunista pártok harcképességét, aláássa a munkás- osztály forradalmi pozícióit, az imperia­lizmus elleni harc pozícióit, fékezi a vi­lágforradalmi folyamat fejlődését. Elvi jelentőségűek az SZKP XXIV. kongresszusának a revizionizmus elleni harcra vonatkozó tételei. Nem elegendő megbélyegeznünk a reviztonistákat, mint a munkásosztály ellenségeit, feltétlenül le kell lepleznünk nézeteik antilenlnlsta értelmét is. Feltétlenül szükséges, hogy marxista—leninista álláspontról feltár­juk azoknak a problémáknak a tényle­ges tartalmát, amelyekre a revizionis­ta ideológusok spekulálnak. Leonyld Brezsnyev elvtárs a Központi Bizottság­nak az SZKP XXIV. kongresszusán elő­terjesztett beszámolójában hangsúlyozta, hogy „kárt okoz az ügynek, ha a régi formulákat Ismételgetjük ott, ahol azok már Idejüket múlták, ha képtelenek va­gyunk, vagy nem akarjuk új módon meg­közelíteni az új problémákat. Az Ilyesmi további lehetőségeket teremt arra, hogy a marxizmus—leninizmus látszatát öltő revizionista hamisításokat terjesszék. Az elméletünk és gyakorlatunk ellen inté­zett burzsoá és revizionista támadások bírálatának meggyőző erejét nagymér­tékben fokozza, ha ez a bírálat a társa­dalomtudományok, a marxista—leninista elmélet tevékeny és alkotó fejlesztésére támaszkodik.“ I A nacionalizmus elleni hairc A mai viszonyok között különös jelen­tőségre tett szert a nacionalizmus elleni harc. A gyakorlat megmutatta: a revizio­nista torzítások és a nacionalista inga­dozások szorosan összefüggnek. Ahol megtűrik a marxista —leninista elmélet­től való revizionista elhajlásokat, ott rés nyílik ahhoz, hogy a forradalmi mozga­lomba behatoljon a kispolgári naciona­lista Ideológia. És fordítva, a proletár internacionalizmusról nacionalista vágá­nyokra való mindennemű lecsúszás teret enged a jobboldali és a balos revizionis­ta elemek tevékenységének. A nacionalizmus sokat árt a forrada­lom ügyének. A nacionalista elhajlások gátolják azoknak a kedvező nemzetközi feltételeknek a kihasználását, amelyeket a szocialista világrendszer minden sike­re, az imperializmus és a reakció tábo­rának gyengülése teremt az adott ország munkásosztályának harcához. A nacionalizmus az egész forradalmi antiimperialista mozgalom veszedelmes ellensége. S nem véletlen, hogy a mo­nopoltőkés burzsoázia az utóbbi Időben különösen nagy reményeket fűz hozzá. A burzsoá ideológusok egy olyan tételt állítottak fel, amely szerint a proletár- forradalmak kora lejárt, és azt a harcos nacionalizmus kora váltotta fel, s amely szerint ez a nacionalizmus mindenütt fe­lülkerekedik a szocializmuson. Már Lenin is rámutatott arra, hogy milyen szívósak a nacionalista előítéle­tek. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy a mai viszonyok között bizonyos objektív okok játszanak közre megélénkülésükben, sőt erősödésükben. A nacionalizmus olyan progresszív folya­matokra spekulál, mint a népek nemzeti öntudatának rohamos növekedése, olyan tömegeknek a politikai életbe való bekap­csolódása, amelyek jelentős részükben nem ébredtek még tudatára osztályérde­keiknek. Lenin feltárta, milyen nagy különbség van az elnyomó népek reakciós naciona­lizmusa és az olyan nemzetek naciona­lizmusa között, amelyek harcra keltek, hogy lerázzák a kolonializmus béklyóit. Arról beszélt, hogy a kommunistáknak — az elnyomott országokban dolgozó és kizsákmányolt tömegekkel való széles körű kapcsolatok kiépítése mellett — olyan nemzeti tudatnak a fellendülésére is kell támaszkodniuk, „amely most éb­redezik ezekben a népekben, amelynek szükségképpen fel kell ébrednie, és amely történelmileg igazolt.“ (Lenin Vá­logatott művei. III. kötet. 137. old.J. Támogatva az elnyomott nemzetek és a fejlődő országok nacionalizmusának általános demokratikus, antiimperialista tartalmát, a kommunisták nem tévesztik szem elől azt sem, hogy a nacionaliz­musban kifejezésre juthat a reakciós, ki­zsákmányoló felső réteg Ideológiája is, e rétegnek az a törekvése, hogy a fiatal államokat az imperializmus szekeréhez kösse. A nacionalizmus haladó, antiimperia­lista oldala és reakciós oldala közötti határ történelmileg változó. A naciona­lista jelszavak gyakran változtathatják társadalmi-politikai tendenciájukat és a nemzeti felszabadításért vívott harc esz­közéből olyan eszközzé válhatnak, amely gátolja az antiimperialista erők tömörü­lését, de még a nemzetközi forradalmi mozgalom fő erői ellen Irányuló hege- monista-sovinlszta politikát is szolgálja, amint ezt a maóisták esetében tapasz­talhatjuk. A nacionalizmus különösen veszélyes akkor, amikor szovjetellenes színezetet kap. Éppen ezt használja ki leginkább az imperialista burzsoázia a szocializmus és a kommunista mozgalom elleni harc­ban. Az SZKP XXIV. kongresszusa után a testvérpártok fokozták a harcot a szovjetellenesség minden válfaja ellen, többek között a „baloldali“ és „forra­dalmi“ frázisokkal leplezett szovjetelle­nesség ellen. Jellemző ebből a szempont­ból Gilberto Vielra elvtársnak, a Kolum­biai Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga főtitkárának egyik legutóbbi nyilat­kozata. A Kolumbiai Munkásszövetség által szervezett találkozón megállapítot­ta, hogy „a nemzetközi imperializmus, az uralkodó burzsoá osztály éppen a kí­nai vezetés által világméretekben ösz­tönzött „baloldali antikommunizmusban“ lát újabb eszközt az antikommunista és szovjetellenes kampány kibontakoztatá­sára“. A testvérpártok dokumentumaik­ban leleplezik a szovjetelleneseknek a mesterkedéseit. Aki aláássa az SZKP-nak, a Szovjetuniónak — a legfőbb forradal­mi erőnek, az új szocialista éra meg­nyitójának és zászlóvivőjének — a tekin­télyét, az ezzel árt az egész forradalmi világfolyamatnak. Ha világos képet akarunk kapni arról, hogy a nacionalizmus milyen veszélyek­kel fenyegeti a forradalmi mozgalmat, azt is látnunk kell, mennyire nőttek meg a lehetőségei az e betegség elleni sikeres harcnak. a Szovjet unióból A jakutföldi Tyerektyán- folyó mentén Hrisztofor Sztrucskov halász mammut maradványaira bukkant. Hu­szonöt évvel ezelőtt találtak ehhez hasonló leletet. Ukrajna déli részén felfe­dezett krétalelőhelyen egy őskori — több száz millió éves — puhány, egy méter­nél nagyobb átmérőjű kagy­lóvázat találtak meg. Orenburg közelében a kis Burtya folyót nehéz megta­lálni a terület térképén. Ám a helybéliek szívesen járnak oda, mert rendszerint gaz­dag horgászszákmánnyal térnek vissza. Egy Berezs- nyij nevű munkásnak és 15 éves fiának nem mindenna­pi horgászszerencséje volt: 20 centiméter hosszú, 10 centiméter vastag mammut- fogat húztak ki a folyócs- kából. Szokatlan zsákmányu­kat beadták a mednogorszkt kombinát múzeumába. A kijeot „Elektrobitpribor* gyárban kifejlesztették az autóhűtőszekrényt, amely nagy távolságú utakon, üdü­lés idején igen Jó szolgála­tot tesz. A hűtőgép 12 liter űrtartalmú, súlya 8 kilo­gramm. Műanyag testének felső részén helyezték el a hőelektromos aggregátot, amelyet a gépkocsi ákku- mulátorja táplál. Az aggre- gát sikeresen kiállta a pró­bát. Az üzem jövőre több mint ötezer úti hűtőgépet fog gyártani. A Tadzsik SZSZK-ban a Vahs-folyón épülő Nureki Vízi Erőmű felett egy robba­nás során meglazult egy 5 ezer tonna súlyú, hatalmas sziklatömb. Az építésvezető­ség felkérésére a Bure- vesztnyik Diák Sportklub 35 önkéntes jelentkező alpinis­tát küldött. A fiatalok a kö­zel ezerméteres magasban két hónapig dolgoztak, míg körbefogták és megerősítet­ték a sziklatömböt. A nurekt építők most nyugodtan foly­tathatják munkájukat. Dvorak Vologyát hatéves korában vették fel az isko­lába, és egy tanév alatt két osztályt végzett, mégpedig kitűnő és jó jegyekkel. Kü­lönösen a számtanban jeles­kedett, fejben szorzott össze kétjegyű számokat. Tizenhá­rom éves nővére — Tánya — a X. osztályban tanul. Matematikából és fizikából csak kitűnő jegyei vannak. A család matematikusainak legkiemelkedőbb tagja Alek- szandr, 12 éves korában vették fel az egyetemre. Ti­zenhat éves lesz, amikor be­fejezi a kijevi egyetem me­chanikai-matematikai sza­kát, és mérnöki diplomát kap. A gyerekek apja, Vla­gyimir Dvorak mindig ér­deklődött az egzakt tudomá­nyok iránt. Anyjuk középis­kolai ukrán nyelvtanár. Szovjet mérnökök megol­dották a 145 tonnás fúrótor­nyok áthelyezésének kérdé­sét a nyugat-szibériai mo­csaras olaj- és földgázlelő­helyeken. A fúrótorony ta­lapzata alá kapron-„zsákot“ helyeznek, és felfújják leve­gővel. A talaj felszíne felett 70 cm magasan lebegő tor­nyot ily módon a mocsár­ban is könnyen vontatják.

Next

/
Thumbnails
Contents